Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-23 / 195. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 23. Szülőföldünk 27 René Lužica egyetemi oktató nem roma származású, de roma néprajzkutatással foglalkozó előadásai nagy hatással voltak a hallgatóságra Megrendezték az I. Cigány Népismereti Tábort A népismereti tábor lakói birtokukba vették a fából ácsolt játszóteret (Csuport István felvételei) Alsóbodok. A nagyölvedi születésű, Csatán élő költő, Babindák István az ötletadója annak az I. Cigány Népismereti Tábornak, amelynek megszervezését a kulturális tárca is támogatta. SZÁZ ILDIKÓ Csata, Bény, Nagyölved és Kéménd legjobbjai A tábor ifjú részvevői Alsóbo- dokra ugyan nem szekéren, hanem autóbusszal érkeztek, mégis komoly időutazás várt rájuk a cigány történelem útvesztőjében. A gyerekek megérkezésükkor örömmel vették a birtokukba Paulisz Boldizsár birodalmát, a nemrég készült, fából ácsolt játszóteret. Az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Vállalkozói Magán-szakközépiskola alapítója nem mindennapi vendéglátónak bizonyult, hiszen a táborlakók máris rábízták az autóbusz legértékesebb poggyászát: féltett gitárjukat, amelyet maga a házigazda helyezett biztonságba. „Göbő Sándor, a bodoki iskola igazgatója édesapám jó barátja, ő szerkesztette a verseskötetét is, és ő ajánlotta nekünk Zoboralját és ezt a különösen szép táborhelyet. Korábban több magyarországi és szlovákiai cigány táborban vettünk részt, de most első alkalommal szervezett saját tábort a Romale Jile-Roma Szívek Polgári Társulás” - tájékoztatott Babindák Ernő. A fiatalember Babindák István, a polgári társulás és a csatai Romano Kher-Cigány közösségi ház létrehozójának fia, az idei tábor vezetője. Csata, Bény, Nagyölved és Kéménd legjobb tanulmánya eredményekkel büszkélkedő roma gyermekei kaptak meghívást az alsóbodoki táborba. Augusztus derekára az időjárás is derűsebbé vált, így a farmon a tervezett előadások mellett a gyerekeknek lehetőségük volt a hancúrozásra is. Jeles vendégek érkeztek Kedden az érsekújvári Dráfi László zenetanár volt a tábor vendége, szerdán a Mr. Band várgedei zenekar húzta a talpalávalót. Komoly látogató érkezett csütörtökön René Lužica, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem roma tanszékének oktatója személyében. Noha a cigányság kalandos történelmét nehéz nyomon követni, mivel a vándorlásuk során nem volt írásbeliségünk, az arab történetírók jóvoltából útjukat valamelyest sikerült feltérképezni. A cigány nép életmódjában, öltözködésében, bőrszínében az indiai néphez hasonlít, külső antropológiai jegyeik megegyeznek. A nem roma származású, de roma néprajzkutatással foglalkozó René előadásai mindig nagy hatással vannak a hallgatóságra. A tábor egyik vendége volt Ravasz József költő, akinek műveit a gyerekek is jól ismerik. A Szívházikó-Domček v srdci-0 jileskero kheroro címmel megjelent mesekönyvét előszeretettel lapozzák, olvassák. „Az alsóbodoki tábor üzenete a gyermekek felé nem más, mint hogy tanuljanak, szüntelenül képezzék magukat, mert csak akkor valósíthatják meg az álmaikat” - hangsúlyozta Babindák Ernő, a színjátszással is kacérkodó fiatalember, aki jelenleg a jogi pályára készül. A táborban találkoztunk A nyári népismereti roma táborban a legfiatalabb gyerek hét, a legidősebb pedig tizenöt éves volt. édesanyjával, Babindák Szilviával, és a húgával, Jolikával, aki óvónőként és tábori csoportvezetőként egyaránt szót ért a kisebb- nagyobb csemetékkel. A tánctudásáról híres Babindák István a család legifjabb tagja, barátaival együtt elsősorban a zenés-táncos és kézműves-foglalkozásokra készült, amelyekből nagy volt a választék a táborban. Bényből Farkasék cigányzenekara aratott nagy sikert a tábor utolsó napján, ekkor okleveleket osztottak szét a legeredményesebb gyerekeknek. A legjobbnak bizonyuló csoport jutalma egy finom torta volt. A nyári népismereti cigánytáborban a legfiatalabb gyerek 7, a legidősebb pedig 15 éves volt, mindannyian nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat, és számukra minden kedves vendég érkezése komoly eseménynek számított. Babindák Ernő elárulta, a gyerekek gyakori látogatói a csatai közösségi házuknak, ahol a Romane Kher gyermekklubjában a cigány nép történetével, a roma nyelv alapjaival egyaránt megismerkedtek. Ünnep volt Kárász Lajos bényi hegedűkészítő tábori látogatása, és nagy sikert aratott a somoijai Rigó Mónika zenés műsora. A tábor szervezői elárulták, hagyományt szeremének teremtem, csakhogy a népismereti táborok eredményei Babindák Ernő szerint nem kevesebb, mint öt év múlva válnak majd igazi, kézzelfogható eredménnyé. Majd amikor a most még önfeledten hancúrozó gyerekek, a reményeik szerint, sikeresen leérettségiznek, és becsületes szakmát választanak. Paulisz Boldizsár, az alsóbodoki farm házigazdája az autóbusz legértékesebb poggyászát, a gitárt vitte biztos helyre Szeptember 3-áig látható az lzsa néprajza című kiállítás a község házasságkötő termében, a községben később saját múzeumot szeretnének létrehozni Most ideiglenes tárlat, később állandó múzeum V. KRASZN1CA MELITTA lzsa. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, a Csemadok helyi alapszervezete és a helyi önkormányzat jóvoltából kiállítás nyűt nemrégiben a község házasságkötő termében. Az lzsa néprajza címet viselő tárlatot Sipos Anna néprajz- kutató, a múzeum munkatársa állította össze. „Néhány hónappal ezelőtt, amikor ebbe a községbe költöztem, merült fel bennem a kiállítás gondolata. Ezért felkerestem Izsák Elvirát, a Csemadok elnökét, aki nagy örömmel fogadta kezdeményezésemet, hiszen mint kiderült, a község vezetésével közösen már régóta dédelgetett álmuk egy ilyen jellegű tárlat létrehozása - mesélt a kiállítás létrejöttéről Sipos Anna. - Házról házra jártunk tehát Elvirával, és kértük az izsaiakat, járuljanak hozzá, hogy minél gazdagabb anyag gyűlhessen össze.” Az eredeti elképzelés szerint egy tisztaszoba és egy konyha berendezését kívánták bemutatni, de sok egyéb használati tárgy is előkerült a pincékből, padlásokról, - például tiloló, mosófa, motolla, szakajtó, fejőskanna, különböző tárolóedények -, ezért egy kamrát is sikerült berendezni. A tárlat egy részét a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma bocsátotta a szervezők rendelkezésére; ezeket a tárgyakat néhány évtizeddel ezelőtt vásárolta fel a múzeum a községben. „Egy különösen megható jelenet is lejátszódott a kiállítás installálása közben - osztotta meg velünk élményeit Sipos Anna. - Három idős néni, Izsák Ilona, Kiss Ilona, valamint Németh Brigitta segített nekem a bábuk felöltöztetésében, és amikor előkerült a dobozból a múzeumból hozott viselet, Brigitta néni felismerte benne egykori ruháit. Elárulta, anyósa és anyja rábeszélésére adta el több mint 35 évvel ezelőtt a múzeumnak. „Édes ruhám” - mondta, simogatva az egyes darabokat, majd kisvártatva eltűnt, és egy régi fényképpel tért vissza, amelyen ő látható ebben a ruhában. Ilyen, csattokkal díszített viseletét egyébként már nem is találtunk a faluban, ezért különösen értékes darabról van szó.” A tárlaton egyébként a különböző korosztályok - gyermek, lányka, menyecske és idős asszony - viselete egyaránt látható. Természetesen a községre jellemző híres toledo- hímzésű térítők sem hiányoznak a kiállításról. „Az itt élők elbeszélése szerint, amikor a férfiak nem találtak munkát, az asszonyok üyen hímzett térítők eladásából tartották el a családot, sokszor egészen Budapestre hordták portékájukat” - tette hozzá Sipos Anna. A szeptember 3-áig látható tárlat egy hosszabb folyamat első állomásának is tekinthető. A községben ugyanis saját múzeumot szeretnének létrehozni az egykori óvoda épületében, mégpedig egy régészeti és egy néprajzi állandó kiállítással. Az előbbi a település határában található, római kori leleteket mutatná be. A két tárlat forgatókönyvének elkészítésére a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma kapott megbízást. A néprajzi tárlat alapját a mostani bemutatóra összegyűjtött tárgyak képeznék, hiszen egy részüket a helybéliek már fel is ajánlották a jövendő múzeumjavára. A tisztaszoba (Vas Gyula felvételei) Németh Brigitta néni egykori viselete ma a komáromi múzeum tulajdonát képezi
