Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-22 / 194. szám, kedd
18 Sport -35. síkvízi kajak-kenu*világbajnokság ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.cofn V Kovács Katalin (balra) és Janics Natasa K2-ban mind a három távon (200 m, 500 m, 1 000 m) diadalmaskodott Kozmann György (elöl), Kolonics György (C2, 1 000 m) Kämmerer Zoltán, Kucsera Gábor (K2, 1 000 m) Az ezren győztes férfi kajaknégyes, balról: Gyökös Lajos, Kökény Roland, Vereckei Ákos, Horváth Gábor Háromszor nyert a magyar női kajaknégyes. Felvételünkön a 200 m-en győztes egység, balról: Paksy Tímea (egyesben is nyert 200 m-n), Kovács Katalin, Janics Natasa, Patyi Melinda). Ötszázon az utolsó ember Fazekas Krisztina, ezren pedig Keresztesi Alexandra volt. A kis képen a kétszeres győztes Benedek Dalma (KI 500 m és 1 000 m). (Reuters-, ČTK/AP, SITA/AP-felv.) Két hét múlva sárkányhajós kalandra készül a Szegeden világbajnoki aranyérmes szlovák kajaknégyes Jelesre sikeredett a pótvizsga Hatalmas ordítás a célban. Riszdorfer Richárd és a mögötte integető kezek (TASR/AP-felvétel) Csak hárman bírták az iramot - a két Riszdorfer fiú, Ricsi és Misi, meg Vlček Erik. Még szerencse, hogy mindez a pályán kívül történt. Bár ők is reggel ötkor értek haza Szegedről, a pozsonyi találkán mégis férfiasán állták a sarat. URBÁN KLÁRA Az ötszáz méteren világbajnok négyes negyedik embere, Róbert Erban és a mester, Soós Tibor viszont hiányzott a partiból. Erban haza, Pöstyénbe vette az irányt, a mester meg otthonmaradt Komáromban. Ő már megtette a magáét... Szombat után, amikor a Maty-éri pályán a magyarok az ezres távon leigázták a mezőnyt, s a szinte komáromi egység csak ötödik lett, benne is áramlott a magasfeszültség, de neki az volt a dolga, hogy megnyugtassa a fiúkat. Erőt kellett önteni beléjük a másnapi pótvizsgára. Az idősebbik Riszdorfer fivér, Misi hajnali háromig nem aludt, s mindenféle forgott a fejében: a kellemetlen széljárás, az, hogy a szombati menet normális körülmények között mindenképp elég lett volna a dobogóra. Ricsinek sem jött álom a szemére, azon törte a fejét, másnapra eláll-e a szél, mert egyvalamivel szemben tehetetlenek: az időjárás adta feltételekre nem lehet felkészülni. Ez az ellenfelekre is érvényes ugyan, de van, aki szereti az oldalszelet... „Folyton a szelet emlegetjük - szólalt meg nyugodtan Vlček Erik. - De nem erről szólt az egész. A magyarok nagyon felkészültek, de a németekkel egálban lehettünk volna, az első háromban kellett volna végeznünk.” Aztán, amikor arról kérdezték, elégedett-e, hogy legalább ötszázon hazahozták az aranyat, ugyanilyen sztoikusán hozzátette: „Én mindig elégedett vagyok, ha visszajövet nem az akkreditációs kártyámat kell mutogatnom, hanem egy érmet”. Három arany és egy ötödik hely - ez az egység idei termése, ha hozzászámítjuk a račicei Eb két érmét is, amelyeket ugyancsak a legnemesebb fajtából vertek, nem is rossz. Akaratlanul is fölmerül viszont az emberben a kérdés, ismervén, mennyivel kisebb ebben a szakágban a szlovákiai választék, mint a magyar, német vagy az orosz, nem próbálkozhatnának ők is több számban. Ricsi ült már egy hajóban Erikkel, nyertek is ifi vb-t... Kovács Kati és Janics Natasa Szegeden hat számban indult, s hatszor győzött. „A férfi mezőnyben nem tudom elképzelni, hogy egy napon gyors egymásutánban teljes erőbedobással evezzen valaki - kontrázza meg Vlček. Janics és Kovács állítólag edzésen jobban elfárad, mint a versenyen... „Ók ketten különleges lények, olyan két egyéniség talált egymásra, akik kilométerekre vannak a többiektől” - magyarázza Riszdorfer Misi. Ha valaki azt hinné, ez a négy fiú most majd élvezi a megérdemelt pihenést, nagyon téved. Szabadság csak valamikor novemberben szerepel a tervben, mert megígérték, hogy két hét múlva besegítenek a sárkányhajók prágai Európa-bajnokságán. „Van egy óriási előnyünk, erőnlét és fizikai erő tekintetében verjük a mezőnyt, még ha az evezési technikát tekintve érthetően nincs olyan rutinunk, mint a többieknek - fűzi hozzá Misi. A szlovák aranyegység személyzete, balról: Róbert Erban, Vicék Erik, Riszdorfer Richárd, Riszdorfer Mihály (TASR/AFP-felvétel) Angyal Zoltán: „Számomra is elképesztő, hogy a lányok minden számot megnyertek a Maty-éren" Ezen még a szövetségi kapitány is elámult INTERJÚ A világbajnokság előtt Angyal Zoltán magyar szövetségi kapitány fél tucat aranyéremmel is beérte volna. „Tizenegy aranyat nyerünk!” - mondta neki valaki pénteken, a középfutamok után. „Hol van az a hat?” - kérdezett vissza a szakember, aki a vb-rekordnak számító tizenkét győzelem után is higgadtan, nyugodtan, reálisan értékeli a válogatott szereplését. Talán nincs is rá jobb szó: megható volt, ami itt, Szegeden történt az elmúlt négy napban. Hogyan élte meg a hazai világ- bajnokságot? Ez így van. Fantasztikus verseny volt, csodálatos hangulattal és felfoghatatlan szerepléssel. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen csúcsteljesítményre lesznek képesek ezek a ragyogó sportolók. Kérem, értékelje a csapatot! Kivel kezdi? Kovács Katalinnal és Janics Natasával. Minden tiszteletem az övék, hogy mind a hat számukat megnyerték, ráadásul a rendkívül rövid szünetek sem okoztak gondot nekik. Számomra is elképesztő, hogy a lányok minden számot megnyertek, de annak is nagyon örülök, hogy a kajakosok és a kenusok is szereztek aranyakat. Kolonics György újra a régi fényében csillogott, pátjával, Kozmann Györggyel egy örökké emlékezetes győzelmet arattak. Számított erre? Én már számos alkalommal elmondtam, hogy ha Magyarországon kenuról beszélünk, akkor először Kólót kell említenünk. Ismerve őt és a mentalitását, hozzáállását, biztos vagyok benne, hogy a pekingi olimpián is számíthatunk majd rá. Mennyi jutott önnek a szurkolók túláradó szeretetéből? Ez a hatalmas siker a versenyzőknek és az edzőknek köszönhető, talán én is hozzátettem a magamét, ha így van, annak örülök. Boldogság továbbá, hogy ilyen közegben dolgozhatom, és egy ilyen fergeteges hazai versenyen szövetségi kapitányként vehetek részt. A kiváló szereplés minden sebet begyógyít? Persze, ez mindig így van. Hosszú évek alatt megvívtuk a magunk csatáit, de amint látható, meglett az eredménye, hiszen nézzünk egy érdekes statisztikát: a negyvenegy tagú magyar csapatból tizenöten aranyéremmel távozhatnak. Voltak kockázatos döntések, amelyeket meg kellett hoznia a vb előtt. Amint látható volt, az eredmények önt igazolták. Vajda Attila indulásáról, valamint a kenu négyesek válogatójáról van szó. Attila is rászolgált a bizalomra, s bebizonyosodott: helyes volt, hogy a kenu négyesek között válogatót rendeztünk, és nem egyéni eredmények alapján állítottuk össze a hajókat. Két olimpia között félúton mit gondol a pekingi játékokról? Nagyon jó úton járunk, de nem szabad messzemenő következtetést levonni az éremesőből. A tavalyi versenyek neccesebbek volAngya! Zoltán (NS-felvétel) tak, ki tudja, mit hoz a holnap? Erős a mezőny, mindenki kettőzött erővel hajt majd a kvalifikációs versenyeken. Tudom, hogy óvatos és visszafogott vagyok, emiatt mindenki halálra cikiz, de nem baj, jól viselem. Volt olyan egység, amelyben esetleg csalódott? Nem. Akkor csalódtam volna, ha valaki feladja a futamát, trehány vagy nemtörődöm. Ilyen szerencsére nem volt, senki sem viselkedett így. Van-e olyan eredmény, amely a szívének a legkedvesebb? Az ezerméteres férfi kajak négyes. Mindig közel állt a szívemhez ez a szám, amikor edző voltam, mindig nyert ez az egységem. Nagyon kellemes meglepetés volt ez az aranyérem, arról nem is beszélve, hogy mennyivel előzték meg a többieket. Hány évente rendezhet egy ország kajak-kenu világbajnokságot? Nincs ilyen megkötés, bárki, bármikor rendezhet, a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) vezetői örülnek, ha valaki egyáltalán vállalja. Pénzt nem adnak, egyetlen fillért sem, de a képviselőik idejönnek, és közük, hogy ez nem jó, meg az nem jó. (ns)