Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-22 / 194. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 22. Vélemény és háttér 7 Ulúzióvesztéssel járt az iraki háború gyors befejezése reményének elpárolgása Busht sajátjai is elhagyják KOMMENTÁR Fico-kormányzás fű alatt JARÁBIK BALÁZS Robert Fico két nap alatt bebizonyította, van érzéke a gesztu­sokhoz és a külpolitikához. Megerősítve magát egy olyan ta­pasztalt rókával, mint Ján Kubiš külügyminiszter, akiben a va­lamikori csehszlovák diplomácia feltörekvő csillagát, majd az EBESZ főtitkárát tisztelhetjük, az új szlovák miniszterelnök el­kezdte megvalósítani a „szociáldemokrata alternatívát” a kül­politikában is. Miközben az ellenzék - az egyébként élményt nyújtó parlamen­ti politizálás után - vakációzik (SDKÚ, MKP) vagy belharcra ké­szül (KDH), Fico és a külügy dolgozni kezdett, hogy a Slo- ta-Mečiar-kombináció okozta nemzetközi izolációt a múltnak adja át. Fico prágai útja és a cseh-szlovák barátság még szoci szólamnak hangzott, ám a folytatásban jött a meglepetés. Fico Kubišsal az oldalán először Irakba repült, majd szinte egyene­sen Bagdadból érkezve a magyar nagykövetség által adott fogadáson landolt. A kérdés csupán az, hogy e lépések egy (jól kigondolt) PR-kampány, vagy tényleges külpolitikai stratégia részei? Fico iraki útjának legfontosabb része a katonai egyenruha vise­lése volt. Az óvatos szlovák diplomácia azért egyeztetett ez ügyben nemcsak az iraki, hanem az amerikai kollégákkal is. Az eredeti ötlet - hadd dobogjon a sok szlovák szív a miniszterel­nököt katonaruhában látva - nem hökkentette meg túlságosan a házigazdákat, az amerikaiaknak pedig sokkal fontosabb az, hogy két nappal a látogatás után indult útnak az új szlovák kü­lönítmény Irakba. Ezek szerint Fico nem úgy viselkedett, mint Zapatero spanyol szocialista miniszterelnök, aki megválasztása után azonnal kivonta Irakból a spanyol kontingenst. Ráadásul Ján Kubiš kijevi látogatása, balkáni túrája és egy fehérorosz független weboldalnak adott exkluzív interjúja jelzi, hogy az „új” szlovák diplomácia erővonalaiban nem nagyon tér majd el az előzőtől. Retorikában nyújtani kell valamit újat, de „fű alatt” csinálják, amit kell. Mert Fico tisztában van vele, hogy a szlovák katonák kivonása Irakból csak rontott volna az amúgy sem pozitív nemzetközi megítélésén. Kihasználta az alkalmat arra, hogy magamutoga­tása mellett a szlovák biznisz lehetőségei felől érdeklődjön han­gosan. Ez lenne ugyanis a „szociáldemokrata alternatíva” sa­rokköve a külpolitikában: a szlovák gazdasági érdekek. Csak­hogy az iraki projekt nem elsősorban az olajról (vagyis a biz­niszről) szól. Sokkal inkább arról, hogy a Közel-Keleten végre egy arab demokrácia jöjjön létre, amely valódi partnere lehet az iszlámmal mint belső politikai problémával szembenézni kénytelen Európának. Hasonló a helyzet a magyar fogadással. A valóban meglepő és nemesnek nevezhető gesztus üzenete egyértelmű: ne(m) Ján Slota diktálja a szlovák-magyar kapcsolatokat. Mit ad Isten, va­lóban nem. Sokkal inkább kellene figyelni Fico helyettesét, Dušan Čaplovičot, akinek a portfoliójába tartozik a szlovák kor­mányprogram kisebbségi részének végrehajtása, amely tartal­maz két kulcsfontosságú törvényt - a kisebbségi és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályok - elfogadását. Ahogy az iraki helyzettel kapcsolatban, úgy ebben az esetben is érvényes: a „fű alatti” mutyizás helyett jobb lenne az átlátha­tóbb szociáldemokrata politika. De azzal nehezebb lenne elad­ni a „szociáldemokrata alternatívát”, amelynek lényege, hogy a szociális retorikával és - egyelőre - minimális kiadással járó szociális juttatásokkal uralja a közbeszédet, de egyébként foly­tatja elődje politikáját. FIGYELŐ TALLÓZÓ Japán kihagyná az olaj ügyét Lapjelentés szerint Japán kihagyná az olaj ügyét az Irán elleni szankciók közül. Japán a szigetországban megjelenő egyik újság sze­rint javasolni fogja, hogy az olajipart ne érintsék a nem­zetközi közösség által Iránra abban az esetben kivetendő szankciók, ha Teherán nem függeszti föl az urándúsí­tást. E japán álláspont mö­gött a szigetország és Irán - Japán hosszú ideig harma­dik, június óta az ötödik leg­jelentősebb olajimportőre - között fennálló energiaipari kapcsolat megőrzésének szándéka húzódik meg - ír­ta a Jomiuri Simbun tokiói kormányzati forrásokra hi­vatkozva. A japán külügymi­nisztérium szóvivője tagad­ta, hogy döntés született volna egy ilyen japán előter­jesztésről. Tokió kényelmet­len helyzetben van az iráni nukleáris törekvésekkel kapcsolatos diplomáciai hu­zakodásban, hiszen tovább­ra is ki szeretné elégíteni energiaszükségleteit, s eh­hez nagyban szüksége van az Iránból érkező energia- importra, ugyanakkor szíve­sen fölsorakozna a Teherán­ra nyomást gyakorló nem­zetközi közösség mögé. Irán vasárnap külügyi szóvivője útján közölte, nem tervezi az urándúsítás fölfüggeszté- sét. Az iszlám köztársaság máig ígért hivatalos választ a vele tárgyaló hat ország ál­tal a nyár elején elé terjesz­tett ajánlatcsomagra. (MTI) Importebek terror ellen Az amerikai biztonsági szolgálatok európai álla­mokból, köztük Magyaror­szágról importált kutyákat is kiképeznek terrorizmus elle­ni harcra, vagyis arra, hogy a négylábúak szaglását robba­nóanyag jelzésére használ­ják fel - írta tegnap a New York-i Daily News című új­ság. New York K-9-es külön­legesen kiképzett alakulatai kutyaállományának körül­belül a fele nem az Egyesült Államokban született. A 2001. szeptember 11-i terror- támadások után sok olyan egység, amelynek korábban nem volt keresőkutya-állo­mánya, különített el pénze­ket költségvetéséből a K-9-es anyagi támogatására. A spe­ciálisan kiképzett kutyák iránti kereslet jelentősen megnőtt, mert - mint fogal­mazott a lapnak egy szakértő - manapság jól idomított ebeket igen nehéz találni. A négylábúak felkészítése egy Connecticut államban lévő farmon történik. Erre a te­lepre szállítják a Németor­szágban, Magyarországon, Belgiumban, Csehország­ban, Hollandiában és Fran­ciaországban megvásárolt kutyákat, majd miután a ku­tyákat megfelelően felkészí­tették feladataik elvégzésére, átadják őket a biztonsági szolgálatoknak. Általános vélemény, hogy a német ju­hászok és a labradorok a leg­tehetségesebb fajták. Az ebe­ket nemcsak robbanószerke­zetek keresésére, hanem se­besültek és kábítószerek jel­zésére is kiképzik. (MTI) George Busht már a koráb­ban őt támogató konzerva­tív amerikai sajtó egy része is elhagyta. HOFER LÁSZLÓ Egyre több neves televíziós kommentátor kérdőjelezi meg az amerikai elnök politikusi, vezetői képességeit, különösen az iraki háborút illetően - írta a The Was­hington Post. Az elnökkel szem­ben az egyik legkritikusabb han­got az MSNBC műsorvezetője, Joe Scarborough volt republiká­nus kongresszusi képviselő ütötte meg. A korántsem a liberális mé­diaelithez tartozó újságíró leg­utóbb az általa vezetett beszél­getős műsorban Bush értelmi ké­pességeiről faggatta vendégeit. „Gyengeelméjű-e Bush?” - ezt a kérdést láthatták a képernyőn a nézők a beszélgetés ideje alatt. Scarborough nem válaszolt nem­mel, ehelyett Bush bakijairól, té­vesztéseiről mutatott be egy össze­állítást, majd azt sugallta, nem elég intelligens az Egyesült Államok irá­nyításához. A mindössze 30 százalékos népszerűségű George Bushtól a kongresszusi választások közeled­tével mind több republikánus Önkéntes nyelvrendőrök BUCHLOV1CS PÉTER Most, hogy a kölcsönös bizalom, a megértés és az elvtársi együttműködés fényes szakasza kezdődött el ismét, most, mikor nagykövetségi fogadáson te­szünk gesztusokat - ismerek pá­rat, de azokból egy se szalonké­pes... -, most, hogy szélsőséges, frusztrált vagy egyszerűen csak unatkozó, éjsötét barmok űznek sportot egymás nemzetének trá­gyába alázásából mindkét olda­lon, most akkor inkább nyara­lunk, megiszunk egy pofa sört. Párkányban nyaralva pedig csak úgy érdemes sörre menni, ha bevágtatunk a presszóba, nem köszönünk, mert minek, kérni pedig csak akkor kérünk bármit is, miután már az első monda­tunkkal sikerült az összes ven­déget sokkolnunk. Bebaktat tehát a házaspár az ivóba, aztán odarittyentik a pul­tos csajnak: beszélnek-e itt szlo­képviselő pártol el, az írott és az elektronikus sajtó egyre nagyobb hányada kételkedik rátermettsé­gében, és veszíti el az elnökbe ve­tette hitét, elsősorban az iraki há­ború miatt. Egyre több és nyíltabb kérdést tesznek fel Bush külpolitikájával kapcsolatban, amely pedig azelőtt a legszilárdabb támogatói bázist szerezte neki. A konzervatív véle­„Gyengeelméjű-e Bush?" Ezt a kér­dést láthatták a képernyőn a né­zők. (Reuters-felvétel) vakul egyáltalán, mert ők bi­zony zsolnaiak lévén azt hallot­ták, hogy itt, délen senki sem tud államnyelven. Mert ha nem, akkor ők nem is rendelnének semmit... S néznek számon- kérőn, ugyanakkor ártatlan- bambán, mint holmi érettségi- vizsga-biztosok. Kínos csend, döbbenet, szinte hallani, ahogy néhány vendégben kiakad az ütő, egy rózsahegyi fiatal pár pedig szintén úgy néz az önje­lölt nyelvkommandóra, mint la­borból szökött, klónozott egye- dekre. S ekkor, az abszurd kellős közepén a pultos csaj stilisztikai- lag és nyelvtanilag kifogástalan, folyékony szlováksággal, ámde higgadtan arra kéri a kedves há­zaspárt, legyenek szívesek két percen belül elhagyni a presszót, ellenkező esetben rendőrt hív, és becsületsértésért azonnal feljelentést tesz. Mert őt ugyan magyarnak szülte az édesanyja, s annak is vallja ma: gát, ám ekkora bunkósággal még nem találkozott, nem is akar. Ezért tehát legyenek oly kedvesek, a sörözőt a továbbiak­ban is kerüljék el nagy ívben, ha ményformálók közül sokan elvei­nek feladásával, mások gyenge végrehajtással vádolják az elnököt. Rich Lowry, a National Reviwe szerkesztője már Bush Vietnamjá­ról beszél, szerinte a siker Irakban elérhetetlenebb, mint korábban bármikor. Quin Hillyer, az American Spec­tator főszerkesztője azt kéri szá­mon Washingtontól, miért nem csap le az Irakban garázdálkodó milíciák vezetőire, az önkényes­kedő hadurakra. Thomas L. Friedman, a The New York Times kolumnistája, aki bár nem konzervatív, de erőteljesen tá­mogatta az iraki háborút, az utóbbi hetekben ábrándult ki. Azt írta, nincs értelme az eddigi politika folytatásának, jönnie kell végre egy B tervnek, amely alapján Amerika á maga részéről a lehető legkisebb veszteséggel le tudná zárni Irak ügyét. Fred Bames, a Weekly Standard főszerkesztője, aki szüárd Bush-tá- mogató maradt, nem tartja meg­lepőnek a csalódottságot. Szerinte az elhúzódó iraki viszályba egyre többen belefáradnak, a gyors befe­jezés reményének elpárolgása so­kak számára illúzióvesztéssel járt. A szerző az MTI washingtoni tudósítója lehetséges, köszöni szépen. S hozzáteszi: ő, ellentétben a tisz­telt vendéggel, tudja, hol él, az pedig magától értetődő, hogy tud szlovákul. S mivel ez számá­ra evidencia, a kérdés már ön­magában is sértő. A zsolnai pár szerint kérdésükkel egyáltalán nem sértettek meg senldt, de ez­zel már nem mentik meg a hely­zetet, végül is távoznak. Órákkal később egy másik sö­rözőben is beszédtéma az eset, a vendéglősök csak a fejüket csóválják, Párkányban ilyesmit eddig nem tapasztaltak, más-' képp bunkó vendéget persze gyakran. Egy bácsi közli: az ő felesége szlovák, épp ezért az ilyen marháktól még inkább felmegy benne a pumpa. A rózsahegyi fiatalok viszont egy jót kirándultak Budapes­ten, visszatérve pedig koccint­va köszönték meg a pultos csaj­nak a térképet, amelyet útrava- lóul adott nekik, na és a hasz­nos közlekedési tanácsokat. Egyébként a helynek, ahol a lány dolgozik, más zsolnai, évek óta visszajáró, elégedett vendége is van. Nem elég erős az ENSZ-mandátum Franciaországot megdöbben­tette a Libanonra vonatkozó ENSZ-mandátum gyöngesége, ez az oka annak, hogy mind­össze 200 katonát ajánlott fel a szükséges 15 ezer fős kontin­genshez - mutat rá kommen­tárjában a The Daily Telegraph. A brit konzervatív újság szerint az UNIFIL második kiadása épp olyan „fogatlan” lesz, mint az elődje volt. Németország nem akar harcoló egységeket delegálni, attól tartva, hogy német katonáknak esetleg iz­raeliekre kellene tüzet nyitni­uk. Törökország is ideges: at­tól fél, hogy egységei netalán szembe kerülnek a Hezbollah milicistáival. Hasonló dilem­mák kínoznak más muzulmán államokat, így Bangladest és Malajziát is. Nem meglepő te­hát, ha az izraeli védelmi mi­niszter arról beszél, hogy ha­zájának fel kell készülnie a harcok újabb fordulójára. Izrael nemcsak egy katonáját veszítette el a szombati libano­ni akcióval, amely igencsak ba­lul ütött ki, hanem bűnbakként is a világ közvéleménye előtt áll mint az a fél, amely elsőnek sér­tette meg komoly mértékben a tűzszünetet - állapítja meg a Basler Zeitung. A svájci lap sze­rint a zsidó állam ezzel ismét el­játszott egy adag rokonszenvet - még szövetségesei körében is, akik amúgy sem sietnek kato­nákat felajánlani a libanoni ENSZ-misszióhoz. A Hezbollah elleni, jórészt eredménytelen izraeli harcok­kal foglalkozva a moszkvai Kommerszant rámutatott: Iz­rael ellenfele a háborúban nem egy reguláris hadsereg volt, hanem olyan terroristák, akik többek ennél, és hozzá­tartoznak a libanoni állam fel­építéséhez. Az ellenfél egy olyan hatalom volt, amely azért népszerű, mert nem lop, viszont segít az embereken. Emellett külföldről olyan erők támogatják, amelyek pénzt ké­pesek adni iskolák és utak épí­tésére - de fegyverek vásárlá­sára is. Alighanem emiatt nem dönthetett el semmit Izrael li­banoni háborúja. (MTI) JEGYZET (Ľubomír Kotrha rajza) Szatír light

Next

/
Thumbnails
Contents