Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-19 / 192. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 19. Egészségünkre 31 Hä egy gyógyszert nem szabad szétrágni, annak az az oka, hogy a nyál esetleg közömbösítheti Étkezés előtt, közben vagy után? Miután felírta a betegségünknek megfelelő gyógyszert, a lelkiismeretes orvos igyekszik a beteg tudtára adni, hogy a tablettákat vagy kapszulákat mikor és hogyan vegye be. Az egyiket éhgyomorra kell lenyelni, a másikat étkezés után, a harmadikat étkezés közben, némelyiket szét kell rágni, másokat nyelv alatt kell szopogatni. KOVÁCS SÁNDOR A hatóanyagok védelmében Tudni kell, hogy a gyógyszerek mint kémiai anyagok lehetnek lúgosak, savasak, zsírban jól oldódók stb.; és egyáltalán nem mindegy, hogy a tápcsatorna melyik szakaszában képesek felszívódni. A szájban a nyál lúgos kémhatású, a gyomorban a gyógyszer már az agresz- szív gyomorsavval találkozik, ezen túlhaladva a vékony- és vastagbélben ismét lúgos vegyhatású a bélnedv. Ha egy gyógyszert nem szabad szétrágni, annak az az oka, hogy a nyál lúgos enzimei esetleg közömbösíthetik, így a gyomorba már csak hatástalan bomlástermék kerül. Abban az esetben, ha a gyógyszer nem izgatja a gyomorfal nyálkahártyáját, ajánlatos éhgyomorra bevenni. Ekkor az adott tabletta a gyomorba jutva azonnal szétesik, és gyorsan felszívódik. Léteznek olyan gyógyszerek, melyekkel az a célunk, hogy egyáltalán ne szívódjanak fel a tápcsatornából, hanem ott helyben fejtsék ki hatásukat. Ilyenek például a nagy molekulájú gyomorsavlekötők vagy egyes bélfertődenítők, hasmenés • elleni szerek. A gyomor teltségi állapota nagyban befolyásolja a gyógyszer felszívódási sebességét is. Képzeljük el, hogy egy lázcsillapító tablettát kiadós vacsora után veszünk be. A lenyelt gyógyszer a gyomorba lejutva nem kerül érintkezésbe a gyomorral nyálkahártyájával, hanem esetleg órákig vergődik az emésztődő táplálékban, igy a lázcsillapító csak nagyon sokára fejtheti ki hatását. Ilyenkor tanácsos a gyorsabb hatás érdekében sok folyadékkal bevenni a gyógyszert. Oldódás, felszívódás Bizonyos hatóanyagok a gyomorsavval érintkezve elveszítenék hatásukat, ezeket a tablettákat tehát a gyártás során különleges filmbevonattal látják el. A filmbevonat megvédi a hatóanyagokat a gyomorsavtól, ellenben a vékonybél lúgos vegyhatása oldja a bevonatot, és a gyógyszer sértetlenül szívódik fel a belekből. Sok kapszula is hasonlóképpen működik. Belsejében legtöbbször por vagy gyöngy alakú gyógyszer bújik meg. Maga a tok csak a vékony- vagy vastagbélben oldódik, és a hatóanyag kiáramlik belőle, így a bélből felszívódhat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a gyógyszerek adagolásában a használati utasítás figyelmes betartása. Ha betartjuk utasításait, biztonsággal számíthatunk a gyógyulásra. Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Ellenségünk a cérnaféreg A cémaféreg nőstényei a végbélben erős viszketést okoz. Néha hasfájások, a végbél nyálkahártyájának gyulladása, ingerlékenység és álmatlanság követheti. Nők esetében a cérnaféreg a vaginából a hasüregbe, a húgyhólyagba, onnan pedig a vesékbe is eljuthat. A fertőzés úgy terjed emberről emberre, hogy vakarózáskor is meg- vakarja a végbél kijáratát, és a körmei alá jutnak a tojások, így eljutnak a szájba, és újból fertőződik a gazdájuk. Mit egyen a kisiskolás? Jó lenne, ha egy gyerek se indulna el éhesen az iskolába. Fontos, hogy a reggeli legyen tápláló, tartalmazzon gabonaféléket pl. kenyeret, pékárut (ha lehet teljes kiőrlésű lisztből készülteket), felvágottat, sajtot, vagy tojást, vagy Má C á 11 a nót joghurtot, kefirt, nyers zöldséget, maa és valamilyen innivalót - tejet, te- SZGľClCfflbGIl jes italt, gyümölcslevet vagy teát. A reggel elfogyasztott ital soha ne Anyává válni - és szeretőnek maradjon el. lenni. Sokak számára e két dolog nem igazán fér össze. Aki gyereket vár, gondolják, azt egészen más gondolatok foglalkoztatják, és nem vágyik a nemi életre. Hiszen összes energiáját az új kis jövevényre összpontosítja. Ebben van valami igazság, még ha ez nem is szükségszerű. Az új életszakasz felé közeledve egyesek még inkább támaszt keresnek. Vagy hihetetlen életerő költözik beléjük. Netán eufórikusak. Esetleg különösen igénylik a testi szerelmet. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? _____ A h átgerinc is okozhatja „Magas vérnyomás ellen szedek gyógyszert néhány éve, nemrég múltam 80 éves. Nem tudom, mitől lehet, hogy néha a szívem tájékán szúrást, enyhe fájdalmat érzek. Azt hittem, hogy ha gyógyszert szedek, védve vagyok. Talán túlságosan megterheltem a szívemet? Az igaz, hogy elég sokat mozgok, sétálok, biciklizem, napozom. Ez is lehet az oka? Szeretném, ha azt mondaná, hogy nem, mert mozgás nélkül, tétlenül nem igen tudom elképzelni az életemet.” f -Iflb Dr- Egyenes- .iJi Pörsök Henrik Tisztelt olvasó, nem létezik olyan gyógyszer, amely teljes védelmet nyújtana. Dicséretes a mozgásigénye, s tessék elhinni, ha ez nem volna, már nagyobb problémák is jelentkezhettek volna. A panaszok nemcsak a szív megbetegedésére utalhatnak, hanem a korral járó hátgerincgondokra is. Javaslom, minél előbb forduljon szakorvoshoz (pl. belgyógyászhoz), hogy tisztázódjon: a vérnyomás, a szív, a hátgerinc vagy más okozza a problémákat, s ennek megfelelően kardiológus, esetleg más szakorvos segítségével meg tudják beszélni a teendőket, hogy továbbra is vitálisán tudja élvezni az életet, s mozgásigényét az egészségének javára fordíthassa. kezdenek egyes gerincvelői idegek mentén, majd ezen a területen megjelennek a betegségre jellemző hólyagszerű bőrelváltozások. A legtöbbször a heveny tüneteket rendkívül makacs és erős fájdalmak kísérik, melyek gyakran nem szűnnek a hagyományos fájdalomcsillapítók hatására. A vírus néha nem csak fájdalmakkal és kiütéssel jár, mivel néhány esetben akár végtagbénulást, agyvelő-, illetve gerincvelő-gyulladást, érgyulladást is okozhat, főként akkor, ha a beteg immunrendszere nagymértékben legyengült. A betegség felismerése nem okoz nehézséget, ha megjelenik a gerincvelői idegek mentén a fájdalom a jellegzetes bőrkiütésekkel, melyek akár 5—6 hétig is megmaradhatnak. Mivel a betegség igen erős fájdalommal jár, a beteg kénytelen orvoshoz fordulni. A betegség kezdeti szakaszában sikerek érhetők el vírusellenes gyógyszerekkel. Természetesen szükség van emellett különféle fájdalom- csillapítók szedésére is, hogy fölöslegesen ne szenvedjen a beteg. Ha nem szűnnek az erős fájdalmak, az ideggyógyász sokszor antidepresszánsok, esetleg epilepsziaellenes gyógyszerek adásával képes csillapítani a beteg fájdalmát. Abban az esetben, ha nagyobb területen jelennek * meg a herpeszes fájdalmak, keresni kell az immunrendszer le- gyengülésének az okát, különös tekintettel az esetleges daganatos betegségre, HIV-fertőzésre, Dr. Póczik Gábor ideggyógyász Makacs fájdalmak Jelige: Övsömör. „Tisztelt doktor úr, 32 éves nő vagyok, s néhány napja elkezdett fájni a hátam, majd néhány nappal később kiütések jelentek meg ezen a helyen. A kiütések a hasam jobb felén egészen a köldökömig teijedtek. Olyan erős fájdalmaim voltak, hogy orvoshoz kellett mennem. Azt mondta, övsömöröm van, és felírt fájdalomcsillapítót, de az sajnos nem segített. Egy hónappal ezelőtt nagyon náthás voltam, egy hétig még munkába sem tudtam menni. Az utóbbi időben sokat dolgozom, mivel egyedül nevelem kamasz lányomat. Azt szeretném tudni, hogy milyen betegség ez, s kiújulhat-e ismét?” Tisztelt levélíró, az ön által említett betegséget a herpes zoster vírus okozza. Ez a kórokozó legtöbbször már gyerekkorban bejut a szervezetbe, bárányhimlőt okozva. A panaszok elmúltával azonban a vírus nem pusztul el, hanem a gerincvelői ideggyökök közelében „raktározódik” és „trójai falóként’ ott marad ezen a területen, nem szaporodva, míg valamilyen ok folytán le nem gyengül az ember védekezőrendszere. Ez lehet hosz- szantartó stressz, onkológiai betegség következménye, de előfordulhat HÍV- vagy más fertőzés során is. A betegség legtöbbször általános tünetekkel jelentkezik: a beteg fáradtságra, végtagfájdalmakra panaszkodik, melyhez láz is társulhat. Ezt követi a fájdalom megjelenése az arcon esetleg a törzsön. Néhány nap után ezek a fájdalmak terjedni stb. Nők esetében külön említést érdemel a terhesség. A szakirodalom szerint a terhesség első, illetve második harmadában szerzett bárányhimlő a magzatra nézve ritkán veszélyes (csak ritkán fordulnak elő fejlődési rendellenességek). Abban az esetben viszont, ha az anyánál a bárányhimlő a szülést megelőző 5-6 napon alakul ki, nagy a kockázata az újszülött súlyos megbetegedésének. Éppen ezért azt tanácsolom, ha a hagyományos fájdalomcsillapítók hatástalanok voltak, érdeklődjön a területileg illetékes ideggyógyászánál, mivel az ilyen betegségnél használatos gyógyszereket körzeti orvosa nem írhatja fel önnek!