Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-19 / 192. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com BABATRÜKKÖK Túl meleg az étel? Amikor a kicsinek főzni kezd, ne az ön hőmérséklete szerint melegítse fel az ételt. Ugyanis ami a felnőttnek meleg, az a ki­csinek egyenesen forró, hiszen az anyatej is csak testhőmér­sékletű. A gyermek inkább a hi­degebb ételt kedveli. Gyermekkori bőrbetegség Az első hónapokban gyakran jelennek meg sárga foltok (koszmó) a fején. Valószínűleg a faggyúmirigyek túlzott működéséről van szó. Nem ártalmas, s általában magától eltűnnek. Kezelése: néhány órá­val a fürdés előtt a kicsi fejét kenje be gyermekolajjal! Fürdés előtt pu­ha kefével fésülje meg, de ne erősen, majd mossa meg samponnal. Aztán ismét fésülje meg a babát! Ügyeljen arra, hogy a kefe tiszta le­gyen! Ha a foltok megmaradnak, két hét múlva ismételje meg a mű­veletet! A koszmó általában eltűnik, de az is lehet, hogy a gyermek egyéves koráig is megmarad. Ha túl sokáig tart, mutassa meg az or­vosnak. Meséljen minél többször! A gyermekiélek egészséges fejlődésében nagy szerepe van a me­sének. A mesélés meghitt közelsége a gyermeknek biztonságérze­tet nyújt, a mese világa pedig lenyűgözi, elvarázsolja. Mindeköz­ben fejlődik szókincse, képzeletvilága, érzelmi élete, és nem utolsó sorban nyitottá válik az irodalom iránt is... Már az egészen kicsi gyerek kezébe is adhatunk lapozóköny­veket, amiket szívesen nézeget, rakosgat, forgat, esetleg meg is „kóstolja” azt. Erre a célra készülnek a lemosható anyagú ún. baby-könyvek, a kicsik számára könnyen felismerhető ábrákkal. Fontos állomása lehet ez a könyvekkel való ismerkedésnek, hiszen a gyerek megtapasztalja, hogy a könyvet nézegetni, lapozni, a ké­pekről mesélni is lehet, (ö-s) A terhesség nem betegség, a kismama mégis másképp néz ki és másképp néznek rá a nagy esemény után... Élettani változások a szülés után A terhesség, a szülés, majd a gyermekágy alatt bekö­vetkező változások igen je­lentősek, az anya egész szervezetét érintik. Mi is történik az anyában szülés után? Hogyan történik, ami mostantól másképp lesz? ÖSSZEFOGLALÓ A nemi szervek változása A méh a lepény leválása után a 20 hetes terhes méh nagyságának felel meg, a szülés után pár órával legfelsőbb pontja a köldök magas­ságában van. A méh visszafejlődé­sét két tényező befolyásolja. Egy­részt megszűntek azok a hormon­hatások, melyek a méh gazdag vér­ellátását, a sejtek optimális anyag­cseréjét fenntartották, másrészt a tartós méhösszehúzódások (ún. utófájások) a méh izomsejtjeinek tönkremenetelét okozzák. A vissza­fejlődés eredményeként az izom és a kötőszöveti elemek leépülnek, az izom és kötőszöveti sejtek aránya az utóbbiak javára tolódik el. A bu­rok és a lepény leválása után a méh belső felszínén hatalmas „seb” tá­tong. Ez a terület napról napra ki- sebbedik, 3-4 nap elteltével alig gyermektenyémyi nagyságú. A méhből kezdetben több, majd egy­re kevesebb váladék ürül, amit gyermekágyi folyásnak (lochia) neveznek. A lochia méhnyálkahár- tyát, elfolyósodott véralvadékot, fehérvérsejteket tartalmazó sebvá­ladék. A hüvelyben levő nagyszá­mú baktérium miatt, melyek rend­szerint nem okoznak fertőzést, édeskés szagú, nem bűzös, lúgos vegyhatású. Az első héten véres, a második héttől barnás-vörhenyes, a harmadik héten savós és a hato­dik hétre megszűnik. A hüvely a szülés után hamar visszanyeri tó­nusát, a jó vérellátás következtében kisebb sérülései, horzsolásai, a gát­metszés sebe gyorsan gyógyul. A varratok a 4. napon eltávolíthatók. A petefészkek működését az agy­alapi mirigy prolaktin nevű hor­monja gátolja, tüszőérés és tüsző­repedés, s így rendszeres menstru­ációs ciklus sincs. Ennek visszatéré­se általában pár hónap múlva kö­vetkezik be. Azonban újabb terhes­ség megfogantatása nem lehetet­len, bár esélye kisebb. Egyéb szervrendszerek A szív a szülés után elfoglalja normális helyzetét, a szívfrekven­cia általában alacsonyabb. A lég­zés a hasűri nyomás csökkenése következtében könnyebbé válik. A testhőmérséklet az első 12 órában többnyire magasabb 37,5 pC-ot is elérheti, és rendszerint nem fertő­zés, hanem a kimerítő izommunka következménye. Az alsó végtagok, a kismedence, a végbél és a hüvely területén a tágult vénák visszafej­lődnek, de sok esetben visszértá­gulat marad vissza. A bélműködés a hasűri nyomás csökkenése, a hasfal lazasága miatt az első na­pokban még renyhébb. Ugyanek­kor fokozott a vizeletürítés, mivel távozik a terhesség alatt felgyü­lemlett folyadék nagy része. A testsúly a szüléskor kb. 4-5 kg- mal, majd az első héten további 3-5 kg-mal csökken. Szoptatás Terhesség és szoptatás során, amikor a mellek mérete jelentősen megnő, elsősorban a kötőszövetre hárul fokozott terhelés, amely rost­jai ennek következtében túlzottan megnyúlhatnak. A szoptatás befe­jeztével emiatt eredeti méretét, alakját már nem képes visszanyer­ni. Ezért fontos, hogy ezen időszak alatt az asszonyok kényelmes, de megfelelő rugalmas felfüggesztést biztosító melltartót viseljenek. A tejtermelés megindulása a szülést követő 3-4. napon hirtelen kezdődik, ez az ún. tejbelövellés. Az emlők egy-két óra alatt megtel­nek tejjel, megkeményednek, fe­szülnek. Hasonló elváltozás figyel­hető meg a járulékos mirigyekben is. A tejbelövellés annak köszönhe­tő, hogy a méhlepény leválását kö­vetően gyors ütemben csökken az agyalapi mirigyre gátló hatást ki­fejtő tüszőhormon szintje. Az agy­alapi mirigy elülső lebenyéből a tejelválasztást elősegítő hormon (prolaktin) hatása felszabadul a gátlás alól, aminek következmé­nyeként megindul az emlő miri­gyeiben a tejtermelés. Az első na­pokban a tej összetétele az előtej- éhez hasonló, ezért átmeneti tej­nek is nevezik. Csak kb. a 10-15. nap után nyeri el az anyatejre jel­lemző összetételét. A csecsemőtáplálás legelőnyö­sebb módja a szoptatás. Az anya­tej mindig kéznél van, megfelelő hőmérsékletű, steril, a csecsemő számára könnyen emészthető, fontos ellenanyagokat tartalmaz, és nem utolsósorban a tápszerek­hez viszonyítva olcsó. Mennyisé­gében és összetételében a csecse­mő fejlődése során az igényeihez mindig alkalmazkodik. A szopta­tás ráadásul pszichésen is előnyös hatású, mind az anyára, mind a gyermekére nézve. A tejkiáramlás legerősebb ingere a szopás, a fejés, vagyis az emlő kiürülése. Ez idegi úton serkenti az agyalapi mirigy hátsó lebenyét, ahonnan az oxitocin nevű hormon áramlik ki. Az oxitocin elősegíti a tejmirigyjá- ratok kiürülését. Hatására az emlő mirigyei körül elhelyezkedő izom­sejtek összehúzódnak, miáltal az anyatej a bimbó mögötti gyűjtőcsa­tornákba jut, ahonnan a csecsemő könnyűszerrel ki tudja szívni. Az oxitocin méhösszehúzódásokat is kivált, elősegítve a méh visszafejlő­dését. A szoptatás serkenti a tejel­választás legfontosabb hormonjá­nak, a prolaktinnak a termelődé­sét, ezáltal a termelődő tej mennyi­sége növekszik. A tejtermelés az anyának 10 ml-ként 100 kalória energiaveszteséget okoz. Ezért a szoptató nőnek energiadús, fehér­jében, ásványi anyagokban és vita­minokban gazdag ételeket kell fo­gyasztania. Ezenkívül alapvető fontosságú a bőséges folyadékfo­gyasztás is. (Páciens) Néha enyhe fertőzések hatására váladéktermelődéssel járó sarjszövet, ún. köldökgomba alakul ki, amelyet az ezüst-nitrátos ecsetelés gyógyíthat A köldök rendellenességei - néha csak a műtét segít... DR. DEZSŐF1 ANTAL A köldökzsinór jelenti a méhen belüli életben a külvilággal való kapcsolattartás egyetlen eszkö­zét. Ez biztosítja a magzat számá­ra az alapvető életfeltételeket, az oxigént, a tápanyagokat, az anyagcserét. A köldökzsinórban két verőér (artéria) és egy visszér (véna) ta­lálható. A verőerek szállítják el a magzatból a méhlepény felé a vért, benne a nemkívánatos anyagcse­retermékeket. A visszér az anya fe­lől hozza az oxigént és a tápanyag­ban dús vért. A köldökcsonk leesé­sét követően - ez általában az első 2 hétben megtörténik - ezek az erek, legalábbis anatómiailag, még nyitottak. Ez azt jelenti, hogy a köldök környékén lévő kóroko­zók relatíve könnyen bejuthatnak az újszülött keringésébe, és ott sú­lyos fertőzést okozhatnak. Ezért van oly nagy jelentősége a gondos, fertőtlenítő hatású, alkohollal tör­ténő köldökápolásnak. Ha a köl­dök az első hónap végére sem esik le, késői köldökzsinór-leválásról beszélünk, és fertőzésre, súlyos fehérvérsejtfunkció-zavarra kell gondolnunk. Néha enyhe fertőzések hatására váladéktermelődéssel járó saij- szövet, ún. köldökgomba (de ez nem gombás fertőzés) alakul ki. Ha egyéb fejlődési rendellenessé­gek lehetőségét kizártuk, egysze­rű ezüst-nitrátos ecsetelés gyó­gyulást hoz. Méhen belül, a magzati életben összeköttetés van egyrészről a bélcsatorna, illetve a húgyhólyag, másrészről a köldök között. Nor­málisan ezek a járatok még a magzati életben záródnak. Ha a záródás nem tökéle­tes, a járatok helyén folyadékkal teli üre­gek, ciszták alakul­hatnak ki. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy megmarad a kapcsolat a belek, illetve a húgy­hólyag között, melyen keresztül vizelet, illetve béltar­talom ürül. Ilyen­kor elenged­heteden a rendellenes járatok se­bészi korrigálása. Említést kell tenni egy másik fejlődési rendellenességről, ami­kor a magzati életben a hasi szer­vek (belek, máj) a köldökzsinór ál­lományába türemkednek, és a hasfal nem záródik rendesen. Megszületéskor ezek a szervek a hasfalon kívül helyezkednek el, őket csak a köldökzsinór, nem bőr fedi. A kitü­remkedés miatt a has­üreg kicsi lesz, így nehéz a hasi szerveket műtéti úton visszahelyezni. A köldökgyűrű tökéleden záró­dásának vagy gyengeségének kö­vetkeztében alakulhat ki a köldök­sérv. Bőrrel fedett puha dudor for­májában jelenik meg, és síráskor, köhögésnél, erőlködésnél a duzza­nat mérete fokozódik. A legtöbb köldöksérv hat hónapos kor előtt jelentkezik, egyéves korra magá­tól gyógyul. Még nagyméretű sér­vek esetén is lehet arra várni, hogy öt-hat éves korig javuljon a hely­zet. A köldök ragtapaszos össze­húzása viszont a közhiedelemmel ellentétben nem segít. A bél kizá­ródása igen ritka. Sebészi beavat­kozás akkor indokolt, ha ötéves kor felett sincs javulás, ha a sérv panaszt okoz, illetve ha a mérete növekszik. egészségünkre Szerkeszd: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents