Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-19 / 192. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ AUGUSZTUS 19. Egészségünkre 27 A káros anyagok a külvilágból jutnak be szervezetünkbe: a táplálékkal, lélegzéskor vagy a bőrön át Ne mérgezze magát! Ön bizonyára rendszeresen portalanít a lakásban, és kidobja a feleslegessé vált dolgokat. Valószínűleg az autóját is kitakarítja néha, amibe jó minőségű üzemanyagot tankol. Akkor miért bánik mostohán a saját szervezetével? A felhalmozódó méreganyagoktól, a silány ételektől teste nem a lélek temploma lesz, hanem csak egy lerobbant viskó. Űzze ki szervezetéből a mérgeket! Hasznos tippekkel, kúrákkal segítjük az újjászületést. ÖSSZEFOGLALÓ A mérgek legnagyobb mennyiségben a külvilágból jutnak be szervezetünkbe, a táplálékkal, lélegzéskor vagy a bőrön át, de szervezetünk önfenntartó folyamatai - például az emésztés és a kiválasztás - is termelnek mérgeket. A világot nem tudjuk megváltoztatni, tehát tudatosan úgy kell alakítanunk életünket, hogy a lehető legkevésbé mérgezzük szervezetünket. Ha tisztában vagyunk azzal, melyek a leggyakoribb veszélyforrások, sikerülhet elkerülni őket. 1. veszélyforrás a levegő Az autók kipufogógáza, a dohányfüst, az ipartelepek füstje, a párolgó vegyszerek, a szellőztető- fendszerek levegője számtalan káros anyagot tartalmaz, így védekezhet: ♦ Ha gyalogosan közlekedik, kerülje a forgalmas helyeket, válassza inkább a mellékutcákat! ♦ Ha rendszeresen fut, kerékpározik, a reggeli órákra időzítse az edzést! ♦ Ha teheti, utazzon minél gyakrabban vidékre, erdőbe, hegyekbe, tó vagy folyó mellé! 2. veszélyforrás az étel Ha lemondunk a cukrozott, színező-, tartósító- és ízfokozó anyagokkal dúsított, finomított alapanyagokból készült ételekről, akkor is fennáll a veszélye, hogy műtrágyázott földbe termett zöldség, vegyszerezett gyümölcs, zöldség vagy antibiotikumokkal, tejtermelést serkentő szerekkel kezelt állat húsa kerül a tányérunkra, így védekezhet: ♦ Kerülje a konzervált, sózott, előre csomagolt, finomított, tartós élelmiszereket! ♦ Ha szereti a halat, hering és makréla helyett mélytengeri halakat, például tőkehalat vagy nyelvhalat válasszon, azok húsa kevésbé szennyezett! ♦ A gyümölcsöt, a tejtermékeket, a pékárut és a húst is bioboltból, biotermelőktől szerezze be! ♦ Forgalmas út mellett ne vásároljon gyümölcsöt, zöldséget! 3. veszélyforrás a víz Bár ivóvíz főijük a csapból, de a legtöbb lakásban elég csak megszagolni, és inkább a palackozott víz fogyasztása mellett döntünk. A fehéres, szúrós szagú klór jelenléte könnyen észrevehető, de a nitrogén vagy a nehézfémek láthatatlanok maradnak a vízben, így védekezhet: ♦ Műanyag palackos helyett válasszon üveges ásványvizet, abban kevésbé képesek elszaporodni a baktériumok! ♦ Szerezzen be otthonra vízszűrő készüléket! ♦ Ha csapvizet iszik, folyassa ki egy kicsit, hogy valóban friss legyen! 4. veszélyforrás az otthonunk MÉREGTiLENÍTSEN! A tisztítókúrák úgy hatnak a testre, mintha szabadságot adnánk szerveinknek. Időt hagyjunk nekik, hogy megszabaduljanak a méreg- és salakanyagoktól, hogy aztán megújulva folytathassák munkájukat. Bizonyos tünetek és életkörülmények figyelmeztetnek arra, hogy érdemes belevágni egy kúrába. Minél több kérdésre válaszol igennel az alábbiak közül, annál valószínűbb, hogy szervezete méregterheltsége magas. 1. Vizsgálja meg bőrét! ♦ Foltos, kiütéses a bőre? ♦ Pattanásokkal, ekcémával, pik- kelysömörrel küzd? ♦ Bőre és haja száraz? ♦ Van narancsbőre? 2. Ellenőrizze egészségét! ♦ Gyakran fáj a feje? ♦ Székrekedéssel küzd, vagy gyakran puffad? ♦ Vannak allergiás tünetei? 3. Figyeljen közérzetére! ♦ Fáradékony vagy nehezére esik az összpontosítás? ♦ Gyakran kedveden, levert, szorong? ♦ Nehezen alszik el, rosszul alszik? 4. Gondolja át étrendjét! ♦ Erősen kívánja a sós vagy az édes ételeket? ♦ Rendszeresen fogyaszt kávét, teát, szénsavas üdítőt? ♦ Gyakran étkezik gyorsétteremben? ♦ Sok cukrot, fehér kenyeret eszik? ♦ A gyümölcsöt, zöldséget nem biopiacon vásárolja, és általában mosás, hámozás nélkül fogyasztja? 5. Vizsgálja meg környezetét! ♦ Nagyvárosban lakik? ♦ Otthona forgalmas út vagy nagyfeszültségű vezeték, erőmű közelében van? ♦ Rendszeresen jár klórozott vizű uszodába? ♦ Légkondicionált irodában dolgozik? ♦ Rendszeresen használ számítógépet, mobiltelefont? ♦ Dohányzik? Dohányossal lakik vagy dolgozik együtt? Számolja össze, hány tisztítószer lapul a szekrényében! Gondolja át, hányféle vegyszerrel kezelték otthonában a falakat, a bútort, a kárpitot! Tisztaságmániánk miatt vegyszergőzben éljük mindennapjainkat! így védekezhet: ♦ Díszítse lakását növényekkel, amelyek kiszűrik a levegőből a káros anyagokat! Legalkalmasabb erre a pálma, a borostyán, a gerbera és a krizantém! ♦ Soha ne alkalmazzon egyszerre többféle tisztítószert, mert egjütte- sen mérgező, párolgó vegyületet képezhetnek! ♦ Használjon környezetbarát tisztítószereket! Vízkő ellen hatékony például a citrom és a só, a hígított ecet eltávolítja a zsiradékot a csempéről és a munkalapokról, fertőtlenítésre pedig ideális a teafaolaj. 5. veszélyforrás a szabad gyökök A tápanyag elégetéséhez oxigén kell, de a folyamat melléktermékeként szabad gyökök is keletkeznek, amelyek károsítják az egészséges sejteket. Szervezetünk bizonyos mértékig képes ellenük védekezni, de a semlegesítő enzimek hatása véges. így védekezhet: ♦ Fogyasszon antioxidáns hatású élelmiszereket, üyenek például a citrusfélék, a sárga színű gyümölcsök, a hüvelyesek és a tojás! ♦ Hagyja abba a cigarettázást, kerülje a dohányfüstös éttermeket és szórakozóhelyeket! TESTÜNK TITKAI A légzés folyamata - III. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A légzőmozgások A légzőmozgások automatikusak, a légzést általában az agyi légzőközpont szabályozza. Persze akaratunkat kiterjeszthetjük a légzőmozgásokra is, ritmusát megváltoztathatjuk például akkor, amikor szavalunk. Fiatal felnőtt esetében, njm- galmi helyzetben percenként 14-16 légvétel történik, míg gyermekeknél 24-30, az újszülötteknél pedig 40-50. A kor előrehaladtával a légvételek száma újra megemelkedik. Kétféle légzést különböztetünk meg: az egyik döntően mellkasi, a másik pedig főként hasi légzés. Az ásítás (mély belégzés), a csuklás (a rekeszizom rövid, görcsös összehúzódásai), a köhögés, a tüsszentés és a nevetés a normális kilégzés egyéb változatai. A mellkas kitágulásának nem egyedüli feladata a tüdőbe áramló levegő szabályozása. A keringés szerveire gyakorolt hatás révén (szívóhatás) belégzéskor a vénás vér könnyebben áramlik a szív felé, így fokozódik a májka- puvéna (vena portae) keringése. Kilégzéskor a méhűri nyomás növekedése a vénás keringés ellen hat, de ugyanakkor javítja az artériás keringést. Az alveoláris ventiláció Alveoláris ventiláción az alve- olusok levegőcseréjét értjük. Elméletileg minden belégzés során az alveolusokban található levegő 17 százaléka cserélődik le. Valójában az alveolusokban mindig marad a frissen belélegzett levegőből, aminek mennyiségét mintegy 335 milliméterre becsülik. A rendszer tökéletes működése a légzőizmok, a légutak, a légzés szabályozásában részt vevő idegi központok épségétől függ. Tanulmányozásukra különböző vizsgálati eljárások (röntgen, spirográfia) állnak a rendelkezésünkre. A légzés szabályozása A légzést a vázizomzat biztosítja. A harántcsíkolt izomzat beidegzését a központi idegrendszer látja el (még akkor is, ha a vegetatív idegrendszer szintén részt vesz a működésében), ellentétben az erek simaizomzatá- val vagy a szívizomzattal. A koponya- és gerincagy a különböző magasságból eredő mozgatóidegeken keresztül szabályozzák a légzést. Emellett a két rekeszideg a rekeszizmot látja el. A két ideg a negyedik nyak- csigolya magasságában ered, és közvetlenül a gerincoszlop két oldala mellett fiit le, majd a rekeszkupolában végződik. A hörgők falának simaizom rétegét az erekhez hasonlóan szimpatikus vagy paraszimpatikus neurovegetatív idegrostok látják el. A légzést szabályozó idegi központokat a koponyaagyban oszlopszerűen egymás alatt elhelyezkedő szürke magvak, illetve diffúzán elhelyezkedő idegsejtek alkotják, amelyek a középagyhoz tartozó ikertestekből a nyúltvelő-gerincvelő határáig terjednek. Utóbbit formatio venticularisnak (hálózati képződmény) nevezik, felülről lefelé egy nyúltvelői kilégző és egy nyúltvelői belégző központot alkotnak, utóbbi állandó tónusos aktivitással bír, amelyet bizonyos Surfactant A surfactant az alveoláris sejtek által termelt, a tüdőhólya- gocskákban lévő természetes felületaktív anyag (deter- gens). Ez a bonyolult kémiai összetételű anyag létfontosságú szerepet játszik a csecsemők első légvételekor, majd később, az egész élet folyamán jelen van a tüdőben. Amikor a tüdőhólyagocskák a kilégzés során összezsugorodnak, a surfactant molekulái, csökkentve a felületi feszültséget, jobban összetömörülnek. Ezzel tulajdonképpen megakadályozzák a tüdőhólyagocskák teljes összeesését. A surfactant molekulái eltávolodnak, amikor belégzéskor az alveolusok kitágulnak, így csökkentve azt az erőt, ami a tüdőhólyagocskák összeeséséhez vezetne. A súlyos légzési zavarral születő csecsemők többségénél a problémát a surfactant hiánya okozza, ugyanis ilyenkor a felületi feszültség megnő a lég- hólyagocskákban, és emiatt a tüdő nem képes megfelelően ellátni a feladatát. A külvilágból érkező levegő és a vér között csupán a tü- dőhólyagocska és a hajszálér nagyon vékony fala helyezkedik el, melyeken áthatolva az oxigén könnyedén jut be a vérbe, a szén-dioxid pedig az alveolusba, majd a kilégzés során kiürül a szervezetből. mértékig a bolygóideg (vagus) szabályoz. A légzést szabályozó mechanizmusokat a bolygóideg biztosítja. Gátló rostjai lassítják és leállítják a légzőmozgásokat. Izgató rostjai ellentétes hatásúak: tüdő hiperventiláció (intenzív, erőteljes belégzés) következik be. Egyébként a tüdő feszülésére (tágulás) és elernyedésére (ösz- szeesés) vonatkozó információkat szállító rostok is a vagusban futnak. (Forrás: Család és egészség) A nevetés a normális kilégzés módosult formája, amelynek során felgyorsul a légzésszám, ezzel növekszik az oxigénkoncentráció, s így javul az agyi oxigénellátás.
