Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-19 / 192. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 19. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Megsemmisített bizonyítékok A 24 iraki áldozatot követelő tavaly novemberi hadíszai vérengzés elkövetésével gyanúsított amerikai tengerészgyalogosok feltehetően bizonyítékokat semmisítettek meg - írta a The New York Times. A lap Pentagonból származó értesülése szerint az atrocitásban érintett század szolgálati naplójából több oldal hiányzik, egy pilóta nélküli robotrepülőgép aznap készült terhelő videofelvételét pedig csak felsőbb utasításra adták ki. Az ügyben Eldon A. Bargewell vezérőrnagy irányítása alatt a múlt hónapban elkészült, de nyilvánosságra nem hozott vizsgálati jelentés nem vádolja a tengerészgyalogosokat közvetlenül a történtek szándékos eltussolására tett kísérlettel, és nem von le következtetéseket arra nézve sem, hogy ki manipulálhatta a századnaplót. Felrója ugyanakkor a hadosztály parancsnokainak, hogy nem jártak el kellő eréllyel a 2005. november 19-i hadíszai események feltárása érdekében, és olyan légkört teremtettek, amely bagatellizálta az iraki életek fontosságát. A tavaly november 19-én történt ügyben még nem történt vádemelés. A tengerészgyalogosok a konvojuk ellen elkövetett út- széli robbantásos merényletet követően házról házra jártak, és összesen 24 fegyvertelen iraki civüt öltek meg. Mexikanizálódik az USA Az öt évvel ezelőttihez képest 16 százalékkal több bevándorló lakik az amerikai háztartásokban; a népszámlálási hivatal közlése szerint a legnagyobb tömegben mexikóiak áramlanak be. A bevándorlókat legnagyobb számban Kalifornia, New York, Texas, New Jersey és Illinois szövetségi államban regisztrálták. Az utóbbi években 30-40 százalékkal nőtt a bevándorlók száma olyan, korábban szinte „érin- teden”, központi fekvésű államokban, mint Dél-Dakota, Missouri és Colorado. A washingtoni Brookings Intézet kutatója rámutatott, hogy az amerikai bevándorlás folyamata „mexikanizálódik”. A déli szomszédból minden egyéb országnál több legális és illegális bevándorló utazik be, tavaly csaknem 11 millióan telepedtek le. Mexikót 2005-ben messze lemaradva követte 1,8 millió kínai és 1,4 millió indiai bevándorló. Az Európából a tengerentúlra települők száma ennek arányában jelentős mértékben, öt év alatt majdnem 30 százalékkal visszaesett. A főváros körzete már több mint egymillió betelepülőnek ad otthont, és ezzel az Egyesült Államokba bevándorló tömegek egyik fő „kapujává” vált. Washingtonban és környékén tavaly már műiden ötödik lakó bevándorló volt, míg 2000-ben csak minden hatodik. Washington azon nyolc megapolisz egyike, ahol az egymilliót eléri vagy meghaladja az idegen országban született népesség nagysága. Ekkora bevándorló tömeg él még New Yorkban, Los Angelesben, Miamiban, Chicagóban, San Franciscóban, Houstonban és Dallasban. Nem adjuk oda a repteret a mocskos labancoknak, mert még felvirágoztatnák. Nem adjuk senkinek sem, mert még azok is. Inkább mi fogjuk magunknak tönkretenni. Van ebben az országban pénz, nem kell az eurójuk. Vagy mégsem? MOLNÁR NORBERT Ján Počiatek pénzügyminiszter összekalapálta a törvények törvényét, a költségvetést. Vagy szé- gyellte, vagy egyszerűen csak sejtette, hogy a főnök úgyis merőben átírja, hát el se ment a kormányülésre. Minek ott lenni, ha az én munkámról van szó, nem igaz? De. Igaz, korábban már minden tárcának megüzente, vegyenek fűnyírót (de olcsón!), és metsszék le a fölösleges kiadásokat, mielőtt metszi le a ... ezt hagyjuk. Persze, minden tárca hideglelést kapott, Augusztus 20-a államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Uralkodása idején I. István még augusztus 15- ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István- nap kimaradt a sorból. Az 1740-1780 között uralkodó Mária Terézia azonban elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek senkinek sincs spórolnivalója, főleg, mert osztogatnia kellene, mert ez a trend. Nem igaz? De. Na de van egy-két minisztérium, amely teljesen fölöslegesen kényeskedik, meg nyavalyog, mert teljesen evidens, hol fogja megspórolni költségvetése pár százalékát. Ilyen például a kül- ügy. Kormányfő Robert Ficóra ugyanis sehol nem kíváncsiak, nem fog ő utazni. Maximum Irakba, meg Venezuelába, meg Bela- ruszba, de azok olcsó országok, meg arrafelé kevesebbszer utazik az ember, mint Brüsszelbe, már ha politikus és kormánypárti. Arról nem is szólva, hogy a külföldi delegációk fogadására sem kell sokat költeni, nem lepték el az országot Jack Straw-k meg Angela Merkelek, sőt még egy darab Kaczynski sem csurrant-cseppent az országba, pedig jöhetne valamelyik engesztelődni, mert azokat sem hordozza kebelén a vén Európa. Szóval a külügyben pár milla megmarad, az tuti. végig a városon augusztus 20-án. Az ereklyét a legenda szerint 1083- as szentté emelésekor épen találták koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. A Szent Jobb a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dub- rovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez, s hosszas diplomáciai tárgyalások nyomán Mária Terézia hozatta haza. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Csak 1860-ban lehetett ismét megünnepelni, s a megemlékezés országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékez- tetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború Megmaradhatna a védelmiben is valamennyi, hacsak tankba nem vágja magát a fél ország, aztán irány a Lánc híd. A „megmaradhatna” feltételes módja azért jogos, mert Kormányfő Robert Fico vehemenciája némileg apadt, már ami az iraki egységek visszahívását illeti, mert nem csak a telefon- fülkék visszahívhatók. Pedig, ha hazajönnének, mint ahogy ígérte, 160 millió máris a zsebben. De idén még lesz szlovák katona Irakban, pedig mint a terepruhás kormányfő mondta, nem is azt csinálják, amire odarendelték őket. A kérdés tehát jogos: akkor meg mi a fenének megy ki újabb csapat a napokban? Biztos, mert ez a trend. Meg a hazahívás is trend. Mindenképpen trendik leszünk. A belügyben szintén evidencia, min lehet spórolni: a maffiaellenes harcon. Arra most már úgysem kell pénz, Kaliňák belügyminiszter szerint nem kell olyasmivel törődni, aminek látványos eredményei vannak. végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.) A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20- át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20- ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés március 15., augusztus 20., október 23. közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Az első Szent Jobb-körmenetet 1771-ben tartották Mária Terézia rendeletére A Szent István-nap története MT1-HÁTTÉR • KOMMENTÁR Halálos status quo SERES LÁSZLÓ A mindenkori kormányzatnak egyetlen alapvető, legitim feladata van, minden más vagy felesleges, vagy akkor finanszírozható, ha van rá pénz és konszenzus: meg kell védenie - éspedig mindenáron - polgárai életét. A mindenkori kormányzatnak garantálnia kell polgárai fizikai biztonságát, határai védelmét. Ha pedig létében folyamatosan fenyegetik, területére, ráadásul civil lakóházakra rakétákat lőnek ki, ha katonáit meggyilkolják, elrabolják a határon, akkor bizony lépnie kell. Éspedig úgy, hogy kiiktassa a fenyegetést jelentő problémát. Izrael több mint egy hónapja lépett. Európa, de a világ bármely állama is így tett volna. Nincs ország a földön, amely eltűrte volna, hogy a szomszédságában hatalomra került terrorszervezet nyíltan fenyegesse, nincs ország, amely lenyelte volna egy északi szomszédja területén kvázi legálisan működő terrorszervezet részéről a folyamatos katonai provokációkat. Izrael tehát lépett - 34 nap után mégis úgy volt kénytelen belemenni egy hazug és erkölcsileg velejéig romlott „tűzszünetbe”, hogy végül nem ellehetetlenítette, csak kicsit kényelmetlenebbé tette a Hezbollah számára a további támadásokat. A síita terrorszervezet időt, területet - és további fegyverzetet nyert, hiszen senki és semmi nem akadályozhatja meg, hogy Irán és Szíria proxy- szervezetnek használja, a zsidó állam későbbi megsemmisítése céljából. Idő és tér - ez a legfontosabb, amit a terroristák nyerhettek, és a legfontosabb, amit Izrael elveszthetett. Az iszlámisták nem annyira itt és mostban, hanem hosszú távban gondolkodnak, ez az, amit a Nyugat nem ért meg. A muszlim világ radikalizálása és felkészítése a sariára; Európa lassú, módszeres bevétele, a multikulti nyitottságának kihasználása, a kalifátus előkészítése; végül az „agresszív cionista entitás” megsemmisítése mind ráér. Nem ma kell. Ráér holnap. Addig is kicsit megdolgozzák a közvéleményt, hírügynökségi haverjaik megphotoshoppolják a fotókat, áldozatnak tüntetik fel magukat, akik gyáván, civilek közül lövik ki rakétáikat. Mindez nekik mindegy: hosszú távban gondolkodnak. A legérdekesebb fejleménye a történetnek, hogy újra bebizonyosodott: az úgynevezett világszervezet kész mindent megtenni az iszlámista célok eléréséért. Az 1701-es „tűzszüneti” határozat, amely kétséges objektivitásában képtelen különbséget tenni tettes és áldozat között, abszolúte nem követeli meg az agresszor lefegyverzését, és engedménynek tartja, kvázi jutalmazza, hogy egy ország hadserege elfoglalhatja saját déli tartományait (hol voltak a fiúk korábban?). Kofi Annan 30 napot kapott egy olyan helyzet előkészítésére, amit alapvetően nem ért, és amihez morálisan nem is nőtt fel. Mire jó akkor az összesen 30 ezres „békefenntartó” sereg oda- vezénylése, ha egyszer a határozat strukturálisan garantálja a háborút? És mikor szűnik meg végre az a világszervezet, amely nem képes megoldásokat nyújtani, hiszen ő maga a probléma? A szerző a Hirszerzo.hu főszerkesztője JEGYZET mm WSM -. i»" "ffi»' fiWSB 3f. B8 Kérdéseink NÉMETH ZOLTÁN Kedves Nézőink! Olvassák el a következő mondatot, és jól jegyezzék meg a benne foglaltakat, mert kérdéseinket ennek alapján tesszük fel. Tehát: Az 1526-os vesztes mohácsi csata következtében a 16. században Magyarország három részre szakadt. Kérdéseink: 1. Melyik csata volt 1526-ban? 2. Hány részre szakadt Magyarország a 16. században? 3. Melyik században szakadt 3 részre Magyarország? Halló, halló! Várom az első jelentkezőt, halló, halló, ki lesz az első telefonáló? Csak bátran, várom az első bátor telefonálót! Jó napot kívánok, Ön az első jelentkező, kérem, mutatkozzon be, nagyszerű, nagyon szép neve van, tehát olvashatjuk a három kérdést a képernyőn, fölötte a mondat, amelynek alapján válaszolhat a három kérdésre, tessék, lehet kezdeni, ne izguljon! Nem, nem a pákozdi csata volt 1526-ban, kicsit délebbre, mövel kezdődik, jaj, nem a milánói, moval kezdődik, áccsal végződik, igen, igen, a moácsi csata, úgy is mondhatjuk, hogy a mohácsi csata, na ezzel megvolnánk. Akkor vegyen egy mély levegőt, és próbáljuk meg a második kérdést, az első már sikerült, ez sokkal könnyebb, tehát hány részre szakadt Magyarország, tudja, a törökök, négy részre? Biztos benne, hogy négy részre? Olvassa el a mondatot! Nem, nem öt részre, vegyen el a négyből egyet, ez az, három részre szakadt Magyarország, nagyszerű, kicsi segítség mindig elkel, de ez még belefér. Ugye megmondtam, hogy sikerülni fog ez, menni fog ez. Na, a harmadik kérdés már gyerekjáték lesz Önnek, tehát melyik században történt mindez? Hogy nem teljesen biztos a századokban, merthogy az 1500-as évek az 15. vagy 14. század? Gondolkodjon fordítva, nézze a mondatot a kérdések fölött, illetve ha azt mondom, hogy a 16. században, akkor beleegyezik? Nagyszerű, ez a beleegyezés Önnek egy CD-t hozott a konyhára, Ön fantasztikusan játszott, várjuk a holnap jelentkezőket, játsszanak, telefonáljanak, a holnapi megfejtéseket már most is elmondom, az első kérdésre a válasz egy, a másodikra kettő, a harmadikra három, de ha nem sikerült most hirtelen megjegyezni, a kérdések fölött szereplő mondatból logikusan úgyis rájönnek, a viszontlátásra holnap kilenc óra öt perckor ugyanitt. (Kiss Tibor rajza HÉTVÉG(R)E Még szerencse, hogy nem vagyunk többen... Trendi spórolás
