Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-17 / 190. szám, csütörtök
10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com Ha a tároláskor jók a feltételek, kisebb a veszteség A tárolt gabona védelme ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az árvíz okozta károk után egyelőre még nem kaptak pénzt a gazdaságok Kártérítésre várnak a termelők A gyümölcsfáknak csak a csúcsa látszott ki a vízből (Archív felvételek) A gabona a tároláskor is lélegzik, a szénhidrátok oxidálása során széndioxid és víz képződik, ami hő fejlődésével jár. Ez a folyamat szárazanyag-veszteséget jelent, amit döntően befolyásol a tárolt termény nedvességtartalma és hőmérséklete. A 14,5 %-os szárazanyag-tartalmú gabona szárazanyag-vesztesége 25-30°C-os tárolási hőmérséklet mellett, 120 nap alatt, 5000 tonna tárolt mennyiség esetében elérheti a 16-32 tonnát is.A 20-25°C feletti hőmérsékleten tárolt gabonaféléknél ugyanakkor gyakori a kártevő rovarok elszaporodása is, ami további súlyveszteséget és minőségromlást okoz. A gabonafélék tárolási technológiáinak vizsgálata során bizonyítást nyert, hogy az egyensúlyi nedvességtartalomig leszárított szemes termények tartós tárolásánál, figyelembe véve a szárítás egyenetlenségeit, valamint a hőmérsékletkülönbségekből adódó helyi nedvesedéseket, állagmegóvó technológia (pl. szellőztetés)' nélkül a tárolt termények jelentős károsodásokat szenvedhetnek. Magyarországi szakemberek véleménye szerint a biztonságos gabonatárolás feltételeit minden esetben legkedvezőbben a hűtve tárolási technológia biztosítja. Ez gazdaságossági szempontból is előnyös különösen a 18 % nedvességtartalmú gabonafélék hosszú idejű tárolásánál. Ennek a technológiának az egyszeri beruházás költsége ugyan jelentős, de az energia megtakarításából adódóan a beruházás 2-3 év alatt megtérülhet. A környezeti levegővel szellőztetett termények állagmegóvása az előírások betartásával, kedvező energiaköltség mellett is lehetséges. Ez a technológia a süóknál, az eleve meglévő szellőztetőrendszer miatt szinte kötelező, a vízszintes tárolóknál a szellőztetőrendszer kiépítése (lehetőség szerint szint alatti) szükségszerű lenne. Az automatikus szellőztetésvezérléssel ellátott állagmegóvó technológia biztonságot nyújt a szellőztetés helyes idejének megválasztásához, ami a megfelelő időben végzett, csak a szükségletnek megfelelő idejű szellőztetést biztosítja. Ezek szélesebb körű alkalmazása várható. A légtérszellőztetéses technológiának csak alkalmi megoldásként, az alacsony nedvességtartalmú (11-12 %) termények tárolásánál lehet létjogosultsága. A légtér át- szellőztetése megakadályozhatja különösen a téli időszakban a kondenzációt a termény felszíne vagy a tároló tetőzetén, de a terményrétegen belüli felmelegedéseket, a kezdő romlásokat nem tudja meggátolni. A szerves savas tartósítási technológia alkalmazása elsősorban olyan kis- és középüzemek számára ajánlott, ahol a szárítás problémát jelent, illetve drága a bérszárítás. A viszonylag egyszerű technológiával, de fajlagosan drága tartósítószerrel a termény minősége hosszútávon is megőrizhető. Elsősorban nedves termények tartósításánál ajánlott, de kedvező tartósítási, terményminőségi jellemzői miatt, száraz termények kezelésénél, korszerű nagyüzemeknél is sikeresen alkalmazható. A takarmányok tartósításánál a cél a szántóföldről behozott és a tárolókban megtelepedő gombaflóra élettevékenységének megakadályozása, a penészgátlás. így a termény beltartalmi értéke nem romlik és elkerülhetjük a káros miko- toxinok keletkezését. Az egyszeri beruházás költsége jelentős, de az energia megtakarításából adódóan a beruházás 2-3 év alatt megtérülhet. A penészfertőzöttség gyakorisága és mértéke szorosan összefügg a növény fajtájával, a fertőzéssel szembeni ellenálló képességével, az éghajlati tényezőkkel, az alkalmazott agrotechnikával és nem utolsósorban a tárolási körülményekkel. A penészgombák a szemestakarmányok felületén a nedvesség és a hőmérséklet függvényében különböző ütemben szaporodnak, ezek alapján megkülönböztetünk szántóföldi (Fusarium, Alter- nária, Cladosporium fajok) és raktári penészeket, (Aspergillus és Penidlium, Mucor fajok a legjellemzőbbek). A takarmányok romlásveszélyét döntően befolyásolja a tárolt szemestermény nedvesség- tartalma és hőmérséklete, megjegyezve azt, hogy az abszolút víztartalom helyett a relatív nedvesség és a vízaktivitás a pontosabb jellemző. A tárolt termények minőségének megőrzését azok penészszámának változásával is jellemezhetjük. A különböző állagmegóvó technológiákkal a kezdeti penészszám a tárolás ideje alatt megőrizhető, sőt egyes esetekben csökkenthető, mind az egyensúlyi, mind a 16-18 % nedvességtartalmú termények tárolása során. (Ag- rárgazdaság-röv.) Az idei esztendő szélsőséges időjárása következtében nemcsak a júliusi kánikulai meleg okozta sokkot kellett elviselniük a mező- gazdasági termelőknek, hanem előtte a tavaszi ár- és belvizekkel is meg kellett küzdeniük. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Ugyanakkor a károk következményeinek mérséklésére beígért támogatásból máig nem láttak egyetlen fillért sem. Pedig egyes dél-szlovákiai térségekben a pusztító árvíz és a feltörő belvizek nyomán több ezer hektár mezőgazdasági terület szenvedett olyan kárt, hogy vagy egyáltalán lehetedenné vált rajtuk a termelés, vagy az utólagos kiegészítő vetésekkel gyakorlatilag csak a zöldtrágyázásra alkalmas növény- állomány nőtt meg a parcellákon. Voltak területek, amelyekre még május végén, sőt június elején sem mehettek rá a gépek. Az árvizek a Kis-Duna térségében termelő gazdaságok parcelláin okozták a legnagyobb kárt. A Ki- rályrévi Agrostaar KB Kft. termőterületének például kétharmadát elöntötte tavasszal a víz. Szikura Ferenc a kft. igazgatója szerint 1800 hektárból 1200 hektár szenvedett valamüyen formában a kiöntött árvíztől vagy a feltörő belvizektől, s ennek „eredményeként” idén 200 hektárról egyáltalán semmilyen termést nem tudnak betakarítani. A vizet megsínylették az előzőleg elvetett növényállományok is, a gazdaságnak volt olyan búzaparcellája, amely csak 1,7 tonnás átlaghozamot adott. A kár kimutatott összértéke ebben a gazdaságban elérte a 18 millió koronát. A szomszédos nyárasdi Agrotop Rt. parcellái szintén megsínylették a tavaszi árvizet. Papp István a részvénytársaság vezetője szerint csak a szántóföldi növények termesztésében mintegy 7 millió koronás káruk keletkezett, nem beszélve a gyümölcsösről, amelyet ugyancsak jelentősen károsított a víz. A felbecsült kár összességében itt is eléri a 18 millió koronát, érthető tehát, hogy az érintettek számára egyre időszerűbbé válik a beígért kompenzációk teljesítése. Egyelőre azonban még nincs konkrét menetrend ennek végrehajtására. Pedig a termelők ígéretet kaptak a szaktárca előző vezetésétől, hogy a károkat a minisztérium központi forrásokból kompenzálja. Az előző kormányzat, illetve a szakminisztérium mintegy 200 millió koronát különített el a károk rendezésére, és az eredeti elképzelések alapján az elöntött hektárok után járt volna bizonyos mértékű kártérítés a számukra. A kárfelmérésre kidolgozott módszertan azonban már nem látott napvilágot, lévén, hogy az időközben megtartott előrehozott parlamenti választások eredménye alapján új kormány alakult. Az új kormányzat pedig, noha nem vonja kétségbe a kompenzálást, vélhetően más elveket kíván alkalmazni a kárpótiás mértékének meghatározására és a folyósításra. Az eddigi információk szerint az állami segítségnyújtás keretében kívánnak hozzányúlni a témához, ennek formáit azonban Brüsszelben is jóvá kéne hagyatni, (sz) 200 hektárról semmilyen termést nem lehet betakarítani A víz az állattartó telepeket sem kímélte A Dunaszerdahelyi járásban 3 tonna feletti átlagot produkáltak a repcetermesztők - a szabadpiacon már 9 ezer korona felett van a repce ára Meglódult a repce piaca, egyre többen keresik a takarmánygabonát (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szélsőséges időjárási viszonyok ellenére idén elsősorban a repcetermesztők lehetnek elégedettek a terméshozamokkal, hiszen a legtöbb helyen az előző évek ádagát jelentősen meghaladó eredmények születtek. A nem kifejezetten repcetermesztésre alkalmas csallóközi parcellákon is szép hozamok születtek. A Dunaszerdahelyi járásban az olajnövény betakarításában 3 tonna feletti átíagot produkáltak a termesztők. Patasi Ilona a regionális agrárkamara igazgatója szerint a 2900 hektárnyi termőterületen 3,25 tonnás járási átlag született. S noha köztudott, hogy a 3 tonna feletti hozamok már megfelelő jövedelmezőséget biztosítanak, ennek ellenére a termelők egy része nem lehet felhődenül elégedett. Az előző esztendőben megkötött szerződések értelmében ugyanis csupán 7800 - 8 ezer korona körüli értékesítési árral számolhatnak, miközben a szabadpiacon már 9 ezer koronát is kínálnak a repce tonnájáért. A kamara igazgatója szerint a fokozódó piaci nyomás várhatóan arra kényszeríti majd a termesztőket és a felvásárlókat, hogy valamilyen kompromisszumos megoldást találjanak az előállt helyzetre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a repcepiacon beindult mozgásokra valamilyen formában reagálni kell, annál is inkább, mivel az előzetes tervek szerint az elkövetkező években nálunk is beinduló programok nyomán az olajnövények iránt várhatóan folyamatos lesz majd az érdeklődés. A gabonafélék terméshozamai idén közepesnek, az előző évekhez viszonyítva átiagosnak mondhatók. A járásban a mezőgazdasági termelők idén több műit 31 ezer hektáron termesztettek kalászos gabonaféléket, az összesített eredmények 4,77 t/ha ádagos járási hektárhozamot mutatnak. Búzából 4,88 t/ha, árpából pedig 4,54 t/ha volt az elért ádag. Áz agrárkamara igazgatója szerint ezen a piacon egyelőre a takarmánygabona iránt mutatkozik fokozottabb kereslet. Ennek vélhetően az az oka, hogy a gabonatermesztőknek a magasabban fekvő termesztői körzetekben is sikerült jó minőségű búzát termeszteniük, amit érthetően kenyérgabonaként szeremének értékesíteni, s ennek ellensúlyozására inkább vásárolnák a takarmánygabonát. Ugyanakkor a kifejezetten magas minőségű, ún. javító búzák iránt egyelőre nem mutatnak túlságosan nagy érdeklődést a felvásárlók, csupán a közepes minőségű kenyérgabonának van némi keletje. A termelők anyagi helyzete azonban egyelőre nem javult, hiszen a térségben tavasszal pusztító ár- és belvizek következményeinek hatásait most is érzik. A károk ellensúlyozására beígért központi támogatást egyelőre nem kapták meg, azonban továbbra is bíznak abban, hogy a kormányváltás ellenére szaktárca kifizeti számukra a károk mérséklésére előzőleg beígért kárpódást. A regionális agrárkamara az előző évi hagyományokhoz híven idén is részt vesz az ország legnagyobb agrárseregszemléjének számító Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásáron. Standjukon idén 17 mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás képviselőivel találkozhatnak a szakmai látogatók, köztük mező- gazdasági szövetkezetek, agrárvállalkozások és élelmiszeripari cégek mellett idén első alkalommal a ZERDA néven jegyzett - duna- menti zöldségtermesztők társulása is bemutatkozik, (szil)
