Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-09 / 183. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 9. Riport - hirdetés 15 Leginkább a Magyarországról - hatalmas sörözők víziójával - érkező turistákat szokta meglepni, mennyi itt a magyar vonatkozású műemlék Történet a horizontról és Cseszkó szelleméről Noha mostanság elkél a hosszú ujjú vagy a kabát a turistáknak, az idegenforgalom mérlege egyelőre po­zitívan alakul (Somogyi Tibor felvétele) Bevallom, ez az írás eredeti­leg a Pozsonyi képeslapok címet viselte - mindaddig, amíg be nem ugrott a képbe az a bizonyos horizont, mely csak nem akar tágul­ni; és szembe nem jött Cseszkó szelleme, mely jó másfél évtizeddel a rend­szerváltás után is lépten- nyomon kísért. LŐR1NCZ ADRIÁN Valamivel túl a turistaidény kö­zepén jólesik látni, hogy az egyre vadabb időjárás ellenére sem csök­ken a külföldiek érdeklődése az or­szág fővárosa, Pozsony iránt. Meg­lehet, ez már a Fico-kormány cél­kitűzéseinek valóra váltása jegyé­ben van így, hiszen a kabinet vilá­gosan kinyilatkoztatta: nagyiparrá óhajtja fejlesztem a pozsonyi és a tátrai régiókon kívül épp hogy csak tengődő idegenforgalmat. Helyén­való hozzáállás, hiszen a közhely, hogy a közép-európai térségben se­hol másutt nem halmozódtak fel a természeti és kulturális kincsek Čumil szobra körül mindig nagy a jövés-menés (Képarchívum) ilyen töménységben, továbbra is megállja a helyét. Hogy miért nem váltunk már Közép-Európa Svájcá­vá, nem is értem... Márpedig az idegenforgalom jobb sorsot érdemelne e tájon - de­rül ki a gazdasági minisztérium sta­tisztikáit böngészve, melyek arról árulkodnak, hogy az aktív idegen- forgalom bevétele 2004-ben 0,9 milliárd dollár volt, miközben az állam mindössze hárommillió dol­lárt költött a turisztikai látványos­ságok propagálására (csak össze- hasonlítás-képpen: Magyarország ugyanezt 35,2 millió dollárból ol­dotta meg). Ez év első öt hónapjá­ban az idegenforgalom mérlege 153 millió dolláros pluszt jelez, ami 2005-höz viszonyítva némi visszaesést jelent, de hát a szezon vége még odébb van. A számada­tok arról is tanúskodnak, hogy 2006 januárja és májusa között több mint tízmillió látogató kereste fel az országot - a legtöbben Cseh­országból (4,04 miihó személy), Magyarországról (2,68 millió) és Lengyelországból (2,06 millió) ér­keztek, az ukrán határt alig 192 ezer ember lépte át - legálisan. A legvonzóbb továbbra is a két Tátra, illetve Pozsony. Hogy mi­ért, annak „sora van”... Borban az üzlet és az igazság A számoknál maradva: tavaly egész pontosan 636 298 turista kereste fel az ország fővárosát, ami az előző évhez képest 6,3 szá­zalékos növekedést jelent; ebből 419 789 volt a külföldi (10,2 szá­zalékkal több, mint 2004-ben). A városkassza 2005-ben majdnem 46,5 millió koronával lett gazda­gabb a szállásadó címén, 2006 első félévében ez a bevétel meg­haladja a 11,5 millió koronát. A siker oka - tudom meg Éva Chudinovától, a fővárosi magiszt­rátus szóvivőjétől -, hogy az ide­genforgalom nem annyira a sajtó által oly szívesen szellőztetett turis- tainzultálásokról, rendőri túlkapá­sokról, a hajléktalanok ide-oda to­logatásáról szól, hanem sokkal in­kább a hosszú távú tervezésről. „Az idei szezonban a látogatók nyolc szegmensét próbáljuk meg­szólítani konkrét programokkal - mondja a szóvivő. - Külön prog­ramcsomagot készítettünk a fiata­labb és idősebb korosztály számá­ra, a további csomagok a zsidóság története, a koronázások, a zenei programok, illetve a kis-kárpáti bo­rok iránt érdeklődőknek szólnak. Kiemelt helyen szerepel a konfe­renciaturizmus fejlesztése is, vala­mint a Phare CBC által is finanszí­rozott információs buszjáratok elindítása, melyek megkönnyítik a város egyes térségeinek a megkö­zelítését.” A nagy - és eddig kellőképp ki nem aknázott - üzlet a Kis-Kárpá- tok lágy lankáira kapaszkodó szőlőültetvényeken, illetve a boros­pincék mélyén rejtőzik. A főváros már idén is közös program kereté­ben mutatja be a pozsonyi, kis-kár- pátoki és weinvierteli (Ausztria) borvidékeket, s komoly erőfeszíté­seket tesz, hogy ezeket európai vi­szonylatban is ismertté tegye. Az időközben elfeledett borkul­túra kapcsán kívánkozik ide, hogy megbízható hírforrásaim szerint még a múlt század ötvenes évei­ben is sanda tekintettel néztek azokra, akik Pozsonyban vagy a Kis-Kárpátokon inneni más tele­pülésen sörözéssel múlatták az időt. Hiszen mióta a rómaiak megvetették lábukat a Duna vo­nalánál, tudjuk, hogy csakis a bor­ban, s nem másban az igazság... A többszörösen felfedezett város „A rendszerváltás előtti ismeret­lenségből Pozsony csillaga egyér­telműen felfelé ível - nyugtázza az idegenforgalom terén érdekelt vál­lalkozó ismerősöm egy belvárosi kávéház teraszán, a napellenző alól szemlélve a napok óta zuhogó nyá­ri záport. - A tapasztalat azt mutat­ja, hogy akik egyszer felfedezték a várost, visszajönnek, újabb felfe- deznivalók után kutatva. Ezek tár­háza szinte kimerítheteden, hiszen történelmi emlékei az egész euró­pai múlttal összekötik, a város e te­kintetben nagyon attraktív. Jót tet­tek neki a rendszerváltás óta folya­matosan zajló átépítések is, hiszen számos, korábban elhanyagolt egy­házi és világi épület új arculatot ka­pott. A régió, melyben Pozsony ta­lálható, szintén érdekesnek nevez­hető, hiszen ez a vidék - földrajzi adottságainál fogva is - a külön­böző kultúrák olvasztótégelye volt. Ezt a sokrétűséget kellene a továb­biakban is kihasználni, ez az, amire építem lehet.” A város multietnikus mivoltáról csak annyit, hogy - ide­genvezetők elmondása szerint ­leginkább a Magyarországról ér­kező turistákat szokta meglepni, mennyi itt a magyar vonatkozású műemlék. Általában hatalmas sö­rözők és cseh, valamint szlovák ételkülönlegességek víziójával ér­keznek, aztán rácsodálkoznak, hogy ez már nem Cseszkó - csak a szelleme kísért tovább. A horizont általában az államhatárig, maxi­mum a Kárpátokig teljed, nehezen hiszik el, hogy azon túl is művelt vi­lág van. Míg beszélgetőpartnerem­mel mindezt magyarul megtár­gyaljuk, egyedül maradunk a tera­szon, s csák a fejünkön koppanó esőcseppekből vesszük észre, hogy időközben valaki felvonta az oltal­mat adó napellenzőt. Nos, ez is Pozsony... Prima nyár mindössze 222 koronáért, és hozzá hívások és SMS-ek már 1,50 koronától 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 Válassza a korlátozott kiadású Prima start programot remek áron, 222 koronáért, vagy a Prímán belül fizesse elő a Prima variant deň, týždeň, illetve mesiac programot. így ismerőseivel az Orange Slovensko hálózatában már 1,50-ért is beszélgethet. Az ajánlatról, amely a készletek kimerüléséig érvényes az Orange Slovensko márkaboltokban kérhet részletes tájékoztatás. Az árakat áfával tüntetett fel, és a percenkénti hívásokra vonatkoznak. orange BP-6-13544

Next

/
Thumbnails
Contents