Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-29 / 174. szám, szombat

26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 29. www.ujszo.com KUTATÁS ÉS EGÉSZSÉG ________ A tüdő daganatos betegsége és a nők Nők esetében a tüdő­rák kockázata kisebb, és a betegség túlélési esélyei is jobbak - állították so­káig a szakorvosok. Ma is ez a helyzet, ám a női tü­dőrákos esetek száma ag­gasztóan szaporodik, ez pedig az okok alapos ku­tatására ösztönzi az or­vostudományt. A tüdőrá­kot évtizedeken át alap­vetően férfibetegségnek tartották, ám ez a kór újabban egyre gyakrabban szed áldozatokat a gyengébb nem kép­viselői közül: az Egyesült Államokban például már több nőt öl meg, mint a mell-, vagy a petefészekrák, még akkor is, ha a beteg­séget megkapott nők túlélési esélyei jobbak, mint a férfiaké. Mind­eközben a férfiaknál stabil, vagy éppen csökkenő a tüdőrákos ese­tek száma. A tüdőrákos esetekben eddig jelentősek voltak az eltérések - at­tól is függően, hogy a beteg melyik nemhez tartozik. Hogy miért? Amerikai tudósok hamarosan több kísérletsorozatot is indítanak az okok kiderítésére, de az már ma is nyilvánvaló, hogy az egyik tényező a dohányzásban rejlik. Korábban a dohányzás alapvetően a férfiak szenvedélye volt, de az elmúlt évtizedekben erősen nőtt a női dohányosok száma, s azt már eddig is több tanulmány bizonyí­totta, hogy a női szervezet érzékenyebb a cigaretta káros hatásai­ra, mint a férfié. Az uszoda és az asztma Az asztmás gyerekeknek mozgásterápiaként gyakran javasolják az úszást, ám egy belga kutatás szerint a fedett uszodák önmaguk­ban is növelik az asztma kialakulásának kockázatát. A Leuveni Ka­tolikus Egyetem kutatói, akik tanulmányukat az Occupational and Enviromental Medicine című szaklapban publikálták, 21 európai országban vizsgálódtak. A tudósok összesen 190 ezer 13-14 éves kamasz egészségadatait vették górcső alá, elemezve a nehézlég­zés, asztma, szénanátha, allergiás eredetű orrüreggyulladás, vala­mint az ekcéma előfordulásának gyakoriságát. Az adatokat összevetették a százezer lakosra jutó fedett uszodák számával. Az utóbbi mutató esetében a 21 vizsgált ország gazda­sági fejlettségétől függően igen nagy szórást tapasztaltak: míg a nyugat-európai országokban átlagosan 50 ezer lakosra jutott fe­dett uszoda, a kontinens keleti felén 300 ezerre. Elemzésük szerint minden egyes százezer lakosra számított új fedett uszoda megjele­nésével az adott térségben 3,39 százalékkal nő a nehézlégzéses problémák gyakorisága, s 2,73 százalékkal emelkedik a bronchiális asztma kialakulásának kockázata. Ugyanez a kutató- csoport egy korábbi tanulmányában azt mutatta ki, hogy az uszo­dák vizének fertőtlenítésére alkalmazott klórvegyületek a veríték­kel és vizelettel érintkezve, a tüdőre káros illő vegyületeket képez­nek. A tudósok az uszodában gyakran megforduló gyermekek tü­dejében olyan fehérjéket is találtak, amelyek nagy koncentráció­ban károsíthatják a sejteket. A belga kutatók véleménye szerint alapos elemzésnek kell alávetni a klórvegyületeknek a gyerekek légzőszerveire gyakorolt hosszú távú hatását, a fedett uszodákat viszont gondosa(bba)n kell szellőztetni. Mellékhatásként gyógyítja a rákot? A szerotonin felhal­mozódását akadályo­zó gyógyszerek egyút­tal a rák kialakulását is gátolják - állítják kanadai kutatók, akik az antidepresszánsok mellékhatásait pró­bálták felmérni. Le­hetséges, hogy a de­pressziónak van ked­vező hatása is? A montreali McGill egyetem kutatói sze­rint - ha magának a betegségnek nem is -, az ellene használt sze­rek egy részének igen: ezek lassíthatják egyes rákos dagana­tok fejlődését. Konkré­tan azokról a depresz- szióellenes szerekről van szó, amelyek a szerotonin (egy idegi in­gerátadó vegyület) termelődését akadályozzák. A kanadai kuta­tók vizsgálata szerint azoknál, akik ilyen szert szednek, 30 száza­lékkal kisebb a vastag- és végbélrák kialakulásának veszélye. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy a szerotonin nemcsak az ideg-, hanem az emésztőrendszer működésében is szerepet ját­szik. „Segíti a daganatok növekedését, s nagy mennyiségben van jelen a belekben” - nyilatkozta a kanadai egyetem egyik professzo­ra. A depresszióellenes szerek megakadályozzák, hogy a szerotonin bejuthasson a sejtekbe, így segítenek egyes rákos sejtek elpusztításában, illetve így lassítják azok osztódását. A felfedezés ellenére a kutatók egyelőre nem ajánlják a vastag- és végbéldaga- natok megelőzésére a depresszióellenes szerek tömeges alkalma­zását, mert lehetnek mellékhatásaik, s ráadásul egy ilyen lépés bi­zonyosan komoly vitákhoz vezetne az orvostársadalomban. E vi­ták pedig új veszélyeket is feltárhatnak, tehát e szerek másodlagos gyógyító hatásában még korai megbízni. (MTI-PRESS) Az emberi bőrbetegséget okozó gombák a földben, az élőlényeken vagy az emberen szaporodnak A fertőzött állatot is kerülni kell! A gombás fertőzések felüle­tes, mély és szisztémás cso­portra oszthatók. A felüle­tes folyamatok a bőrt, a ha­jat, a körmöt és a nyálka­hártyákat, míg a szisztémás folyamatok a belső szerve­ket érintik. PÁCIENS Orvosi szempontból három gombacsoport különíthető el: a dermatophyták (trichophytonok, microsporumok), a sarjadzó gom­bák (Candida fajok) és a penész­gombák (aspergillus, fusarium, alternaria, stb.). Az emberi bőrbe­tegséget okozó gombák a földben, az állatokon vagy emberen élnek. Megemésztik a szaruréteget, ezál­tal képesek behatolni a bőrbe, haj­ba, körömbe. A gombákkal szem­beni védekezésben fontos szerepet játszanak a fehérvérsejtek. Fehér­vérsejt hiányában szenvedő bete­gekben gyakoribbak az idült gom­bás fertőzések. A T-lymphocyták szerepére utal, hogy atópiás egyé­neknél szintén gyakrabban fordul­nak elő gombás fertőzések. A bőr felső rétegének épsége, a hám vas­tagsága, a beférkőzött gomba mennyisége és minősége, a követ­kezményes gyulladásos reakció, a megfertőzött személy immunrend­szere egyaránt befolyásolják a gombás fertőzés jellegét. A hajas fejbőr fertőzései A 2-5 éves gyermekek között a leggyakoribb, de a serdülőkorig bármikor előfordulhat. Azt követő­en védő zsírsavak termelődnek a fejbőrön, melyek megnehezítik a fertőződést. Általában kerek vagy szabálytalan alakú egy vagy több hajhiányos folt látható, melyet gennyes csomók tarkíthatnak, le­het pörkkel fedett, lisztszerű réteg­gel borított, illetve rosszul kaszált mezőre - nem műiden hajszál törik le a beteg területen - emlékeztető. A Microsporia fertőzéseket a macs­kák, ritkábban a kutyák, míg a Trychophyton fertőzéseket a kis­rágcsáló állatok hordozzák. A Microsporium gombát a macskák tünetmentesen is hordozhatják, a fertőzés a macskáról terjed az em­berre, emberről emberre nem, vagy csak kivételesen. Emberről emberre terjedő Microsporia faj is létezik. A fertőzött állatot is kezel­tetni kell! A szakálltáj fertőzése Főleg serdülő fiúkon, fiatal férfi­akon fordul elő a szakálltájon, rit­kábban a bajusztájon gennytartal­mú hólyagok, csomók, pörkös el­változások formájában. Ä gyulladt szőrtüszőkből a szőrszálak részben kihullanak. Esetenként láz, általá­nos tünetek is kísérhetik. A mély fo­lyamat heggel gyógyul. Az arc és a test bőrének fertőzése Kutyával, macskával játszó gyer­mekek, felnőttek arcán, nyakán, mellkasán egy vagy több, egyne- műen hámló kerek elváltozás képé­ben jelentkezik. A csecsemők - akik szüleiktől fertőződnek - pelenká­val fedett területeit sem kíméli, tér­képszerű, éles határú elváltozást okozva. Felnőtteken sokszor trópu­si körülmények között, illetve szisz­témás betegségben szenvedőkön láthatók a fertőzések. Kezelés nél­kül a folyamat évekig fennáll, a kö­zépső rész gyógyul, a széli részeken tovaterjed, végül kokárdaszerű raj­zolatot öltve. A népi nevén napgomba beteg­ség kórokozója a Pityrosporum ovale, mely sarjadzó formában a hajas fejbőrön, a bőrön él. Télen a törzs felső részén, a nya­kon, a válltájon, a hason, gyerme­keken az arcon is, hámló, ovális barna színű foltok képében jelent­kezik. Napozás után a foltok kife­hérednek. A hajlatok fertőzése A lágyékhajlat, farvágat, hónalj, emlők alatti terület, hasredők és környékének dematophytonok ál­tal kiváltott éles határú, vörös vagy vörösesbarna, széles hólyagokkal vagy hámlással tarkított, igen visz­kető felületes gyulladása. A gom­bás betegség kialakulásának ked­vez a szoros nadrág, a fehérnemű dörzsölése, a sportolás, az izzadás, a műszálas, nem levegőző ruházat. A kéz és a láb fertőzése A kézen különböző klinikai meg­jelenésű, gyakran aszimmetrikus, éles határú, főleg a tenyereket érin­tő elváltozás észlelhető. A láb fertő­zése elsősorban a talpat és a lábujj- közöket érinti, hámlás, hólyagok, berepedés látható. Az elváltozások viszketnek. A lábujjak közötti gom­bás fertőzés elterjedésében nagy szerepe van a fürdőkultúrának, a közös fürdők és zuhanyzók haszná­latának, valamint a műanyagok mmd szélesebb körű elterjedésé­nek. Főleg fokozottan verejtékező, edzőcipőt viselő tizenéveseken for­dul elő. Fontos az egyéni és az álta­lános megelőzés. Kandidózisok Legjellegzetesebb képviselőjük a Candida albicans, mely az egész vi­lágon elterjedt, fakultatív parazita. A béltraktusban él, a nedves hajla­tokban, a szájüregben, a hüvely­ben, a bélben élősködik. Fertőzés akkor következik be, ha a gazda- szervezet helyi vagy általános vé­dekezése zavart szenved. Hajlamo­sító tényezőnek tekinthető a bőr normális baktériumflórájának hiá­nya, az epidermis sérülése (dörzsö­lés), a kóros fehérvérsejt működés, az alacsony T-limfocita szám. Ezen kívül a csecsemő és időskor, a daga­natos megbetegedések, a hormo­nális zavarok, az anyagcsere-beteg­ségek, pl. cukorbetegség, az anti- biotikus, szteroid-, hormon-, im­munrendszert gátló kezelés mind elősegíti a kandidózis kialakulását. Szájpenész Kora- és újszülötteken gyakran látható, mivel még nem alakult ki a normális szájflóra, továbbá min­den hámhiányt eredményező be­tegségben előfordulhat. Az újszü­löttek a szülőcsatornában vagy tej, nyál fertőzött tárgyak útján fertő­ződnek. A nyelven, a szájpadláson, a garatban kölesnyi vagy nagyobb, összefolyó, le nem törölhető fehér felrakodás látható. Lekaparva a visszamaradó alap vérzékeny. Szájzug-fertőzés Egyik vagy mindkét szájzugban a gyulladt, felázott bőrön fájdal­mas berepedések keletkeznek, amit a Candida albicans önmagá­ban vagy baktériumokkal együtt okoz. Műfogsort viselőkön szinte befolyásolhatatlan. Intertrigo Mind csecsemőkön, mind felnőt­teken előforduló fertőzés, melynek során a lágyékhajlatban, a végbél­nyílás körül, az elhízott nőbetegek­ben a mell alatti redőben nedv­edző, vörös, széli részén hámgal­lért viselő elváltozás látható. A pelenkás táj fertőzése A csecsemők székletében nagy mennyiségben jelen levő satjadzó gomba által okozott elváltozás, melyre a pelenka és a guminadrág viselése fokozottan hajlamosít. A farpofákon, illetve a végbél körül vörös, felületes hólyagokkal tarkí­tott terület látható. Hüvelyi fertőzés Leggyakrabban fogamzásgátló tablettát szedőkön, terheseken, tar­tós antibiotikumos kezelésben ré­szesülőkön, cukorbetegeken fellé­pő, gyakori elváltozás. A betegek hüvelytáji kínzó viszketésről és égő érzésről számolnak be. Hímvesszőgyulladás Cukorbetegség, illetve a szexuá­lis partner hüvelyi fertőzésének eredményeként alakul ki. A fityma bellemeze és a makk vörössé válik, viszket, köztük sárgás váladék pang. Penészgomba fertőzések A csoportba tartozó gombák szisztémás fertőzéseket okoznak, rendszerint a légutakon, illetve a bőrön vagy a nyálkahártya-sérülé­seken át jutnak be a szervezetbe, de a vér- és nyirokutak mentén is bekerülhetnek. A bőrtünet, mely gyakran az első jel, generalizáció vagy áttétképződés kapcsán alakul ki. Nemegyszer súlyos alapbeteg­ségben szenvedőkön (leukémiában szenvedők, csontvelő-, illetve szervátültetésen átesettek) észlel­hetők.

Next

/
Thumbnails
Contents