Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-29 / 174. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ JÚLIUS 29. Egészségünkre 27 Az erdőben az úton járjunk, a mezőn pihenéshez terítsünk a földre pokrócot! Egyszerűen kezelhető Több súlyos fertőző beteg­séget, így a Lyme-kórt is kullancsok terjesztik. Az idei nyár eddigi időjárása kedvezett a félelmetes élős­ködők elszaporodásának, így megnőtt a fertőzés ve­szélye is. Melyek a Lyme- kór laikusok által is felis­merhető tünetei, és hogyan lehet gyógyítani a fertőzés következményeit? MTl-PRESS A Yale Egyetem orvoscsoportjá­nak 1977-ben jelent meg a járvá­nyos ízületi gyulladások helyi hal­mozódásáról szóló közleménye. Az új betegséget, a leírás helyéről (Lyme észak-amerikai kisváros, Connecticut államban) Lyme- kórnak nevezték el, amely a parányi, pókszabású ízeltlá­bú élősködő, a kullancs ál­tal terjesztett bakteriális fertőzés következmé­nye, ezért antibioti­kumokkal gyógyítha­tó. A kullancsok pará­nyi, pókszabású ízelt­lábúak, amelyek sú­lyos betegségeket ter­jeszthetnek. Lágy része­ikben olyan vírusok és baktériumok élősködhet- nek, amelyek vérszívás köz­ben átjutnak az emberre vagy más állatra. A vírus az agyhártya, és az agyvelőgyulladást, míg a baktérium a sokkal gyakoribb Lyme-kórt okozza. A kullancs csí­pése fájdalommentes, így a fertő­zés hosszú ideig észrevétlen ma­radhat. Ezért az általa terjesztett betegségek elleni védekezés leg­biztosabb módja a megelőzés, vagyis a kullancscsípés elkerülé­se. Például a kirándulás előtt a bőrre fújt kémiai szerekkel és ha­sonlókkal. A kullancsok a füves, bokros, hűvös, nedves, árnyékos területeken élnek, mert sem a fényt, sem a szárazságot, sem a meleget nem kedvelik. Az erdőn és a legelőn az úton járjunk, a me­zőn pihenéshez terítsünk a földre pokrócot! Minden elővigyázatosság elle­nére a kullancs belefúródhat a bőrbe. Fejrésze bekerül a bőr alá, bőrön kívül maradó potrohát mie­lőbb el kell onnan távolítani. A kullancs potrohát ujjunkkal vagy csipesszel megfogjuk, és óvato­san megcsavarjuk, míg le nem szakad a bőrbe fúrt fejrészről. A sebet ezután többször is fertőtle­níteni kell, aznap és másnap is. Az állat feji része csak kitinből áll, nincs benne lágy rész, így kóroko­zót sem tartalmaz, ezért a bőrben maradva nem jelent nagyobb ve­szélyt, mint egy szálka, amely né­hány nap múlva magától kilökő­dik. A kullancsot a háziállatokból is bátran kiszedhetjük, nincs fer­tőzésveszély. A Lyme-kórt az egész szervezet betegségének nevezik, amelynek tünetei („nyári influenza”, fejfá­jás, izom- és ízületi fájdalmak, to­rokfájdalmak, láz stb.) a kullancs­csípés után pár nappal már jelent­kezhetnek, de el is maradhatnak. Előrehaladott állapotban a szív vagy az idegrendszer károsodását is okozhatja. A betegség egyetlen, más betegségektől diagnosztiku­sán jól elkülöníthető jele az úgy­nevezett Lyme-folt, amely egy körkörösen terjedő kokárdaszerű bőrgyulladás, közepén egy kis csomóval (göbcse), amelynek rit­kán kísérője lehet égő érzés, fáj­dalom vagy viszketés is. Ezt veszi körül egy épnek látszó bőrsáv, majd egy vékony, alig észrevehe­tő), ám később folyamatosan nö­vekvő bőrgyulladás. A bőrpír átla­gosan akkora, mint egy gyermek tenyere, de idővel átmérője ennek a sokszorosa is lehet, s a gyulladás jól láthatóvá lesz például a me­leg vizes fürdés során, amikor hő­hatásra a gyulladt bőrfelület vérellátása megnő. A gyul­ladás rendszerint kör­körösen szimmetri­kusan terjed, amely ha több­szörös nagysá­gúvá válik, azt jelzi, hogy a be­tegség kiter­jedt az egész szervezetre. Ilyenkor a kezelést ha­tározottabban és hosszabb ideig kell végez­ni. A félelmetes tü­netegyüttes ellenére súlyos betegségforma csak ritkán alakul ki. A fer­tőzött egyén hosszú ideig telje­sen egészségesnek látszik, a kez­dődő panaszok is enyhék, miköz­ben van idő a pontos diagnoszti­zálásra és a gyógykezelésre. Ma már laboratóriumi vizsgálattal a betegség pontosan és cáfolhatat- lanul kimutatható. A gyógyítás két hétig tartó, radikális antibioti­kumos kezeléssel csaknem min­den esetben eredményes. Az első gyanús jelek észlelése után azon­nal szakorvoshoz kell menni. Ismernünk kell élelmiszereinkben a pH-érték alakulásának törvényszerűségeit Gyógyít, regenerál és salaktalanít TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT Az ökologikus étel - helyesen el­készítve - valóban orvosság lehet. A ma használatos ipari olajok és zsírok, valamint fehérjék az anyagcsere számára hatalmas energetikai megterhelést jelente­nek. A krónikus fáradtság - ami majd minden ember számára is­merős - jelzi ezt a legjobban. Már egyetlen biológiailag teljes érté­kű, ún. 5 elemmenü elfogyasztása bizonyítja, hogy az étkezést nem kell törvényszerűen fáradtságnak követnie. Hogy a táplálkozásban sürgős szemléletváltozásra van szükség, többek között a táplálkozási be­tegségekben szenvedő gyermekek ijesztően nagy száma is jelzi. Or­vosi tanulmányok a következő számokat közlik: gyermekeink 25%-a krónikus reuma-, kösz- vény- és asztmabeteg. További 25% krónikus anyagcsere-beteg­ségben, valamint további 25% hiper- vagy hipoaktivitásban (koncentrációképességi zavarok) szenved. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) szerint e beteg­ségek mindegyike élelmiszereink­re vezethető vissza. Testünknek a felvett táplálék 80%-át energiává kell alakítania. Ezért rendkívül fontos tudni, hogy melyek az energiát adó élel­miszerek. A Krebber/Matzke táp­lálkozási módszer három alappil­léren nyugszik: 1. Ismernünk kell élelmiszere­inkben a pH-érték alakulásának törvényszerűségeit, tehát a főzés során figyelembe kell venni a sa­vas és lúgos kémhatást. 2. Kizárólag természetes és ké­miailag nem módosított alap­anyagokat szabad felhasználni. 3. Egy étkezés menüjének elké­szítése során a szénhidrátok, fe- hétjék, zsiradékok és vitaminok, természetes enzimek ideális kom­binációját kell létrehozni. Az 5 elem szerinti táplálkozás célja a magas fűtőérték elérése és minden szervben az energetikai egyensúly megteremtése. Ezáltal válhatnak aktívvá szervezetünk öngyógyító erői. Minél kevesebb ráfordítással és fáradsággal képes a szervezet a táplálékot energiává alakítani, annál több szabad ener­giája marad az anyagcsere-folya­mat lebonyolítására, és ezáltal a sejtek folyamatos regenerálására. A több energia mindig egészsége­sebb és jobb égést, vitalitást és egyben életörömet jelent. Minden élelmiszerünk rendel­kezik saját, természettől fogva adott pH-értékkel. A legtöbbje a savas, kisebb része a lúgos tarto­mányhoz tartozik. Minél szélsősé­gesebben csapongunk a savak és a bázisok között, a pH-értéket an­nál inkább kénytelen a szerveze­tünk testünkben kiegyenlíteni. Minél jobban kimerítjük ezeket a bázistartalékokat, és minél kevés­bé gondoskodunk a táplálékbevi­tellel a pótlásukról, annál na­gyobb a báziscsökkenés az éle­tünk során. A testünk lassan elve­szíti azt a lehetőséget, hogy saját tartalékaiból a sav-bázis egyen­súlyt kiegyenlítse. Az eredmény túlsavasodás. Az az állítás, hogy a burgonya és a gyümölcsök - mint manapság bizonygatják - lúgosak, csak rész­ben igaz. A burgonya és a gyümöl­csök nagyon savasak és bázikus anyagcserét igényelnek. Ezzel szemben a teljes értékű táplálkozással, amelynek során a bázisokat a táplálékkal vesszük fel, saját pH-értékünk folyamatos gyengülését ellensúlyozzuk. E gyengülés következménye a be­tegségek minden fajtája. Elenged­hetetlen a biológiailag termesz­tett fűszerek és fűszernövények gazdag variációjának alkalmazá­sa erőteljes bázikus hatásuk mi­att. Nem csak kiegészítésképpen kell az asztalra kerülniük, hanem már a főzés során. Természetesen az is igen fon­tos, hogy igyunk, de elsősorban teákat. A legideálisabb italfélék a zöldséglevesek, mert ezekből a bázisokat úgymond játszi köny- nyedséggel veszi fel anyagcse­rénk. TESTÜNK TITKAI Csont- és ízületi betegségek 1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátteré­ben leggyakrabban a csontok és ízületek betegségei állnak. A mozgásszervi problémákat leg­gyakrabban gyulladásos megbe­tegedések, porckopások okoz, de a csontokat, ízületeket gyak­ran érik sérülések is. A csont a szervezet állandóan változó szövete, melynek szá­mos feladata van. A csontváz ad­ja azt az erős és stabil tartóoszlo­pot, amire a mozgáskor az iz­mok ereje hat, ezenkívül védő­pajzsként óvja a belső szerveket. A csontok egymással érintkezve ízületeket képeznek. Az ízület felépítése határozza meg a le­hetséges mozgás kiterjedését és irányát. Csonthártyagyulladás A csonthártya gyulladását megerőltetés, baleset vagy fertő­zés okozhatja. Utóbbinál a csonthártya alatt gennyes vála­dék halmozódik fel, amit a csontállomány körülírt elhalása kísérhet. A specifikus csonthár­tyagyulladások többnyire idül­tek: lehet tüdőtuberkulózis szö­vődménye, amelynél úgyneve­zett hideg tályog alakul ki, vagy kialakulhat a vérbaj harmadik stádiumában is csontkinövése­ket hozva létre, ez azonban ma már nagyon ritkán fordul elő. A kezelés az alapbetegségre irá­A képen a sokízületi gyulladás klinikai képét láthatjuk. A be­tegség a kisízületek kifejezett torzulásával jár, és főleg az 50 éven felüli nőket sújtja. A képen egy combcsonton lévő csontkinövést láthatunk, amire heves fájdalom hívja fel a beteg figyelmét. Esetenként torzulá­sok is megfigyelhetők, azonban egyedül a radiológiai vizsgálat teszi egyértelművé a diagnózist. minden kétséget kizáróan a kórismét. Az elsődleges csontdaganatok előfordulása ritka, azonban gyermekeknél és serdülőknél komoly következményekkel jár­hat. A csontállomány elsődleges daganatait összességében szar­komának nevezik, az elnevezés­ben megjelölve azt is, hogy mi­lyen alapszövetből indult ki (pl. a porc eredetű daganatot kond- ro szarkómának nevezik). Ezek a daganatok ritkán képeznek át­téteket. Sokkal gyakoribbak a cson­tokban másodlagosan kialakult daganatok, különösen az emlő-, a pajzsmirigy-, a prosztata-, a vese- és a hörgőrák hajlamos csontáttétek képzésére. Az átté­tek önmagukban is okozhatnak különböző kórképeket. Az elsőd­leges daganat és az áttét hiánya vagy megjelenése határozza meg a prognózist (kórjóslat), vagyis a beteg sorsát. Forrás: Család és egészség Segíts magadon! Az artrózis megelőzése és az öngyógyítás: ♦ Az artrózis megelőzhető rendszeres mozgással, mely minden ízületet egyformán terhel (pl. úszás, kerékpáro­zás, futás). A napi 10 perces gyógytorna is segít. ♦ Öngyógyítás: naponta szánjon időt az ízületek pi­hentetésére; kerülje a hosz- szan tartó, egyoldalú testtar­tást és mozgást; adja le súly- feleslegét; ússzon, kerékpá­rozzon; hordjon rugalmas talpú cipőt; ha a csípőízülete beteg, az egészséges oldalon A tuberkulózis baktériuma, a Koch-bacilus károsíthatja a csőn- használjon botot! tokát is ________________________ nyúl, olykor sebészeti beavatko­zásra is szükség lehet. A csont daganatai A csontdaganatok jó- és rossz- indulatúak lehetnek, az utóbbi­ak részben elsődlegesek, rész­ben áttétiek. Az elsődleges da­ganat magából a csontállomány­ból indul ki, a másodlagos pedig a szervezet más részén kialakult rosszindulatú daganat csontát­tétele. Mindkét esetben jellemző a heves fájdalom, a spontán csonttörések és a torzulások. A röntgenvizsgálat segíti a diagnó­zis felállítását, azonban a csont- biopszia és a kórszövettani vizs­gálat eredménye erősíti meg IGAZ-E? Úgy tudom, az artrózis nagyon gyakori betegség. Igaz ez? Az artrózis a leggyakoribb ízületi betegség, 50 éves korra a lakosság felénél kimutatható artrózis által érintett ízület. Előfordulása férfiaknál és nőknél egyforma arányú, bár a fér­fiaknál hamarabb kezdődik. Bizonyos foglalkozások esetén a megbetegedési kockázat nagyobb, pl. a tetőfedőknél, bányá­szoknál a térdartrózis 46%-ban fordul elő, míg az irodai dol­gozóknál csak 24%-ban. Csempézőknél és kővágóknál foglal­kozási betegségnek számít. Hasonlóan gyakori a könyökart- rózis építőmunkásoknál, akik sokat dolgoznak légkalapác- csal. A bányászok 43%-a, a teherhordók 28%-a szenved csípőartrózisban, míg az irodai dolgozók csupán 6%-a. Érde­kességként az artrózis szinte minden gerinces állatnál előfor­dul, beleértve a vízben élő állatokat és a madarakat is. Csu­pán két állatfaj, a denevér és a lajhár mentes tőle, mert fejjel lefelé csüngve töltik életük nagy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents