Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-29 / 174. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 29. Vélemény és háttér 7 HÉTVÉG(R)E Humoristák hídszerepben ___________' KOMMENTÁR Jó éjszakát, Magyarország! LAKNER ZOLTÁN Két hétig írta Orbán Viktor a „Jó reggelt, Magyarország!” című kiált­ványt. Az eredmény: egy kiábrándító politikai dokumentum. A szö­veg egyetlen új gondolatot sem tartalmaz. Miután a Fidesz elnöke egy hónapra eltűnt a nyilvánosság elől, visszatértekor két dolgot állít. Az egyik, hogy az 1990 előtti diktató­rikus rendszer és az MSZP-SZDSZ-kormányzás egyaránt az igazság eltitkolására, az állampolgárok jogainak korlátozására épül. A de­mokratikus ellenzék hagyományait kell felidézni, amelyekkel Orbán Viktor kizárólag a saját pártját azonosítja. A szocialisták meg rendre Orbánt vádolják diktatórikus módszerekkel, a szélsőséges erők iránti nyitottsággal. Még mindig itt tartunk. A másik állítás, hogy Gyurcsány Ferenc politikai hazugsággal nyerte meg a válasz­tást áprilisban. A költségvetési politikát illetően bízvást drámainak nevezhető fordulat állt be. Nehéz elhinni, hogy a magyar miniszter- elnök csupa új hírrel szembesült a választás második fordulóját kö­vető napokban. Hozzátehetjük, saját gyűjtésként: a kormányfő kidolgozott reformokat is ígért. A terveket rejtő mappákat is bemu­tatta, mégis rögtönzés zajlik. Ám ha ezt politikai hazugságnak nevezzük, akkor mit mondhatunk a Fidesz tavaszi kampányának üzeneteiről? A párt annyi kiadásnöve­lést javasolt, amivel megduplázta volna az államháztartás hiányát. Igaz, részben - de csak részben - gazdaságélénkítésre költött volna, amitől az állami bevételek gyors növekedését remélte. Másfelől azonban Orbán maga is kockázatosnak nevezte ezt a stratégiát. Akkor ez most politikai hazugság vagy kalandorság volt? A minap azt nyilatkozta a pártelnök, hogy a pénzügyi elemzők a vüágban - a választás idején azt állította: a pénzügyi körök „útjában áll”, ők törnek ellene, most rájuk hivatkozik - azért kritizálják a Gyur- csány-csomagot, mert adót növel adócsökkentés helyett. Ez nem igaz. Az elemzőknek az a problémájuk, miért nem érintik a takaré­kossági intézkedések a szociális és a nyugdíjrendszert. Egyeden megszólaló sem javasolja azt az utat, amit a Fidesz ajánl. Lehet, hogy a két politikai hazugság közül a vesztesét fenn lehet tartani, mert nem kell átesnie a gyakorlat próbáján? Orbán Viktort valaha számos kritika érte, mert nagy kanyarokat tett a politikai színtéren. A kritika sokszor volt méltánytalan: más sze­replők is kanyarogtak annyit, hogy hozzájuk képest muszáj volt he­lyet változtatni. Ám abban majd’ mindenki egyetértett, mennyire kreatív politikus Orbán. Ez a kreativitás hiányzik a kiáltványból, s hi­ányzott a 2002 utáni politikából. Ugyanott tartunk, mint négy éve: a Fidesz vereségének elsősorban külső okai vannak, az egyeden tanul­ság az „önvizsgálat” után - az mikor is volt? -, hogy ugyanazt kell tenni, de határozottabban. Teljesen ésszerű, hogy az ellenzék meglovagolja a kormánnyal szem­beni elégededenséget. Szép eredményeket érhet el az önkormányza­ti választásokon a legnagyobb ellenzéki párt, ha a csalódott MSZP- sek otthon maradnak, saját szavazói pedig fegyelmezetten voksol­nak. Akkor a Fidesz megerősödhet, s felhatalmazva érezheti magát, hogy tovább képviseljen egy irreális politikai vonalat. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ TALLÓZÓ Új napilap indul Csíkszeredában Új napüappal bővül az erdélyi magyar nyelvű sajtókínálat, hétfőtől ugyanis az olvasók a Csíki Hírlapot is kezükbe vehe­tik. A kiadó szándékai szerint kezdetben csak a megyeszék­helyen, Csíkszeredában ter­jesztik, de a későbbiekben túl szeremének lépni a város ha­tárain, és az egész megyében árusítanák az újságot. Mint ar­ról az erdélyi Krónika tegnap beszámolt, önkormányzati források szerint az induló lap egymillió eurós befektetést igényelt azoktól a vállalkozók­tól - név szerint Albert And­rástól és Petróczki Gézától -, akik az Udvarhelyi Fh'rlapnak és más kiadványoknak is a tu­lajdonosai. A Petőfi utcai szer­kesztőségbe féléves előkészü­let után, június közepe óta fo­lyik a beköltözés, néhány hete már próbaszámok is készül­nek. Kovács Attila főszerkesztő - aki korábban a Hargita Népe című napilapnál dolgozott - elmondta, hogy az új lapnál aránylag kevés, mindössze nyolc újságíró dolgozik. Leg­többjüket ismeri a Csíkszeredái újságolvasó és rádióhallgató közönség, de vannak új arcok is. A lapterjesztést önerőből állja a kiadó, de a hírlap meg­rendelhető postán is. A Szé­kelyudvarhelyen nyomtatott, egyelőre fekete-fehér Csíki Hírlap ötezres példányszám­mal indul. A lap irányvonalá­ról a főszerkesztő a Króniká­nak elmondta: „Minden kor­osztályt meg akarunk célozni, és főlég a helyi eseményekre kívánunk hangsúlyosabban reagálni.” (MTI) AI: azonnali embargó kell Azonnali nemzetközi fegyver­szállítási tilalmat követelt mind Izraellel, mind a Hezbol­lah süta szervezettel szemben legutóbbi londoni közlemé­nyében az Amnesty Internati­onal, amely mindkét hadban álló felet háborús bűncselek­ményekkel vádolta meg. A vi­lág legnagyobb emberi jogi szervezetének felhívása sze­rint a támadások módja és a polgári lakosság veszteségei­nek mértéke a nemzetközi em­beriességi jogszabályok durva semmibevételéről tanúskodik Izrael és a Hezbollah részéről egyaránt. A civil lakosságra és a polgári infrastruktúrára mért közvetlen csapások, vala­mint a válogatás nélküli, aránytalan mértékű támadá­sok háborús bűncselekmény­nek minősülnek - áll az Am­nesty International londoni közleményében. Az emberi jo­gi csoport szerint „képtelenség egyrészről emberiességi se­gélyről beszélni, másrészről fegyverekkel ellátni Izarelt és a Hezbollahot”. Az AI szerint az Izraelben és Libanonban oko­zott szenvedések láttán a világ összes országának fegyverem­bargót kell hirdetnie mindkét féllel szemben, és azt sem sza­bad megengednie, hogy terü­letét fegyverek és hadfelszere­lés továbbítására használják. Ez utóbbival kapcsolatban az AI levelet küldött Margaret Beckett brit külügyminiszter­nek, kérve, a londoni kormány ne engedje meg az Egyesült Ki­rályság tengeri és légiki­kötőinek használatát fegyver­szállítóknak. (K. R., m) A kánikula mindenhol meg­tette hatását Van, ahol a szárazságtól az emberek torka szárad ki, van, ahol megkergülnek a népek. És ez természetesen az ország vezetőire is igaz. NAGY ANDRÁS Magyarországon az új MO-s Du- na-híd nevére nyilvános, internetes pályázatot írtak ki, tehát bárki be­küldheti a saját javaslatát, megin­dokolhatja, majd lehet rá szavazni is. Az első helyen jelenleg a Hofi Géza híd áll, csaknem négyezren szavazták rá. Második helyen a Pa- tó Pál híd van, a kommentárok sze­rint a híd olyan lassan épült fel, mintha maga Pató Pál rendelte vol­na meg. Volt, aki Chuck Norris hi­dat szeretne látni, a kommentárnál pedig csak annyi szerepelt, hogy Chuck Norris nem kommentál, ő cselekszik. (Ezt a poént talán csak azok értik, akik tudják, hogy az Kérészéletű alapmű S1DÓ H. ZOLTÁN Lassan a por lepi be a XX. század politikatörténetének olyan „alapműveit”, mint a Mao Ce- tung által jegyzett Vörös könyv vagy a Muammar al-Kaddáfi összekalapálta Zöld könyv, ame­lyek Kínában, illetve Líbiában hosszú évekre meghatározták a belpolitikai történéseket. A szin­te senki által nem olvasott, torz gondolataik miatt előszeretettel idézett könyvecskék összefoglal­ták mindazt, amit a központosí­tott állam csúcsán ülők meg akartak valósítani, beleértve a kínai nagy ugrásnak nevezett ká­oszt és a sajátságos arab demok­ráciát, pontosabban annak gúny­rajzát képviselő dzsammahiriját. Némi túlzással valami hasonló összefoglaló mű készül nálunk is, hivatalos neve kormányprogram, nem hivatalosan pedig a Dzurin- da-féle kapitalizmus és a megva­lósult szocializmus közötti har­madikutas katyvasz. Még jó, hogy nem nyolcadik utas, mert az a legendás sci-fi filmből ismert halál volna... A nem éppen jóin­dulatú megjegyzés azért indo­amerikai színész filmjeiben legin­kább a szódán igazságosztó szere­pét kapja). Péntek délutáni állás szerint a Formalde-híd elnevezés is kapott már majdnem 1300 szava­zatot, de akad néhány komolynak tűnő javaslat is. Tipikus példája ez annak, hogy a jóhiszemű szervezők hogyan válhatnak közröhej tárgyá­vá, illetve a magyar nemzet pilla­natnyi szellemi állapota most ép­pen ilyen. Harminchat fokban, ár­A nyugdíjas tömeg nem fog nekirontani a kor­mányhivatalnak, mert az orvos nem engedi ilyen melegben a sétát. nyákban. Nálunk is minden a leg­jobb irányba halad, a meleg itt is megtette hatását. A lakosság legna­gyobb része a vízpartokon ül, vagy elbújt a pincéjében, így történhe­tett meg a héten az, hogy a Smer kolt, mert a Fico-féle szellemi holdudvar lázasan barkácsolt napvilágot látó műre máris annyit hivatkoznak az új kor­mánytagok, mintha Szlovákia számára 2010-ig egyfajta sorve­zető lenne. Lesz a nyugdíjasok­nak karácsonyi nyugdíj? - válja­nak a kormányprogramra. Mi­lyen termékekre vonatkozik majd az alacsonyabb kulcsú áfa? - ki­derül a kormányprogramból. Hány százalékos lesz a sokat em­legetett alacsonyabb kulcs? Ho­gyan képzeli el a kabinet a ben­zinárak csökkentését? Miképpen kompenzálják a privatizációs be­vételek kiesését? - kis türelem, megtudják a programból, hang­zik hetek óta az unos-untalan kántált válasz. Szerencsére egy-két dolog már kiszivárgott a legújabb korú kó­dexírók háza tájáról. Úgy tűnik, hogy az igazságosztó és a jólétet. egyenletesen teríteni kívánó Ro­bert Fico miniszterelnök menet­közben rájött arra, valamennyi ígérete nem teljesíthető, ezért diszkréten elkezdődött a hátrá­lás. Az érdekegyeztető tanács ülésén máris kiderült, a Smer még véd- és dacszövetségével, a Szakszervezettel sem tud meg­egyezni a minimálbér kérdéséről; az ország energia- és üzem­anyag-ellátását biztosító társasá­vezette koalíció egy olyan kor­mányprogramot kíván hamarosan elfogadni, melyben az eredeti vá­lasztási program már csak nyome­lemek formájában fordul elő. Ilyen nyomelem lehet a húszkoronás vi­zitdíj eltörlése, továbbá a kétkul­csos áfa, melynél a piásodik kulcs már csak a gyógyszerekre vonat­kozna. Más egyéb nem igen. Ki em­lékszik már ilyenkor a választási programokra! Most érthetjük csak meg, miért is sietett annyira Robert Fico a kormány felállításával. Ó már tudta előre, hogy július végéig el kell készülniük, mert nagyon va­lószínű lesz, hogy 35 fokos meleg­ben az egyébként jogosan felhábo­rodó nyugdíjas tömeg nem fog ne­kirontani a kormányhivatalnak, mert az orvos nem engedi üyen melegben a sétát. Talán pontosan ezért is helyezték a kormányülést a héten a Bôrik Szállodába, ugyanis az a kormányhivatallal szemben nem a városban, hanem a vár felet­ti dombon van. Oda meg üyen me­legben ugye senki sem mászik fel. goknak sikerült nekirontania, ed­dig vajmi kevés eredménnyel; a beharangozott osztogatástól megrémült pénzpiacokat csak alapkamat-emeléssel és a koráb­ban mellékes kérdésként kezelt, az euro 2009-es bevezetésének garantálásával lehetett csak meg­nyugtatni... és még folytathat­nánk. Az egyre jobban kirajzolódó korlátolt mozgástér ténye elju­tott a kormányprogram íróihoz, ezért a mérföldkőként beharan­gozott mű tézisei közül kezde­nek kihullani olyan csemegék, mint a pénzügyi szolgáltatók kárvallott ügyfeleinek megsegí­tése, mint a Smer által gazdag­nak tekintett polgárok külön­adója, a díjtalan, a gyógy­fürdőkre is vonatkozó egészség- ügyi ellátás. Fájdalom, hacsak nem akarják az országot anyagi romlásba dönteni, akkor meg kell őrizniük az elmúlt évek re­formjainak alappilléreit. Ficóék előtt most új feladat körvonala-. zódik: hogyan vonják vissza úgy ígéreteik jelentős részét, hogy közben ne váljanak teljesen ne­vetségessé. Talán olvassák el Mátyás király és a furfangos pa­rasztlány történetét arról, mi­képpen lehet egyszerre úgy ad­ni, hogy közben nem adnak semmit. Erőtlen az ENSZ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már több mint 260 határozatban foglalkozott a közel-keleti vál­sággal. Ezek közé tartoznak a palesztin kérdésről, valamint Iz­raelnek Libanonhoz, Egyiptom­hoz vagy Szíriához fűződő viszo­nyáról szóló döntések. E határo­zatok szinte mindegyikének kö­zös vonása, hogy a konfliktus­ban érintett felek figyelmen kí­vül hagyták őket, vagy nem vol­tak következményeik. Elsősor­ban a vétójoggal bíró Washing­ton akadályozta meg, hogy a Biztonsági Tanács az ENSZ-alap- okmány VII. fejezete alapján hozzon határozatot. E fejezet alapján válik lehetségessé, hogy a határozat előírásainak szükség esetén katonai erővel is érvényt szerezhessenek a vüágszervezet tagállamai. Más határozatok tényleges végrehajtása pontat­lan megfogalmazásuk miatt val­lott kudarcot. A nagy jelen­tőségű 194-es és 242-es számú BT-döntés máig vitatott. Az 1948. decemberi 194-es számú határozat csupán homályosan követeli, hogy Izrael „a lehető legkorábbi időpontban” enge­délyezze a visszajutást azoknak a palesztin menekülteknek, „akik vissza akarnak térni ottho­naikba és békében akarnak élni szomszédaikkal”. Máig eltérően értelmezik a felek az 1967-es hatnapos háborút követő, az Iz­raelt az elfoglalt területekről va­ló kivonulásra felszólító 242-es számú döntést. A francia nyelvű verzió „a területekről” (des terri- toires), viszont az angol nyelvű csupán „területekről” (from ter­ritories) történő kivonulásra szólítja fel a zsidó államot. Izrael az utóbbira hivatkozik, és a ha­tározat alapján eleinte csupán a Sínai-félszigetet ürítette ki. Liba­non is igen korán a BT-határoza- tok középpontjába került: már az 1958. júniusi, 128-as számú­ban követelte a testület, hogy Szíria szüntesse be beavatkozá­sát a szomszédos Libanon ügyei­be. Antikor Izrael 1978-ban első ízben vonult be Libanonba, a BT négy határozatban foglalkozott a válsággal. Az 1982. júniusi má­sodik izraeli akció után pedig 14 határozatot hozott az ENSZ BT a két szomszédos áüam közötti konfliktus ügyében. A 2004-ben kiadott, 1559-es számú doku­mentum az összes külföldi erő távozását követelte Libanonból, valamint az összes libanoni müí- cia „feloszlatását és lefegyverzé­sét”. Az Egyesült Nemzetek első döntése, amelyet Izrael teljes egészében végrehajtott, az 1978-ban elfogadott 425-ös szá­mú határozat volt. Ez a doku- méntum követelte, hogy Izrael vonuljon ki Dél-Libanonból. Az ország hadserege ezt 2000-ben tette meg. (MTI) JEGYZET a®- ^ . .‘rmsmm i mmmmm\ ssssüsig s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents