Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-26 / 171. szám, szerda

26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 26. www.ujszo.com A gyerekek az ország szinte minden szegletéből érkeztek, tucatnyi alkotói szekcióban folyt a munka, igazán széles skálán próbálhatták ki a résztvevők tehetségüket Kiváló alkotások születtek Neves művészek és szakemberek irányították a szekciókat (Ifj. Szaszák György felvételei) A táborban készült alkotásokat kiállították Aboskőszeg. A Rovás Polgári Társulás idén megrende­zett alkotótáborába érke­zett gyerekek és előadók mindannyian úgy érezték, jó és eredményes vállalko­zásban lehetett részük júli­us 8. és 16. között. SZÁSZ1 ZOLTÁN Egy alkotótábor kicsit más, mint a hagyományos szabadidős táborok. Az ifjúság szépérzéké­nek és tehetségének fejlesztésén, a tehetséggondozáson, az emberi hangon, az alkotáson, a közösségi szellem megteremtésén volt a hangsúly. Több mint ezer alkotás született, szinte mindenféle képzőművészeti technikát megismerhettek és elsa­játíthattak a gyerekek. Tucatnyi al­kotói szekcióban folyt a munka. Rajz, grafika, tűzzománc, kerá­mia, festészet, szobrászat, fényké­pészet, irodalom, színjátszás, népi mesterségek, térművészet - igazán széles skálán próbálhatták ki a résztvevők tehetségüket. Neves művészek és szakemberek irányí­tották a szekciókat, köztük festő­művészek, grafikusok, szobrászok, kiváló tanárok, színész és népmű­vész, akik mindannyian szeretet­tel, türelemmel, nyitottsággal fog­lalkoztak a gyerekekkel. A gyere­kek alkotás közben szinte észrevét­lenül művészettörténeti előadá­sok, alkotásokat elemző, techniká­kat bemutató beszélgetések része­seivé váltak, közbekérdeztek. Nem hiányzott a humor, a játék, a sport, a délutáni játékok és az esti beszél­getés sem. A gyerekek az ország szinte minden szegletéből érkez­tek. A tábor utolsó napján az egész hetes munka terméséből összeállí­tott kiállításra kiválasztott tárgyak alig fértek el az étterem asztalain. A csemetéikért érkező szülők ugyancsak elcsodálkozhattak azon, hogy gyerekük alig több mint egy hét alatt mennyit fejlődőt, mi­lyen káprázatos ötleteket tudott megvalósítani. Az alkotás szabadsága különle­ges hatással van a gyerekre. Ha va­lamit kényszerből, minden motivá­ció és sikerélmény nélkül végez, nagyon hamar elfordul attól a tevé­kenységtől. A Rovás alkotótáborá­ban fegyelem és szabadság érdekes egyvelegét ízlelhették meg a részt­vevők. Fegyelmezettnek kellett len­niük, de az alkotáshoz szabad kezet kaptak. Látható és érzékelhe­tő lett szülő és gyerek számára, a művészet olyan lelki táplálék, amelyre mindenkinek szüksége van. A Rovás Polgári Társulás az idei tábor megszervezéséhez a Szlovák Kulturális Minisztérium ki­sebbségi főosztályához benyújtott pályázata alapján kapott résztámo­gatást. Hogy jövőre lesz-e ismét al­kotótábor, ez még kérdés. A szerve­ző gárda készen áll, a Rovás Polgári Társuláson belül már egy új korosz­tályjutott szerephez, az alapító ta­gok a maguk nevelte utánpótlás­ban már megbízhatnak. A jelenleg egyetemista korosztályból és a fris­sen végzett képzőművészekből már Összeállt egy tíz-tizenkét fős csapat, akik új színt, új erőt, egy megerősítő jövőképet képesek fel­mutatni és megteremtem. Ha vala­ki kíváncsi a táborban született al­kotásokra, augusztus elejétől meg­tekintheti azokat a Rovás Polgári Társulás által működtetett www.rovart.com című honlapon. Megkezdődött a fűtőtestek és csövek cseréje a magyar iskolában Saját hőgazdálkodásuk lesz KOZSÁR ZSUZSANNA Kézműves-, néptánc- és anyanyelvi tábort szerveztek Rimaszombatban Hároméves a Fonóka ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. A Csemadok Ri­maszombati Alapszervezete har­madik éve szervez napközis tábort a városban élő gyerekeknek. Idén július második hetében a Szlovák Kulturális Minisztérium és a Ma­gyar Oktatásügyi Minisztérium tá­mogatásának köszönhetően a szo­kottnál is gazdagabb kínálattal vár­ták őket. A kézműves-foglalkozá­sok, a néptánc- és népdaltanítás mellett identitásőrzésre irányuló programokban is részt vettek a gye­rekek. Egy alkalommal Borbás Or­solya palóc mesékkel szórakoztatta őket, a „gyerekmoziban” magyar népmeséket láthattak, megtekin­tették a Gömör-kishonti Múzeum helytörténeti és néprajzi kiállítását, penteken pedig, az országos bab­fesztiválon többször díjazott har- kácsi Pimpók bábelőadásának megtekintése után kipróbálhatták a bábmozgatást és a bábok meg­szólaltatását is. A több mint negy­ven, javarészt alsó tagozatos kis tá­borlakó egész napos programjának nagy részét azonban a kézműves­kedés tette ki. Varrtak rongyból ba­bákat, fűztek és szőttek karkötőket, készítettek papírból állatfigurákat és mozaikképeket, fából gyerekjá­tékokat és fagyöngyöket, spárgával kasíroztak be üveget és batikoltak kendőket, sálakat, pólókat. A nép­tánc- és népdaloktatást a Kis Gömör gyermekfolklórcsoport ve­zetője, Bredár-Mács Kató vezette. A szombati táborzáráskor a Csema­dok alapszervezetének vezetősége bográcsgulyást készített a gyere­keknek és a szülőknek, akiket - a foglalkozásokon készült munkák­ból összeállított kiállítás és a tábori fotók megtekintése után - családi vetélkedőkkel szórakoztattak a szervezők. A Fonóka tábor, mely a gyere­keknek kellemes és hasznos időtöl­tést biztosít a nyári szünetben, az egyeden a városban, ahol magyar nyelven folynak a foglalkozások. Nyilván ennek köszönhetően is kedvelt a kisgyermekes szülők kö­rében. A tábor színvonalát és áz ott uralkodó hangulatot dicsén, hogy a környező falvakból, Dobócáról, Mártonfaláról, Feledről, Serkéből is érkeztek gyerekek, s idén négy szlovák és egy német kisfiú is volt a csapatban, (zsk) Kassa. A Márai Sándor Alapis­kola és Gimnázium a nyár folya­mán új fűtésrendszert épít ki, mi­vel 2Ö06 őszétől már nem a Šafárik Egyetem biztosítja az épü­let fűtését. Az egyetem még 2002-ben ér­tesítette azokat az oktatási intéz­ményeket, melyekkel közös fűtési hálózata volt. Á Márai Alapiskola és Gimnázium mellett a szomszé­dos egészségügyi szakközépisko­la és a szintén közeli Šrobár utcai gimnázium tartozott még fűtés szempontjából az egyetemi ka­zánházhoz. Az intézményeknek önállóan kellett megoldaniuk ezt a problémát. Habár az európai strukturális alapokhoz benyújtott pályázatok sikeresek voltak, a magyar iskola nem várhat a következő, 2007-2013-as „pénzosztási” idő­szakig, hiszen akkor egy évre fű­tés nélkül maradna az épület. Ezért a fenntartó, azaz a Kassa Megyei Önkormányzat vette párt­fogásába az ügyet, és saját költ­ségvetéséből oldotta meg mind­három iskola fűtését. Az iskolák ezentúl saját hőcserélő állomással rendelkeznek majd, mindegyikük önállóan szabályozza a fűtést. A magyar iskolában a munkála­tokat júniusban kezdték meg. Vala­mennyi osztályteremben kicserélik a fűtőtesteket, a legtöbb csövet is. Az ígéretek szerint augusztus 22-re lesz meleg víz, ami nélkül a konyha sem kezdheti el a működését. A későbbi, ám feltétlenül megva­lósítandó tervek közé tartozik az ablakok cseréje is, amire az intéz­mény eddig másfél millió koronát kapott. Ez nem fedezi az összes költséget, ám ennek ellenére az ősz folyamán szeretnék elkezdeni az ablakcserét, melyet a pénz meg­szerzésének függvényében fokoza­tosan végeznek majd el. A régi ab­lakok ugyanis rosszul zárnak, ezért a fűtés rendbetétele mellett a nyí­lászárók cseréje is szükséges a ha­tékony hőgazdálkodáshoz. A mű­veleteket nehezíti az a tény, hogy az oktatási intézmény épülete mű­emlék, ezért nem engedélyezik a modern ablakok beépítését. Ajövőbeli tervek közé tartozik az udvar rendbetétele is. Máthé Mar­git igazgatónő szerint az iskola ud­varát teljesen tönkretették az eddi­gi munkálatok, mivel a két közeli középiskola csöveit és radiátorait szintén itt tárolják, a magyar tanin­tézmény udvara működik „elosztó raktárként” a három iskola fűtés- rendszerének felújítása alatt. A ma­gyar iskola azonban a belvárosban helyezkedik el, ahol kevés a zöld­övezet, és a gyerekek csupán az ud­varon levegőzhetnek, szép időben a tornaórákat is itt tartják. Ezért el­engedhetetlen, hogy a célnak meg­felelő udvarral rendelkezzen az in­tézmény. A Fonóka tábor résztvevői (A szerző felvétele) A földszinti tantermek egy részében már új radiátor van (Szűcs Éva felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents