Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-22 / 168. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN ^ ___ Foghíjas F ÁK-csúcs Moszkva. A grúz és az ukrán elnök az utolsó pillanatban lemondta részvételét a FÁK moszkvai nem hivatalos csúcstalálkozóján. Előbb Mihail Szaakasvili, s nem sokkal később Viktor Juscsenko távol- maradását tudatták a hírszolgálati irodák. Távol marad az örmény és (immár hagyományosan) a türkmén elnök is. Tbiliszi értésre adta, Szaakasvili nem kapott négyszemközti találkozót a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Juscsenko arra hivatkozott, hogy az ukrán belpolitikai helyzet marasztalja Kijevben. A grúz parlament kedden az orosz békefenntartók kivonását követelte Dél-Oszétiából, előzőleg, a múlt héten Grúzia visszavonta a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépésre adott korábbi jóváhagyását. (MTI) Ukrajnai nyelvháború Kijev. Egy ukrán bíróság alkotmánysértőnek nyilvánította a kelet-ukrajnai Donyeck megye döntését, amely regionális nyelvvé nyilvánította az oroszt. A donyecki parlament május 18-án, az államfő figyelmeztetésével dacolva minősítette regionális nyelvvé az oroszt. Ezáltal az ukrán nyelvvel együtt használható az állami és közintézményekben, egyetemeken, kulturális létesítményekben. A döntés hátterében az áll, hogy a megye lakosságának 75 százaléka orosz anyanyelvű. Viktor Juscsenko államfő többször figyelmeztetett: az orosz regionális nyelvvé nyilvánítása sérti az alkotmányt, amely kizárólag az ukránt ismeri el hivatalos nyelvként. (MTI) Fizetnek az amerikaiak Kabul. Az amerikai hadsereg 112 ezer dollár kártérítést fizet a májusi kabuli közlekedési baleset áldozatainak, amely az utóbbi évek legvéresebb zavargását váltotta ki az afgán fővárosban. A közlemény szerint ez bizonyítja Washington elkötelezettségét az amerikai fegyveres erők tevékenységének elszámoltathatósága és felelősségvállalása iránt. (MTI) Etióp-szomáli konfliktus Mogadishu. Szent háborúval fenyegették meg a Szomáliái iszlám harcosok az országba hatoló etióp hadsereget, amely szemtanúk szerint bevonult a Szomália középső részén fekvő Baidoa városába, az ENSZ támogatását élvező kormány székhelyére. Elemzők szerint Etiópia több ezer katonát küldött Szomáliába és még többet vont össze határain, hogy elrettentse a Szomáliái iszlámista egységeket. Ezek június 5-én átvették a főváros, Mogadishu ellenőrzését az amerikai támogatást élvező haduraktól. Etiópia a Baido- ában székelő kormányt támogatja, amely mindeddig nem volt képes hatalmát az ország egészére kiterjeszteni. (MTI) Izraeli tüzérségi állás a libanoni határon. Cipruson brit katonák segítenek a menekültek partra szállításában. Nagy-Britannia féltucat hadihajót küldött a Libanonban rekedt brit állampolgárok evakuálására. (SITA/AP-felvételek) Ismét több ezer tartalékost hívott be az izraeli hadsereg - növekvő menekültáradat Cipruson Szárazföldi invázió készülhet Bejrút/Jeruzsálem. Humanitárius válság fenyeget Libanonban a vöröskereszt szerint. A lakóhelyéről elmenekült több mint félmillió libanoninak sürgős segítségre van szüksége. ÖSSZEFOGLALÓ Egy tegnapi hír szerint az izraeli kormány csütörtökön úgy döntött, hogy engedélyezi humanitárius légi folyosó létrehozását Libanon felé, ha a nemzetközi segélyszervezetek Uyen kéréssel fordulnak hozzá. Ugyancsak csütörtökön indult el Görögországból az első uniós segélyszállítmány Libanonba. Egy C-130-as teherszállító repülőgép gyógyszert, egészségügyi felszereléseket és takarókat vitt Ciprusra, ahonnan a segély libanoni hajón folytatta az útját. A segélyt Libanon kérte az EU-tól, amely első lépésben 10 millió dollárt szánt rá erre a célra. Az akció megszervezésével Görögországot bízták meg. Franciaország is gyógyszert, vizet, tejport és generátorokat küldött Libanonnak, szintén Cipruson keresztül. Szaúd-Arábia uralkodója ötvenmillió dollárt utaltatott át a libanoni miniszterelnöknek, sürgős segély céljából. Kuvait 20 milliót, az Egyesült Arab Emírségek szintén 20 milliót ajánlott fel. A nyugati országok az izraeli bombázásokban beállt tegnapi rövid szünetet kihasználva fokozták erőfeszítéseiket állampolgáraik kimenekítésére. Az USA tegnapra ötezer ember behajózását tervezte Ciprus és Törökország felé. Hasonló aktivitással járt el Kanada, Ausztrália, Nagy-Britannia és Franciaország - mindegyiknek kb. húszezer állampolgára él Libanonban. Az izraeli hadsereg tegnap behívott több ezer tartalékost, hogy megerősítse a libanoni határ mentén, a Hezbollah síita szervezet elleni harchoz rendelkezésre álló erőit. Ezt egy katonai forrás közölte, megerősítve egy tábornok korábbi lapinteijúját. A mozgósítás utalhat arra, hogy Izrael - túljutva a tervezés fázisán - esedeg már előkészíti Dél-Libanon szárazföldi erőkkel való megszállását, amit korábban már többen feltételeztek. A nyüatkozó szerint több zászlóaljnyi emberről van szó, de „számuk nem éri el a háromezer főt, tehát egy dandár állományának létszámát”. A behívóparancsokat reggel kézbesítették. Az izraeli vezetés csütörtök este tartott tanácskozást arról, hogy a hadsereg mekkora erővel hatoljon be Libanonba. Hozzátették, addig fogják támadni a Hezbollah fegyvereseit, amíg a határtól 30 kilométerre északra húzódó Lítáni-folyó mögé nem szorítják őket. Ennek eredményeképpen a megszállt területen létrehoznának egy olyan újabb ütközőövezetet, mint amilyet Izrael 1982 és 2000 között tartott fenn Dél-Libanon- ban. A hadsereg az arab sajtóban és más csatornákon az utóbbi napokban többször felszólította a Lítáni- folyótól délre élő libanoni polgári lakosokat, hogy hagyják el lakóhelyüket, és meneküljenek az ország északi részébe. Egyébként Izrael szerdán már mozgósított egy tartalékos hadosztályt (több mint hatezer főt), hogy pótolja a libanoni határra vezényelt erőket azok rendes szolgálati helyén. Izrael tegnap légicsapások újabb hullámát hajtotta végre Libanon déli részén. Válaszul a Hezbollah kétszer is támadta rakétatákkal az izraeli Haifa kikötővárost, ahol 19 ember sebesült meg. Egyébként a Hezbollah tegnap elutasította az ENSZ-főtitkár javaslatát az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére és a két izraeli katona szabadon bocsátására. (MTI, SITA, TASR) Munkaerőpiac Olaszország megszüntette a korlátozást Róma. Olaszország tegnap megszüntette a nyolc közép- és kelet-európai EU-tagországra vonatkozó munkaerő-piaci korlátozásokat, így az Európai Bizottság adatai szerint Olaszország vált a tizennyolcadik uniós országgá, amely teljesen szabaddá tette munkaerőpiacát. „Véget vetettünk az új EU-tagországokat ért diszkriminációnak” - hangsúlyozta Enrico Letta, a miniszterelnöki hivatal vezetője. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke üdvözölte az olasz kormány döntését. A balközép olasz kormány azt is bejelentette, hogy az EU-n kívülről jövő munkavállalók számára - 350 ezer fős létszámkeretben - lehetővé teszi, hogy legalizálják olaszországi tartózkodásukat, (MTI) Lengyel törvény Megnyílnak a titkos akták Varsó. Lengyelországban kötelezik a köztisztviselőket, az ügyészeket és az újságírókat is, hogy tátják fel a közvélemény előtt, együttmű- ködtek-e az egykori kommunista titkosrendőrséggel. Erről tegnap fogadott el törvényt a lengyel parlament. A kormányzó konzervatívok történelmi jelentőségűnek nevezték az új jogszabályt, amelyet 372 igen szavazattal fogadott el a parlament, 44 ellenszavazat mellett. „Közös megállapodásra kell jutnunk a múlttal kapcsolatosan, hogy lerakhassuk egy erős állam alapjait, ahol senki sem használhatja a titkosrendőrségi aktákat mások zsarolására” - fejtette ki Andrzej Mular- czyk, a PiS képviselője. Ellenzéki oldalról azzal az érvvel bírálták az új jogszabályt, hogy a hiányos vagy éppen téves adatokat tartalmazó dokumentumok teljes életpályákat tehetnek tönkre. Súlyos hibának minősítette a törvényt Wojciech Olejniczak, az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség elnöke, szerinte a jogszabály sok problémát fog okozni azon emberek számára, akik nem képesek arra, hogy jó hírnevüket a bíróság előtt megvédjék. Ahhoz, hogy a jogszabály törvényerőre emelkedjen, a szenátusnak is jóvá kell hagynia, és az államfőnek alá kell írnia. Lengyelországban eddig csupán történészek és újságírók nyerhettek betekintést a kommunista titkosszolgálatok dokumentumaiba, amelyeket a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) kezel. Az intézet által áldozatnak minősített személyek megnézhették a saját aktájukat. (MTI) Mire lehet képes a korszerűtlen libanoni hadsereg? Bejrút/Párizs. A libanoni hadsereg szembe fog szállni az izraeli szárazföldi csapatokkal, ha azok megtámadják az országot. Ezt Eliász Murr libanoni védelmi miniszter közölte. Az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak kijelentette: „A libanoni hadsereg ellen fog állni, megvédi az országot, és bebizonyítja, hogy olyan hadseregről van szó, amely tiszteletet érdemel.” Az izraeliek szárazföldi inváziója esetén a libanoni hadsereg senkinek a segítségét sem fogja elutasítani mondta, arra a kérdésre válaszolva, hogy ebben a harcban a Hezbollahra is számítanának-e. A francia Le Monde úgy véli, a libanoni hadsereg képtelen beavatkozni a most zajló konfliktusba, legyen szó akár az izraeli erőkkel való szembeszállásról, akár a síita harcosok lefegyverzéséről. A beszámoló szerint a libanoni haderő mintegy 60 ezer emberből áll. Ennek nagy része azonban logisztikai feladatokkal foglalkozik, így a ténylegesen harcba vethető alakulatok létszáma még a legoptimistább becslések alapján sem haladja meg a 20 ezer főt. Ez hivatalosan két tüzérezredet, egy tengerészgyalogos ezredet, egy repülőezredet, a különleges erők öt ezredét, egy kommandós ezredet és 11 gépesített lövészdandárt, valamint az elnöki gárdát jelenti. A katonai felszerelés elavult. A lap idéz egy volt libanoni katonatisztet, aki így jellemzi a helyzetet: „a legkorszerűbb harckocsink egy amerikai M-40-es, amely még a koreai háború időszakából származik, s amelyet a jordán király adományozott Libanonnak. A legújabb puskáinkat a különböző müíciáktól koboztuk el a libanoni polgárháború végén. Ami pedig a légvédelmet illeti, Bofors 40-es lövegekről van szó, amelyek már a második világháborút is megjárták... S ezek lövedékei még az 1500 méteres magasságot sem érik el, miközben az izraeli F-16-osok nem repülnek 3000 méter alatt.” (MTI, ú) Újabb határozattervezetet terjesztettek be a BT-ben az európai nagyhatalmak Merkel fura iráni levelet kapott MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/New York. Az európai nagyhatalmak az erő alkalmazásával nem fenyegető újabb határozattervezetet terjesztettek be - New York-i idő szerint csütörtökön - az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iráni atomdosszié ügyében. A javaslat azonban kilátásba helyez büntetőintézkedéseket Irán ellen, ha nem függeszti fel urán- és plutóniumdúsító tevékenységét. E határozattervezet egy átdolgozott változata annak, amelyről a BT öt állandó tagja és Németország a hét elejétől kezdve vitatkozott, és amely szintén egy átdolgozott változata volt egy korábbi tervezetnek. „A BT úgy határozott, Iránnak fel kell függesztenie minden dúsító és újrafeldolgozó tevékenységét, beleértve a kutatást és a fejlesztést. Ennek teljesülését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek ellenőriznie kell, illetve Iránnak fel kell függesztenie nehézvizes atomreaktorának építését” - olvasható a szövegben, amelyben fontos elem: „a BT úgy határozott” kifejezés szerepel „a BT követeli” helyett, mert így van esély arra, hogy Kína és Oroszország is jóváhagyja. A tervezet felszólít minden országot: azonnali hatállyal akadályozza meg, hogy olyan terméket vagy' technológiát szállítsanak Iránnak, amelyet felhasználhat dúsító és újrafeldolgozó, illetve ballisztikusrakéta-prog- ramjához. „Zavaros” levelet intézett Mah- múd Ahmadinezsád iráni elnök Angela Merkel német kancellárhoz az ARD közszolgálati televízió szerint. A levél létezését elismerték Berlinben, s a tartalmával megismerkedő forrás azt közölte, hogy a tízoldalas levél nem érinti az iráni atomprogramról folyó vitát, viszont számos, Izraelt vagy a zsidóságot bíráló megállapítást tartalmaz. Hivatalosan semmit sem közöltek a levél tartalmáról. Berlinben még nem döntötték el, vála- szoljanak-e, vagy miként válaszoljanak a levélre. Ä kancellár asszony több ízben is elítélte Ahmadine- zsád antiszemita kijelentéseit. Cseh parlament Továbbra sincs házelnök Prága. A jövő péntekre halasztották a házelnökválasztást, miután az öt parlamenti párt ismét nem állított egyetlen jelöltet sem. Hét héttel a választások után így Csehország továbbra is új parlament nélkül van, ami akadályozza a kormányalakítást is. A házelnök megválasztására tett korábbi három kísérlet, amelyben kétszer a koalíció állított jelöltet, míg egyszer nem volt jelölt, mindig kudarccal végződött. Hétfőn konzultációk kezdődnek a koalíció és a szociáldemokraták között, ez utóbbiak vezetője, Jirí Paroubek kormányfő közölte: a tárgyalásokba várhatóan a kommunisták is bekapcsolódnak, (kokes) Olaszország-USA CIA-ügynököket vádolnak Róma. Az olasz igazságügyi szervek 26 olyan CIA-ügynök kiadatását kérték az USA-tói, akik a nyomozás jelenlegi állása szerint 2003-ban részt vettek a müánói szunnita mecset imámjának elrablásában. A La Repubblica tegnapi cikke szerint az észak-olaszországi nagyváros egyik ügyésze, akit a vizsgálattal bíztak meg, a kiadatási kérelmet hivatalosan eljuttatta az olasz főügyészségre, az pedig Clemente Mastella igazságügyi miniszternek továbbította. Mindez tovább rontja az amúgy is egyre hűvösebbé váló olasz-amerikai kapcsolatokat. Az imám elrablásának az ügye Itáliában hatalmas belpolitikai vihart kavart. (MTI)
