Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-03 / 152. szám, hétfő
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 3. FIGYELŐ Mégsem mond le ma Paroubek Jirí Paroubek cseh miniszterelnök jelezte, ma várhatóan mégsem nyújtja be lemondását, ami a hatályos alkotmány szerint egyben a kormány lemondását is jelentené. „Nem célom, hogy a jelenlegi helyzetben további olajat öntsek a tűzre” - mondta tegnap a Cseh Televízió vitaműsorában Paroubek, aki múlt szerdán hozta nyilvánosságra távozási szándékát. Akkori nyilatkozatában leszögezte: lépését előzékeny gesztusnak szánja a választáson győztes Polgári Demokratikus Párt felé, hogy a politikai erő elnöke, Mirek Topolánek kormányfői kinevezést kaphasson Václav Klaus államfőtől és kormányt alakíthasson. A hatályos cseh törvények értelmében a távozó kabinet azután nyújtja be lemondását, hogy a választás eredménye alapján megalakul az új képviselőház és megválasztja elnökét. Csütörtökön azonban a képviselőháznak, amelyben a hárompárti jobbközép kormánykoalíciónak és a szociáldemokratákból, valamint a kommunistákból álló ellenzéknek egyaránt 100-100 mandátuma van, nem sikerült elnököt választania. Meglepetés volt, hogy a koalíció jelöltje, Miroslava Némcová még a három párt összes képviselőjének a támogatását sem szerezte meg. Az államfő pénteken ezért bejelentette, Paroubek esetleges lemondását hétfőn ebben a belpolitikai helyzetben nem fogja elfogadni. Paroubek viszont még pénteken délután is megerősítette, hogy ma benyújtja lemondását. „Ezt Még marad (ČTK-felvétel) a rendkívüli kormányülésen mindenképpen megtárgyaljuk, s én elfogadom a miniszterek többségének döntését” - mondta a köztelevízióban Paroubek, akinek a műsorban Topolánekkel kellett volna vitatkoznia. Topolánek azonban azzal az indoklással, hogy ellenfele „destruktív” módon viszonyul a választás után kialakult helyzet megoldásához, nem jelent meg. Paroubek vasárnap megismételte: azért döntött a múlt héten a lemondás mellett, mert a választás óta a polgári demokraták vezetői több ízben is felszólították erre, közvetett módon így tett az államfő is, s ő elő akarta segíteni a helyzet megoldását. „Nem szeretem az olcsó gesztusokat. Nincs értelme, hogy levelet küldjék az államfőnek, az pedig ünnepélyesen visszautasítson” -jegyezte meg tegnap Paroubek. Ismételten leszögezte: a jobbközép kormánykoalíció projektjét halottnak tartja, s meggyőződése, hogy a polgári demokratáknak a szociáldemokratákkal való tárgyalásokon kell megtalálni a megoldást. A parlamenti tisztségek elosztásánál pedig feltétlenül a kommunistákkal is számolni kell. (kj) Koalíciós szemétdomb (Gyenes Gábor karikatúrája) Markó: a modern szemlélet és a nacionalizmus továbbra is ütközik egymással Nemzetállamok alkonya A nemzetállami kereteket meghaladó korszerű szemlélet, valamint a nacionalista nemzetállamot megtartani akaró törekvések továbbra is ütköznek egymással Romániában, a megindult pozitív folyamatok nem váltak még visszafordíthatatlanná, ezért a romániai magyar közösség nem mondhat le az összefogásról. GARZÓ FERENC Erre az alapgondolatra építette fel beszédét szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén a politikus felhívta a figyelmet: Európában ma a nemzetállamok alkonyának vagyunk a tanúi, a nemzetállam a mai körülmények között bilincs a fejlődni vágyó régiók, kisebbségek és nemzetek számára. A földrész átrendeződik, folytonos mozgásban van. Romániában továbbra is együtt van még az egymással ellentétben álló két szemlélet: az egyik a nemzetállamok káros, fékező hatását szeretné megszüntetni, a másik viszont éppen a nemzetállami kereteket szeretné megtartani. Még a jelenlegi román kormánykoalíción belül is ütközik egymással ez a kétféle látásmód - véli Markó Béla. A politikus szerint Románia és az erdélyi magyar közösség jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy az ország 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Markó Béla: nem lehet felelős döntéseket hozni az ország érdekében, ha minden döntés politikai csaták tárgyává válik. Unióhoz, amelyben ez a közösség határok nélkül lehet majd együtt Magyarországgal. A mai bukaresti kormánykoalíciót azonban (amelyet a demokraták, a liberálisok, az RMDSZ és a konzervatívok alkotnak) e pillanatban csak az integrációs cél tartja össze - hangoztatta Markó, aki szerint ez kevés. Nem lehet felelős döntéseket hozni az ország érdekében, ha minden döntés politikai csaták tárgyává válik, legyen szó a kisebbségi törvény másfél éve húzódó parlamenti vitájáról, a korrupció elleni harcról vagy a titkosszolgálatok hatáskörének bővítéséről - hangsúlyozta a szónok. Szerinte ebből a versengésből csak nagyotmon- dás születik, populistábbnál populistább javaslatok látnak napvilágot a politikai rivális népszerűségének visszaszorítására, a fontos dolgok pedig elvesznek e pártpolitikai küzdelemben. „Márpedig az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése, a kisebbségi törvény elfogadtatása nem az RMDSZ egyoldalú célja, a többség és a kisebbség egymáshoz való viszonyának rendezése az egész ország érdeke” - hívta fel a figyelmet a politikus, hangsúlyozva, az RMDSZ a jelenlegi koalícióban senkinek sem „kliense” vagy „csatlósa”. Ez a szövetség - mondta - egy másfél milliós magyar közösség önálló, szabad képviselője, amely nemcsak e kisebbségnek, hanem Románia egészének az érdekeit is szeretné érvényesíteni. A vajdasági házelnök szerint nyugtalanságot kelthet a magyar kisebbség Tizenöt éve a szerb politika túszai PETKY JÓZSEF Bóján Kosztres vajdasági parlamenti elnök szerint nyugtalanságot kelthet a szerbiai közvéleményben, hogy a vajdasági magyar civil szervezetek Sólyom László magyar köz- társasági elnökhöz fordulva kértek védelmet a vajdasági magyarok számára. A vajdasági parlamenti elnök a Dnevnik című napilapban szombaton megjelent inteijúban fogalmazta meg véleményét. Mint mondta, a civü szervezetek kezdeményezésükkel csak azt érhetik el, hogy nyugtalanságot keltenek a szerbiai közvéleményben, mert Budapest bizonyosan nem fog reagálni a követelésekre. „Biztos vagyok abban, hogy Magyarországnak nem áll szándékában beavatkozni Szerbia belügyeibe” - mondta Kosztres. Kosztres szerint a kettős állampolgárság egyáltalán nem vitás igény, de a parlamenti elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország polgárai népszavazáson egyszer már elutasították a kezdeményezést. Kosztres szerint a magyar nemzetiségű polgároknak nem Magyarországon, hanem Szerbiában kell érvényesíteniük jogaikat polgártársaikkal együtt. „Szerintem legelőször a tartományi és a szerbiai állami intézményekhez kellett volna fordulniuk, és csak azután küldözgetni leveleket magyar illetékeseknek. így azonban a kezdeményezés csak felkavarja a vajdasági és a szerbiai közvéleménye’ mondta Kosztres. A lap megszólaltatja Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét is, aki szerint pártja támogatja a dvü szervezet követeléseit. Egyetért azzal, hogy a vajdasági magyarok 15 éve a „szerb politika túszai”. Páll ugyanakkor kételkedik abban, hogy Budapest kedvezően fog reagálni a kezdeményezésre, mert - mint elmondta - „a magyar hatalom hajlamos inkább állami politikában, mintsem nemzetpolitikában gondolkodni”. A civil szervezetek kezdeményezésére nem kívánt érdemben reagálni Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Csak annyit közölt: a nem kormányzati szervezeteknek el kell dönteniük, hogy politikával vagy civü ügyekkel kíván- nak-e foglalkozni. Délvidéki levél Sólyom Lászlónak Belgrad. Tizenhárom délvidéki szervezet múlt szerdán küldött levelet Sólyom Lászlónak azzal a kéréssel, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben olyan dokumentum elfogadását, ameüyel Magyarország védelme alá veszi a Szerbiában élő magyarokat. Az aláírók szerint a Délvidék magyarsága már több mint másfél évtizede „rabja és túsza a délszláv államok és nemzetek egymás közti véres leszámolásának”, számában, társadalmi, gazdasági és szellemi erejét tekintve eljelentéktelenedett. A kívánt védelmet a kettős állam- polgárság megszerzése, a magyar (perszonális) autonómia megteremtése, valamint a szerb parlamentben a számarányos képviselet biztosítása jelentené, (pj) KOMMENTÁR Mindent vissza? MOLNÁR IVÁN Robert Fico az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy az SNS-szel és a HZDS-szel kötött kormánykoalíció a Smer számára azért számít a legoptimálisabb döntésnek, mivel leginkább így tudják végrehajtani baloldali „reformjaikat”. Minél közelebb kerülünk azonban a kormányprogram kidolgozásához, a Smer annál több korábbi ígéretéről kénytelen lemondani. Fico ugyanakkor az elmúlt négy évben a jobboldali kormány szinte összes adóreformját élesen bírálta, azt hangoztatva, hogy ezek csak a gazdagoknak, a bankoknak és a nagy cégeknek kedveztek. Választási programjában ezért a Smer 19 százalék helyett 25 százalékos adókulcsot javasolt a nyereségadó esetében a bankok, a természetes monopóliumok és a domináns cégek számára. A „társadalmi igazságosság” jegyében a személyi jövedelem- adó esetébe újra bevezették volna a korábbi többsávos, progresszív rendszert. Az áfa esetében két sávot javasoltak, vagyis az alapélelmiszereket, néhány gyógyszert, az energiahordozókat és az egészség- ügyi szolgáltatásokat a jelenlegi 19 helyett 5 százalékos adókulccsal terhelték volna. Az adózás terén tett ígérethegyek azonban mára egy kis kupaccá zsugorodtak, s az ráadásul még bűzlik is. A kormánykoalíciót alkotó pártok rájöttek, hogy a mögöttük álló vállalkozói csoportok valószínűleg nem néznék jó szemmel, ha a jelenlegi ádátható és a korábbinál egyszerűbb adózási rendszert deformálnák. A napokban így több HZDS-es és SNS-es politikus is az egykulcsos jövedelemadó fenntartását ígérte. Eszerint a progresszív személyi jövedelemadó és a 25 százalékos nyereségadó is a múlté. A bankok azonban még nem lélegezhetnek fel, hiszen a HZDS-es Vüiam Veteška már felvetette a megoldást, a Magyarországról ismert kamatkülönbözet-adót, a bankok betéti és hitelkamatai közötti különbség nyomán keletkezett nyereség megadóztatását. Mindez azonban nem hozná meg a várt eredményt, hiszen üyen formában nem egész 2 milliárd korona folyna be a költségvetésbe. A nemzeti-szocialista kormány ugyanakkor továbbra sem akar lemondani az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsról. Ha ezt az eredeti elképzelések szerint vezetnék be, vagyis az élelmiszerek meüett az energiahordozókra, a könyvekre, az egészség- és iskolaügyre is érvényes lenne, az államkassza jövőre 33 milliárd koronától esne el. Ugyanakkor az alacsonyabb áfakulcs nem biztosít automatikus áresést, hiszen már most több szakmai szervezetjelezte, hogy ezzel csak a jelenlegi veszteségeiket kompenzálnák. Hogy a több milliárdos adóltiesések meüett a Smer müyen módon váltja be a többi szociális ígéretét, és mindezek meüett miképp lesz képes visszafogni a költségvetési hiányt, hogy 2009-re bevezethessük az eurót, egyelőre kérdéses. Ha Fico valóban szeretne több pénzt juttatni a rászorulóknak, a nyugdíjasoknak, a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak, akkor csendben el keüene ismernie, hogy ezt csak úgy teheti meg, ha az általa elátkozott jobboldali adórendszerbe nem rondít bele. Csak ez biztosíthatja ugyanis a biztos bevételeket, amelyeket aztán úgy szórhatnak szét, ahogy kedvük tartja. JEGYZET Karikázz, magyar! HORBULÁK ZSOLT Az 1990-es választásokon végre érvényesülhetett a szabad akarat: a választó a pártlistáról tetszése szerint kiválaszthatott legfeljebb négy jelöltet, akinek a neve előtt áüó sorszámot bekarikázva elsőbbségi szavazatot juttathatott neki. Többen azonban amikor erről a folyamatról írtak, elhagyták az igekötőt, és csak a karikázás formát használták. Ez már abban az időben is feltűnt a szlovákiai magyar nyelvészet doyenjének, Jakab Istvánnak, aki egy írásában meg is magyarázta a különbséget: a karikázás egy régi játék, kari- kázni pedig azt jelenti, hogy játszani ezt a játékot, a név előtt áüó számot viszont BE- karikázni keü. Hiába volt az intelem, ezt a hibát azóta is sokan elkövették és követik el máig, legyen az képviselőjelölt, publicista, magyar nyelv és irodalom szakos tanár (Jakab István volt tanítványa!), mi több, akár mindez együtt. Ez a látszólagos apróság is mutatja, müyen áüa- potban van a szlovákiai magyar köznyelv és politikai kultúra, mennyire figyelünk a részletekre, kinek mennyire fontos, hogy gondolatait érthetően, szabatosan és helyesen adja közre, hogyan figyelünk a nyelvművelő szavára (és egy kicsit azt is, milyen szinten van a magyar nyelv és irodalom oktatása.) TALLÓZÓ „Nemzetközi” hajtóvadászat Amerikai és brit ügynökök is csatlakoztak a háborús bűnök miatt körözött Ratko Mladics tábornok utáni kutatáshoz Szerbiában - erősítette meg Zoran Sztankovics védelmi miniszter a belgrádi sajtóban. A szerb lapok a múlt hét elején szeüőztették meg, hogy a Belgrad által kidolgozott cselekvési terv keretében a hágai Nemzetközi Törvényszék által kerestetett Mladics- nak, a boszniai szerb csapatok volt főparancsnokának kézre kerítésében külföldi titkosszolgálatok is segédkeznének, s ügynökeik áüítólag már meg is érkeztek Szerbiába. Belgrád eddigi kudarca a Mladics- ügyben az Európai Unióval való társulási tárgyalások felfüggesztéséhez vezetett, noha a szerb kormány váltig hangoztatta, mindent megtett a bujkáló tábornok rejtekhelyének felkutatására. (MTI)
