Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-19 / 165. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. www.ujszo.com MOZIJEGY Az elmúlt tíz év során 16 országból közel 150 képzőművész vendégeskedett a ceredi művésztelepen Ars Tarnatica Fesztivál Krnáč Dušan rovásírással írt antikomix munkája (A szerző felvétele) Halálos iramban: Tokiói hajsza Sean (Lucas Black) igazi kívülálló, fékezhetetlen versenyző az illegális éjszakai hajszák sebességtől izzó alvilágában. Ám amikor forró lesz a talaj az abroncsai alatt, Tokióban állomásozó katonatiszt apjához kénytelen költözni, hogy elkerülje a börtönt. Az idegen országban még inkább kívülállónak érzi magát a különös szokások és ismeretlen törvények között. Ám nem kell hozzá sok idő, hogy ismét akcióba lendüljön, amikor egy másik amerikai srác, Twinkie (Bow Wow) bevezeti őt a tiltott „karcversenyek” világába. Az eddigi, szimpla gyorsulási versenyeket felváltja a gumicsikorgatós, ki- sodródós műfaj, melyben a gyorsítás és a csúszás kényes egyensúlyát kell tökélyre fejleszteni a hajmeresztő hajtűkanyarokban és szerpentineken. Avignon. A közönség állva, könnyes szemmel és hangos ovációval ünnepelte Nagy József koreográfus és Miquel Barceló katalán ke- rámiamúvész Paso Doble című performanszának bemutatóját a 60. Avignoni Fesztiválon, amely a Le Monde című francia napilap keddi kritikája szerint „csodálatos evidenciájával a manapság divatos daraboknak valóságos hasba szúrást jelentő, óriási előadás”. A vajdasági koreográfus az idei avignoni fesztivál művészeti igazgatójaként és díszvendégeként létrehozott Asobu (japánul játék) című táncelőadása után - amelyet több mint 11 ezren néztek meg öt nap alatt -, a katalán keramikussal egyórás duóban hozza létre július 16-tól 27-ig minden este Paso Doble című színpadi képzőművészeti alkotását, amelyre elővételben minden jegy elkelt. Az avignoni celesztinusok temploma oltárának helyén a földet borító vörös agyagföld és a fehér agyagfal egyszerre szimbolizálja a koreográfus szülőföldjét, a Balkán agyagban leggazdagabb - vajdasági - táját, a mallorkai születésűddé az afrikai Maliban dolgozó keramikus munkaeszközét és az emberi művészet kezdetét jelentő barlangrajzok helyszínét. A fekete öltönybe öltözött két művész eleinte bur- leszkre emlékeztető, majd egyre inkább élethalálharccá váló jelenetsorából a képzőművész sajátos faElsö versenyén Sean véletlenül a Karckirályt hívja ki, aki összeköttetésben áll a japán maffiával. A vereségnek magas ára van: Sean kénytelen a bűnszövetkezetnek dolgozni... A Halálos iramban széria első fejezete az Angyalok Városába és az amerikai szuperautók által uralt illegális utcai versenyek világába kalauzolt. A második fejezet egy pénzmosás történetét mesélte el Miamiban, ahol a legújabb versenyautók azokra várnak, akiknek semmi sem drága. Most, az eddigi legtempósabb folytatásban a versenyzők a világ leghalálosabb pályáin száguldanak végig Tokióban. Nézőként a társadalom által kivetett tinédzserek közé csöppenünk, akik a japán világváros tiltott versenyeinek robbanékonyvilágában élnek. Amerikai akciófilm. Rendezte: Justin Lin. Főszereplők: Lucas Black, Bow Wow, Brian Tee, Sung Kang, Jason Tobin, Nathalie Kelly (Premierpark. hu) eszközeivel - amely a magyar parasztok kapáit is megidézi - a föld vörös agyaga fokozatosan kerül a fehér falra, előadássá téve az alkotás folyamatát. A performanszot az agyag formálódásának ritmusában harangzúgástól mennydörgésen át kalapácsütésekig előre rögzített zenei hanganyag kíséri, és változtatja gyermeki játékból igazi dramatikus folyamattá; a megtisztulás és az elmúlás önfeláldozó rituáléjává. A két művész egy szót sem szól az előadás alatt, mégis teljes összhangban alkotja meg közös képét: a színpadra behozott, még vizes agyagvázákból a művészek fejükön formált egyre ijesztőbb maszkjaikat az agyagfalra dobálják. Végűi a keramikus által agyaggal beborított és legyőzött Nagy József maga is a képbe tapad, mint egy kivégzett. Az elkészült képet pedig kivégzőosztagként Barceló festékszóróval fehérre lefújja, s végül mindketten — az agyagtablón átfúrva magukat - eltűnnek, azaz meghalnak a közös alkotásban. „Az agyag egyszerre fejezi ki a művészet szépségét és annak határait: amikor a művészek belekönyökölnek vagy tíz ujjúkkal belekarmolnak az agyagfalba, vagy kapáikkal kis répákat állítanak fel az agyagföldből, egy kicsit saját sírjukat is ássák. Az agyag vadsága olyan kataklizmát okoz, hogy az alkotókat őrült spirálba szívja, amelynek során - mint a mézben a légy - a sáremberré váló Nagy József végleg az agyag része lesz” - írta a Le Monde. A losonci Nógrádi Galéria és a losonci Nógrádi Múzeum egyesítésével létrejött intézmény igazából mind a mai napig nem tudta kialakítani a saját arculatát. Továbbra is óriási hiány, hogy az intézménynek nincs állandó, a város és a régió történetét bemutató kiállítása. PUNT1GÁN JÓZSEF Ami a képzőművészetet illeti, eddigi kiállításainak nagy része mind színvonalában, mind tartalmában messze elmaradt attól a szinttől, amelyet az önállóan működő galéria és munkatársai évek munkájával megteremtettek. A kevés kivételek egyike a napokban megnyílt Ars Tarnatica Fesztivál, amely a ceredi szlovákmagyar képzőművésztelep alkotóinak anyagát mutatja be. A ceredi művésztelep megálmodói 1996-ban Kun Cecília (Budapest, 1954) és Füijesi Csaba (Salgótarján, 1969) voltak, akik itt helyet és teret szerettek volna biztosítani hazai és külföldi művészeknek. Helyet, ahol az alkotók baráti közösséggé formálódva ismerkednek meg egymással, egymás kultúrájával, művészi szemléletével. Az elmúlt tíz év során 16 országból közel 150 képzőművész vendégeskedett itt egyebek mellett Csehországból, Svédországból, Angliából, Ausztráliából, Izraelből, Belgiumból és Olaszországból. A festők és grafikusok mellett természetessé vált a szobrászok, üvegművészek, bábosok, színészek és a számítógépes grafika képviselőinek jelenléte is. Nem maradtak ki a fényképészek és filmesek sem. Utóbbiak érdeme a művésztelep munkáját és hangulatát megörökítő, évenként forgatott film. A művésztelep működtetését Cered és Salgótarján ön- kormányzata támogatja, a meghívásokról a telep művészeti vezetése dönt, a találkozók anyagi hátterének biztosítására pályázatokon vesznek részt. A napokban záruló Ars Tarnatica Fesztivál előtörténete 2005 tavaszára nyúlik vissza, amikor Fürjesi Csaba és Sánta László Losoncon azzal a kéréssel keresték fel H. Szabó Kingát, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének elnökét, hogy vegyen részt a művésztelep jubileumi, tizedik évére tervezett magyar-szlovák projekt előkészítéKONCERTAJÁNLÓ A minap megkérdezték, hogy mi a legmeglepőbb számomra az elmúlt egy évtized popzenéjéből. Gondolkodás nélkül rávágtam: Robbie Williams páratlan pályafutása. Tegnapelőtt volt tizenegy éve, hogy Robbie küépett fiúcsapatából, a Take Thatből, mondván: ezentúl szólóban képzeli el jövőjét. Ha akkor valaki azt mondja nekem, hogy tizenegy évvel később megközelítőleg 63 ezer embert várnak budapesti koncertjére, nem kinevetem, hanem gúnyosan kiröhögöm. Elképzelhetetlennek tűnt az üyesmi. Olyannyira, hogy akkortájt senki sem adott volna még egy lyukas garast sem a kábítószergondokkal és depresszióval küzdő fícsúr karrierjéért. A kezdetek a várakozásnak megfelelően alakultak. A ’97-es Old Before I Die című dala kapcsán még sében. A válasz egyértelmű igen volt, a program sikeresen elkészült, és megkapta az arra kért támogatást is. A kb. másfél éves program 2005 augusztusában Cereden sajtótájékoztatóval egybekötött beharango- zóval indult, ahol a ceredi Művésztelep Fesztivál rendezvényeinek ismertetése mellett bemutatták Kovács Bodor Sándor filmjét a 2004- es művésztelepről. Az alkotó a 2005-ös évfolyamról is elkészítette felvételeit - ennek alapgondolatát a „határ”, a „határkövek” szimbolikája jegyében fogalmazták meg -, melyet a program során több helyszínen is bemutattak. A 2005. augusztus 3. és 14. között megrendezett alkotótáborba 20 magyarországi és szlovákiai képzőművészt hívtak meg. Szlovákiát Dušan Krnáč, Anna Crkoňová, Bott Mária, Tóth József, Szabó Ottó, Zuzanna Kovaceva, Lőrincz Zsuzsanna, Kosziba Klaudia, Matuštík Kyra és Szuchoza József képviselték. Az elkészült alkotásokat a művésztelep addigi hagyományainak megfelelően először 2005 szeptemberében a salgótarjáni Történeti Múzeumban mutatták be. Értékét jelzi, hogy azt dr. Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. „Műveikről leolvasható, hogy összeköti őket az alkotás, a teremtés mítosza, a közös alkotói folyamat. Cered bizonyítja azt, hogy a modernség nem önmagáért van, nem azt szolgálja, hogy az alkotó megfeleljen az a mindenkit dicsérő első számú német tinimagazin is leírta őt, egy pontot adott a felvételére - nem is emlékszem, ezt megelőzően mikor minősített le ennyire szerzeményt és előadóját. Aztán jött ’97 vége, és az Angels című dal, leginkább ez indította be karrieijét. Mára az angol zeneipar legnagyobb alakjává vált, Anglia zenei kincsévé. Ráadásul megérdemelten, a kezdeti botlado- zások után kétségkívül etalon vált belőle. Hazájában eddig 26 kislemeze jelent meg (beleszámítva a 1 Giant Leap nevű duóval és Maxi Jazz-zel közösen készült My Culture címűt is), közülük mindössze kettő kerülte el a TOP 10-et, és hat listavezető volt. Csak egyvalami nem jött össze neki: a tengerentúli karrier, legutóbbi két albuma már nem is jelent meg odaát. Robbie ma este nem először lép fel Budapesten. A 2003-as Esca- pology című lemezének turnéja a adott pillanatnak, netán lemásolja a vüág-trendeket. A modernség Cereden azt jelenti, hogy aki itt dolgozik, a maga mondanivalóját olyan eszközökkel tudja megfogalmazni, amely eszközök izgalmassá, fantáziadússá teszik a művét, akár a műfaji határokat feszegetve is - és ez a legtöbb, amit tehet egy művész...” - mondta többek között. A telepen készült fotókból 2005 októberében a somoskőújfalusi Kasbah Galériában Garden-foto- party címmel nyűt kiállítás. Az alkotói kiállítássorozat következő színhelye a budapesti Szlovák Intézet volt, ahol a képek mellett már Kovács Bodor Sándor 2005-ös filmjét is megtekintették az érdeklődők. A képzőművésztelepről készült könyvet a szerkesztők jelenlétében 2006 januárjában Losoncon mutatták be. Az alkotásokból összeállított első szlovákiai kiállítást 2006 februárjában Rimaszombatban nyitották meg. A rendezvénysorozatot a losonci kiállítás záija. Megnyitóján Füijesi Csaba és H. Szabó Kinga másfél év történéseit felidéző gondolatai után a kiállítás anyagát Garlaty Gabriella, a Rimaszombati Városi Galéria vezetője ismertette. Kiemelte, hogy a kiállítás teljes anyagában különböző eljárások és szemléletek jelennek meg, amelyeket a különböző beállítottságú szemlélők egészen másképpen értékelhetnek. Ezt bizonyítandó ő is a saját egyéni meglátásai és érzései alapján rangsorolta a művészemagyar fővárost is érintette, akkor a Papp László Budapest Sportarénát töltötte meg. A tavalyi, Intensive Care című korongjának kon- certkörútja keretében most a Puskás Ferenc Stadionnal megteszi ugyanezt. Az előzenekar sem piskóta - ahogy mondani szokás. A daliakét és alkotásaikat. Az első helyen a megnyitón is jelen lévő Bakos Ferenc alkotásaiban annak fény- képszerű kompozícióit, Bott Mária grafikáinak folklorisztikus, festményeinek absztrakt vonásait emelte ki. Krnács Ágota grafikái mellett egy kontextuális irányvonalat képvisel, amelyben előkelő helyet kap az ökológia és a környezetvédelem is. „Rokonlelkű” művésztársa Krnáč Dušan, aki az „antikomix” irányvonalával szintén ilyen ökológiai gondolatvilágot fogalmaz meg. Szentirmay László munkáinak jellegzetessége a festészet és a bábművészet ötvözése. A megnyitó után arra kértem Füijesi Csabát, értékelje a másfél évet, annak negatív és pozitív tapasztalatait. „Egyetlen negatívumot tudok mondani a másfél évvel kapcsolatosan, azt, hogy vége van! Minden más pozitívum! Az, hogy rengeteg igen jó színvonalú műalkotás született, az, hogy intézményesült a két egyesület együttműködése. Nagyon sok jó művész ismerkedett meg nagyon sok jó művésszel. Barátságok, munkakapcsolatok szövődtek. Ami a jövőt ü- leti, figyeljük a pályázatokat. Idén is nyertünk egyet. Á telepre idén is jönnek Szlovákiából művészek. A művésztelep idei, hamarosan kezdődő alkotótáborába 7 ország közel 20 művészét várjuk. Az ott készült alkotásokat, csakúgy, mint eddig, kiállításokon, katalógusban mutatjuk majd be.” mos soft-rockot power poppal keverő Orson lép fel az énekes előtt. Az öttagú kaliforniai együttes elsőként Nagy-Britanniában futott be idén márciusban, ahol No Tomorrow című slágere és Bright Idea című albuma is listavezető volt, miközben az USA-ban mindmáig ismeretlen, (puha) A fílm a tiltott autóversenyek világába vezet el (Képarchívum) Nagy József második bemutatója is óriási siker A megtisztulás rituáléja MTl-TUDÓSÍTÁS Robbie Williams, akiből a kezdeti botladozások után etalon lett, ma este a Puskás Ferenc Stadionban lép fel Anglia kincse Budapesten Az 1974-es születésű Robbie igazi showman, leginkább a színpadon tud kiteljesedni (Reuters-felvétel)
