Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-19 / 165. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. Vásároljon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 A bevásárlószatyor néhány helyen még ingyenes, ezért a vásárló hajlamos azt hinni, hogy nem hulladék Környezetkímélőbb táskákat! (Fotó: Somogyi Tibor) Nem javasolják az illatosított játékok vásárlását Veszélyes gyermekjátékok ISMERTETŐ A nejlonzacskó ma már szinte mindenhol megta­lálható. Alacsony súlya, olcsósága, vízállósága ha­mar a háziasszonyok ked­vencévé tette és a vásárlás ’Sokaknak ma már szinte elképzelhetetlen nélküle. Ráadásul néhány helyen még „ingyen” jár a vásár­láshoz. így nem csoda, ha elképesztő mennyiségű zacskót gyűjtünk be hétről hétre. ÖSSZEFOGLALÓ Mint annyi mindennek, a nej­lonzacskó születési helye is az Egyesült Államok, itt kezdték el 1957-ben elsőként műanyag szatyrok forgalmazását a kenyér, szendvics és gyümölcsök csoma­golásának megkönnyítésére. A 60-as évekre aztán elterjedtek a szemeteszsákok is, de a nejlonsza­tyor igazi térhódítása az 1970-es évek közepére tehető. Az ekkor bevezetésre kerülő új és olcsó gyártási technológia arra késztet­te a boltokat és szupermarkete­ket, hogy a papírzacskót nejlonra cseréljék. Több száz milliárd A nejlonzacskó alapanyaga nyersolaj és gázok, valamint más petrolkémiai származékok, ame­lyeket a műanyaggyárakban po­limerekké formálnak. Egy nej­lonzacskó mindössze pár gramm, vastagsága sem haladja meg a néhány millimétert. A kör­nyezet szempontjából ez okozza a legnagyobb gondot: hajlamo­sak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy egy nejlonzacskó szinte ár­talmatlan, és nem is vehető hul­ladékszámba. Pedig a zacskókat ma már nagyüzemben gyártják szerte a világon, és becslések szerint egy év alatt 4-5 trillió nejlonzacskó kerül forgalomba a bevásárlószatyroktól kezdve a szemetes zsákokig - legalábbis a Chemical Market Associates sze­rint. Ennek a mennyiségnek a 80 százaléka az Egyesült Államok­ban és Nyugat-Európában kerül forgalomba. Csak az amerikaiak évente 100 milliárd nejlonzacs­kót dobnak ki a szemétbe, de a zacskók száma a fejlődő orszá­gokban is egyre több lesz. Az Ázsiában gyártott nejlonzacskók száma például már egy negyede a jómódú országokban használt szatyrok számának. Előnyök, hátrányok Az igaz, hogy a nejlonzacskó gyártása mintegy 20-40 százalék­kal kevesebb energia és vízhaszná­latot követel, mint a papírzacskóé, és a légszennyezés is kisebb, sőt a műanyaggyártó cégek azt is szíve­sen hangoztatják, hogy a hulladék- lerakók jelenlegi körülményei kö­zött a papírzsákok sem bomlanak le (ami így van, bár ha megfelelőek lennének a lerakók körülményei, a papír könnyen lebomlana, míg a nejlonzacskó soha). A legnagyobb baj azonban az, hogy a nejlonzacs­kók többsége el sem jut a lerakóig, hanem a szél segítségével szétszó­ródik szerte a világon. Kenyában például egyre több farmer és kör­nyezetvédő panaszkodik, hogy föl­dek, kerítések, és a fák ágai is tele vannak nejlonzacskókkal, sőt sok­szor a madarak torkából kell ki­szedni az eldobott zacskókat. Több országban kampányok segítségé­vel próbálják rávenni a lakosságot, hogy mindig kössenek csomót a zacskók fülére, hogy ne repüljenek el olyan könnyen. Írországban a nép már csak nemzeti lobogóként emlegeti a repkedő nejlonszatyro­kat, Dél-Afrikában pedig „nemzeti virágnak” tekintik. Bevásárlószatyor burgonyábóí? Néhány gyártó már próbálko­zott biológiailag lebomló műa­nyagzacskók bevezetésével. E gyártók között van a BASF vegy­ipari óriás is, amely egy minapi prágai sajtókonferencián beje­lentette: már a közeljövőben megkezdi az általuk kikísérlete­zett környezetkímélő Ecovio műanyag gyártását. Az Ecovio majdnem felerészben kukoricá­ból nyert keményítőből készül és 3-4 hét alatt teljesen lebomlik. Bevásárlószatyrok és természet­ben lebomló szemeteszsákok ké­szülnek majd belőle. De hamaro­san burgonyakeményítőből is ké­szülhetnek majd bevásárlószaty­rok. Legalábbis az említett prágai rendezvényen lapunk úgy érte­sült: immár Csehországban is ki­kísérleteztek egy olyan burgonya­fajtát, amely táplálkozásra ugyan nem alkalmas, ám kiemelkedő keményítőtartalmánál fogva a bi­ológiailag könnyen lebomló műanyagzacskók alapanyagává válhat. A cseh szakértők úgy fo­galmaztak: a szakhatóságok min­den bizonnyal zöldet adnak majd e génmódosítással nyert burgo­nya csehországi termesztésének. Helyi pletykák szerint az idén csak azért nem sikerült nagyobb területen vetni belőle, mert a ke­ményítőgyár vérszemet kapott, és kevesellte a bevételei. Egyébként a környezetkímélő zacskók gyár­tása világviszonylatban a piac alig 1 százalékát foglalják el. Gyártásuk ugyanis jóval drágább, mint a polietilén zacskóké. Sikeres kezdeményezésnek szá­mított, hogy az Ausztrál Olimpiai játékok idején minden étel csoma­golását biológiailag lebomló műanyagból készítették, így a csomagolás 76 százalékát tudták visszagyűjteni és komposztként újrahasznosítani. Máshol is próbálnak küzdeni a nejlonszatyrok ellen. Van olyan hely, ahol például nejlonszatyor­mentes napot jelöltek ki. Bangla­des is igyekszik tiltani a műanyag zacskókat, mivel azok gyakran el­tömítik a vízvezetékeket és szenny­vízcsatornákat, ami dugulást és ár­adást okoz, és ennek következté­ben betegségeket terjeszt. 2002. januárjában a dél-afrikai kormány kampányt kezdeménye­zett, amelynek keretében arra szólították fel a gyártókat, hogy drágább, ámde tartósabb nejlon- szatyrokat gyártsanak, mert úgy gondolták, akkor kevésbé fogják az emberek eldobni a szatyrokat. Az elgondolás működött, a drá­gább zacskókból ugyanis mintegy 90 százalékkal kevesebbet hasz­náltak az emberek. Írországban adót vetettek ki a nejlonszatyrok­ra, így 95 százalékkal csökkent a „szatyorhasználat“, így most több ország fontolgatja hasonló adó bevezetését. Számos szupermarketben is lát­hatunk már olyan kezdeményezé­seket, hogy nem ingyen, hanem jelentős összegért árulják a szaty­rokat, vagy éppen tartós vászon­szatyrokat kínálnak csökkentett áron. A legjobb megoldás persze az, ha viszünk magunkkal szaty­rot a bevásárláshoz. Ennek a lát­szólag kis dolognak igen nagy környezeti hatása lehet, (w, g) A Dán Környezetvédelmi Ügy­nökség vizsgálatai szerint egész­ségügyi problémákat okozhatnak a játékokban lévő illatanyagok. Ezek szükségtelen kockázatot jelentenek a gyermekek, legfőképpen pedig az allergiások számára. Tíz vizsgált - a nemzetközi pia­con széleskörben elterjedt - játék­ból hétben találtak olyan vegyi anyagokat, melyek érzékenyebbé teszik a szervezetet. Ezek megtalál­hatók az EU egyik 26 allergént megnevező listáján is. A játékok­ban többek között találtak toluolt is, ami hatással van az idegrend­szerre. A Dán Környezetvédelmi Ügynökség vezetője aggodalmá­nak adott hangot amiatt, hogy bár a kozmetikai termékek csomagolá­sán kötelező az összetevők feltün­tetése, a játékok esetén nincs ilyen előírás. Elővigyázatossági okokból ezért a szervezet nem javasolja illa­tosítottjátékok vásárlását. A vizsgálati eredmények a civil A burgonyatermesztés hátrá­nyai közé tartozik, hogy egy-egy krumplifajta csak néhány évig ter­meszthető, mert pár év elteltével érzékennyé válik a kártevőkre, betegségre. Ezért van szükség újabb, és újabb fajták nemesítésé­re. A fogyasztóknak sem mindegy, hogy milyen burgonyát vásárol­nak a boltokban. Jó, ha ismerik a burgonya ABC-t, mert így fino­mabb lehet a pörkölt, vagy éppen a sült krumpli. A nagykereskedelmi láncok már fajtanévvel forgalmazzák a krump­lit. Az étkezési burgonya - amely 2-5 kg-os csomagolásban, zacskó­ban kerül a polcokra - jobb esetben nemcsak a fajta nevével, hanem a fölhasználási típussal is el van lát­va, amit betűvel jeleznek a csoma­goláson. Az ,A” típusú burgonyák saláta burgonyák, tehát saláta, hi­szervezetek és az ipar a légfrissítők egészségügyi hatásaival kapcsola­tos vitái után jelentek meg. Az eu­rópai fogyasztóvédelmi szövetség (BEUC) felszólította a játékgyártó­kat, hogy adják közre a termékek­ben lévő vegyi anyagok listáját. A dán játékgyártók szövetsége el­mondta, a vizsgálat csak nagyon kevés termékre terjedt ki. Mindazo­náltal elfogadta azt az észrevételt, hogy a gyártóknak körülte­kintőbbnek kellene lenniük a játé­kokban lévő vegyi anyagok gyer­meket érintő hatásaival kapcsolat­ban. A dán gyártók ezért szagtalan játékok fejlesztésébe kezdtek. A vizsgálatok során találtak három olyan játékot is amiben az égésgát­lók mennyisége meghaladta a dán határértékeket, ezért azok további forgalmazását megtiltják. A Dán Környezetvédelmi Ügy­nökség vizsgálati eredményeit várhatóan a közeljövőben felhasz­nálják a játékok biztonságáról szóló EU-s irányelvek vitái során is. (Levegő Munkacsoport) degkonyhai készítmények elkészí­tésére alkalmasak. A következő ka­tegória az úgynevezett asztali minőségi burgonyák, vagy a „B” tí­pusúak, melyek főleg főzött ételek készítésére alkalmasak, de sütni is lehet őket. Ez azt jelenti, hogy köz­epes száraz anyaggal és kenő­anyaggal rendelkeznek, és nem főnek olyan könnyen szét. Levesek­ben ezek a burgonyák a legkiválób­bak. A következő kategória a „C” burgonyák, amelyek lisztesebbek, magasabb keményítő és száraz­anyag tartalmú fajták. Ezek főleg sütésre ajánlottak. Ilyenek a chips, és hasábburgonya készítésre alkal­mas fajták is. De természetesen e burgonyatípusokat is meg lehet főzni. A „C” típusú alacsonyabb lángon rövidebb idő alatt, szépen meg tud főni és abból is lehet levest készíteni. Ám kellő odafigyeléssel a „B” vagy akár az, A” típusúból is le­het sültburgonyát készítem. (MR) Finomabb lehet a pörkölt, ízletesebb a sült krumpli Ismeri a burgonya ABC-t? ISMERTETŐ nHMHMHBMMMMNMHMMnK': A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0464 Sk 54 823 913,11 Sk 0,00% 1,0502 Sk 358 819 370,11 Sk 0,00% 1,0500 Sk 968 076115,71 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0439 Sk 273 389460,73 Sk 0,07% 1,0424 Sk 1 679 129 191,18 Sk 0,07% 1,0446 Sk 3347 524 221,18 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0378 Sk 32 794 632,88 Sk 0,00% 1,0469 Sk 312 292 413,15 Sk 0,07% 1,0458 Sk 656 947 168,27 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0410 Sk 63 782 210,15 Sk 0,08% 1,0365 Sk 602 978 685,02 Sk 0,08% 1,0368 Sk 1 376 698 874,33 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0423 Sk 149 669 161,80 Sk 0,08% 1,0428 Sk 1 078 958763,50 Sk 0,08% 1,0451 Sk 1 653 582175,61 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0446 Sk 172 803 405,93 Sk 0,08% 1,0434 Sk 1 350 163 158,70 Sk 0,08% 1,0458 Sk 3 508 239 928,66 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége ­július 14-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents