Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-19 / 165. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Izrael valódi célpontja Irán Egy orosz Kelet-kutató szerint Izrael valójában Iránra való csapásmérést készít elő liba­noni háborújával. „A libano­ni-izraeli konfliktusövezetben zajló események valóságos ka­tasztrófával fenyegetik az egész Közel-Keletet... Lerom­bolják Libanon egész infrast­ruktúráját: utakat, hidakat, la­kóházakat, közétkeztetési üze­meket és sok minden mást. S mindez olyan módszeresen történik, mintha csak az izrae­li vezetőség meggondolatlan lépésekre akarná ragadtatni az arab vezetőket” - ecseteli Viktor Mihin akadémikus a Novije Izvesztyija című liberá­lis orosz lapban, megjegyezve, hogy az izraeli hadsereg jog­szerűtlen erőalkalmazását még George Bush amerikai el­nök is elismerte (amennyiben mérsékletre intette a zsidó ál­lamot). „Ezek az izraeli akciók sokkolhatják azokat, akik nem látják, hogy mögöttük távolab­bi, hatalmasabb cél áll, még­pedig Irán. Tel-Aviv nagy regi­onális háborúra is elszánhatja magát, hogy megsemmisítse az iráni atomprogramot, amely létében fenyegeti a zsi­dó államot - fejtegeti az orosz kutató. - Az izraeliek a napok­ban valószínűleg fokozzák Li­banon bombázását, provokál­va Szíriát, amely ez esetben aligha maradhat kívül. Izrael, amely a folyamatos amerikai fegyverszállítások jóvoltából erőfölényben van, győztesen kerül ki a szíriaiakkal való csa­tából, és akkor Teherán kerül sorra. Az izraeliek nem vélet­lenül hangoztatják, hogy a Hezbollah által használt raké­ták iráni eredetűek és iráni szakemberek kezelik őket. Az Egyesült Államok megint fi­gyelmeztet majd, hogy iráni válaszcsapás esetén működés­be lép az amerikai hadigépe­zet. Ezzel Amerika megoldja feladatait a Közel-Keleten. Szí­riát megbüntetik, Iránt szét­zúzzák, és ezzel leveszik a na­pirendről Teherán atomprog­ramját.” (MTI) Meggyengült a Hezbollah Izrael libanoni offenzívája meggyengítette a Hezbollah síita fegyveres szervezetet, és lehetőséget teremtett a bejrúti kormány számára teljes szuve­renitásának gyakorlásához - jelentette ki az izraeli külügy­miniszter az ABC amerikai te­levízióban sugárzott interjújá­ban. Cipi Livni szerint a liba­noni kormány a Hezbollah je­lenléte miatt nem tudott el­lenőrzést gyakorolni a zsidó állammal közös déli határa fel­ett, de az izraeli támadás meg­változtatta ezt a helyzetet. „Á Hezbollah támadása és az arra adott izraeli válasz előtt a liba­noni kormánynak nem volt meg az ereje ennek megtételé­hez, de a Hezbollah mostanra meggyengült. Izrael felszá­molta a Hezbollah összes előretolt állását az izraeli-liba­noni határon” - mondta a mi­niszter asszony. Úgy ítéli meg, hogy az izraeli légitámadások olyan helyzetet teremtettek, amelyben a libanoni kormány végre tudja hajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozatát, amely követeli a Hezbollah és más libanoni mi­líciák leszerelését. (MTI) TÁRCA Biztonsági provokátorok Kedvenc sportkommentáto- rom, Hajdú Bé (jegyezzük meg csendben: idén nem volt olyan sziporkázó han­gulatában, mint a két évvel ezelőtti Eb-n) hívta fel a vé­géhez közeledő labdarúgó- vb valamelyik meccsének közvetítésekor a figyel­mem, hogy ők ott, narancs- sárga zubbonyban a pálya szélén, a nagyszerű mérkőzésnek hátat fordítva ügyelnek a rendre, a lelátók biztonságára. HAJTMAN BÉLA S azóta gyötörnek a kételyek, s azóta nem hagy nyugodni, mifé­le emberek ezek? A világ milliói ülnek a képernyők elé, s akiknek nem jutott jegy, a stadion előtt toporognak s könyörögnek, csakhogy élőben lássák nemzeti tizenegyüket, s ha mégsem jutot­tak be, a főtéri kivetítővászon elé iszkolnak, hogy legalább ott jus­sanak kedvező állóhelyhez, leg­alább ott szoronghatnak csapa­tukért és sovány vigaszként megnézhetik az ismétlésre érde­mes gólhelyzeteket. Erről jut eszembe: középisko­lásként a nyári szünidő kezdetén azért utaztam fel Pozsonyba, hogy megnézzem a drezdai Di­namo vendégszereplését a Slo­van ellenében. Csupán érzelmi alapon tettem mindezt, mivel nyaranta bátyám úttörőtábori „kapcsolata” révén én is elme­hettem egyszer-kétszer a Zwin­ger városába. S úgy éreztem, ennyit megérdemelnek a drez­daiak tőlem, hogy nekik szurkol­va miattuk felvonatozzam Po­zsonyba, az akkori drezdai játé­kosok által aláírt sportzászló is bátyámmal uralt szobánk falán díszelgett, ennyit már csak meg­érdemelnek tőlem! S a csapat iránti vonzalmam még megte­tézte a sárga-fekete klubszín is. Tehát kíváncsi voltam a kir. és cs. (K. u. K.) színeket felidéző legé­nyekre az NDK-ból. Egy gól esett Pozsonyban. Azt is a Slovan rúg­ta. Nem láttam az előttem felpat­tanó, kezükben papírpoharakkal hadonászó pozsonyi hórihorgas rajongóktól a gólt. Érzelmi ala­pon, de megértettem őket, mert ez így természetes. Mivel nem szoktam hozzá az élő, s legfő­képp nemzetközi és még hozzá színes közvetítésekhez (akkor még fekete-fehér tévékészülé­künk volt, Videoton, innen a szé­kesfehérváriak iránti vonzal­mam), vártam, hogy megismét­lik lassítva a gólt. S meg voltam lepődve, hogy az öröm után rög­tön a középkezdéssel folytatják a mérkőzést. S e kitérő után visszatérnék a nem rég befejeződött labdarúgó­világbajnoksághoz. Képzeljük el, a vébé közvetítésekor mit meg nem (t) ettek a jó meccsekre kié­hező férjek feleségük kedvében járva, csakhogy megnézhessék a nagy csatának ígérkező via­dalt...! Hisz hallottunk már olyan tudósításokat, melyek arról szól­tak, hogy a férj felesége engedet­lensége miatt belevágta a fejszét a tévékészülékbe, vagy egy­szerűen kihajította az asszonyt az ablakon tévéstül, mert az va­lamilyen főzőcskés műsort akart nézni, hogy az addigi receptkész­letét cserélhesse le újra. Csupán érzelmi alapon. Nem volt jó az időzítés, pechére. S itt vannak ezek a tagbasza­kadt fickók, a biztonsági őrök, akik egyenesen őrületbe kerge­tik a jóérzésű, s minden esztéti­kai érzékkel megáldott sportra­Apuka, ezek a bácsik a pálya szélén le sem veszik rólunk a szemük? Mi jobban tetsszünk nekik, mint a foci? jongó tévénézőt. Háttal állnak a szereplőknek, a nap hőseinek! Zidane helyében ilyeneket fejel­tem volna le legszívesebben, nem az anyját szidalmazó Mate- razzót. (Jó, jó, tudom, Materaz- zi, csak a rím kedvéért e kis in­termezzo.) Sorban, mint a kugli­bábukat. Nem akarom elbagatellizálni az őrök komoly feladatát, de ha nincsenek rendbontó randalíro­zók, kiknek tesznek jót ezek az emberek? Provokálják Schweins- teigerékat, a lelátón ülőket is. Sértő, hogy még a góljaimat se nézik meg, mondhatta volna Schweini a bronzmeccsen. Azért az angol szurkolók között is van­nak szelíd emberkék. S mit mond az a báránylelkű angol apuka ga- lambszívű fia kérdésére: Apuka, ezek a bácsik a pálya szélén le sem veszik rólunk a szemük? Mi jobban tetsszünk nekik, mint a foci? A fiatal anyukák már más kategória lennének. De ez így is, úgy is gusztustalan. Nem hagyom én ezt ennyiben. Megpróbálom a kérdés lélektani részét megfejteni: 1. Eleve olyan figurákat vá­laszthatnak ki erre a feladatra, akik soha életükben nem rúgtak labdába, soha egy focimeccset nem tudtak vagy nem bírtak vé­gignézni, tehát teljesen immúni­sak, ők a védett férfiak kategóriá­ja, azt is mondhatnánk, hogy kasztráltak, nekik teljesen mind­egy, mi történik a pályán: Ivanov kedvére osztogathatja a piros la­pokat, Irán legyőzheti az Egyesült Államokat, Kahn nyugodtan or­díthat Fringsre, hogy inkább adja haza a labdát, s ha netalán gól van a meccsen, jobban érdekli őket a bejárati kapu. 2. Olyan alakokat is bevethet­nek, akiknek a mérkőzés végén megígérik, hogy számukra fenn­tartott helyiségben, a biztonsági őrszobán megnézhetik a tévés összefoglalót - ezek még gyó­gyítható esetek. 3. Az elítéltek kategóriája, ők azok, akik nagyon megnéznék a pályán történteket, de az a bün­tetésük, hogy ezt nem tehetik, ehelyett gerjesztik az indulatokat (az angolok erre kaphatók), s alig várják, hogy közbeavatkoz­zanak, s így legalább kicsikarhat­ják, hogy egy-egy pillantást ves­senek a focipályán történtekre, ha pechük van, a két félidő szü­netében kerül sor a csetepatéra. 4. Ez a kukkolók, protekciós biztonsági őrök kategóriája, ők eleve olyan őrhelyet választanak ki maguknak, hogy a lelátó sarka­iban lévő kivetítőkről tudják a fo­cit nézni, de azért ez is etikátlan és gusztustalan, más befizet, ne­kik meg azért fizetnek, hogy titok­ban, a szemük sarkából kinagyít­va végignézhessék a mérkőzést. Kedves focirajongó társaim! Ugye nincs felmentés, sem ment­ség e gálád magatartás alól! A biztonsági őröket csak abban az esetben tudom megérteni, ha a hazai vagy a magyar klub­meccseket kell végigőrizniük, vagyis háttal végignézniük. A szlovák és magyar biztonságiak nyugodtan kezet foghatnak. Jó­érzésű focirajongóként meg is ér­teném őket, hogy miért állnak háttal a meccsnek. Úgy kell azok­nak a kétballábas focistáknak! De van egy jobb ötletem, ked­ves focirajongó társaim! Állítsuk a biztonsági őröket szembe hazai klubmeccseinken a focistákkal! S a többi jóérzésű, esztétikai érzék­kel megáldott szurkoló szép csen­desen vonuljon haza. Úgy kell nektek narancssárga zubbonyos biztonsági provokatőrök! KOMMENTÁR Gusztustalan gesztusok GRENDEL GÁBOR Rossz álom. E szavakkal jellemezte Mikuláš Dzurinda dupla exkor- mányfő Ivan Lexának, a titkosszolgálat egykori igazgatójának eset­leges rehabilitálását. Hiányos mondat. Hiányzik belőle az őszinte­ség. Ennek bizonyítására nem árt egy kis időutazás. Már csak azért is, mert az ember, az elefántoktól eltérően, viszonylag szenilis élőlény. Hajlamos korán elfelejteni a kellemetlent és fokozatosan csak a szépre emlékezni. Van azonban egy időszak az ország törté­netében, amelyből szinte leheteden pozitív élményeket felidézni: a HZDS fénykora 1994 és 1998 között. Vladimír Meéiar és Ivan Lexa pályafutásának csúcsa. A kilencvenes évek elején együtt alapították meg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat. Lexa pártfőtitkár­ként kezdte, majd Mečiar hivatalvezetője volt a kormányban. A kö­vetkező állomás a Szlovák Információs Szolgálat lett volna: 1993- ban őt javasolta a miniszterelnök az intézmény élére. Az utolsó szó azonban akkor még az államfőt illette. Michal Kováč pedig nemet mondott. Erkölcsileg alkalmatlannak találta Lexát, ezért a privatizá­ciós miniszteri jelölését is megvétózta. Majdnem két évbe telt, mire a HZDS-nek sikerült megoldást találnia. Miután a párt képviselői egy törvénymódosítással átruházták a titkosszolgálat igazgatójának kinevezését a kormányfőre, 1995-ben végre kezébe vehette az irá­nyítást. Néhány hónapra rá pedig a SIS emberei elrabolták a köztár­sasági elnök fiát. Az eset koronatanúja, egyike azoknak az ügynö­köknek, akiknek az akcióhoz közük volt, külföldre menekült. Leg­jobb barátja az életével fizetett azért, hogy tartotta vele a kapcsola­tot. Hogy mindez kinek állhatott érdekében, több mint tíz év után is inkább csak találgatni lehet. Az biztos, hogy egy titkosszolgálat nem • önszántából folyamodik ilyen eszközökhöz. Mečiar amnesztiái gon­doskodtak arról, hogy ne derüljön ki az igazság. Logikusnak tűnik a következtetés, hogy ezzel önmagát (is) kegyelemben részesítette. Kormányfőként ő állt az ország biztonsági tanácsa élén, neki tarto­zott felelősséggel a szolgálat első embere. Ezért Mečiart rehabilitál­ni éppen olyan gusztustalan gesztus lett volna, mint Lexa előtt ese­dezni. És ez nemcsak Dzurindára vonatkozik, hanem valamennyi politikusra is, aki a választások után szövetkezni akart a HZDS-szel. Mert a kétnyelvű bizonyítványokat bármikor vissza lehet állítani, a halottakat azonban senki sem támaszthatja fel. JEGYZET Hivatali körhinta BUCHLOV1CS PÉTER A szakmaiságról, a köztisztvi­selők függetlenségéről, a rugal­mas, egyszerűsített félfogadás­ról, az emberbarát és méltányos ügyintézésről már annyit össze­hazudtak ebben az újra alagso­rivá züllő szép hazában, hogy azzal még a Jáván pusztító cu- namit is meg lehetett volna fé­kezni. Ezzel szemben a valóság az, hogy ha én nyerek, akkor úgy rúgom fenékbe az előző ap­parátust, hogy a lába se éri a föl­det. Tisztogatok és osztogatok, szívességeket hálálok meg és tartozásokat egyenlítek ki, egy csomó embert kötelezek le, s mindez alkalomadtán ismét jól jön. Frászt érdekel, alkalmasak- e az embereim a posztra, majd belejönnek, mint Anettka a műsorvezetésbe, csókolom. Rá­adásul pompásan aljas kis bosszúkat is állhatok ezzel, lé­nyeg, hogy az új hivatalnokré­teg az én parancsaimra mene­teljen, kezemből lesse a mannát, csak utána legyen hol megmos­nom, ha összenyalogattak. Jut eszembe, egy kézmosási alosz­tályt is létesítenem kell, a leépí­tés és a spórolás jegyében. Régi, kipróbált elvtársak kellenek ide, ez az én almom, itt csak az én kutyám kölyke vakarózhat. Mert az alapszabályt anno Mečiar papa első országlása ide­jén mindannyian megtanultuk, azazhogy éppen tudatosítottuk, ugyanis az már a szóéiban a vé­rünkké vált: mindig szakmaiság címén kell politikailag tisztogat­ni, leépíteni, összevonni, kihe­lyezni, áthelyezni, s mindig a népre hivatkozva. S. mindig ak­kor kell a fafejű apparatcsikok bebetonozódásáról siránkozni, amikor éppen nem az én ban­dám igazgat. Fortélyos félelem, annyi szent: a polgár lapítson, vajon miféle zombikkal fut majd össze a magasságos hivatal út­vesztőiben, s milyen új szívató­túrákban lesz része... Merthogy a változatosság gyönyörködtet és szórakoztató. Pedig nem az. Inkább egy halálosan fárasztó, s egyben undorító társasjáték. De ez itt mindig magától értetődő és természetes volt. Meg hu­szadrangú, ha épp a győztes akarnotok kezdtek vagdalkozva világot váltani. Az ügyfelek pe­dig szűnjenek meg. Szabadsá­gon vagyok, dolgozom. TALLÓZÓ Eltorzult G8 csoport A Nyolcak csoportjának eltor­zulásáról, a szentpétervári csúcs szembeötlő terméketlen­ségéről ír a Vedomosztyi című orosz lap. „A csúcs meghökken­tette a megfigyelőket szembe­ötlő terméketlenségével és kilú- gozottságával” - állapítja meg a cikk szerzője, elismerve, hogy ez voltaképpen természetes volt, hiszen a legfontosabb ese­mények nem Szentpétervárott, hanem a Közel-Keleten zajlot­tak. A csúcs kézzelfogható eredményének a liberális újság a Nyolcak (G8) végérvényes el­torzulását tartja: a fejlett orszá­gok alapkérdésekben egységes döntéseket hozó Hetek elit­klubja (az orosz elnökség alatt) a Nyolcak vitaklubjává vált, amely formális és áramvonala- sított deklarációkra nyom pe­csétet. (MTI) (Peter Gossányi rajza) Ez az autó már tényleg annyira idegesít, mint sok politikus..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents