Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-18 / 164. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 18. Vélemény és háttér 7- Látod, haver, csak a kormányok változnak, mi nem... (Peter Gossányi rajza) Az Euro szerint a cseheknek ma nagyon oda kellene figyelniük Magyarországra Budapesten át a pokolba FIGYELŐ MMBMHMMMMHMMHMMMMI Újjáéledő nacionalizmus Az Európai Unió néhány új tagországában régi gondolat éled újjá: a nacionalizmus. Lengyelországban és Szlovákiában már hatalmon van, Magyarországon és Csehországban nehéz ellenében kormányozni; úgy tűnik, mintha az EU-csadakozásnak más következményei lennének, mint amilyenekre sokan számítottak - úja a Berliner Zeitung, amely cikkének címében a nemzeti elem visszatérését hangsúlyozza, alcímében pedig azt állapítja meg, hogy az új EU-tagáhamokban a piacpárti liberális reformerek defenzívába szorulnak. A balközép irányzatú lap szerint a nacionalizmus nem a semmiből lép elő, az 1989 őszén lezajlott „puha forradalmaknak” volt egy erős nacionalista összetevőjük is. A „gyarmati struktúrájú, központilag irányított szocialista tábor összeomlása’1 majdnem mindegyik rendszerváltó országban csaknem szükségszerűen befolyásos - a cikkíró minősítése szerint nacionalista - pártok létrejöttét eredményezte. A cikkíró szerint olybá tűnik, mintha az emberek most választanának igazán szabadon, mintha megszabadultak volna attól a nyomástól, hogy a Nyugatra vezető út szabadon hagyása érdekében „népszerűtlen, a piaci liberalizmust pártoló politikusok és fájdalmas reformjaik” mellett kell dönteniük, így alakult ki a jelenlegi erőviszony, amikor is a reformerek még mindig erősek, de legalábbis Lengyelországban és Szlovákiában a többiek már erősebbek. Ugyancsak a cikkíró, Frank Herold megállapítása, hogy Magyarország látszólag kivétel. A szocialisták vannak kormányon, de az Orbán Viktor vezette Fidesz „nacionalistái” éppen hogy csak nem szerezték meg a többséget. Az erőviszony előreláthatólag már az őszi önkormányzati választásokon megfordul - véli a német újságíró. A Berliner Zeitung szerzője szerint Lengyelország élenjár abban, hogy az Európai Üniót és a nemzeti önzést összekösse egymással, ám a többi EU-or- szágnak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a lengyelek megértsék: az unió nem klub, ahol az egyik fél csak ad, a másik pedig csak elvesz. (MTI) Magyarország a szocialistaliberális kormányok kísérleteinek következtében ma a pénzügyi válság szélén áll, s a politikusok hibáit a becsapott választóknak kell az évek során megfizetniük - állítja A helyzet rossz című teijedelmes elemzésében az Euro című cseh gazdasági hetilap. KOKES JÁNOS Az újság tegnap megjelent legújabb kiadásában fő laptémaként több írásban is foglalkozik a magyar pénzügyi válsággal, amelyet Csehország számára is figyelmeztetőnek tart. Az anyagot a címlapon A pokolba Budapesten keresztül vezet az út címmel harangozza be. A vezető cseh gazdasági hetilap úgy véli, a legutóbb elfogadott drasztikus magyarországi kormányzati intézkedéseknek, valamint a további, már előkészített lépéseknek semmi közük sincs a valódi reformokhoz. „Az eddig elfogadott dolgok nem jelentenek mást, csupán hisztérikus pénzelvonást a lakosságtól és a vállalkozóktól. A távlat hiányzik” - írja az Euro. Megjegyzi: a kormányprogram abszolút ellentétben van a győztes pártok választási programjával, aminek a magyar demokrácia 16 éves történetében, s talán világviszonylatban sincs előzménye. Az újság kritikusan ír Gyur- csány Ferencről is: amikor a milliárdos Gyurcsány két éve átvette a kormány irányítását, pénzügyi géniuszként emlegették. Megígérte a közpénzek stabilizálását, majd totális csődöt mondott. A lap ugyanakkor idézi Demján Sándort, a TriGránit befektető csoportvezetőjét is, aki nyilatkozatában azt állítja, hogy a csődért mindkét politikai oldal felelősséget visel. „A cseheknek nagyon oda kellene figyelniük arra, hogy mi történik most Magyarországon, mert Csehország ma nagyjából olyan helyzetben van, mint Magyarország 2002-ben” - írja egy másik cikkében az Euro. A reformokat, amelyeket Vladimír Špidla vagy Stanislav Gross kormánya is csak mímelt, a Jirí Paroubek-kabinet mélyen eltemette, a választások előtti adakozásával pedig tízmilliár- dokkal növelte az állami kiadásokat. A csehországi választást szerencsére nem az adakozó kedvű szociáldemokraták nyerték, így talán nem kerül sor a közpénzek újabb elherdálására. Tekintettel az új kormány felállításáról folyó tanácskozásokra, viszont jobb óvatosnak lenni. A reformok kérdésében elsősorban politikai akaratra van szükség, de a jelenlegi helyzetben a változások keresztülvitelére nincs túl nagy esély. „Ha a cseh szociáldemokrácia nem változtat álláspontján, rövidesen megtudhatjuk, milyen baja támadhat az embernek a valódi magyar gulyásból. S akkor a már valóban drasztikus reformokat Csehország sem kerülheti el” - hangsúlyozza az Euro. Veszélyben a többi fizetőeszköz is Prága. A hetilap egy további írásában a forint helyzetét elemzi, s nem záija ki, hogy a forint esetleges teljes csődje a cseh koronát, s az összes közép-európai pénznemet is veszélybe sodorhatja. Ennek közvetlen veszélyét azonban még nem érzi. Rámutat: a cseh jegybank, eltérően a magyartól, alacsony szinten tartja a kamatokat, ezzel nem vonzza a spekulatív tőkét. Ráadásul a magyar jegybank politikája kaotikus is volt. „Mindezek ellenére helyénvaló lenne, ha a magyarországi fejleményekre való tekintettel is Csehország idejében felkészülne az esetleges pénzügyi zavarokra” - véli az Euro. (kj) JEGYZET Duray lenini útja BARAK LÁSZLÓ Tegnap Duray Miklóst a budapesti köztévé Nap-keltéjének riportere, Orosz József arról próbálta faggatni egy telefonos interjúban, hogy miért fogalmazott az exbelügyminiszter, Horváth Balázs temetésén előadott nekrológjában úgy, hogy az elhunyt politikus az 1990-es taxisblokád alatt a tömegbe is lövethetett volna, ám nem tette, noha lett volna oka rá. Duray, akit eközben egy fényképes inzert az MKP ügyvezető elnökeként (sic!) jegyzett, ekkor fátyolos hangon kijelentette - hangsúlyosanjelezve hallgatóságának, hogy tisztességtelen csúsztatásnak tartja magát a kérdés- felvetést is -, a kérdező nem az ő nekrológját, hanem a Népszabadságot idézte... Orosz ezután tett még egy sikertelen próbát, választ azonban megint nem kapott. Helyette még egyszer jelezte neki Duray, hogy tendenciózus, kegyeletsértő (sic!) kérdésre nem hajlandó válaszolni... Most már aztán álljon itt a Duray honlapján egyébként szó szerint olvasható nekrológból egy rövid idézet:... „Sokan nem vették észre, hogy te, a fékevesztettnek, mulatozónak, béklyót- lannak, szabadelvűnek tartott Horváth Balázs miniszterként is - csakúgy, mint korábban - keresztény emberként viselkedsz, akinek szabad akaratát a hit, az erkölcs, a szeretet, a közszolgálati elkötelezettség, a családból hozott értékrend tartja kordában. Ha nem így lett volna, akkor 1990 októberének végén végig kartácsoltathattad volna az utakat lezáró kocsisorokat. Úgy viselkedhettél volna, mint azok, akik 1956-ban a tüntető tömegbe lövettek. De nem tetted, mert a te értékrended és személyiséged ezt nem engedte, noha okod lett volna rá...” Bizonyára nyilvánvaló, hogy ki csúsztat, ki hazudik! Pánikra viszont semmi ok, hiszen egyáltalán nincs hírértéke annak, hogy a politikusok, köztük az önmagát rendszeresen erkölcsi etalonként megjelenítő Duray is, úgy hazudoznak, mint a vízfolyás. Sőt, tartalmi szempontból sem olyan borzasztó az inkriminált nekrológ. Főként, ha tudjuk, szerzője még jó mélyen a kommunizmusban volt kénytelen szocializálódni. A többi között az alábbi, immár szakállas viccen: Egy tanító néni anno, Lenin elvtárs erkölcsi nagyságát illusztrálandó, arról mesélt tanítványainak, hogy egyszer a kommunizmus géniuszának dolgozószobájába a vele szomszédos udvaron focizó gyerekek berúgták a labdát. Vajon mit tett ekkor a korszakalkotó gondolataiban megzavart Lenin? Nos, elmosolyodott, és nagyvonalúan visszadobta a játékszert a kölyköknek. Noha közéjük is lövethetett volna...! KOMMENTÁR Putyin a csúcs(on) JARÁB1K BALÁZS Be volt ez jó előre kódolva. Oroszország először adhatott otthont a vüág legfejlettebb államait tömörítő G8 csoportnak. „Szentputyinvárott” mindenki pontosan az elvárt szerepét játszotta: az Egyesült Államok megvétózta Oroszország felvételét a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), Japán bólogatott és a háttérben kötötte (politikailag) semleges üzleteit, az európai vezetők pedig továbbra is képtelenek felnőni egy egységes külpolitikához. Számunkra így marad a statiszták szerepe a világ külpolitikájában. A G8-csúcstalálkozó olyan lett, mint amilyennek a házigazdák megtervezték: Oroszországról szólt. Putyinnak sikerült a csúcsot hazai közvéleményének úgy eladnia, mint ahogy eddigi hatéves elnöki ciklusát. Egy mai oroszt arról faggatni, mit tett Putyin az orosz hazáért, nagyjából annyira frenetikus élmény, mint ahogyan Monthy Python Brian élete című filmjében a zsidó anarchisták sorolják a rómaiak júdeai jótékony fejlesztési eredményeit. Putyin, a patrióta a gazdasági jólét mellett „kitalálta” az új nemzeti energia-nagyhatalom stratégiáját visszahozván az országnak önbecsülését és nagyhatalmi pozícióját. Ismét büszke, jó érzés orosznak lenni. Demokrácia? Demagóg, aki ilyet firtat. Valóban: az oroszok úgy vélik, Putyin személyében végre olyan elnökük van, aki elsősorban Oroszországgal törődik, nem saját magával. Másban sem volt részük, mint a Jelcin alatt állami vagyonból meggazdagodott oligarchák „reformjaiból”. Tele is van milliárdos reformátorokkal az ellenzék padlása, aztán csodálkoznak, hogy az oroszok nem vevők az általuk előadott emberjogi problémákra. Ráadásul az új orosz nagyhatalmi és külpolitikai doktrína szerves része az USA-val való szembenállás. Lehet az Irán, Belarusz vagy éppen aktuálisan Libanon. Bár az átlag orosz szereti az amerikait, egy kicsi szembenállástól csak izgalmasabb lehet ez a barátság. De a felismerés, hogy Putyin valószínűleg Oroszország jelenlegi demokratikus fejlődésének a csúcspontja, nem szabad, hogy abban a hitben ringassa Európát, hogy az orosz külpolitika valami újat képvisel. Megmaradt - sajnos - az általunk jól ismert szovjet külpolitikának Lukasen- ko, újabban Hugo Chavez és a többi autokrata, sót diktatúra támogatásával egyetemben. Ezzel a szovjet külpolitikával azonban lehetetlen lesz eladni a modern Oroszország képét, amelynek további nagyhatalmi státusa nagyban függ nemcsak az energia árának nagyságától, hanem az orosz energiaipar európai terjeszkedésétől is, valamint az európai befektetőktől Oroszországban. Olyan stratégiai kérdéseket nézve, mint a Közel-Kelet és az iszlám vagy Kína, a Nyugat és a Kelet egyre inkább egymásra lesz utalva. Ennek ellenére a csúcstalálkozón a kelet-nyugati repedés tovább szélesedett. Az USA - Bush elnök növekvő hazai népszerűtlensége miatt - egyre vérszegényedő külpolitikája tovább hígulhat azzal, hogy a republikánusok egyre inkább koncentrálnak majd hazai dolgaikra. Csakis egy új, közösebb európai külpolitikajelentheti a cementet a repedéshez. Ehhez viszont új kőművesek szükségeltetnek Európában. TALLÓZÓ Lesz tisztogatás. De milyen? Pozsony. Tisztogatás várható a belügyben, csak egyelőre azt nem tudni, milyen mértékű lesz. Az új szakminiszter, Robert Ka- liňák normálisnak tartja, hogy saját embereivel akarja körülvenni magát, akikkel képes együttműködni, és akikben megbízik. A Pravda című napilapnak azt nyüatkozta: a személycserék nem azt jelentik, hogy politikailag be akar majd avatkozni az egyes ügyek kivizsgálásába. Nem árulta el, leváltja-e Anton Kulich országos rendőrfőkapitányt, s kitérő választ adott arra a kérdésre is, a közvetlen irányítása alá tartozó 8-9 főrendőrből hányat tervez lecserélni. Kérdéses, Jaroslav Spišiak bűnügyi főigazgató a helyén maradhat-e. ,Jelen pillanatban csak találgatás folyhat, konkrét válaszokat még nem adok” - reagált a sajtó érdeklődésére Kaliúák. Arra a felvetésre, visszahelyezi-e a Korrupcióellenes Hivatal élére Jozef Šáteket, akit az előző miniszter, Vladimír Palkó váltott le, azt válaszolta: „Úgy vélem, a legendáknak meg kell maradniuk legendáknak.” Elárulta, már van bizonyos áttekintése a főrendőrök és a magasabb beosztású belügyi alkalmazottak eddigi tevékenységéről, hiszen korábban a parlamenti védelmi bizottság elnökeként érdeklődött a munkájuk kánt, ám mielőtt bárkit lecserélne, mindegyikükkel személyesen akar beszélni. Arra a kérdésre, megtartja-e azt a hatáskört, hogy a mindenkori miniszter különösebb ok megadása nélkül végrehajthat bizonyos személycseréket, azt felelte: sok mindenben elődjétől eltérően akar eljárni, több változtatást tervez, s ehhez szükség lesz bizonyos törvénymódosításokra, de ez csak októberben várható. Ka- liňák tervezi a közlekedési törvény szigorítását is. (sza) Európai uniós kettős mérce ígéreteinek megszegésével, kettős mérce alkalmazásával vádolja az Európai Uniót, s különösen Franciaországot a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásában egy neves izraeli biztonságpolitikai szakértő. Gerald Steinberg emlékeztet, hogy 2000-ben az EU lelkes támogatója volt a zsidó állam által létrehozott dél-libanoni biztonsági zóna felszámolásának. Izrael kivonult - Európa azonban nem tett semmit, a Hezbollah pedig „nagy katonai győzelemként” áhította be az izraeli lépést, s leszerelés helyett elkezdett készülni a háborúra. (MTI)
