Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-18 / 164. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Jónás Tamás irodalmi díja Apáimnak, fiaimnak című elbeszélés-gyűjteményével Jónás Tamás költőt, novellaírót is a Kelet- európai Irodalmi Díj első tíz helyezettje közé választották. A fiatal szerző bécsi ösztöndíjat nyert. A Kelet-Európai Irodalmi Díjra tíz ország jelölte a térségből a legjobb íróit, költőit. A nemzetközi zsűri elnökének Jirí Grusát, a nemzetközi PEN Klub elnökét kérték fel. Az első díjat a bolgár Theodora Dimova Maiteka (Anyák) című regényéért kapta. (MTI) Dupla számmal jelentkezett a Film.sk A Film.sk, Szlovákia filmes eseményeiről tudósító havilap a nyárra dupla számmal jelentkezett. Megismerhetjük belőle 2006 második félévének filmbemutatóit. A lap nagy teret ad a hazai műhelyekben, illetve a szlovák koprodukcióban készülő mozgóképeknek, ugyanis legalább olyan gazdag termést ígér a 2006-2007-es idény, mint a 2005-ös esztendő, amikor is hét szlovák, valamint szlovák koprodukcióban készült film került a mozikba. A nyári szám recenziót közöl egyebek közt Woody Allen legújabb filmjéről, a Match Pointról, valamint Bent Hamer Tótumfaktum című, Charles Bukowski önéletrajzi novellája alapján készült mozgóképéről. Több művészportrét is tartalmaz a filmes újság: többek között Ladislav Chudíkról és Martin Hollýról rajzol pályaképet, (tb) Több mint száz program a határ két oldalán VI. Gömör-Tornai Fesztivál ELŐZETES A 2006. évi Aggteleki-Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok kiemelkedő eseménye a július 21-30. között megrendezésre kerülő - a IX. Aggteleki és a XIV. Jósvafői Falunapokat, Gömör- szőlős, Hídvégardó, Perkupa és Trizs ún. terméknapjait, valamint Tornakápolna, ill. Betlér, Gömör- horka, Krasznahorka, Rozsnyó és Várhosszúrét programjait magába foglaló - VI. Gömör-Tornai Fesztivál. A tíznapos rendezvény során 12 település különböző helyszínem több mint 100 fesztiválprogramból válogathatnak az érdeklődők. A különböző műfajú barlangi és szabadtéri hangversenyeken neves művészek szórakoztatják a közönséget. A koncertek és táncházak mellett a fesztivál számos színes, változatos programot kínál látogatóinknak. Az utcákon, tereken majo- rettcsoportok és vásári komédiások, bábművészek, népzenészek és íjászok produkcióit élvezhetik. Állandó és alkalmi kiállítóhelyek adnak otthont a térségben alkotó művészek tárlatainak, valamint a Baradla turizmusának 200 évét bemutató kiállításnak. A kiadványban található bonusz szelvények felhasználásával a megadott napokon kedvezményes áron látogatható meg a magyarországi Baradla-, a Vass Imre-, a Béke-, a szlovákiai Buzgóbarlang, valamint a betléri Andrássy-kastély és a kraszna- horkai vár. Ugyancsak kedvezményesen vehetnek részt a látogatók az Aggtelek, Jósvafő, Rozsnyó, valamint Várhosszúrét települések kultúrtörténeti értékeit bemutató vezetett sétákon, lovagolhatnak hucul lovon, kocsizhatnak hucul fogattal. A kerékpár szerelmesei szervezett túra során ismerkedhetnek a történelmi karsztvidék természeti és kultúrkincseivel. A Fesztivál idején Várhosszúréten és Jósvafőn kézműves táborokban próbálhatják ki különböző kismesterségek fogásait a résztvevők. A hagyományos „vásártéri forgatagban” a térség kézműveseinek, gazdálkodóinak portékáiból válogathatnak, megkóstolhatnak néhány hagyományos recept alapján elkészített helyi ételt és szórakozhatnak az alkalmi produkciókon. A szervezők tervei szerint a fesztivál idején az Aggtelek-Domica és a Tomanádaska-Torna határállomások a rendezvények helyszínéhez és időpontjához igazodva tartanak nyitva. Á távolabb eső rendezvényhelyszínek között különjáratú autóbuszok fognak közlekedni. Bővebb tájékoztatást az egyes fesztiválhelyszíneken, illetve az aggteleki Tourinform irodában kaphatnak az érdeklődők, (sa) A budapesti Nyitott Műhely színpadán (Ráth György u. 4.) mutatkozik be holnap 19 órai kezdettel a SZEVASZ Vándorszínház. A társulat Gágyor Péter rendezésében Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című tragikomédiáját mutatja be. A darabban Gál Tamás, Olasz István és Benkő Géza lép színpadra. (Miklós László felvétele) Bordán Irén színpadon a Mandragorában, kamera előtt pedig Sándor Pál új filmjében játszik Már nem vágyik vissza Amerikába (Inkey Alice felvétele) Két évtizedes távoliét után 2002-ben költözött haza New Yorkból Bordán Irén, a hetvenes évek magyar filmjének dekoratív sztárja. Forgatott kint is, nem egy amerikai produkcióban kapott szerepet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szakmai visszatérése nem volt könnyű. Időbe telt, míg újra bekerült a színházi s filmes köztudatba. Amerikából már nem is hiányzik neki más, csak a sziklás tengerpart. „Ót percre volt a házunktól, mindennap kétszer voltam ott. Hallgattam a hullámokat, néztem a köveket, a vizet, az ősfákat. De eszembe jutnak néha a kinti szomszédjaim is, akik az évek során jó barátaimmá váltak. Vissza azonban már nem mennék. Örülök, hogy itthon vagyok.” Az idők kezdetén, Kísértet Lublón, Talpuk alatt fütyül a szél, A csillagszemű, Az erőd, A ménesgazda. „Bordán Irén nemeskisasszonya, arisztokratája filmgyártásunknak” - írta róla 1980-ban a magyar kritikusok legszigorúbbika. Egy évvel később azonban, férjét követve, már a tengerentúlon kezdi újraaépíteni a pályáját. Ki hiányzott a legjobban itthonról? A szüleim. Őket nagyon nehéz volt itthagynom. És egy férfi... a Cserhalmi Gyuri. Tehát azok, akikkel mindig azonos hullámhosszon voltam. Amerikában ritkán volt szerencsém ilyen emberekkel találkozni. Az itthoni szakmai közeg egészen más, mint a kinti. Gyakran kérdezték tőlem: mi az oka annak, hogy kint nem tudnak sztárrá válni azok, akik itthon sztárok voltak. Szerintem csak az, hogy ott tudunk kiteljesedni, ahol a gyökereink vannak. Ahová az anyanyelvűnk köt bennünket. Amerika egészen más közeg. Ott az esetek többségében kuriózumként használják az európai arcokat. Ha valami nagyon másra, a szokásostól eltérőre van szükségük. Eljátszottam egy nagy sikerű tévésorozat egy részének a főszerepét. A kinti ügynököm el volt ájulva, amikor leadták. Azt mondta: ilyet ő még nem látott, az európai talajon táplált színész egészen máshogy játszik, mint az amerikai. És igaza volt. Minket itt alaposan felkészítettek a pályára. Én nem becsülöm le az amerikaiakat sem, hiszen nagyon jól csinálnak filmeket. Jól vágnak, jól manipulálnak a hanggal és a képpel, de az ő színészetük egészen más alapokról indul. A kint töltött huszonegy év alatt bizonyára azt is elsajátította. A visszaállás mégsem ment olyan gyorsan. Az első két évben nem is hívtak. Nem tudták, hogy itthon vagyok, hogy végleg hazaköltöztem. Még a harmadik év után is azt mondták: „Jé, maga már megjött?” Nem volt könnyű visz- szatalálni a szakmába, hiszen nagy a harc, színházi vonalon mindenkinek megvan a maga stabil helye. A film az más. Ott nem foglalom el senkinek sem a helyét. Egy filmbe belepasszint- ják az embert. De nem vesztegettem el az első éveket sem. Rendbehoztam a házat, ahová Lilivel és Philippel, a gyerekeimmel költöztem. Filmbe már újra hívnak, a színházzal pedig még mindig adósai vagyunk egymásnak. Játszottam én annak idején a Nemzetiben és a József Attilában is, de inkább filmben. Most azonban van egy nagyon jó színpadi szerepem. Tavaly két filmben dolgozott. Egy angol-magyar koprodukcióban és Sándor Pál készülő alkotásában. A harag napja kosztümös film, spanyol hercegnőt játszottam benne, májusban mellhártya- gyulladással csináltam végig. Fizetni nem nagyon akartak a végén. Mindenki az ügyvédjével sürgette őket, hogy három hónap után illene végre rendezni a dolgokat. A szerepemet szerettem. Volt benne színészi lehetőség. Mivel a történet a spanyol inkvizíció idején játszódik, el kellett titkolnom, honnan jött a családom. Előbb a férjemet ölték meg, aztán velem is végeztek. Karddal. A sminkesek munkáját dicséri, ahogy én kinéztem. Egy hideg májusi éjszakán, hajnali négykor vettük fel a jelenetet, köhögtem, fuldokoltam, lázasan feküdtem a földön. Gyűlölöm az ilyen helyzeteket. Látják, hogy rosszul érzed magad, mégsem vesznek emberszámba. Ez ellen már akkor tiltakoztam, amikor annak idején Oláh Gáborral forgattuk a Fogjuk meg és vigyétek!-et. Erdélyi színészek is játszottak benne. Iszonyú hideg volt, amikor forgattunk, de mint a kutyákkal, úgy bántak velük. Nem hívták be őket a melegbe, nem adtak nekik egy csésze teát. Azt mondtam: én addig nem folytatom, amíg ezeknek az embereknek ott kint kell várakozniuk. Én ezt nem bírom elviselni. Ma is ilyen vagyok: ha nem tisztelnek, fogom magam és lelépek. Erre tanítom a gyerekeimet is. Nem kell mindenáron ott lenni valahol, ahol megalázó helyzetet teremtenek. A harag napjában Christopher Lambert partnere volt. Mellette hogyan érezte magát? Ő végtelenül kedves volt és figyelmes. Végignézte, ahogy a sminkesek dolgoztak rajtam. Ha nem forgatott, telefonált. Van egy jól menő étterme Franciaországban, állandóan az üzleti ügyeit intézte. Sándor Pál filmjébe, a Noé bárkájába hogyan került be? Palika egy tündér! Találkozott Lilivel, a lányommal. Nézte őt, nézegette, „Te nem a Bordán Irén lánya vagy?” - kérdezte. „De igen.” „És hol van az anyád?” „Itthon.” Másnap már hívott, hogy volna egy nekem való szerep a filmben. Én nem tudtam, hogy ő engem szeret. Olyan jólesett! Mondta, hogy „Irén, itt csak azok vannak, akiket én nagyon szeretek.” És ott volt Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, Garas Dezső... Jordán Tamás játszotta a férjemet. Katonatiszt-feleség vagyok, aki már unja a nyugdíjas férje hülyeségeit, és egyfolytában kacérkodik. Garassal a Kísértet Lublónban játszottam, Kállai tanított a főiskolán, Törőcsik Marival A turnéban forgattam Bereményi Gézánál. Mari még most is igazi nő, aki megtudta őrizni magát. Közben ugyanúgy bagózik, mint rég. Megnyugtatott, hogy ha ő így bírja, akkor remélhetőleg én sem fogok hamar kidőlni. A cigiről mindenesetre szeretnék leszokni. Most egy nyári színházi produkcióban játszik, Machiavelli Mandragorájában. Én vagyok Sostrata, az iszákos anya. Lucreziát, a lányomat Lili formálja meg. Színpadon most kerültünk össze először. Kamera előtt a Kistestvérben dolgoztunk együtt. Eredetileg A harag napjába is beválasztották, de mire ösz- szeállt a stáb, és elkezdtük a forgatást, úgy látták, Lüi nagyon hasonlít rám, két egyforma arc pedig zavaró lenne a filmben. Ezért aztán kihagyták őt. De most, a Mandragorában nagyon élvezzük, hogy együtt lehetünk. Ez nekem is furcsa érzés: mintha magamat látnám. KÖNYVAJÁNLÓ Vladimir Nabokov: Szólj, emlékezet! Fordította: Pap Vera-Ágnes Európa Könyvkiadó A Szólj, emlékezet!-nek 1966- ban jelent meg a végleges változata, amikor Nabokov - főként a Lolitának köszönhetően - már a világ legismertebb írói közé tartozott. A sokak által a vüágirodalom legművészibb önéletrajzának tartott regény különös lélektani feszültségét a paradicsomi gyermekkor utáni sóvárgás, az emigránslétből az oroszországi évekre való visszatekintés nosztalgiája adja. Megismerkedhetünk Nabokov szüleivel, egy idilli polgári élettel a XX. század első éveiben, különös fénytörésben, egy érzékeny gyerek szemén keresztül látjuk a kor politikai csatározásait, ragyogó portrékat olvashatunk a nevelőnőkről és tanárokról, akiket Nabokov az emlékezet múzsája, Mnémoszüné segítségével bámulatos élethűségben varázsol elénk... Megtudhatjuk, hogyan kezdődtek Nabokov egész életen át tartó szenvedélyei: a lepkék, a sakkfeladványok és az irodalom iránti rajongása... S azt is, ki volt ifjúkori szerelme, akinek alakja ilyen-olyan metamorfózisok nyomán oly sok regényében megjelenik. Majd jönnek az 1917-es zűrzavaros események és a Nabokov család emigrálása; a cambridge-i évek, a berlini élet és az első írói sikerek; a berlini orosz irodalmi emigráció képei: Bitnyin és Hoda- szevics alakja... S aztán a nagy szerelem - melyről Nabokov hallgat, de érezni, hogy minden sora mögött ott van Vera, a felesége -, Dmitrij fiuk születése és első évei: a legapróbb mozzanatokig fölidézett idő csodája: „Tudod, még mindig érzem a csuklómban a gyermekko- csi-tologató fortélyainak emlékét: könnyed nyomás a fogantyún, és a kocsi máris ágaskodik, felkecmereg az útpadkára,” A Szólj, emlékezet! leginkább a sors finom belső motívumainak feltárása, semmint hagyományos önéletrajz: a szó egyik legnagyobb XX. századi mesterének különlegesen érzékeny remekműve, (ek) NABOKOV MtM Szólj, emlékezet!
