Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-17 / 163. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 17. www.ujszo.com Szlovákia évente nagyjából 175 millió eurót veszít Körhintáznak az áfa-csalók MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Több kárt okoz évente az áfa-csalás az Európai Uniónak, mint amennyit az EU-tagállamok a közös mezőgazdasági politikára - az EU-költségvetés legnagyobb egyedi tételére - elköltenek, áll a londoni The Guardian elemzésében. A legnagyobb brit baloldali újság szerint ha az általa látott becslések helytállók, az EU-nak minden évben 50 milliárd euró kárt okoz az immár szervezetten űzött áfa-csalás; ez ötször annyi, amennyit az unió a központi költségvetésből foglalkoztatásra és szociális kiadásokra fordít. Szlovákia e bűncselekményfajta miatt évente 175 millió eurót veszít. Csehország vesztesége 424 millió, Magyarországé 480 millió, Lengyelországé 959 millió euró. A legnagyobb vesztes Németország, amely a brit lap által közölt becslés szerint több mint 9 milliárd eurót veszít évente a szervezett áfacsaláson. A lap szerint a szervezett áfacsalás fő formája az úgynevezett körhinta, amelyben kis méretű, de nagy értékű árukat - számító- gépes memórialapkákat, mobiltelefonokat - járatnak meg egyes EU-országok és EU-n kívüli piacok között, többször egymás után, visszaigényelve olyan áfát, amelyet soha ki sem fizettek. E bűncselekménytípust a hatalmas profit miatt a szervezett bűnözés és a terrorizmus is felfedezte. A brüsszeli bizottság egy szakértője azt mondta: a probléma az, hogy az áfa tagországi szintű ügy, a bizottság csak annyit tehet, hogy megpróbálja együttműködésre bírni a kormányokat, de erre nem kényszerítheti őket. lan Watson- George, a bizottság csalásellenes irodájának vámügyi vezetője azt mondta a brit lapnak, hogy többkevesebb mértékben mindegyik tagország érintett, mert ezeket a csalásokat nagyon könnyű felépíteni, viszont nagyon nehéz észlelni és lebontani. A The Guardian szerint ugyanakkor nem mindegyik tagállam ismeri be, hogy „körhinta-problémája” van. Egy brit adóvizsgáló a lapnak azt mondta: ezek az országok „olyanok, mint az alkoholisták: először rá kell bírni őket annak beismerésére, hogy valami gond van, és csak azután lehet dönteni a kezelés módjáról”. PÉNZPIACI TANÁCSADÓ A szakadék szélére értünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák fizetőeszköz továbbra sem képes magához térni a parlamenti választásokat követő sokkból, sőt a Fico-kormány kétértelmű nyüatkozatai és továbbra is bizonytalan gazdasági programja miatt az elmúlt héten tovább robogott lefelé a lejtőn. Mindez elsősorban a külföldi nyaralást tervezők számára rossz hír, hiszen az euróhoz és egyéb külföldi valutákhoz így lényegesen drágábban juthatnak hozzá. Múlt héten a koronával folytatott kereskedést 38,4 korona/euró szinten kezdte a piac, egy amerikai dollárért 30,2, egy cseh koronáért pedig 1,35 szlovák koronát adtak. Kedden ugyan még egy ideig együtt mozogtunk a régiós piacokkal, a nap folyamán azonban leszakadtunk a környező országok valutáitól, és piaczárásra már megközelítettük a 38,5 korona/euró szintet, amit a jegybank a felső lélektani határnak tart. Az igazi áttörésre azonban csak szerdán került sor, amikor a politikai rizikófaktorok miatt a fizetőeszközünk 38,72 korona/euró szintre zuhant. Mindezt már a jegybank sem nézhette ölbe tett kézzel, és beavatkozott a korona javára. Az árfolyam ennek köszönhetően a piaczárásra 38,43 korona/euró szintre erősödött. Csütörtökön azonban a korona árfolyama újra arra a szintre zuhant, mint amelyen a jegybank szerdán beavatkozott. A piacot időlegesen csak Robert Fico jegybanki látogatása nyugtatta meg, amelyet követően a miniszterelnök kijelentette, hogy Szlovákia minden feltételt teljesít az euró 2009-es bevezetése érdekében. Ennek köszönhetően az árfolyam rövid időre 38,55 korona/euróra erősödött. Az erősödés azonban csak átmeneti volt, hiszen a korona a pénteki nyitást követően újra zuhanni kezdett, elérve a 38,82 korona/euró szintet. A jegybank legközelebb valószínűleg akkor fog beavatkozni, ha az árfolyam átlépi a 39 korona/euró szintet. A bank a parlamenti választásokat követően már háromszor avatkozott be. Jelenleg a piac még bízik abban, hogy a kormány megpróbálja betartani az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, azonban ha a kormány gyakorlati lépései ezt megcáfolnák, újabb jelentős árfolyamgyengülés lesz. (mi, t) MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 38,710 Lenqyel zloty 9,581 Anqol font 56,312 Maqyar forint (100) 13,705 Cseh korona 1,358 Svéd korona 4,207 Dán korona 5,190 Szlovén tollár (100) 16,154 Japán jen (100) 26,366 Svájci frank 24,806 Kanadai dollár 27,096 USA-dollár 30,558 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,70-39,70 29,79-31,45 1,33-1,39 13,14-14,44 OTP Bank 37,69-39,66 29,73-31,38 1,33-1,39 13,22-14,24 Postabank 37,74-39,68 29,79-31,33 1,33-1,39 11,91-15,51 Szí. Takarékpénztár 37,67-39,61 29,71-31,26 1,32-1,40 13,13-14,37 Tatra banka 37,67-39,69 29,82-31,42 1,32-1,40 13,24-14,32 UniBanka 37,67-39,65 29,82-31,39 1,32-1,39 13,42-14,12 Általános Hitelbank 37,67-39,69 29,79-31,38 1,32-1,40 13,27-14,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Egy családi ház több ezer tételből áll, ha ezeket rosszul tervezik, a hibák megkeseríthetik mindennapjainkat A pontos építész megfizethetetlen Ha biztosra akarunk menni, nem árt meggyőződni a tervező szakértelméről, precizitásáról (TASR-felvétel) Az elmúlt években gombamód szaporodott az új családi házak építése. Ha erre adjuk a fejünket, az első lépés az építési tervek kidolgozása. Választhatunk tervet az ezeket tartalmazó katalógusokból, ami olcsóbb, ám sokan az egyéni tervezésű házra esküdnek. Köny- nyen pórul járhatunk azonban, ha az építészen spórolunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha úgy döntöttünk, hogy saját családi házat építünk, az első körben a tervek Iddolgozásával kell megbirkóznunk. Lehetőségeinket természetesen behatárolja a rendelkezésre álló telek nagysága és pénztárcánk vastagsága. Ihletet nyerhetünk a rokonoktól, barátoktól, érdemes azonban ellátogatni az építkezési szakvásárokra is, ahol a tervezőirodák mellett a legújabb divatirányzatokkal is megismerkedhetünk. Ezeken könnyebben felmérhetjük az aktuális árakat, elkerülve azt, hogy rákapjunk az első vonzó, ám méregdrága ajánlatra. Ezek alapján eldönthetjük, hogy inkább katalógusból választunk házat, vagy építészt bízunk meg a tervek kidolgozásával. Többségünknek azonban már eleve van bizonyos elképzelése a ház elrendezéséről, így azok is, akik katalógusból rendelnek házat, a legtöbbször apróbb módosításokat igényelnek, ami a terveket lényegesen megdrágíthatja. Pontosak a telekhatárok? Könnyen pórul járhatunk azonban akkor is, ha az építészen spórolunk. Az apróbb hibákat ugyanis még lehet korrigálni, de sok minden már az elején eldől: köny- nyen megbánhatjuk, ha a talajmechanikai vizsgálatokat megspóroljuk, de a geodéziai mérések eredményei is hiányozhatnak. A ránézésre vízszintes telekben ugyanis minden további nélkül lehet akár egyméteres esés is. Az emberek gyakran a saját telkük helyét sem tudják pontosan, így nem árt bemérni legalább a sarokpontokat. Könnyen kiderülhet, hogy a telek határa a valóságban méterekkel arrébb van. A későbbi jogviták elkerülése végett célszerű tehát az építés megkezdése előtt a telket pontosan kitűzni és felmérni. Egy családi ház több ezer tételből áll össze, és ha ezeket rosz- szul tervezik, a hibák könnyen megkeseríthetik mindennapjainkat. Ezt egy egyszerű garázs esete is jól mutatja: ha nem elég alapos az építész, könnyen megeshet, hogy behajtott tükörrel kell beáll- nunk a garázsba, és örülhetünk, ha ki tudunk szállni az autóból. Nagyon gyakran elrontják a lehajtó ívét is. Az eredmény: a garázs használhatatlan. Szintén gyakori hiba a belmagasság elméretezése, melynek következtében a csomagtartót nem lehet rendesen fölhajtani, mert a plafonba ütközik. Ezeket a tervezési hibákat ráadásul a kivitelező gyakran még tovább rontja. A belmagasság is számít A tervezés során számtalan hibalehetőség van, és igazán jót tervezni nehéz feladat. Alapvető például a terek megfelelő elrendezése, mégis itt kövemek el leggyakrabban baklövéseket. Gyakori, hogy az ajtó rányílik a falra, és ezért nem lehet jól bútorozni a szobát. Nem mindegy az sem, hogy a hat négyzetméteres előszoba egyszer hat méteres, vagy kétszer három méteres lesz. Ez utóbbi nyilván kedvezőbb, de még ezt is alaposan el lehet rontani, ha telepakolják térbe lógó ajtókkal. Az ilyen hibákat ráadásul a tervet szemlélő laikus észre sem veszi, ahogy a helytelenül megválasztott belmagasságot sem: az átlagos magasság 275 centiméter, de a tervezők néha lemennek 260 centiméter alá. A megrendelő még azt sem észleli, ha a belmagasság 240 centire csökken, ugyanakkor ez a különbség már nyomasztóan hat. Túlméretezés is gyakran előfordul: ebben az esetben a lakónak fölöslegesen kell majd fűtenie 10-15 centi levegőoszlopot, ami Ha nem elég alapos az építész, könnyen megeshet, hogy behajtott tükörrel tudunk csak beállni a garázsba. egy 150 négyzetméteres háznál már jelentős költség. A túlméretezett házaknál a fenntartási költségek akár havi 40 ezer koronára is rúghatnak. A tervező sokszor azt sem veszi észre, hogy olyan hajlásszöget tervezett a tetőnek, amelyet annak anyaga nem bír el, és a tető beázhat. A hőszigetelés vastagságát is könnyen el lehet nézni egy-két centivel, így a tetőtérben nyáron túl meleg, télen pedig túl hideg lesz. Vacsorázzunk a tervezővel Ha biztosra akarunk menni, nem árt meggyőződni a tervező szakértelméről, precizitásáról. Ennek legjobb módja, ha körülnézünk a baráti körben: ha egy ismerősünk háza jól sikerült, bátran elkérhetjük az építész telefonszámát. Ezután nézzük meg a tervező 4-5 munkáját, és ha ezek is tetszenek, nem kell tovább keresgélnünk. Egy vadidegen, ám tetszetős házba is be lehet csengetni. Bár a kíváncsiskodókat nem mindig fogadják szívesen, gyakran mégis megmutatják a házat, pusztán azért, mert elégedettek az építésszel és büszkék rá. Egy ilyen vizit után is föl lehet keresni a tervezőt, és célszerű megtekinteni néhány további korábbi munkáját. Ha már megvan a kiszemelt építész, nem árt legalább egyszer meghívni vacsorára, hogy lássa, hogyan él a család. Vannak ugyanis a megrendelő számára magától értetődő dolgok, melyeket nem feltétlenül közöl az építésszel. Minél több információt, adatot osztunk meg vele, annál valószínűbb, hogy olyan tervet kapunk, amilyet megálmodtunk. Nagyon fontos, hogy mindent nagyon precízen és egyértelműen meghatározzunk. Ha a család a bizalmába fogadja a tervezőt, és jó kapcsolat alakul ki a felek között, akkor valószínűleg a terv is jó lesz. (mi, t, hvg) A gazdasági elemzők a reformlépések ellenére is szkeptikusak, a bizonytalanság így egy ideig még eltarthat Megérzik a kisbefektetők a magyar érvágást HORBULÁK ZSOLT Budapest. A rég ismert tényeket végre az új magyar kormány is hivatalosan tudomásul vette: rossz állapotban van az államháztartás, a reformokat nem lehet tovább halogatni. A második Gyur- csány-kormány intézkedései azonban a kisbefektetőknek nagy érvágást jelentenek. A túlköltekezés és a reformok elmaradása történelmi mélypontra küldte a forintot az euróhoz képest, minden más forintalapú befektetéssel egyetemben. Ennek alapvetően két oka van: tavasszal megfordultak a nemzetközi tőkemozgások, aminek egyértelmű vesztese a térségünk, a közpénzek rendbetételének pedig egyelőre nem kielégítő a menete. Az elemzők a reformlépések ellenére is szkeptikusak, így a bizonytalanság egy ideig még el fog tartani. Évekkel ezelőtt Magyarországot mint adóparadicsomot tartották nyilván, viszont a mostani stabilizációs csomag után ennek már írmagja sem marad. A lakosság valamilyen mértékű tehervállalására természetesen szükség van, de a reformok egyik áldozatává épp a hosszú távú megtakarítások válnak. Idén szeptembertől többek között ismét bevezetik a kamatadót és az árfolyamnyereségadót, illetve áfát is emelnek. A magyarországi adóváltozások bennünket nem érintenek, mert a betéti kamatok adómentességét már egy idő óta nem tudjuk legálisan kihasználni, de a szűkülő lehetőségek és a várhatóan magasabb infláció mindenkire negatívan hatnak. Jelenleg a legrosszabban a forintkötvények állnak, ugyanis az államháztartás siralmas helyzete ezek teljesítményén látszik meg a legjobban. Mivel Magyarország is elindult a kamatemelés útján, egy okkal több, hogy kötvényalapba egyelőre ne fektessünk be. Jobb a helyzet viszont a tőzsdével. A magánszektor jó teljesítményét már most lehet látni a részvényárakon, amelyek már kilendültek a holtpontról. Most még nem tudni, mennyire érintik majd a parketten forgó vállalatok papírjait a jövendő adóemelések, ezért a bizonytalanság továbbra is igen nagy lesz. A jelenlegi helyzet leginkább a konzervatív befektetőknek kedvezhet: a forintalapú betéti kamatok még mindig a legmagasabbak, és most nagyon olcsón tudunk devizát beszerezni. Azonban még ebben az esetben sem árt óvatosnak lenni, mert további forint- gyengülés esetén veszteségeket szenvedhetünk el. A magyar államháztartás rossz állapota számunkra sem jó, reméljük, az ilyen nagy gödörből már csak felfelé vezet az út, ez pedig újra nyereségessé teheti a forintalapú befektetéseinket.
