Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-12 / 159. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 12. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Strasbourg fejőstehénnek nézte az uniót, aránytalanul nagy bérleti díjat fizetett az EP Borell fejét követelik az ingatlanbotrány miatt A parlament strasbourgi épülete. A kis képen Josep Borell; nem a személyét ért támadások miatt öltött bukósisakot - síelés előtt kapták lencsevégre. (Képarchívum és Reuters-felvétel) Minden tagországban nőtt a földgáz ára Szlovákia a listavezető Strasbourg. Miután könyvszakértők bejelentették, hogy Strasbourg városa a reális bérleti díjhoz képest 100 millió euróval több pénzhez jutott az Európai Parlament bérleti alapjából, az eu- roképviselők döbbenten értesültek arról, hogy Josep Borrell elnök 136 millió euróért véglegesen megvásárolná a strasbourgi EP-épületet a törvényhozás számára. Konzervatív euroképviselők a portugál EP-elnök azonnali lemondását követelik, mondván, hogy a parlament költségvetési ellenőrző bizottságának jóváhagyása nélkül tárgyalt az ingadanvásárlásról. Egyébként a túlfizetés nagyságáról eltérő adatok láttak napvilágot. Az EP belső vizsgálata 100 millió euróra becsüli az elmúlt harminc év túlfizetését, míg a Price Water- house jelentése 60 millió euróról beszél. Az évi tizenkét strasbourgi ülésre azért kerül sor, mert ezt az uniót létrehozó Római Szerződés előírta. Sokan azonban emlékeztetnek: akkor még csak hattagú volt az unió, amelyben Franciaország és Németország vitte a prímet. A két ország ma is rendkívül fontos szerepet tölt be az EU-ban, ám a közösség időközben 25 tagúra duzzadt. A konzervatívok abban bíznak, hogy pártközi támogatással sikerül megakadályozni a strasbourgi épület megvásárlását, egyik szóvivőjük szerint az ügylet ugyanis „kimeríti a korrupció, a csalás, a közpénzek pazarlásának kritériumait”. Az EP-képviselők még áprilisban robbantották ki a túlfizetéssel kapcsolatos botrányt. Az EP számos tagja egyúttal kezdeményezte, a parlament teljes egészében költözzék Brüsszelbe, ahol az év nagy részében a bizottsági és frakciómunkák zajlanak, (euractiv.hu, mti) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az unióban átlagosan 15,6 százalékkal nőtt a földgáz ára a háztartások számára 2005 januárja és 2006 januárja között. Ezt az EU statisztikai hivatala közölte a múlt héten. Az Eurostat adataiból az is kiderül, a lakossági gázár a leggyorsabban Szlovákiában (30 %-al) nőtt. Az ipari fogyasztóknak az unióban ádagosan 33 százalékkal kellett többet fizetniük (áfa-nél- kül) a földgázért ugyanebben az időszakban. Abszolút értékben a háztartási gáz ára a teljesen önellátó Dániában volt a legmagasabb idén januárban, egy GJ 29,82 euróba került, Svédországban 25,95 euróba, Hollandiában, amely szintén önellátó, 16,92 euróba. A legolcsóbb a három balti államban volt a gáz: Észtországban 4,63, Lettországban 5,34, Litvániában 6,24 euró. Dániában és Svédországban különösen magas az adóteher, 56 százalék, ü- letve 43 százalék. Nemzeti valutában számolva a legnagyobb mértékben, 29,9 százalékkal Szlovákiában drágult a háztartási gáz, Luxemburgban 26,9 százalékkal, Csehországban 26,8 százalékkal, Magyarországon 21,6 százalékkal, a legkevésbé Észtországban, 0,1 százalékkal. Az ipari fogyasztók számára Svédországban volt a legdrágább a földgáz, 12,26 euró gigajoulon- ként, Németországban 11,58, Ausztriában 10,81. Ebben a tekintetben is a három balti állam áll a lista végén: Észtországban 2,84, Lettországban 4,05, Litvániában 4,45 euró volt az ár. Nemzeti valutában számolva Spanyolországban drágult a legjobban az ipari gáz egy év alatt, 54,7 százalékkal, Nagy- Britanniában 48,3, Szlovákiában 46,4, Csehországban 36,2 százalékkal. A legkisebb Dániában és Észtországban volt a drágulás, 3, illetve 3,4 százalék. Ugyanebben az időszakban a kőolaj ára a kétszeresére nőtt a vüágpiacon. (MTI, ú) Az európai energiapiac teljes liberalizálására készülő cégek igyekeznek felvásárlásokkal növekedni, erősíteni pozícióikat Az új tagok gazdasága Szabad verseny vagy protekcionizmus? Brüsszel/Milánó. Miközben az EU az energiapiac liberalizálásán, a szabad szolgáltatóválasztás általánossá tételén, a szabad verseny kiterjesztésén fáradozik - legalábbis látszatra -, magában az ágazatban, éppen ez ellen védekezve, ellentétes folyamat körvonalazódik. ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz Énei energiavállalat nem készít védelmi stratégiát arra az esetre, ha az egyik legnagyobb európai versenytárs, a német É.ON felvásárlási ajánlatot tenne részvényeseinek. „Semmilyen védekezést nem készítek elő - nyilatkozta újságíróknak az Énei vezetője, Fulvio Conti. Ezzel korábbi sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint az E.ON kész ajánlatot tenni az Éneire. Conti megerősítette viszont az Énei terveit arra, hogy teijeszkedni akar, elsősorban Közép- és Kelet- Európában, főleg Oroszországban. Az EU-bizottság májusban előzetesen jogszerűnek minősítette, hogy a francia kormány támogatta az állami Gaz de France és a magántulajdonban lévő Suez közüzemi szolgáltató egyesülését. A francia cégeket az egyesítésük ellen kézzel-lábbal tiltakozó olasz Énei energiavállalat és az olasz kormány panaszolta be Brüsszelnél, mondván: az ügylet sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokat, a francia kormány protekcionista lépéseket tesz a hazai ipar védelmében. Az ügy háttere, hogy az európai energiapiac teljes liberalizálására készülő cégek igyekeznek felvásárlásokkal növekedni, erősíteni pozícióikat. Ezért akarta megvásárolni egyebek mellett az Enel a belga Electrabel áramszolgáltatót, és amikor ott kosarat kapott, annak anyavállalatára, a francia Suezre vetett szemet. E próbálkozását a francia kormány megelőzte azzal, hogy februárban támogatta a Gaz de France országos gázszolgáltató és a Suez összeolvadását, létrehozva a világ egyik legnagyobb közüzemi cégét, 72 milliárd eurós piaci tőkeértékkel, lekörözve Európában az eddig második helyezett, 44 milliárd euró értékű Éneit és az első helyezettet, a 65 milliárd eurós német E.ON-t is. A brüsszeli állásfoglalás elvüeg ennek a vitának a végére tett pontot, mindamellett versenyügyi szempontból még át kell tekinteni az összeolvadást, hogy az nem Fulvio Conti (ČTK/AP) tesz-e lehetővé erőfölénnyel való visszaélést. A legnagyobb olasz energiavállalat, a volt árammonopolista Énei egyelőre Szlovákiában és Romániában vigasztalódhat: 2013-ig 2 milliárd eurót költ a szlovák erőműhálózat fejlesztésére, az április végén Pozsonyban véglegesített megállapodás alapján, amely szerint az Énei megvette a Slovenské Elektrárne 66 százalékát, 840 millió euróért. Ez az Énei eddigi legnagyobb külföldi beruházása. Június elején pedig közölték, hogy az Énei több mint 380 millió eurót fordít Romániában 2010-ig az ország áramszolgáltató rendszerének korszerűsítésére, és további érdekeltségeket akar szerezni Romániában. Néhány nappal korábban nyerte el az Énei a román Electrica Muntenia Sud vételi jogát, miután ajánlata a legmagasabb volt a román áram- szolgáltató 67,5 százalékára. Az Énei 820,099 millió eurót ajánlott. Az Electrica nyolc vállalatából négyet már korábban eladtak a cseh CEZ-nek, az E.ON-nak és az Éneinek 370 millió euróért, a többit még idén privatizálni akarja a román kormány. Az Énei tavaly 3,895 milliárd eurós csoportszintű adózott eredményt ért el, 48 százalékkal többet a 2004-es 2,631 milli- árdnál. A nyugat-európai energiapiac másik jelentős fúziós ügyletében sem lát egyelőre kivetnivalót a bizottság: júniusban jelezte, hogy nem kifogásolja a német E.ON közüzemi szolgáltató 29 milliárd eurós ajánlatát spanyol versenytársára, az Endesára. Az viszont még kérdéses, hogy az ügyletet nyélbe is ütik-e, mert az Endesára az ugyancsak spanyol Gas Natural is pályázik, és az Endesa vezetői keveslik az E.ON 29,1 milliárd eurós ajánlatát. Brüsszel még vizsgálja - a francia ügylethez hasonlóan -, hogy a spanyol kormány nem készül e megnehezíteni külföldi cégek spanyolországi vállalatfelvásárlásait. Az évtized közepi vállalategyesülési „új hullám” egyik fő színtere az energiapiac. Miközben az EU látszatra az energiapiac liberalizálásán, a szabad szolgáltatóválasztás általánossá tételén, a szabad verseny kiterjesztésén fáradozik, magában az ágazatban, éppen ez ellen védekezve, ellentétes folyamat körvonalazódik. Az európai energiaszolgáltatás egyre kevesebb nagy cég kezében összpontosul, a versenyt szűkítve. Ezt a folyamatot ugyanaz az EU támogatja, a tőke szabad áramlásának belső piaci elvét hangoztatva, a vállalategyesüléseket engedélyezve. Az Oxford Institute of Energy Studies szerint legalább hat szereplő - de ideális esetben akár tíz - kell ahhoz, hogy megfelelő verseny alakuljon ki az európai energiapiacon. A német E.ON vezetője azonban nemrég nyíltan kimondta, hogy az európai energiapiacon a nagy európai köz- szolgáltatók folytatódó konszolidációja végső soron három fő szolgáltatóra szűkülő piacot hoz létre, és a három játékos szerinte az Énei, az Electricité de France és az E.ON lesz. (MTI, ú) Gyors lesz a növekedés Becs. Az új EU-tagok gazdasága még a tavalyinál is gyorsabb ütemben nő az idén, a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) szerint. Legfrissebb e- lemzéséből kitűnik, a gazdasági növekedés Csehországban, Magyar- országon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában idén átlagosan 5 százalékos lesz, a tavalyi 4.3 százalék után. Jövőre az országcsoport hazai össztermékének átlagos növekedése kissé lassulhat, 4.4 százalékra. Az átlagos munkanélküliség idén az öt országban 13,9 százalék lesz a tavalyi 14,1 százalék után. Jövőre a WIIW elemzői szerint 13,7 százalékos átlag várható az öt országban. (Az EU Lengyelországban 16,4, Szlovákiában 15,5 százalékos munkanélküliséget tart nyilván.) Jövőre a WIIW szerint az ipari termelés bővül az országcsoportban, nem utolsósorban az erős fogyasztási kereslet és a beruházások növekedése alapján. Magyarország kivételével a költség- vetési politika a növekedést nem akadályozza lényegesen. A régi uniós tagországok gyengébb növekedése az országcsoport kivitelét nem fékezi jelentősen. A WIIW szerint az egyetlen problémás ország Magyarország, a magyar gazdaság jövőre előreláthatólag csupán 2,3 százalékkal bővül. (MTI, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0457 Sk 54 025 889,75 Sk 0,00% 1,0536 Sk 355 155 323,18 Sk 0,00% 1,0539 Sk 959886 032,75 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0436 Sk 269 694 569,17 Sk 0,07% 1,0457 Sk 1 662 412 417,72 Sk 0,07% 1,0489 Sk 3 322 321 668,78 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0372 Sk 32 403 523,04 Sk 0,00% 1,0496 Sk 309 164 327,88 Sk 0,07% 1,0498 Sk 652 334161,92 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0402 Sk 62 943 491,83 Sk 0,08% 1,0390 Sk 597 425 896,69 Sk 0,08% 1,0410 Sk 1 366 206 429,72 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0420 Sk 147968 992,85 Sk 0,08% 1,0456 Sk 1 069 449 033,50 Sk 0,08% 1,0484 Sk 1 639 578 385,90 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0440 Sk 170660563,88 Sk 0,08% 1,0462 Sk 1 338 054370,90 Sk 0,08% 1,0495 Sk 3 479 934 390,56 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpónztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. július 7-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.