Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-08 / 156. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 8. www.ujszo.com Nagy József a 60. avignoni fesztivál főszereplője Felhőkben élő alkotó Tóth Tiborral, a Jókai Színház igazgatójával az elmaradt kisvárdai jelenlétről és az új évad kínálatáról Eredetiségre törekszünk „Már lemondtam arról az illúzióról, hogy olyan színházat csináljak, ami mindenkinek tetszik" (Dömötör Ede felvétele) MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. A Nagy József koreográfus-táncos művészete köré szerveződő 60. Avignoni Fesztiválon két előadást, két kiállítást és egy filmet láthatnak az érdeklődők a vajdasági művésztől, amelyeket egész oldalas írásokban harangozott be valamennyi francia hetilap. Tegnap esti bemutatója kapcsán a magyar koreográfus a Le Figaro című párizsi napilapnak elmondta: egy olyan országban született Kelet és Nyugat határán, amely ma már nem létezik. A Vajdaság számára a senki földje az egykori Jugoszláviában, Magyarország és Szerbia között, a Duna-partján. Előadásainak kiindulópontja, a „ki is vagyok én?” kérdés alapja mindig egy darab föld, amely a gyökereket idézi, és a folyó, amely a folytonos mozgásra utal. Tegnap este az avignoni Pápák Palotájának díszudvarán Asobu (Játék) címmel mutatta be Nagy József Henri Michaux francia író Japánban tett utazásairól szóló írásai által ihletett első szabadtéri táncszínházát francia-magyar csapatával, az Orléans-i Koreográfiái Központ művészeivel, valamint japán buto táncosokkal. Az előadás zenéjét Vladimir Taraszov orosz zeneszerző, Nagy állandó munkatársa szerezte, a négytagú élő zenekarban több magyar zenész is helyet foglal. A vajdasági művész másik bemutatója egy kétszemélyes improvizációs előadás lesz július 16-án Miquel Barceló spanyol képzőművésszel. Az agyaggal dolgozó szobrász performance-ában Nagy József maga is a mű anyagává válik, szó szerint belépve az agyagtablóba. Az újfajta forma megalkotásával Nagy célja megmutatni, hogy az előadóművész hogyan dolgozik saját gesztusán és azt hogyan irányítja. A táncszínházi alkotó fotóművészként is bemutatkozik Avig- nonban. Fekete-fehér képeiből az avignoni Művészeti Iskolában nyűt tegnap tárlat, személyes életéről és művészeti pályafutásának videofelvételeiből összeállított kiállítás pedig az avignoni fesztivál alapítójáról elnevezett Jean Vilar Emlékházban látható. Az utolsó tájkép című tavaly bemutatott előadást kiegészítve az ARTE francia-német kulturális televízió megbízásából Nagy József szülőföldjén, Kanizsán és környékén forgatta önmagáról és gyökereiről szóló portréfilmjét, amelyet az ARTE ma 22.30-kor vetít, a fesztiválközönség pedig többször is láthat. Nagy József meghívására Hol- lan Sándor Párizsban élő magyar festőművész a fa motívumáról szóló alkotásait mutatja be Avig- nonban. A vajdasági táncos művészetére ható, s a szerinte a színház világát radikális módon megújító rendezőket hívott meg az idei avignoni fesztiválra: többek között a Párizsban alkotó angol Peter Brookot és az orosz Anatolij Vasziljevet, a franciák közül pedig Francois Verret-t és Eric Lascarade-ot. A Le Point című hetilap szerint Nagy József nem provokátor, hanem olyan varázsló, aki kiábrándulni is mer. A Le Nouvel Obser- vateur című újság az egyik legszabadabb művészként írja le a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd eleinte pantomimmai foglalkozó táncost. A ĽExpress című hetilap szerint pedig Nagy József gyermekkori emlékeiből ihletett, felhőkben élő alkotó. Fáradt színészek ültek az évadzáró társulati ülésen a Komáromi Jókai Színházban. Kimerült a színidirektor is. Tóth Tibornak hozott egy tanulságot az idei évad. A jövőben nem vállal kettőnél több szerepet. Nyáron azonban dolgozik. Bercsényi Miklós lesz Kassán a Rákóczi-da- rabban, Pinczés István rendezésében. Tóth Tiborral a néhány napja véget ért évadról és a komáromi színházi tervekről beszélgettünk. BÁRÁNY JÁNOS Úgy fogalmazott az évadzáró társulati ülésen, hogy a Komáromi Jókai Színház eredeti előadásokat szándékozik létrehozni. Minden szinten eredetiségre törekszünk. Ne mondja azt a néző, hogy „ezt az előadást már láttam valahol”. Volt rá precedens, hogy egy-egy sikerdarab végigsöpört az egész magyar színházi nyelvterületen. A mi színházunk is bemutatott ilyen darabokat, de én inkább az eredetiség híve vagyok. Igaz, ebben sokkal nagyobb a kockázat, mint a kész projektekben, amelyeket tervekkel, ne adj’ isten videokazettával együtt letesz a rendező az asztalra, mert abban már ott a siker garanciája. Az új felfedezése, létrehozása kockázattal jár. A siker és a bukás lehetősége egyaránt benne van. A kulturális tárca új vezetésének fényében vagy inkább árnyékában meg lehet valósítani a terveiket? Úgy gondolom, a színháznak olykor-olykor kell a megszorítás. Hátrányos helyzetekből mindig kirobbanó erejű produkciók születnek. Minél jobban forrong egy társadalom, minél abszurdabb politikai helyzetek adódnak, az annál jobb táptalaja a színházaknak. Arra azonban vigyáznunk kell, nehogy olyan helyzetbe kerüljünk, mint amilyenbe 1994-98 között kerültek a kulturális intézmények, amikor működésüket ellehetetlenítették. Nem szeretném, ha megismétlődne a Me- čiar- és a Hudec-féle kultúragyilkos rendszer. Miért nem volt ott a társulat a határon túli magyar színházak találkozóján, Kisvárdán? írtak az újságok ezt-azt... Engem eddig senki nem kérdezett meg. Pedig nincs itt titok. Azért nem vettünk részt a fesztiválon, mert úgy gondolom, méltatlanuljártak el velünk szemben a válogatók. Egész évadban egyetlen előadásunkat sem nézték meg, csupán videokazettán vagy DVD-n látták, ami nem tudja visszaadni az előadás színvonalát. Én a Vérnászt javasoltam Kisvárdára, ők ezzel nem értettek egyet. Nem szerettem volna alku tárgyává tenni, melyik előadással menjünk, és mivel nem született megegyezés köztem és a válogatók között, úgy döntöttünk, ebben az évadban a Jókai Színház nem lesz ott Kisvárdán. A fesztivál minden szempontból reformokra szorul. Nagyon kifogásolom, hogy alanyi módon, minden határon túli színháznak, minden évben részt kell vennie rajta. Bizonyára van erre is magyarázat, ezeknek a színházaknak ez az egyedüli magyarországi megmu- tatkozási lehetőségük, viszont akkor más jelleget kellene adni a rendezvénysorozatnak. Az elmúlt 18 év során annyi rossz előadást lehetett látni, ami nem méltó egy versenyprogramhoz, és persze voltak remek előadások is. Én szűkebb versenyprogramot állítanék össze, az off programba meg jöjjön, aki akar. Legyen rang eljutni Kisvárdára! Most rutinszerűen, évad végén, fáradtan oda kell menni, le kell játszani az előadást, azután vagy adnak díjat, vagy nem. Milyen darabokat láthat a közönség az új évadban? Október tizenharmadikán mutatjuk be a Doktor úr című vígjátékot. Schlanger András rendezi zenés változatban. Ibsen halálának 100. évfordulója jegyében kerül színre decemberben a Fiatalok szövetsége. Verebes István rendezi, Helyi viszonyok címmel. Egy politikai karrierre vágyó férfi ámokfutásáról szól. Martin McDonagh ír terroristákról szóló rémbohózatát, Az inishmore-i hadnagyot Macskabaj címmel mutatjuk be Lukáts Andor rendezésében. Mivel minden baj egy döglött macskától származik, Kusturica Macskajaja által ihletve változtattuk meg a darab címét. Tarantino, Guy Ritchie és Kusturica világát idéző előadást tervezünk. Martin Huba Dosztojevszkij Karamazov testvérekjét állítja színpadra, sőt a nézőtér fele is a színpadra költözik. Biztosan sokakat megoszt majd az előadás, és nemcsak azért, mert a bérletes nézők nem ülhetnek majd a megszokott helyükön, de Martin Huba szerintem Európa egyik leghaladóbb szellemiségű színházi embere, tőle még nem láttam rossz rendezést. MUyen előadásokat terveznek a színház stúdiójába? Jon Fosse Őszi álomja egy időutazás, Lévai Adina rendezi. A Pozsgai Zsolt jegyezte Liselotte és a május című tragikomédia a Ko- médium Színház vendégelőadásaként érkezik. A Tasnádi István rendezésében színre kerülő Nézőművészeti főiskolának abszurd a sztorija. Világvége van, megszűnnek a színházak. Amikor újra kinyitnak, nincsenek nézők. Ezért nem színészeket, hanem nézőművészeket kell nevelni... Vendégek jönnek? Hová készül a Komáromi Jókai Színház? Társulatunk tagja lesz ősztől a debreceni Hajdú László, aki Jordán Tamás osztályában végzett idén az egyetemen. Vendégként várható Bács Ferenc, Csuja Imre. És továbbra is foglalkoztatni kívánom társulatunk nyugdíjas művészeit. Bizonyára csemege lesz a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház több fesztiválon díjnyertes Tóték című előadása Vidnyánszky Attila rendezésében. Társulatunk a budapesti Madách Színházban játssza majd a Chicago című musicalt és a Vérnász című drámát. Szeptemberben mese várja a gyermekeket, Minden egér szereti a sajtot címmel. A Tatabányai Jászai Mari Színházból hozzuk díszletestül, jelmezestül, szereplőstül. Remélem, tetszeni fog a gyermekeknek a fehér és a szürke egér szerelmének bábos előadása. És lesz még egy meglepetésünk a gyermekeknek. Bérletben hozzuk a Ghymes együttes Csak a világ végire című mesekoncertjét. Nagy József (Képarchívum) A fesztivál előtti napon Balkó Cábor elégedetten nyugtázta, hogy a munkások már az utolsó simításokat végzik a Borosban (Csupor! István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Kolon. Zoboralja legjobb ácsmestereinek a közreműködésével, rövid három hónap leforgása alatt teljesen megújult a koloni Boros szabadtéri színpada, és nem mindennapi megvilágítást nyert a nézőtere. A zoboralji településen úgy gondolták, hogy a Makovecz Imre tervezőműhelyében készült szabadtéri műalkotást méltó rendezvénnyel kellene felavatniuk. Balkó Gábor szervező szerint így született meg az a gondolat, hogy a településen megrendezzék az első Zoboralji Nemzetközi Kórus- és Folklórfesztivált. „Józsa Mónikát, a Nyitrai Egyetem Magyar Kórusának a karnagyát, egyetemi oktatót kértük meg arra, válassza ki a legjobb hazai és magyarországi kórusokat. A két fesztivál keretében öt évfordulóra emlékezünk: 1110 éve jöttek az őseink Huba vezérrel erre a vidékre, 100 évvel ezelőtt gyűjtött először Kodály Zoltán a Zobor- vidék falvaiban, 125 éve született Bartók Béla, aki szlovák népdalokat gyűjtött a Nyitra melletti Darázsin, és 35 éve alakult a koloni Zobor Hangja Vegyes Kati’ - tájékoztatott Balkó Gábor. Sándor János helytörténész (1956-ban községi bíró volt Kolonban) ma a fél évszázaddal ezelőtt történt, 56-os eseményekre emlékezik. Név szerint Vraniak Károly, Sándor István, Balkó József, Bencz Mihály és Szlovák József koloni lakosokra - legtöbbjüket két hónapi fogságra ítélték. A fesztivál részvevői tegnap tartalmas előadásokat hallhattak a helyi kultúrházban. Kodály Zoltán Zobor-vidéki népdalgyűjtésének centenáriumára Ág Tibor népzenekutató emlékezett, Bartók Béla szlovák népzenei gyűjtésének eredményeit Tamási László, a Debreceni Kölcsey Kórus karnagya foglalta össze. Ma kora délután ünnepélyesen átadják az amfiteátrumot az Orosch János püspök által latinul celebrált szentmise keretében, amelyen közreműködnek a fesztiválon fellépő kórusok. Az I. Zoboralji Nemzetközi Kórusfesztiválon fellép a budapesti Aula Kamarakórus, a Debreceni Kölcsey Kórus és a Solymári Férfikar. A galántai Kodály Zoltán Daloskor előadása elsősorban a kolóniáknak szól majd. Érsekújvárból a szlovák Enthea női kamarakórus, Ara- nyosmarótról a Cantus szlovák egyházi kórus fogadta el a meghívást Zoboraljára. Az 1971-ben alakult koloni Zobor Hangja vegyes kar műsorával az 1956-os forradalomra emlékezik. Holnap Nagykéren a debreceni, Zsérén a solymári, Nyitragesztén a galántai kórusok lépnek fel a szentmiséken. Nyitrán a református templomban rendezett istentiszteleten a Bánníyhunyadi Asz- szonykórus lép fel. Ügyancsak holnap 13.30-kor Alsócsitáron a fesztivál részvevői megkoszorúzzák a Kodály-emléktáblát, ahol ünnepi beszédet mond Ittzés Mihály, a kecskeméti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Kodály Intézet nyugalmazott tanára. Az I. Zoboralji Nemzetközi Folklórfesztiválra holnap Magyarországról Csajág, Balatonfűzfő, Pilisszántó és Bakonycsernye magyar és szlovák hagyományőrzőit várják. Kipróbálhatja újonnan ácsolt színpadát a koloni Gyöngy- koszoró hagyományőrző és néptánccsoport is, Knézl Süttő Mónika népdalénekessel, a Csemadok kiváló népművészével, aki a holnapi rendezvény egyik főszervezője is. Bányi Renátával, a Csemadok koloni alapszervezetének elnökével közösen elsősorban zoboralji népi együtteseket hívtak a fesztiválra. Jamrich Margit, Kolon polgármester asszonya nem titkolta, mennyire izgulnak, hiszen főszervezőként óriási próbatétel előtt állnak. „Elsősorban a koloni és környékbeli mesterembereknek szeretnék köszönetét mondani, amiért az 5,7 millió koronára tervezett beruházást jóval olcsóbban sikerült megvalósítaniuk. A szabadtéri színpad két ácsolt bástyájában idővel az öltözők mellett szállást szeretnénk létrehozni a nálunk vendégszereplők számára. Amennyiben sikeres lesz az idei fesztiválunk, minden bizonnyal lesz elég bátorságunk és erőnk ahhoz, hogy szép hagyományt teremtsünk belőle” - nyugtázta Jamrich Margit. Makovecz Imre műhelyében készült a koloni Boros szabadtéri színpad terve - a hétvégi rendezvénnyel öt kerek évforduló előtt szeretnének tisztelegni a szervezők I. Zoboralji Nemzetközi Kórus- és Folklórfesztivál
