Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-08 / 156. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 8. www.ujszo.com Nagy József a 60. avignoni fesztivál főszereplője Felhőkben élő alkotó Tóth Tiborral, a Jókai Színház igazgatójával az elmaradt kisvárdai jelenlétről és az új évad kínálatáról Eredetiségre törekszünk „Már lemondtam arról az illúzióról, hogy olyan színházat csináljak, ami mindenkinek tetszik" (Dömötör Ede felvétele) MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. A Nagy József koreográ­fus-táncos művészete köré szerve­ződő 60. Avignoni Fesztiválon két előadást, két kiállítást és egy filmet láthatnak az érdeklődők a vajdasá­gi művésztől, amelyeket egész ol­dalas írásokban harangozott be va­lamennyi francia hetilap. Tegnap esti bemutatója kapcsán a magyar koreográfus a Le Figaro című párizsi napilapnak elmond­ta: egy olyan országban született Kelet és Nyugat határán, amely ma már nem létezik. A Vajdaság számára a senki földje az egykori Jugoszláviában, Magyarország és Szerbia között, a Duna-partján. Előadásainak kiindulópontja, a „ki is vagyok én?” kérdés alapja min­dig egy darab föld, amely a gyöke­reket idézi, és a folyó, amely a folytonos mozgásra utal. Tegnap este az avignoni Pápák Palotájának díszudvarán Asobu (Játék) címmel mutatta be Nagy József Henri Michaux francia író Japánban tett utazásairól szóló írá­sai által ihletett első szabadtéri táncszínházát francia-magyar csa­patával, az Orléans-i Koreográfiái Központ művészeivel, valamint ja­pán buto táncosokkal. Az előadás zenéjét Vladimir Taraszov orosz zeneszerző, Nagy állandó munka­társa szerezte, a négytagú élő ze­nekarban több magyar zenész is helyet foglal. A vajdasági művész másik be­mutatója egy kétszemélyes impro­vizációs előadás lesz július 16-án Miquel Barceló spanyol képzőmű­vésszel. Az agyaggal dolgozó szobrász performance-ában Nagy József maga is a mű anyagává vá­lik, szó szerint belépve az agyag­tablóba. Az újfajta forma megal­kotásával Nagy célja megmutatni, hogy az előadóművész hogyan dolgozik saját gesztusán és azt ho­gyan irányítja. A táncszínházi alkotó fotómű­vészként is bemutatkozik Avig- nonban. Fekete-fehér képeiből az avignoni Művészeti Iskolában nyűt tegnap tárlat, személyes éle­téről és művészeti pályafutásának videofelvételeiből összeállított ki­állítás pedig az avignoni fesztivál alapítójáról elnevezett Jean Vilar Emlékházban látható. Az utolsó tájkép című tavaly be­mutatott előadást kiegészítve az ARTE francia-német kulturális te­levízió megbízásából Nagy József szülőföldjén, Kanizsán és környé­kén forgatta önmagáról és gyöke­reiről szóló portréfilmjét, amelyet az ARTE ma 22.30-kor vetít, a fesztiválközönség pedig többször is láthat. Nagy József meghívására Hol- lan Sándor Párizsban élő magyar festőművész a fa motívumáról szóló alkotásait mutatja be Avig- nonban. A vajdasági táncos művészetére ható, s a szerinte a színház világát radikális módon megújító rende­zőket hívott meg az idei avignoni fesztiválra: többek között a Párizs­ban alkotó angol Peter Brookot és az orosz Anatolij Vasziljevet, a franciák közül pedig Francois Verret-t és Eric Lascarade-ot. A Le Point című hetilap szerint Nagy József nem provokátor, ha­nem olyan varázsló, aki kiábrán­dulni is mer. A Le Nouvel Obser- vateur című újság az egyik legsza­badabb művészként írja le a Buda­pesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd eleinte pantomim­mai foglalkozó táncost. A ĽExpress című hetilap szerint pedig Nagy József gyermekkori emlékeiből ih­letett, felhőkben élő alkotó. Fáradt színészek ültek az évadzáró társulati ülésen a Komáromi Jókai Színház­ban. Kimerült a színidi­rektor is. Tóth Tibornak hozott egy tanulságot az idei évad. A jövőben nem vállal kettőnél több szere­pet. Nyáron azonban dol­gozik. Bercsényi Miklós lesz Kassán a Rákóczi-da- rabban, Pinczés István ren­dezésében. Tóth Tiborral a néhány napja véget ért évadról és a komáromi színházi tervekről beszél­gettünk. BÁRÁNY JÁNOS Úgy fogalmazott az évadzáró társulati ülésen, hogy a Komáro­mi Jókai Színház eredeti előadá­sokat szándékozik létrehozni. Minden szinten eredetiségre tö­rekszünk. Ne mondja azt a néző, hogy „ezt az előadást már láttam valahol”. Volt rá precedens, hogy egy-egy sikerdarab végigsöpört az egész magyar színházi nyelvterü­leten. A mi színházunk is bemuta­tott ilyen darabokat, de én inkább az eredetiség híve vagyok. Igaz, ebben sokkal nagyobb a kockázat, mint a kész projektekben, amelye­ket tervekkel, ne adj’ isten video­kazettával együtt letesz a rendező az asztalra, mert abban már ott a siker garanciája. Az új felfedezé­se, létrehozása kockázattal jár. A siker és a bukás lehetősége egy­aránt benne van. A kulturális tárca új vezetésé­nek fényében vagy inkább ár­nyékában meg lehet valósítani a terveiket? Úgy gondolom, a színháznak olykor-olykor kell a megszorítás. Hátrányos helyzetekből mindig kirobbanó erejű produkciók szü­letnek. Minél jobban forrong egy társadalom, minél abszurdabb politikai helyzetek adódnak, az annál jobb táptalaja a színházak­nak. Arra azonban vigyáznunk kell, nehogy olyan helyzetbe ke­rüljünk, mint amilyenbe 1994-98 között kerültek a kulturális intéz­mények, amikor működésüket el­lehetetlenítették. Nem szeret­ném, ha megismétlődne a Me- čiar- és a Hudec-féle kultúragyil­kos rendszer. Miért nem volt ott a társulat a határon túli magyar színházak találkozóján, Kisvárdán? írtak az újságok ezt-azt... Engem eddig senki nem kérde­zett meg. Pedig nincs itt titok. Azért nem vettünk részt a feszti­válon, mert úgy gondolom, mél­tatlanuljártak el velünk szemben a válogatók. Egész évadban egyetlen előadásunkat sem néz­ték meg, csupán videokazettán vagy DVD-n látták, ami nem tudja visszaadni az előadás színvona­lát. Én a Vérnászt javasoltam Kisvárdára, ők ezzel nem értettek egyet. Nem szerettem volna alku tárgyává tenni, melyik előadással menjünk, és mivel nem született megegyezés köztem és a váloga­tók között, úgy döntöttünk, eb­ben az évadban a Jókai Színház nem lesz ott Kisvárdán. A feszti­vál minden szempontból refor­mokra szorul. Nagyon kifogáso­lom, hogy alanyi módon, minden határon túli színháznak, minden évben részt kell vennie rajta. Bi­zonyára van erre is magyarázat, ezeknek a színházaknak ez az egyedüli magyarországi megmu- tatkozási lehetőségük, viszont akkor más jelleget kellene adni a rendezvénysorozatnak. Az elmúlt 18 év során annyi rossz előadást lehetett látni, ami nem méltó egy versenyprogramhoz, és persze voltak remek előadások is. Én szűkebb versenyprogramot állíta­nék össze, az off programba meg jöjjön, aki akar. Legyen rang el­jutni Kisvárdára! Most rutinsze­rűen, évad végén, fáradtan oda kell menni, le kell játszani az elő­adást, azután vagy adnak díjat, vagy nem. Milyen darabokat láthat a kö­zönség az új évadban? Október tizenharmadikán mu­tatjuk be a Doktor úr című vígjáté­kot. Schlanger András rendezi ze­nés változatban. Ibsen halálának 100. évfordulója jegyében kerül színre decemberben a Fiatalok szövetsége. Verebes István rende­zi, Helyi viszonyok címmel. Egy politikai karrierre vágyó férfi ámokfutásáról szól. Martin McDonagh ír terroristákról szóló rémbohózatát, Az inishmore-i hadnagyot Macskabaj címmel mutatjuk be Lukáts Andor rende­zésében. Mivel minden baj egy döglött macskától származik, Kusturica Macskajaja által ihletve változtattuk meg a darab címét. Tarantino, Guy Ritchie és Kustu­rica világát idéző előadást terve­zünk. Martin Huba Dosztojevszkij Karamazov testvérekjét állítja színpadra, sőt a nézőtér fele is a színpadra költözik. Biztosan soka­kat megoszt majd az előadás, és nemcsak azért, mert a bérletes nézők nem ülhetnek majd a meg­szokott helyükön, de Martin Huba szerintem Európa egyik leghala­dóbb szellemiségű színházi embe­re, tőle még nem láttam rossz ren­dezést. MUyen előadásokat tervez­nek a színház stúdiójába? Jon Fosse Őszi álomja egy idő­utazás, Lévai Adina rendezi. A Pozsgai Zsolt jegyezte Liselotte és a május című tragikomédia a Ko- médium Színház vendégelőadá­saként érkezik. A Tasnádi István rendezésében színre kerülő Néző­művészeti főiskolának abszurd a sztorija. Világvége van, megszűn­nek a színházak. Amikor újra ki­nyitnak, nincsenek nézők. Ezért nem színészeket, hanem nézőmű­vészeket kell nevelni... Vendégek jönnek? Hová ké­szül a Komáromi Jókai Szín­ház? Társulatunk tagja lesz ősztől a debreceni Hajdú László, aki Jor­dán Tamás osztályában végzett idén az egyetemen. Vendégként várható Bács Ferenc, Csuja Imre. És továbbra is foglalkoztatni kívá­nom társulatunk nyugdíjas művé­szeit. Bizonyára csemege lesz a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház több fesztiválon díjnyertes Tóték című előadása Vidnyánszky Attila rendezésében. Társulatunk a budapesti Madách Színházban játssza majd a Chica­go című musicalt és a Vérnász cí­mű drámát. Szeptemberben mese várja a gyermekeket, Minden egér sze­reti a sajtot címmel. A Tatabányai Jászai Mari Szín­házból hozzuk díszletestül, jelme­zestül, szereplőstül. Remélem, tetszeni fog a gyermekeknek a fe­hér és a szürke egér szerelmének bábos előadása. És lesz még egy meglepetésünk a gyermekeknek. Bérletben hozzuk a Ghymes együttes Csak a világ végire című mesekoncertjét. Nagy József (Képarchívum) A fesztivál előtti napon Balkó Cábor elégedetten nyugtázta, hogy a munkások már az utolsó simításokat végzik a Borosban (Csupor! István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Kolon. Zoboralja legjobb ács­mestereinek a közreműködésével, rövid három hónap leforgása alatt teljesen megújult a koloni Boros szabadtéri színpada, és nem min­dennapi megvilágítást nyert a né­zőtere. A zoboralji településen úgy gondolták, hogy a Makovecz Imre tervezőműhelyében készült sza­badtéri műalkotást méltó rendez­vénnyel kellene felavatniuk. Balkó Gábor szervező szerint így született meg az a gondolat, hogy a településen megrendezzék az első Zoboralji Nemzetközi Kó­rus- és Folklórfesztivált. „Józsa Mónikát, a Nyitrai Egyetem Ma­gyar Kórusának a karnagyát, egyetemi oktatót kértük meg ar­ra, válassza ki a legjobb hazai és magyarországi kórusokat. A két fesztivál keretében öt évfordulóra emlékezünk: 1110 éve jöttek az őseink Huba vezérrel erre a vi­dékre, 100 évvel ezelőtt gyűjtött először Kodály Zoltán a Zobor- vidék falvaiban, 125 éve született Bartók Béla, aki szlovák népdalo­kat gyűjtött a Nyitra melletti Da­rázsin, és 35 éve alakult a koloni Zobor Hangja Vegyes Kati’ - tájé­koztatott Balkó Gábor. Sándor Já­nos helytörténész (1956-ban köz­ségi bíró volt Kolonban) ma a fél évszázaddal ezelőtt történt, 56-os eseményekre emlékezik. Név sze­rint Vraniak Károly, Sándor Ist­ván, Balkó József, Bencz Mihály és Szlovák József koloni lakosok­ra - legtöbbjüket két hónapi fog­ságra ítélték. A fesztivál részvevői tegnap tartalmas előadásokat hallhattak a helyi kultúrházban. Kodály Zoltán Zobor-vidéki nép­dalgyűjtésének centenáriumára Ág Tibor népzenekutató emléke­zett, Bartók Béla szlovák népze­nei gyűjtésének eredményeit Ta­mási László, a Debreceni Kölcsey Kórus karnagya foglalta össze. Ma kora délután ünnepélyesen át­adják az amfiteátrumot az Orosch János püspök által latinul celeb­rált szentmise keretében, ame­lyen közreműködnek a fesztivá­lon fellépő kórusok. Az I. Zobor­alji Nemzetközi Kórusfesztiválon fellép a budapesti Aula Kamara­kórus, a Debreceni Kölcsey Kórus és a Solymári Férfikar. A galántai Kodály Zoltán Daloskor előadása elsősorban a kolóniáknak szól majd. Érsekújvárból a szlovák Enthea női kamarakórus, Ara- nyosmarótról a Cantus szlovák egyházi kórus fogadta el a meghí­vást Zoboraljára. Az 1971-ben alakult koloni Zobor Hangja ve­gyes kar műsorával az 1956-os forradalomra emlékezik. Holnap Nagykéren a debreceni, Zsérén a solymári, Nyitragesztén a galán­tai kórusok lépnek fel a szentmi­séken. Nyitrán a református templomban rendezett istentisz­teleten a Bánníyhunyadi Asz- szonykórus lép fel. Ügyancsak holnap 13.30-kor Alsócsitáron a fesztivál részvevői megkoszorúz­zák a Kodály-emléktáblát, ahol ünnepi beszédet mond Ittzés Mi­hály, a kecskeméti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Ko­dály Intézet nyugalmazott tanára. Az I. Zoboralji Nemzetközi Folk­lórfesztiválra holnap Magyaror­szágról Csajág, Balatonfűzfő, Pi­lisszántó és Bakonycsernye ma­gyar és szlovák hagyományőrzőit várják. Kipróbálhatja újonnan ácsolt színpadát a koloni Gyöngy- koszoró hagyományőrző és nép­tánccsoport is, Knézl Süttő Móni­ka népdalénekessel, a Csemadok kiváló népművészével, aki a hol­napi rendezvény egyik főszerve­zője is. Bányi Renátával, a Csema­dok koloni alapszervezetének el­nökével közösen elsősorban zo­boralji népi együtteseket hívtak a fesztiválra. Jamrich Margit, Kolon polgármester asszonya nem tit­kolta, mennyire izgulnak, hiszen főszervezőként óriási próbatétel előtt állnak. „Elsősorban a koloni és környék­beli mesterembereknek szeretnék köszönetét mondani, amiért az 5,7 millió koronára tervezett beruhá­zást jóval olcsóbban sikerült meg­valósítaniuk. A szabadtéri színpad két ácsolt bástyájában idővel az öl­tözők mellett szállást szeretnénk létrehozni a nálunk vendégszerep­lők számára. Amennyiben sikeres lesz az idei fesztiválunk, minden bizonnyal lesz elég bátorságunk és erőnk ahhoz, hogy szép hagyo­mányt teremtsünk belőle” - nyug­tázta Jamrich Margit. Makovecz Imre műhelyében készült a koloni Boros szabadtéri színpad terve - a hétvégi rendezvénnyel öt kerek évforduló előtt szeretnének tisztelegni a szervezők I. Zoboralji Nemzetközi Kórus- és Folklórfesztivál

Next

/
Thumbnails
Contents