Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-29 / 149. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2006. június 29., csütörtök 3. évfolyam 26. szám A Rákóczi Szövetség a beiratkozási támogatásról: A téma nem csak a tantestületekben váltja ki a nézetek ütköztetését, a társadalom érintett rétege is ráharap Nem megvásárlunk, hanem megjutalmazunk GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye/Pered/Vágfarkasd. A Vágsellyei járás összesen 100 le­endő elsős alapiskolásának adták át június 20-án, kedden a Rákóczi Szövetség 10 000 forintos támoga­tását. A szövetség küldöttsége Kiss Péter vezetésével három helyszí­nen, Vágsellyén, Pereden és Vágfar- kasdon találkozott a régióbeli leen­dő elsősökkel és szüleikkel. Vág­sellyén, ahová Vágkirályfáról, Vág- hosszúfaluról és Sókszelőcéről is eljöhettek átvenni a támogatást, Botka Ferenc alpolgármester, a bu­dapesti székhelyű Rákóczi Szövet­ség célalapjaként is működő Vág- sellye és Vidéke Polgári Társulás el­nöke köszöntötte az egybegyűlte­ket. Vágsellyén összesen 23, Pereden 43, Vágfarkasdon, ahol a szomszé­dos Negyed elsőseit is fogadták, 34 kiselsős kapta meg a tízezer forin­tot, miután szülője vagy gyámja aláírta a Rákóczi Szövetséggel kö­tött szerződést. A dokumentumban az is benne foglaltatik, hogy amennyiben valaki szeptemberig meggondolja magát, és mégsem magyar iskolába íratja a gyerme­két, köteles a 10 ezer forintot visz- szafizetni. Ugyanakkor azok, akik eddig nem nyújtották be pályázatu­kat, de szeptemberig még beírat­ják, vagy átíratják gyereküket ma­gyar iskolába, egészen szeptember elsejéig beadhatják kérvényüket. Erre a formanyomtatvány minden magyar alapiskolában és óvodá­ban, vagy a Vágsellye és Vidéke Célalapnál hozzáférhető. Kiss Péter elutasította azokat a vádakat, hogy a 10 ezer forintokkal meg akarnák vásárolni a magyar gyerekeket. „Mi nem megvásárolni akaijuk a szülőket, hogy magyar iskolába ad­ják a gyereküket, hanem megjutal­mazzuk őket, amiért így tettek” - állítja Kiss. Azt is elmondta, tavaly Nagykapostól Pozsonyig 2000 el­sős kapott hasonló támogatást. Igaz, évente mintegy 4000 magyar elsős van Szlovákiában, de mivel nem volt elegendő anyagi keret, ta­valy csak a nehéz szociális helyzet­ben vagy a peremvidékeken élők, valamint a nagyobb asszimilációval fenyegető nagyvárosok elsősei kap­ták meg a támogatást. Idén már a többi elsős is meg­kaphatja a 10 ezer forintját, ami el­sősorban a magyarországi civil tár­sadalom adományainak köszönhe­tő. A Rákóczi Szövetség 25 szlová­kiai célapja közül 11 döntött úgy, hogy most júniusban adja át a tá­mogatást, a többiek szeptember­ben teszik majd meg ugyanezt. A peredi kultúrházban 43 kiselsős kapta meg a támogatást (Szőcs Hajnalka felvétele) A maturandus diákok támogatáshoz juthatnak Ösztönzés érettségizetteknek ÚJ SZÓ-HÍR Az oktatásügyi tárca újdonsága, hogy a kiválóan érettségizett diá­kok nyelvvizsgadíját magára vállal­ja. Az új program szerint a minisz­térium a fiatalok 33%-ának vizsga­díját fizeti ki mindazok számára, akik a 2005/2006-os matúrán A szinten (emelt szint) tettek érettsé­gi vizsgát, 67 százaléknál jobb eredményt értek el, s nyelvvizsga­bizonylatot szereztek. Az érettségi­zett diákok úgy juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz, ha kérvényt nyújtanak be az illetékes tanügyi hivatalba. A kérvények végső le: adási határideje 2006. december 31. A kérvényhez csatolniuk kell a 2005/2006-os tanévben megszer­zett érettségi bizonyítványt, a 2006-ban szerzett nyelvvizsga-bi­zonyítványt és a nyelvvizsgadíj be­fizetését igazoló pénzesutalványt, valamint egy becsületbeli nyilatko­zatot, melyben tanúsítják, hogy eb­ben az évben csak egy helyre adtak be ilyen kérvényt. A projekt július 1-jén kezdődik, december 31-én ér véget. Egy ké­relmezőnek maximálisan 5000 koronát fizetnek ki. Abban az eset­ben, ha minden jogosult kérvénye­ző a maximális összegű támoga­tást kéri, a kifizetendő összeg meghaladja majd a 11,5 millió ko­ronát. A programról részletesen az oktatási minisztérium honlapján olvashatnak ( www.education . gov.sk), ahonnan letölthetőek a szükséges jelentkezési ívek is. A Nyelvvizsga-bizonyítvány 2006 el­nevezésű projekt a Minerva prog­ram keretén belül valósul meg, célja pedig az, hogy támogassa a fiatalok mobilitását, (he) Elfogadhat a tanár ajándékot? Volt már rá eset, hogy a tanév vége előtti napokban a végzős diákok osztályfőnöke kijelentette: „Ha ajándé­kokkal próbáltok megalázni, kihajítom az ablakon!" (Képarchívum) A bársonyosnak titulált rendszerváltásunk óta el­telt másfél évtized sem volt elegendő ahhoz, hogy többek között a pedagógi­ában is jelenlevő tabuté­mákról nyíltan véleményt nyilvánítsunk. PÉNZES ISTVÁN Példának okáért tanév vége felé közeledve egyre több tantestület­ben merül fel, hol suttogva, hol ádáz vitákat eredményezve a kér­dés: szabad-e a tanárnak tanítvá­nyaitól ajándékot elfogadnia? S a kérdés nem csupán a tantestületek­ben váltja ki a nézetek ütközteté­sét: a témára a társadalom érintett rétege is időről időre ráharap. Erkölcstelen rágalmazás Amíg csupán a tantestületekben váltott ki a téma a tagok vérmér­sékletétől függően halk összesúgá- soktól kezdve erkölcstelen rágal­mazásokig ívelő véleménykülönb­ségek minden lehetséges variáció­ját - addig belügynek tekintettük. „Nem hagyom magam holmi cse­kélységekkel lekenyerezni, mivel ez csupán a kezdetet jelentené, amelyet követ majd a zsarolás” - vélik azok, akik keménynek, elkö­telezettnek tartják magukat. S ró­luk, a rideg, gyermekkel s szülővel egyaránt kioktató hangot alkalma­zó, erkölcsi feddhetedenségüket fennhangon nyilvánosságra hozók­ról a másik tábor úgy vélekedik, hogy az irigység szólal meg belő­lük, hiszen ők virágot is csupán el­vétve kapnak, illetve fogadnak el. Mert volt már rá eset, hogy a tanév vége előtti napokban a végzős diá­kok osztályfőnöke kijelentette: „Ha ajándékokkal próbáltok megaláz­ni, kihajítom az ablakon!” Egy szál virág elég Az e téma szülte véleményütköz­tetés nem csupán év végén, hanem ballagáskor, karácsonykor, tanév­kezdéskor is felszínre kerül, sőt egy-egy névnap alkalmával is, de kétségtelen, hogy leghatványozot- tabban tanévzáráskor. Szabad-e ajándékot a tanárnak elfogadnia? A cinikusabbak azt vá­laszolják: ha az orvosnak szabad több ezer koronás hálapénzt zsebre tennie, miért lenne erkölcstelenebb a tanár? Vagy a kőműves, a pincér? A kozmetikus, a fodrász is kap né­hány koronát kedvességéért, fi­gyelmes törődéséért - csak a peda­gógustól irigyli a társadalom?! Az említett szakmában dolgozók pénzt fogadnak el. A pedagógus? Egy szál virágot, egy könyvet, néha valami szép tárgyat. A diák megkö­szöni a fáradságot, az érte hozott áldozatokat. A tanár ilyenkor, elég gyakran könnyesen elmosolyodik, s úgy érzi: érdemes. Mégiscsak ér­demes! S érzi ezt a boldogító, hitét megerősítő, munkájának értelmet adó érzést mindaddig, amíg meg nem szólal „a társadalom hangja”, amely azt suttogja, majd egyre hangosabban nyilvánítja ki s végül kendőzetlen könyörtelenséggel ad­ja az érintett tudtára: „Erkölcstelen vagy! Ajándékot fogadsz el.” Pedig nem ez a helyes megköze­lítés! A pincérnek, a kozmetikus­nak, a fodrásznak, szóval a szolgál­tatóiparban dolgozóknak, sőt még az orvosnak is méltatlanul ala­csony szinten tartott a fizetése! A tanár fizetése is mesterségesen ala­csony, az ő esetében azonban más megközelítés kerül előtérbe. A tanítás-tanulás folyamatában ember és ember közötti belső vi­szony alakul ki. Nem alkalmi, nem fél órára, néhány napra szóló kapcsolat létrejöttéről van szó. „Napról napra szembesülünk a gyermek, a szülő problémáival, közösen töprengünk a megoldá­sokon, és igyekszünk a legjobb tu­dásunk szerint segíteni. Az érzel­mi alapú emberi kapcsolatok té- nyéből fakad az ajándékozás ilyen jellegű gesztusa - vallják a virágot elfogadók. Mert a virág köztudot­tan a szeretet szimbóluma. Gesz­tusértékű a becsomagolt könyv is, amelyet kézbe fogva, évek, évtize­dek múlva is az emberben a ked­velt diákközösséget idézi fel az emlékek ködfátylán át, egy-egy tanítási óra emlékszilánkjait, diáksztorik sokaságát hozza vis­sza a múltból, a mindent megszé­pítő messzeségből. Miért ne lenne hát természetes egy magnókazet­ta, egy kedvelt dallamokat tartal­mazó CD, megzenésített költők verseit tartalmazó hanghordozó elfogadása?” Személyes gesztusok Az átadott ajándék bolti ára is beszédes: minél magasabb értékű, annál kevésbé a szív diktálta, annál kevésbé a természetes ragaszkodás megnyilvánulása. Az éremnek van egy másik oldala is. Ha szeretem diákomat, aki nekem sok örömet szerez, nem fejezhetem-e ki ezt ajándék formájában? Hányszor bú­csúzik el a pedagógus akár a teljes osztálytól is apró, de személyre szóló ajándékokkal! Az ő személyét is megbélyegezzük, népszerűség- hajhászattal vádoljuk? Rásütjük a közkedveltség-óhajtást? Őszinte emberi érzések kinyilvánításáért megbélyegzés lesz jutalma - holott végzős diákjaitól búcsúzik kedves gesztussal, azoktól, akikkel feltehe­tőleg már sosem kerül tanár-diák viszonyba? Aki elítéli a mértékletes ajándé­kozás adok-kapok kölcsönös meg­nyilvánulását, az nem ismeri az emberi létben betöltött személyes gesztusok halhatatlan jelentőségét. Sajnálatos, ha az ajándékozás ter­mészetes megnyilvánulását elítélő ember meghallgattatik. Akárcsak az a megajándékozott, aki hiszi, hogy az átnyújtott, félfizetésnyi ös­szegű ajándék a szóban kifejezhe- tetien szeretet szimbóluma. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Vártnál rosszabb bizonyítvány Hetedikes diák vagyok. Való­színűleg az év végi bizonyítvá­nyomban lesz három hármasom. Hogy magyarázzam ezt meg a szüleimnek? Tavaly csak két ket­tesem volt. Jelige: Bizonyítvány. Nem tudom, hogy mi az oka, de te talán tudod. Akkor pedig mond el nekik az igazat. Ha valóban úgy érzed, hogy jobb eredményre is ké­pes lettél volna, akkor jócskán te vagy a hibás. Ha azt szeretnéd, hogy jövőre ismét jobb bizonyítvá­nyod legyen, akkor most bátran szembe kell nézned a kudarccal, és őszintén közölnöd kell a szülőkkel, hogy hol rontottad el, és miért? Bi­zonyára nem fognak repesni az örömtől, hogy ennyire leromlottál, de ha felvázolod a jövőre vonatko­zó elképzelésedet, akkor lehet, hogy sikerül őket egy kicsit meg­nyugtatnod. Elhiszem, hogy most még túl tá­volinak tűnik neked az a jövő, amikor már felnőtt ember leszel, s te magad felelsz majd minden tet­tedért, s azok minden következ­ményéért. De talán nem is lesz olyan nehéz beleképzelned ma­gad egy kicsit a szüleid helyzeté­be, akik nemcsak azt vállalták, hogy felnevelnek, de azt is szeret­nék, hogy kellő tudással is felké­szülj az egyenlőre még ismeretlen jövőre, s hogy ott megálld a he­lyed. Hidd el, hogy nem fenékig tejfel a felnőttek élete sem, nekik f? Dr. Hadas Katalin pszichológus is sok mindennel kell naponta megküzdeniük, még ha nem is fe­leltetik őket fizikából, s felmérőt sem kell írniuk matekból. Ha úgy belegondolsz, lehet, hogy sokkal nehezebb feladat, mint egy tö- rilecke megtanulása, hogy a szülő gyermekéből úgy hozza ki a maxi­mumot, hogy közben ne azt érez­ze, hogy egy szusszanásnyi szabad ideje sincs, nem csinálhatja azt, amit szeretne. Jó, hogy van egy biztos pont az életedben, ahol nyugalmat találsz, megértő szüleid vannak, akik segí­tenek kikecmeregni minden baj­ból, nehézségből. Ha ez folyama­tosan biztosítva van, egy idő után kezdi az ember úgy érezni, hogy ez természetes dolog, neki ez kijár, neki ehhez jussa van. Ám ha meg­inog ez a biztos pont, elbizonytala­nodik az ember, s rögtön ráébred arra, hogy ez bizony másképpen is lehet, sőt, sokkal rosszabbul is. Te mit tudsz adni a szüleidnek mind­ezért? Mivel okozhatsz nekik örö­met? Mit várnak el tőled mind­ezért? Ha nem tévedek, csupán azt, hogy tanuljál. Ebből sem nekik lesz hasznuk, hanem neked, ha fel­nősz. És hasonlóan te látod majd kárát mindannak, amit nem tanul­tál meg. Érdemes lenne elgondol­koznod azon, hogy hogyan kellene a jövőben viselkedned. Ha tehát holnap hazaviszed a nem túl dicsőnek mondható bizo­nyítványt, legjobb lesz, ha felvázo­lod, müyen hibákat követtél el, hogy ez lett az eredmény, s azt is, hogy hogyan képzeled el a követke­ző tanévet, mit teszel majd azért, hogy jobb eredményeket érj el. Ha látni fogják a szüleid, hogy komo­lyan elgondolkoztál a kudarcon, s hogy van némi jövőképed is, ho­gyan tovább, valószínűleg köny- nyebben elviselik azt, hogy rontot­tál a jegyeiden. Egyre azonban nagyon ügyelj: jön a vakáció, s ilyenkor a tanulók meg szoktak feledkezni a tanulás­sal kapcsolatos ígéreteikről. Te ne ezekhez légy hasonló, s főleg szep­temberben lebegjen a szemed előtt, hogy mit ígértél júniusban szüleidnek. Teljes erőbedobással kezd el az új tanévet, hogy szüleid és tanítóid is meglássák, komolyan gondolod a tanulást, s hogy ez a két hármas, ami a hetedikes bizonyít­ványodat csúfítja, csupán egy vélet­len botlás volt az életedben. Van azonban még egy lehetősé­ged. Hosszú a nyár, sok mindent le­het csinálni a vakáció alatt. Ha úgy gondolod, egy kicsit tanulhatsz is, s bepótolhatod mindazt, amit az is­kolaév alatt elhanyagoltál.

Next

/
Thumbnails
Contents