Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-03 / 127. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 3. Családi kör - hirdetés 13 Minden családtagnak éreznie kell a feléje áradó őszinte szeretetet és a családhoz tartozás előnyeit A gyerek és a szekták Több mint kétszáz vallási csoportosulás, mozgalom van a világon, amelyek részben vallási közösségek és egy „új világ5’ előkészítői. KOMLÓSI ÁKOS A különböző mozgalmak tagjaiknak az önmegvalósítást ígérik, ha részt vesznek a gyakran költséges tanfolyamaikon. Az ezen a módon elért tudással képesek hatni a társadalomra. Egyes ifjúsági vallások keresztény közösségnek tekintik magukat. Ezeknek zárt, szigorú felépítésük van, és élesen elkülönülnek környezetüktől. Más csoportok egy megvilágosodott mesterre hivatkoznak és medi- tációs fortélyokra. Az új vallási közösségeket azonban egyértelműen nem lehet csak rossznak ítélni, mivel némelyik, tagjainak kapcsolatokat és kötődéseket jelent, és ez segítheti a személyiség fejlődését, érését. De sok negatívumot is tartalmaznak. A figyelmes szülő könnyen észreveheti, hogy gyermeke szektával áll kapcsolatban, hisz szembetűnően megváltozik a magatartása. Az eddigi szabadidős tevékenységeket feladja a közösségért, régi barátságokat megszakít, minden alkalmat megragad arra, hogy meggyőzze szüleit új barátai „helyes cselekedetéről”. Mit tenni? Ha látja, hogy a csoport gyermeke felett uralkodásra tör és anyagi hozzájárulást követel, tudatosítsa gyermekében ezeket a megfigyeléseit. Ha ismer szektából kivált egyént, vonja be őt is a gyermekével folytatott beszélgetéseibe. Ha gyermeke már hosszabb idő óta tagja a szektának, akkor a kilépés jóval nehezebb, mert a gyerek magáévá tette a csoport gondolkodásmódját, és elzárkózik a szülői érvek elől, beszélgetéseik veszekedésbe torkollanak. Ez közvetetten megerősíti gyermekében, hogy jobb helye van a csoportban, mint a családban. Ezenkívül még a bizalom is megszűnik kettejük között. A szekta tagjai áltálában hosszabb- rövidebb idő után kilépnek, ezért törekedjen a kapcsolat fenntartására gyermekével, mert ha elszakad a csoporttól, szüksége van a támogatásra, miután baráti kapcsolatait már rég felszámolta. Egy tizenhat éves fiatal gyakorlatilag már önállóan dönthet vallási hovatartozásáról. A szülők persze megtilthatják érintkezését egy szektával, ez azonban nem segít, sőt még inkább elmérgesítheti a helyzetet, hiszen ő a szülők tudta nélkül is fenntartja, sőt még el is mélyíti a kapcsolatot velük. Ha gyermeke úgy dönt, hogy befejezi tanulmányait, és a szektára áldozza minden idejét, forduljon tanácsadóhoz. Soha ne adjon gyermekének pénzt adományra, mert minél több pénzt áldoz a közösségre, annál nehezebb lesz kiválnia. Ne menjen bele egyezségekbe és hitelakciókba, amelyek gyermekét még jobban a csoporthoz köthetik. Ha fennáll a veszély, hogy a gyerek szakítani akar a családjával, akkor forduljon olyan szülőkhöz, akiknek szintén szektatagok a gyermekei, mert mások tapasztalatai sokat segíthetnek, miután hasonló problémáik vannak. Ezekről a szülőkről a gyermekjóléti szolgálatoknál, vagy családsegítő központoknál próbáljon érdeklődni. Ami persze a megelőzésben a legfontosabb az az, hogy a családi együttléteket gazdaggá kell tenni. Minden családtagnak éreznie kell a feléje áradó őszülte szeretetet, a családhoz tartozás előnyeit. A gyermeknek családon belül kell értékesnek éreznie magát, megfelelő elismerést és „simogatást” kapnia. (A szerző pszichológus, Derűs Gyermekkor Alapítvány) A szektagyanús új vallási csoportok tipikus ismérvei, amelyek a fiatalokat befolyásolják és csak nehezen felbontható függésben tartják: 1. Tetemes összeg mint személyes áldozat a közösségért 2. Megterhelő munka a csoportban, részvétel a rendezvényeken, amelyekért a szabadidejüket áldozzák fel 3. Együttélés a vallási közösségben az eddigi családi élet kárára, hogy kiküszöböljék a család „káros” hatását 4. Az abszolút igazság igénye - a közösség révén elnyeri a halhatatlanságot, csak ez a közösség tudja megszabadítani bajaitól 5. Függés egy meg nem érinthető vezetőtől, akinek földöntúli erőt és képességeket tulajdonítanak. Ez a személy sokszor történelmileg és irodalmilag egyáltalán nem létező, és tanításai szóban terjednek csupán. SZÓ Ml SZÓ Sziluett az éjszakában BODNÁR GYULA A nagyváros fáradt fényei permeteznek rá a néptelen éjszakában. Még nem tudhatjuk, ki ő, hátulról veszi a kamera, ahogy ül egy pádon. Aztán feláll, lassan elindul. Panelházak ablakai világítanak itt-ott. Mögöttük az élet, hol hajnalig vigadva vagy veszekedve, hol meg kábultan vonszolva magát, míg el nem terül. Nőalakot rajzol a távolodó ismeretien sziluettje. Ekkor megszólal egy hang, a riporteré: hajléktalan asszony, akit látunk, habár nem sorolja magát a hajléktalanok közé. Valamikor kiegyensúlyozott családi életet élt, amilyenről álmodott, mára mindenét elvesztette. Ötvennyolc éves. Koldus. Aki koldul. Kéregét. Cirka száz korona összejön naponta. Ki tudja, hány köszönöm ennyi pénz? Még műidig az utcán vagyunk. A nő megáll. A tévés világosító eléje siet, lámpája kigyullad, hirtelen fény árad az arcára, mely enyhén telt, de nem elhanyagolt. A szemek alatti táskák fájdalomtartalmát azonban az arckrém sem tudja elfedni. Első a tisztálkodás, mondja a nő, mindenekelőtt arra áldoz egybekalapozott pénzéből, melyhez számítsuk hozzá a havi szociális segélyt, ezerhétszáz koronát. Innentől kezdve már csak az ő hangját halljuk, az ő arcát látjuk. Kocsmában. Közelkép, erős. Rágyújt, az áttetsző füstfelhő mögött keskeny könnypatakok csillognak a zsíros bőrön. Mesél a riporternek, két férjtől két aranyos gyerek, egy fiú és egy lány, akiket jó anyaként nevelt, boldog esztendők, de aztán valami elromlott, a lánya mindenféle gyanús ügyekbe keveredett, prostituált lett, aki ahelyett, hogy hozta volna a pénzt, csak vitte, vitte, mígnem a lakás is elúszott, mindenestül. A nő meg- rendítően nyugodt arca annyira magára vonja figyelmemet, alig hallom szavait. Hol volt, mit csinált közben férje, fia? Egyáltalán beszél róluk? Róluk beszél? A végeredményt tekintve végeredményben mindegy. Utolsó helyszín, a nagyváros egyik lakótelepe. A kamera sokemeletes panelházat mutat. Itt-ott világítanak az ablakok. A nő felmutat: ott laktunk. Ömlik a könnye, szétárad. A pár perces dokumentumfilm végén látjuk, amint elballag a néptelen éjszakában, vi- lágnyi magányban. Ahol most lakik. 2006. parlamenti választások JUNIUS 17 MAGYAR KOALÍCIÓ PARTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE BP-6-11894