Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-03 / 127. szám, szombat

14 Családikor ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 3. www.ujszo.com ILLIK TUDNI Vendéglátás, látogatás KÖVES J. JULIANNA Minden nemzedék túl akarja szárnyalni elődjét; a földgömb gyomra és felülete, a lég és víz lakói Khínától Peruig megtizedelteinek, hogy újdonságokkal szolgáljanak ínyenc vendégeinknek. Az évsza­kok megszűntek mérvadók lenni; tél derekán friss őszibarack, spár­ga, melynek szála egy forint, képe­zik a házigazda büszkeségét - pe­dig jobban esik-e a vendégnek, ha merő aranyat eszik?... az ebéd sike­re másban rejlik, mint: jó társaság, jó felszolgálás és finom, egészséges főzésben... (Egy nagyvilági hölgy, 1880.) ...aki oly nagy háztartást visz, hogy barátait, ismerőseit, magas állású idegen vendégeket gyakran gyűjthet vendégszerető házában asztala köré, annak már vagy ma­gának van ügyes, hozzáférhető sza­kácsa, vagy egy ilyent fogad fel arra az alkalomra. Erre bízva azután az egész felelősséget, aki bizonyosan iparkodni fog, és becsületét helyezi abba, hogy mindent a háziak és vendégek megelégedésére rendez­zen el. Legcélszerűbb ilyenkor sza­bad kezet engedni a szakácsnak a konyhában, pincében és ebédlőbe. (Kalocsa Róza, 1884.) Nagyobb lakomákon néhol az urak már a megérkezéskor az elő­szobában kis cédulát kapnak, me­lyen annak a hölgynek a neve áll, ki az asztalnál szomszédnőjük lesz és kit asztalhoz kell vezetniük. (Szabó István Andor, 1923.) A gazda maga is jóízűbben és na­gyobb étvággyal eszik és iszik, ha vendég van a háznál, mint külön­ben... A vendégnek kétszer örül az ember. Amikor jön, és amikor megy. (Karinthy Frigyes, 1933.) Régebben műiden gondos házi­asszonynak komoly fejtörést oko­zott az ültetés rendje a címek és rangok bonyolult összefüggése mi­att. Ma a helyzet leegyszerűsödött, az asztalnál csupán egyetlen for­málisan megállapított hely van: a háziasszonyé, akinek mindig a fő­helyet kell elfoglalnia. Hosszúkás asztalnál vele szemben a házigaz­da szokott ülni. (Dr. Berky Imre, 1947.) Az asztalnál - ha lehet különbsé­get tenni - a „legjobb” hely a házi­asszony (vagy a házigazda) jobbján van. Ha nem az asztalfőn ülnek, hanem egy hosszabb asztal köze­pén, akkor a velük szemben levő helyeket mondják a legjobbnak. (Burget-Kovácsvölgyi, 1959.) A gazda maga is jóízűbben eszik és iszik... A vendég­nek kétszer örül az ember. Amikor jön, és amikor megy. (Karinthy Frigyes) Nem illetlen... ha hagyományos ebédre, vacsorára csak annyi ven­déget hívunk, ahányat kényelme­sen el tudunk helyezni és evőesz­közzel is el tudjuk látni. Ha a társa­ság nagyobbnak ígérkezik, inkább a hagyományoktól téljünk el, és más módon lássuk vendégül őket, mint vállaljuk a kényelmetlensé- get. (Hálák László, 1984.) Vendéget látni - vendégnek len­ni című munkájában Karinthy Fri­gyes két fontos kérdést tesz fel: mi­ért hív vendégeket az ember, és mi­től érzi jól magát a vendég? Az első kérdésre így válaszol: „Vendégeket azért hív az ember, hogy azok egymással házunkban találkozhassanak. Hogy ugyanak­kor mi is jelen vagyunk, ez a körül­mény sokkal kisebb jelentőségű számunkra, mint ahogy általában hisszük, éppen ezért mindennél fontosabb a vendéglista összeállítá­sa. A magam részéről abban az em­lékezetes afférban, amikor egy amerikai magánestélyen a kitűnő és rokonszenves Dreiser amerikai író két nyaklevest kent le a kitűnő és rokonszenves, sőt Nobel-díjas Sinclair Lewis amerikai írónak, nem a kitűnő es rokonszenves iro viselkedését találtam meglepőnek, hanem az ismereden házigazdáét, aki együtt hívta meg őket, holott tudnia kellett volna, hogy rosszban vannak egymással, és Dreiser min­denütt hangoztatta, hogy ott po­fozza meg Lewist, ahol éri. Én nem vagyok amerikai, mindig itt éltem Pesten, és én például tudtam.” E sorok írója is elkövette már azt az ügyedenséget, hogy (időhiány miatt) két, egymást nem ismerő, merőben különböző ízlésű, hangu­latú társaságot hívott meg közös „házibulira”. Az eredmény siralmas volt, senki nem érezte jól magát, a kétféle társaság egész este csak gyanakodva méregette egymást, a háziasszony pedig joggal kesergett: vidám estét remélt, napokig ké­szült rá vásárlással, takarítással, fő­zéssel, sok-sok munkával, holott si­ralomházba egyetíen szál gyertya is elég. Alapvető tehát, hogy nagyon gondosan válogassuk meg, kiket hívunk meg együtt egy-egy alka­lomra. Ettől függ a vendéglátás hangulata, ezen múlik a házigazda öröme is. Hisz mi töltheti el öröm­mel, elégedettséggel a vendéglátót, ha nem az, hogy vendégei jól érzik magukat? Jó barátokat megvendégelni s velük kellemes órákat együtt tölte­Alapvető, hogy nagyon gondosan válogassuk meg, kiket hívunk meg együtt Ettől függ ugyanis a ven­déglátás hangulata. ni, öröm. Persze ehhez az szüksé­ges, hogy jól érezze magát a ven­dég. S hogy mitől érezheti jól ma­gát - ez volt Karinthy említett má­sodik kérdése -, erre a kitűnő író sem válaszolt művében. Inkább két esetet írt le, egy vacsorát Mutatós Menyhértéknél, s egy másikat Szí­ves Szilárdéknál. Lehetne idézni a szellemesen ironikus írást akár ele­jétől végig, de teijedelmünk sajnos korlátozott. Aki hozzájut, feltétle­nül olvassa el. 292. §. Váratlanul, megbeszélés nélkül érkezni általában udvariat­lanság. Kivétel természetesen akad: közvetlen családtag vagy olyan közeli jó barát, akit minden­napos vendégnek tekintenek, aki szülte otthon van a háziak között, nem követ el illetlenséget, ha „fel­ugrik” váratlanul. Nem illetlenség akkor sem, ha rendkívül sürgős üzenetet kell továbbítanunk. 293. §. Ha váratlan látogatásra kényszerülünk, igyekezzünk a késő délutáni órákban megjelenni. Az étkezési időpontokat minden eset­ben kerüljük el. 294. §. A túl késői időpont is ke­rülendő, tapintatlanság bárkit is az ágyából kiugrasztani. 295. §. Akármilyen kedvesen marasztalnak - ha váratlanul érke­zünk, a lehető legrövidebb ideig le­gyünk csak a háziak terhére. 296. §. A váratlan vendéget egy csésze kávéval kínálni nem okoz gondot. Ha étkezési időben érke­zik, megkérdezhetjük, ebédelt e, vacsorázott-e már? 297. §. A vendég érkezésének időpontja sok mindent meghatároz a vendéglátás formájában. 298. §. Ha vendégül hívunk vala­kit, pontosan mondjuk meg, müől van szó: egy kávéról, vagy vacsorá­ról. 299. §. Mondjuk meg azt is, kik lesznek további vendégeink. Elő­fordulhat ugyanis, hogy nem tu­dunk valami olyan ellentétről, amely megkeseríthetné mindany- nyiunk hangulatát. 300. §. Igyekezzünk úgy összeál­lítani a meghívandók névsorát, hogy egymáshoz illő, hasonló ér­deklődésű társaság kerüljön össze. (Illik tudni - A kulturált viselke­désszabályai, K.U.K. Kiadó2000) A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA rffliOilWli'rniEIIWilWWiiiif rTTi'irtWiiriírirniTB- r Sokszorosítás Ha egy múlta pontos lemásolásá­ról, sokszorosításáról van szó (pl. ha egyik fele tökéletesen olyan, műit a másik, csak egyiket rajzoljuk meg), nagyon megkönnyíthetjük magunknak a munkát. A lapot ket­téhajtjuk, nagyon pontosan, az­után a tiszta üres lap hátát vattával könnyedén bekenjük petróleum­mal. Ha kissé megszáradt, mintá- zófával vagy kanál nyelével átdör­zsöljük a rajzot. A petróleumos pa­pnőn műiden apró vonás tökélete­sen meglátszik, kellemetlen szaga pedig hamarosan elpárolog. Sonka Füstölt sonka megóvása. 1. Min­den egyes füstölt sonkát fehér, bő, muszlin- vagy gézzsákba dugunk, melyet előzőleg be kell enyvezni, hogy a nyílásokon át legyek vagy más rovarok ne férkőzhessenek hozzá, de azért a levegő eléggé át­járassa, ami a sonka ffissentartásá- nál feltétlenül szükséges. Előzőleg készítsünk egy-egy kettéhasított nádpálcából karikákat, melyeknek kerülete olyan nagy legyen, hogy a sonka ne éljen a nádhoz, ha szaba­don függ a karikákban. A zsák fe­szüljön reá a nádabrancsokra. Há­rom-négy helyen öltsük oda a zsá­kokat az abroncshoz. Most a son­kabokán át egy szilárd, erős, ne na­gyon rövid kötelet húzzunk, amelynél fogva szabadon lógva felakasztjuk a sonkát, az abroncs­csal ellátott zsákot alólról felfelé ráhúzzuk, felül jól összekötjük, le­hetőleg úgy, hogy csak a kötélhur­kot kössük bele, a sonkaboka pedig ne a ráncok között, hanem elég szabadon függjön, mert a csont ép­pen az a része a sonkának, ahova legszívesebben telepednek le a le­gyek. Hogy a zsák elég feszesen húzódjék lefelé, egy rongyba varrt, nem nagyon nehéz követ varrunk az alsó végére. Ha nincs helyünk arra, hogy a sonka szabadon függ­jön, akkor hintsük be a kiálló részt frissen őrölt borssal. Ha a sonkán nedves lecsapódás mutatkozik, ak­kor töröljük le, ahányszor szüksé­gesnek mutatkozik, száraz rongy- gyal. 2. Egy másik módszer, hogy a füstölt húst vagy sonkát egy órán át forró faecetbe áztatott perga­menbe csavarjuk, fahamuval tele­szórt ládába tesszük, s a ládát be­fedjük. Ilyen módon éltévé lehetet­len, hogy a füstölt hús elromolják. Kolbász- és hurkaféléket legjobb a kályha tüzelőterébe akasztani, de természetesen csak akkor, ha már nem kell tüzelni. Sonkalé, füstölthúslé Sonka- vagy füstölthúslét sohase öntsön el a háziasszony, hanem ezeket a tápértékben gazdag leve- ket használja fel káposzta, burgo­nya, babfőzelék és hasonló levesek készítéséhez. Sósav Sósavat leggyakrabban üstök és főzőedények mészlerakódásának eltávolítására használnak a háztar­tásban. Az úgynevezett „füstölgő sósav” (így nevezik, mert levegőre érve füstölögni kezd) rendkívüli maróhatású. Elpusztítja a szövet­rostokat és megtámadja a bőrt is: tehát nagyon óvatosan használan­dó. A sósavat tartalmazó üvegekre feltétlenül címkét kell írni, nehogy összetévesszük a sósavasüveget más üveggel. Legjobb csiszolt üveg­dugóval elzárni az üveget. A para­fát tönkreteszik a felszálló gőzök. Sósavat négyszeres, hatszoros víz­oldatban, bedugult lefolyócsator­nákba, fürdőkádakba önthetünk. Természetesen utána bőségesen kell vizet folyatni. Emésztési zava­roknál, amelyeket a gyomor cse­kély savtartalma idéz elő, nagyon jó szemek bizonyul egy pohár víz­be csepegtetett 2-5 csepp sósav. Az idegműködés elősegítése szem­pontjából csak orvosi rendeletre szabad használni. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk űásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseke. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne fje-... ledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szeren­csével a Liliom Aurum ajándé­kát is megnyerheti. Beküldési ha­táridő: június 7. a) Szápáry Gabriella grófnő b) Haľko József atya c) Bernadette Soubüous 4. Hány új vallási csoporto­sulás van a világon? a) több mint 100 b) több mint 200 c) több mint 300 5. Ki írta a Vendéget látni - vendégnek lenni című művet? a) Köves J. Julianna b) Kalocsa Róza c) Karinthy Frigyes 1. Mi a párkányi Bartók utcai óvoda mesés neve? a) Kleopátra b) Micimackó c) Pingvin 2. Melyik néptáncegyüttes vezetője Hégli Marianna? a) Kisbojtár b) Botorkáló c) Šibali fyioíogb1 • ' .‘V ...- č ^ mi . /Wegyedvirágtás »a«-« lc«z-e) hát magyar Moáatoml 3. Ki alapította a pozsonyi Lourdes-i barlangot? Május 27-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2b, 3a, 4b, 5c. A Nap Kiadó ajándékát Puskás Melinda, baracskai kedves olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents