Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-23 / 144. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 23. www.ujszo.com lénni Kanócz Zsuzsa az év tehetsége Kanócz Zsuzsának, a nyitrai Andrej Bagar Színház tagjának ítélték oda A 2005-ös év tehetsége díjat, amelyet három évvel ezelőtt alapított a Liberális Társadalom Alapítvány azzal a céllal, hogy erkölcsileg támogassa és anyagilag segítse a tehetséges fiatal színészek pályakezdését. (A díjjal 250 ezer korona jár.). Az előző két kitüntetett: Zuzana Fialová és Helena Krajčiová - mindkettő a Szlovák Nemzeti Színház tagja. (TASR) Boros Zsófia gitárművész koncertje Pozsony. Vasárnap kezdődik a szlovák fővárosban a 31. Nemzetközi gitárfesztivál, amely idén a város szülöttjének, J. K. Mertz zeneszerző születésének 200. évfordulója jegyében zajlik. A rendezvény magyarországi vendége Boros Zsófia lesz. A fiatal gitárművész hétfőn 20 órától ad koncertet a Pálffy-palotában. (ú) A 43. JÓKAI NAPOK MAI PROGRAMJA 10.00 - VMK, Presser-Horváth- Sztevanovity: A padlás - musical két részben (Párkányi Színkör) 13.30 - VMK, Szakmai értékelés 16.00 - Anglia park, Fulkó lovag - dramatizált játék (Apropó Diákszínpad, Fülek) 17.30 - VMK, Tolcsvay-Müller- Müller Sziámi: Mária Evangéliuma - rockopera két részben (Érsekújvárt Rockszínpad) 22.00 - VMK, Kultuszfilm - 2006 magyarul beszélő amerikai színes szélesvásznú (NYEKK Színpad, Nyitra) A díjazott poéta az emlékplakettel, amint Hodossy Gyulának, az írószövetség elnökének gratulációját fogadja. Középütt Jozef Leikert költő, az AOSS elnöke (Somogyi Tibor felvétele) Az SZMÍT legfrissebb költő kitüntetettje Kulcsár Ferenc kapta az idei Forbáth Imre-díjat CSANDA GABOR Pozsony. Szerdán, épp a nyári napforduló napján adták át a Szlovákiai írószervezetek Társulása tagszervezeteinek díjait, egyebek közt a Szlovákiai Magyar írók Társaságának (SZMÍT) díját, melyet írószövetségünk néhány évvel ezelőtt Forbáth Imre-díjnak keresztelt el azzal, hogy a Forbáth- emlékplakettel, díszoklevéllel és pénzjutalommal járó kitüntetést minden évben valamely élvonalbeli szlovákiai magyar költő, pontosabban a megelőző év ilyen lírai alkotása kaphatja. Az írószövetség - most történetesen szinte kizárólag költőkből álló - választmánya ezúttal Kulcsár Ferenc Bálám szamara (Lilium Aurum, 2005) című kötetét tartotta díjazásra legérdemesebbnek. Az ünnepélyes rendezvényre ismét a Ventúr utcai Zichy-palota tükörtermében került sor - már hagyományosan díszes és igazán méltó keretek közt, mondhatni, kulturáltan, ahogy ülik és általánosan il- lenék; szemben a Madách-díjak tekintélyéhez bizony már egyre kevésbé illő helyszínnel, az íróklub kopott-füstös, alagsori pincéjével. A Zichy-palotával ebből a szempontból nem veheti fel a versenyt egyetlen más helyszín sem, amiként megelégedéssel nyugtázható, hogy a szlovákiai írószervezeteket tömörítő Társulás (AOSS) az egyéb külsőségek megszervezését (a díjazottnak járó virágcsokor, élő komolyzenei szünetek a díjátadások közt) sem tekinti nélkülözhetőnek. Említésre méltó az is, hogy a Forbáth-díj rangjához az SZMÍT is igyekszik erejéhez és képességeihez mérten hozzájárulni, nem csak a díjazottak sora irodalmi rangjának megőrzésével (eddig Barak László, Tóth László és Bettes István részesült Forbáth-díjban), hanem a szép emlékplakettel (ez Nagy János szobrászművész munkája), valamint azzal, hogy az AOSS által megszabott szerény, ötezer koronás pénzjutalmat korábban szintén ötezer koronával megtoldotta, az idén pedig a Madách-díj összegére emelte. Költőként Kulcsár Ferenc a palotát megtöltő, főleg szlovák írókból álló közönsége előtt sem ismeretlen, a szlovákiai magyar olvasók számára pedig igazán nem szorul bemutatásra, amiként díjazott könyve, a Bálám szamara című, életrajzi eposzként is felfogható műve sem. Kulcsár Ferenc ráadásul azok közé a költők közé tartozik, akinek verseivel hazai irodalmi lapjaink (a Kalhgram, a Szőrös Kő és az Irodalmi Szemle) hasábjain rendszeresen találkozhatunk. S szinte páratlan termékenységének köszönhetően mostanában egyre- másra jelennek meg kötetei; legutóbb Hétördögök címmel az ABART Kiadónál, az idei könyvhétre Én nem tudom, talán címmel a Lüium Aurumnál, s hamarosan egy harmadik is a Nap Kiadó gondozásában Gyöngyök és göröngyök címmel. Mondhatni, Éorbáth-díjának indokoltságát a versei kánt tanúsított nem szűnő és széles körű olvasói érdeklődés is megerősíti. 43. JÓKAI NAPOK Dögöljek meg, ez kezd beindulni... Hogyan legyünk boldogtalanok? - az alsóbodoki MOSZ Diákszínpad (Kiss Gábor felvétele) (A cím: szó szerinti idézet egy fesztiválozó szájába adva.) Én kérek elnézést. A legfontosabbat kihagytam: mi értelme lenne egy fesztiválnak megfelelő hangulat nélkül. Semmi. Egy fesztivál célja az, hogy az emberek jól érezzék magukat. És hogy hogyan érzik magukat a 43. Jókai Napokon a résztvevők? ROZBROY VIKTOR Áradozhatnék arról, mennyke örülnek egymásnak a keletiek, nyugatiak, középiek, az évről évre visz- szajárók, aldk évente egyszer egy hétig együtt lehetnek, s örülhetnek ritkán látott ismerőseiknek. Vagy khatnék a fesztiválklub hangulatáról: szkanderező párocskák, vihogó részegek és nem részegek, filozófiai eszmefuttatások, színházelméleti viták, sörfolyók, kofolaten- gerek, buli hajnalig... Klasszikus deklasszicizálás Igen. Fura ez a cím. A komáromi egyetemisták előadására utal, akik Moliére-t vitték színre. Darabjuk címe: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj. Amikor megérkeztem Komáromba, az ebédnél egy különös figurára lettem figyelmes. Szakálla volt. Az arca egyik felén. Aranyos volt. De, gondoltam, mindegy, ha neki ez tetszik... Lehet, hogy követői is akadnak. Aztán szerdán este beültem a D-Rím Színpad előadására, s rögtön az elején színre lépett egy férfi. Decens öltönyben volt. Kiderült, ő Dandin György, a megcsúfolt férj apósa és anyósa egyben, csupán profilfüggő, mikor melyik. Az öüet zseniális (nem tudom, sajátjuk-e vagy sem), de ami igazán dicséretes, hogy Dudás Szabolcs, aki a darab rendezője is egyben, bevállalta, hogy három napig félszakállal futkosson az utcán. A darabbal kapcsolatos vélemények nagyon megoszlottak, a közönség egyik fele imádta őket, a másik fele halába unatkozott. Az arany középúton járva: igaz, sok volt az üres futam, de az eredeti poénok, sokszor nagyon jól elkapott színészi játék, fantáziadús megoldások mégis kedvessé varázsolták az előadást. Ennek a cikknek az írója például egész jó hangulatban távozott a darabról... Megérkezett a profizmus Nehéz bármit is írni a losonci Kármán József Színház szerda esti előadásáról. Úgy tűnik a közönség imádta. (Ja, a darabot Háy János írta és A Hemer Ferike faterja címet adta neki.) Igen, úgy tűnik, a közönség imádta. Én is jól szórakoztam. De... Volt vele valami bajom. Mégpedig: az előadás teljes mértékben a szövegre és az amatőröktől szokadan színvonalú színészi játékra épült. Ezt nem lehet tőlük elvenni: szülte profi játék, szuper szövegkönyv. Ami viszont zavaró volt számomra, hogy úgy éreztem, az előadás kicsit szétesik, nem volt számomra vüágos a jelenetek egymás utáni sorrendje, ami lehet, hogy ebben a formában szőrszál- hasogatásnak tűnik, de a motivá- ladan cselekményvezetés letöri a darab ívét, s a néző Uyenkor nem képes a katarzis átélésére, amit a losonciak darabjában csak megérthetett a közönség, de nem érezhetett át. Ha véleüenül nem jelenne meg ezután több tudósításom, akkor a közönség meglincselt, de bevállalom... Hogyan legyünk boldogok Hogyan legyünk boldogtalanok - az önsorsrontás tudománya. Ezt a címet viselte az alsóbodold MOSZ Diákszínpad idén debütáló csapatának előadása. Igazából az ember megtanulhatta, hogyan vészelje át az életet úgy, hogy közben meg ne haljon bánatában. Csupán jól meg kell jegyezni a darab által elmondottakat, s annak pont az ellenkezőjét kell cselekedni. Azt hiszem, évek óta nem láttam üyen jó előadást a Jókai Napokon. Csizmadia Gabriella, a darab rendezője igazi színházat csinált. Ötietes megoldások, pörgős cselekmény, a diákok játékán pedig látszott, hogy képzésükre rendezőjük nagy hangsúlyt fektetett. Azt hiszem, feleslegesen fecsérelném rá a szót, csupán magasztalni tudnám az előadást, és nem akarom, hogy azt mondják, elfogult vagyok. Csak úgy spanyolosán... A dunaszerdahelyi Novus Ortus Diákszínpad Yerma című darabja a fesztiválnak már a harmadik olyan előadása volt, amelyben élőzenét hallhattunk. Dióhéjban: a konzervatív spanyol társadalom rejtett arcát próbálja meg feltárni Lorca drámája, s ezt egy párkapcsolaton keresztül mutatja be. A rendező remek munkát végzett, én mégsem tudtam beleélni magam a játék hangulatába. Úgy éreztem, ez nem az én darabom, nincs közöm hozzá. Nem tudom megértem és elfogadni egy más kultúrkör, más kor embereinek tradícióit, életfelfogását. Az én időmben, számomra ismert vüágban játszódó hasonló rendezői kivitelezésű darab valószínűleg sokkal emlékezetesebb lett volna, és annak ellenére, hogy a rendezői munkában - a kisebb következetlenségeken kívül (néha spanyol, néha magyar szövegű dalok stb.), amiket sokan csak felesleges szőrszálhasogatásnak tartanának részemről - és a diákok színészi teljesítményében nemigen találtam kivetnivalót, maga a történet, a cselekmény volt az, ami engem nem tudott megfogni. De még egyszer hangsúlyozom, az anyag nehézsége ellenére remek teljesítményvolt ez a csapat részéről. Kétnapos összművészeti találkozó Terényben Mától: 40. Országos Népművészeti Fesztivál Zselízen „Álom” az Ekszpanzión Egy hagyomány újraéled FORGÁCS MIKLÓS Terény. Ősi pogány rítusok mesterei, Shakespeare darabjának szerelmes levarázsolt figurái, a tűz manói és tündérei népesítik be ma és holnap a Balassagyarmat közelében fekvő Terényt, az Ekszpanzió Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztivál színhelyét. A rendezvény idén az Álom „hívószavát” és a szentivánéj ünnepi alkalmát választotta kiindulópontnak. A ma- gyamándori kultúrházban ma 11 után a fesztivál nemrég elhunyt meghatározó alakja, a filozófus, esztéta Bohár András emléke előtt tisztelegnek a résztvevők. 16 óra után nyílik meg az Ekszpanzióhoz kötődő képzőművészek munkáit felvonultató kiállítás. Visszasejte- sítés címmel közel 40, életkorban, hangvételében, vüáglátásában különböző költő és prózaíró szerzői estje következik. Zalán Tibor, Tő- zsér Árpád, Szepesi Attila, Ladik Katalin, Hubay Miklós, Győrffy Ákos, Cselényi László, András Sándor és mások lesznek jelen a verbális álmodozó szeánszon. Este héttől kezdődik Kömyei Aliz énekmondó, a Terényi Hagyományőrzők, a Fiesta Színház, Bese Botond dudás, továbbá performerek közreműködésével a tűzugrás hagyományának felelevenítése. 22.30- kor két virtuóz zenész és zeneszerző, Binder Károly és Borbély Mihály Szentivánéji harangok c. kompozíciója idézi meg az ősi rítusokat. Holnap 10 órától az Akólban Heller Ágnes, Tőzsér Árpád és Varga Mária elmélkedik, a veretes gondolatokat a Kalahári trió alakítja zenévé. Álarcok címmel a monori performer, Dénes Imre játszik a tűzzel. A felhagyott kőfejtőnél Kovács István természet-akció- művész Oberon performansza gondolja újra a Szentivánéji álom témáját. Tőzsér Árpád szentivánéji álmával is megismerkedhetnek a résztvevők, Hubay Miklós az álomdramaturgiával foglalkozik, Konczek József Madách álomszíneivel, bakallár józsef vacsoradrámáját mutatja be, Csetneki Gábor pedig Izabella De la Desperáda c. akcióját. Egy gitáros (Szabó Sándor), egy ütős (Major Balázs) és egy klasszikus gitáros (Heidrich Roland) koncertje után Ladik Katalin költő, színésznő, performer Plótinosz álmát jeleníti meg a temetőben a Szent Iván-toronynál. A Szárnyak Színház A királynő üzenete című előadását játssza. Tíz órakor Harmadik Tűzgyújtás - mondókák, énekek, rigmusok hangzanak el. Pál Pista bácsi mesél és dudál, majd táncház a csillagos ég alatt a Valkó zenekarral a szigetnél. A társaság Cserhát- szentivánéji meditációval fejezi be az álmokban, ösztönökben kószálást a Fenyves-kertben. MISLAY EDIT Több mint egy évtizedes szünet után mától három napon keresztül ismét a népművészet ünnepe lesz Zselízen. Á jubileumi, 40. Országos Népművészeti Fesztivált társrendezőkkel karöltve a Csemadok Országos Tanácsa rendezi. Takács Andrást, folklórmozgalmunk hazai nagy öregjét arról kérdeztem, miképpen fogadta, hogy a zselízi fesztivál, melynek születésénél ott bábáskodott, és amelynek évtizedeken keresztül tevékeny résztvevője, szervezője volt, most újraéled. „A fesztivál szervezésébe ugyan már nem kapcsolódtam be, nem kaptam felkérést, ettől függetlenül nagyon örülök, hogy a szervezők a felélesztése mellett döntöttek - mondta a jeles néprajzkutató, koreográfus. - Nagyon gazdag a program is, legalább any- nyira, mint a múltban volt. Elsősorban azért tartom fontosnak, hogy újra lesz népművészeti fesztivál Zselízen, mert minél nagyobb hatókörű - járási, kerületi, országos méretű - az a fórum, amelyen folklórcsoportjaink bemutatkozási lehetőséget kapnak, annál nagyobb mozgatóerőt is képvisel. Azok az együttesek, amelyek egész évben dolgoznak, készítik a műsorukat, és nem csupán a néptáncegyüttesekre, hanem az éneklőcsoportokra, zenekarokra is gondolok, szeretnek közönség elé is jutni. Egy ilyen nagyjelentőségű fesztiválon fellépni pedig érdemnek számít, rangot jelent. Másrészt egy népművészeti fesztiválnak nem csupán a fellépőket illetően van fontos szerepe, hanem országos viszonylatban, a nemzet- vagy a nyelvközösséghez tartozók tekintetében is. Hiszen például Gombaszögön nem csak azért volt 40-50 ezer ember egy rendezvényen, mert meg akarták nézni a műsort. Természetesen ez volt a fő célok egyike, a másik viszont az, hogy találkozzunk, beszélgessünk, véleményt cseréljünk. Az ilyen jellegű fesztiváloknak óriási megtartó erejük is van. Megfigyelhető, hogy a Rozsnyói járásban mennyivel lejjebb húzódott a nyelvhatár, mióta nincs Gombaszög, és ugyanezt mondhatnám Zseh'zzel kapcsolatban is. Ahol felszámoltuk a jelentős rendezvényszínhelyeket, vagy a rendezvény jellegét próbáltuk módosítani, ott bizony ez a jelenség mindenütt nyomon követhető. Bár őszülte szívvel örülök annak, hogy az utóbbi 10-15 évben több helyszínen is jelesen teszik a dolgukat egy-egy rendezvény szervezői, nekem mindig nagyon fáj, ha valamelyik addig jól működő testület vagy helyszín megszűnik. Ezért örülök annak, hogy újra lesz Zselízen fesztivál, és bízom benne, hogy a közönség is visszatér.”