Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-23 / 144. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 23. www.ujszo.com lénni Kanócz Zsuzsa az év tehetsége Kanócz Zsuzsának, a nyitrai Andrej Bagar Színház tagjának ítél­ték oda A 2005-ös év tehetsége díjat, amelyet három évvel ezelőtt alapított a Liberális Társadalom Alapítvány azzal a céllal, hogy er­kölcsileg támogassa és anyagilag segítse a tehetséges fiatal színé­szek pályakezdését. (A díjjal 250 ezer korona jár.). Az előző két ki­tüntetett: Zuzana Fialová és Helena Krajčiová - mindkettő a Szlo­vák Nemzeti Színház tagja. (TASR) Boros Zsófia gitárművész koncertje Pozsony. Vasárnap kezdődik a szlovák fővárosban a 31. Nem­zetközi gitárfesztivál, amely idén a város szülöttjének, J. K. Mertz zeneszerző születésének 200. évfordulója jegyében zajlik. A ren­dezvény magyarországi vendége Boros Zsófia lesz. A fiatal gitár­művész hétfőn 20 órától ad koncertet a Pálffy-palotában. (ú) A 43. JÓKAI NAPOK MAI PROGRAMJA 10.00 - VMK, Presser-Horváth- Sztevanovity: A padlás - musical két részben (Párkányi Színkör) 13.30 - VMK, Szakmai értékelés 16.00 - Anglia park, Fulkó lovag - dramatizált játék (Apropó Diák­színpad, Fülek) 17.30 - VMK, Tolcsvay-Müller- Müller Sziámi: Mária Evangéliu­ma - rockopera két részben (Ér­sekújvárt Rockszínpad) 22.00 - VMK, Kultuszfilm - 2006 magyarul beszélő amerikai színes szélesvásznú (NYEKK Szín­pad, Nyitra) A díjazott poéta az emlékplakettel, amint Hodossy Gyulának, az írószö­vetség elnökének gratulációját fogadja. Középütt Jozef Leikert költő, az AOSS elnöke (Somogyi Tibor felvétele) Az SZMÍT legfrissebb költő kitüntetettje Kulcsár Ferenc kapta az idei Forbáth Imre-díjat CSANDA GABOR Pozsony. Szerdán, épp a nyári napforduló napján adták át a Szlo­vákiai írószervezetek Társulása tagszervezeteinek díjait, egyebek közt a Szlovákiai Magyar írók Tár­saságának (SZMÍT) díját, melyet írószövetségünk néhány évvel ez­előtt Forbáth Imre-díjnak keresz­telt el azzal, hogy a Forbáth- emlékplakettel, díszoklevéllel és pénzjutalommal járó kitüntetést minden évben valamely élvonalbe­li szlovákiai magyar költő, ponto­sabban a megelőző év ilyen lírai al­kotása kaphatja. Az írószövetség - most történetesen szinte kizárólag költőkből álló - választmánya ez­úttal Kulcsár Ferenc Bálám szama­ra (Lilium Aurum, 2005) című kö­tetét tartotta díjazásra legérdeme­sebbnek. Az ünnepélyes rendezvényre is­mét a Ventúr utcai Zichy-palota tü­körtermében került sor - már ha­gyományosan díszes és igazán mél­tó keretek közt, mondhatni, kultu­ráltan, ahogy ülik és általánosan il- lenék; szemben a Madách-díjak te­kintélyéhez bizony már egyre ke­vésbé illő helyszínnel, az íróklub kopott-füstös, alagsori pincéjével. A Zichy-palotával ebből a szem­pontból nem veheti fel a versenyt egyetlen más helyszín sem, ami­ként megelégedéssel nyugtázható, hogy a szlovákiai írószervezeteket tömörítő Társulás (AOSS) az egyéb külsőségek megszervezését (a díja­zottnak járó virágcsokor, élő ko­molyzenei szünetek a díjátadások közt) sem tekinti nélkülözhetőnek. Említésre méltó az is, hogy a Forbáth-díj rangjához az SZMÍT is igyekszik erejéhez és képességei­hez mérten hozzájárulni, nem csak a díjazottak sora irodalmi rangjá­nak megőrzésével (eddig Barak László, Tóth László és Bettes István részesült Forbáth-díjban), hanem a szép emlékplakettel (ez Nagy Já­nos szobrászművész munkája), va­lamint azzal, hogy az AOSS által megszabott szerény, ötezer koro­nás pénzjutalmat korábban szin­tén ötezer koronával megtoldotta, az idén pedig a Madách-díj össze­gére emelte. Költőként Kulcsár Ferenc a palo­tát megtöltő, főleg szlovák írókból álló közönsége előtt sem ismeret­len, a szlovákiai magyar olvasók számára pedig igazán nem szorul bemutatásra, amiként díjazott könyve, a Bálám szamara című, életrajzi eposzként is felfogható műve sem. Kulcsár Ferenc ráadásul azok közé a költők közé tartozik, akinek verseivel hazai irodalmi lap­jaink (a Kalhgram, a Szőrös Kő és az Irodalmi Szemle) hasábjain rendszeresen találkozhatunk. S szinte páratlan termékenységének köszönhetően mostanában egyre- másra jelennek meg kötetei; leg­utóbb Hétördögök címmel az AB­ART Kiadónál, az idei könyvhétre Én nem tudom, talán címmel a Lüium Aurumnál, s hamarosan egy harmadik is a Nap Kiadó gondozá­sában Gyöngyök és göröngyök cím­mel. Mondhatni, Éorbáth-díjának indokoltságát a versei kánt tanúsí­tott nem szűnő és széles körű olva­sói érdeklődés is megerősíti. 43. JÓKAI NAPOK Dögöljek meg, ez kezd beindulni... Hogyan legyünk boldogtalanok? - az alsóbodoki MOSZ Diákszínpad (Kiss Gábor felvétele) (A cím: szó szerinti idézet egy fesztiválozó szájába ad­va.) Én kérek elnézést. A legfontosabbat kihagytam: mi értelme lenne egy feszti­válnak megfelelő hangulat nélkül. Semmi. Egy fesztivál célja az, hogy az emberek jól érezzék magukat. És hogy hogyan érzik magukat a 43. Jókai Napokon a résztvevők? ROZBROY VIKTOR Áradozhatnék arról, mennyke örülnek egymásnak a keletiek, nyu­gatiak, középiek, az évről évre visz- szajárók, aldk évente egyszer egy hétig együtt lehetnek, s örülhetnek ritkán látott ismerőseiknek. Vagy khatnék a fesztiválklub hangulatá­ról: szkanderező párocskák, viho­gó részegek és nem részegek, filo­zófiai eszmefuttatások, színházel­méleti viták, sörfolyók, kofolaten- gerek, buli hajnalig... Klasszikus deklasszicizálás Igen. Fura ez a cím. A komáromi egyetemisták előadására utal, akik Moliére-t vitték színre. Darabjuk cí­me: Dandin György, vagy a meg­csúfolt férj. Amikor megérkeztem Komáromba, az ebédnél egy külö­nös figurára lettem figyelmes. Sza­kálla volt. Az arca egyik felén. Ara­nyos volt. De, gondoltam, mind­egy, ha neki ez tetszik... Lehet, hogy követői is akadnak. Aztán szerdán este beültem a D-Rím Szín­pad előadására, s rögtön az elején színre lépett egy férfi. Decens öl­tönyben volt. Kiderült, ő Dandin György, a megcsúfolt férj apósa és anyósa egyben, csupán profilfüg­gő, mikor melyik. Az öüet zseniális (nem tudom, sajátjuk-e vagy sem), de ami igazán dicséretes, hogy Du­dás Szabolcs, aki a darab rendezője is egyben, bevállalta, hogy három napig félszakállal futkosson az ut­cán. A darabbal kapcsolatos véle­mények nagyon megoszlottak, a közönség egyik fele imádta őket, a másik fele halába unatkozott. Az arany középúton járva: igaz, sok volt az üres futam, de az eredeti po­énok, sokszor nagyon jól elkapott színészi játék, fantáziadús megol­dások mégis kedvessé varázsolták az előadást. Ennek a cikknek az író­ja például egész jó hangulatban tá­vozott a darabról... Megérkezett a profizmus Nehéz bármit is írni a losonci Kármán József Színház szerda esti előadásáról. Úgy tűnik a közönség imádta. (Ja, a darabot Háy János írta és A Hemer Ferike faterja címet adta neki.) Igen, úgy tűnik, a kö­zönség imádta. Én is jól szórakoz­tam. De... Volt vele valami bajom. Mégpedig: az előadás teljes mér­tékben a szövegre és az amatőrök­től szokadan színvonalú színészi játékra épült. Ezt nem lehet tőlük elvenni: szülte profi játék, szuper szövegkönyv. Ami viszont zavaró volt számomra, hogy úgy éreztem, az előadás kicsit szétesik, nem volt számomra vüágos a jelenetek egy­más utáni sorrendje, ami lehet, hogy ebben a formában szőrszál- hasogatásnak tűnik, de a motivá- ladan cselekményvezetés letöri a darab ívét, s a néző Uyenkor nem képes a katarzis átélésére, amit a losonciak darabjában csak megért­hetett a közönség, de nem érezhe­tett át. Ha véleüenül nem jelenne meg ezután több tudósításom, ak­kor a közönség meglincselt, de be­vállalom... Hogyan legyünk boldogok Hogyan legyünk boldogtalanok - az önsorsrontás tudománya. Ezt a címet viselte az alsóbodold MOSZ Diákszínpad idén debütáló csapa­tának előadása. Igazából az ember megtanulhatta, hogyan vészelje át az életet úgy, hogy közben meg ne haljon bánatában. Csupán jól meg kell jegyezni a darab által elmon­dottakat, s annak pont az ellenke­zőjét kell cselekedni. Azt hiszem, évek óta nem láttam üyen jó elő­adást a Jókai Napokon. Csizmadia Gabriella, a darab rendezője igazi színházat csinált. Ötietes megoldá­sok, pörgős cselekmény, a diákok játékán pedig látszott, hogy képzé­sükre rendezőjük nagy hangsúlyt fektetett. Azt hiszem, feleslegesen fecsérelném rá a szót, csupán ma­gasztalni tudnám az előadást, és nem akarom, hogy azt mondják, el­fogult vagyok. Csak úgy spanyolosán... A dunaszerdahelyi Novus Ortus Diákszínpad Yerma című darabja a fesztiválnak már a harmadik olyan előadása volt, amelyben élőzenét hallhattunk. Dióhéjban: a konzer­vatív spanyol társadalom rejtett ar­cát próbálja meg feltárni Lorca drá­mája, s ezt egy párkapcsolaton ke­resztül mutatja be. A rendező re­mek munkát végzett, én mégsem tudtam beleélni magam a játék hangulatába. Úgy éreztem, ez nem az én darabom, nincs közöm hoz­zá. Nem tudom megértem és elfo­gadni egy más kultúrkör, más kor embereinek tradícióit, életfelfogá­sát. Az én időmben, számomra is­mert vüágban játszódó hasonló rendezői kivitelezésű darab való­színűleg sokkal emlékezetesebb lett volna, és annak ellenére, hogy a rendezői munkában - a kisebb következetlenségeken kívül (néha spanyol, néha magyar szövegű da­lok stb.), amiket sokan csak felesle­ges szőrszálhasogatásnak tartaná­nak részemről - és a diákok színé­szi teljesítményében nemigen talál­tam kivetnivalót, maga a történet, a cselekmény volt az, ami engem nem tudott megfogni. De még egy­szer hangsúlyozom, az anyag ne­hézsége ellenére remek teljesít­ményvolt ez a csapat részéről. Kétnapos összművészeti találkozó Terényben Mától: 40. Országos Népművészeti Fesztivál Zselízen „Álom” az Ekszpanzión Egy hagyomány újraéled FORGÁCS MIKLÓS Terény. Ősi pogány rítusok mes­terei, Shakespeare darabjának sze­relmes levarázsolt figurái, a tűz manói és tündérei népesítik be ma és holnap a Balassagyarmat köze­lében fekvő Terényt, az Ekszpanzió Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztivál színhelyét. A rendezvény idén az Álom „hívószavát” és a szentivánéj ünnepi alkalmát vá­lasztotta kiindulópontnak. A ma- gyamándori kultúrházban ma 11 után a fesztivál nemrég elhunyt meghatározó alakja, a filozófus, esztéta Bohár András emléke előtt tisztelegnek a résztvevők. 16 óra után nyílik meg az Ekszpanzióhoz kötődő képzőművészek munkáit felvonultató kiállítás. Visszasejte- sítés címmel közel 40, életkorban, hangvételében, vüáglátásában kü­lönböző költő és prózaíró szerzői estje következik. Zalán Tibor, Tő- zsér Árpád, Szepesi Attila, Ladik Katalin, Hubay Miklós, Győrffy Ákos, Cselényi László, András Sán­dor és mások lesznek jelen a verbá­lis álmodozó szeánszon. Este hét­től kezdődik Kömyei Aliz ének­mondó, a Terényi Hagyományőr­zők, a Fiesta Színház, Bese Botond dudás, továbbá performerek köz­reműködésével a tűzugrás hagyo­mányának felelevenítése. 22.30- kor két virtuóz zenész és zeneszer­ző, Binder Károly és Borbély Mi­hály Szentivánéji harangok c. kompozíciója idézi meg az ősi rítu­sokat. Holnap 10 órától az Akólban Heller Ágnes, Tőzsér Árpád és Var­ga Mária elmélkedik, a veretes gondolatokat a Kalahári trió ala­kítja zenévé. Álarcok címmel a monori performer, Dénes Imre ját­szik a tűzzel. A felhagyott kőfejtő­nél Kovács István természet-akció- művész Oberon performansza gondolja újra a Szentivánéji álom témáját. Tőzsér Árpád szentiván­éji álmával is megismerkedhetnek a résztvevők, Hubay Miklós az álomdramaturgiával foglalkozik, Konczek József Madách álomszí­neivel, bakallár józsef vacsoradrá­máját mutatja be, Csetneki Gábor pedig Izabella De la Desperáda c. akcióját. Egy gitáros (Szabó Sán­dor), egy ütős (Major Balázs) és egy klasszikus gitáros (Heidrich Roland) koncertje után Ladik Ka­talin költő, színésznő, performer Plótinosz álmát jeleníti meg a te­metőben a Szent Iván-toronynál. A Szárnyak Színház A királynő üzenete című előadását játssza. Tíz órakor Harmadik Tűzgyújtás - mondókák, énekek, rigmusok hangzanak el. Pál Pista bácsi me­sél és dudál, majd táncház a csilla­gos ég alatt a Valkó zenekarral a szigetnél. A társaság Cserhát- szentivánéji meditációval fejezi be az álmokban, ösztönökben kószá­lást a Fenyves-kertben. MISLAY EDIT Több mint egy évtizedes szünet után mától három napon keresztül ismét a népművészet ünnepe lesz Zselízen. Á jubileumi, 40. Orszá­gos Népművészeti Fesztivált társ­rendezőkkel karöltve a Csemadok Országos Tanácsa rendezi. Takács Andrást, folklórmozgal­munk hazai nagy öregjét arról kér­deztem, miképpen fogadta, hogy a zselízi fesztivál, melynek születé­sénél ott bábáskodott, és amelynek évtizedeken keresztül tevékeny résztvevője, szervezője volt, most újraéled. „A fesztivál szervezésébe ugyan már nem kapcsolódtam be, nem kaptam felkérést, ettől füg­getlenül nagyon örülök, hogy a szervezők a felélesztése mellett döntöttek - mondta a jeles nép­rajzkutató, koreográfus. - Nagyon gazdag a program is, legalább any- nyira, mint a múltban volt. Elsősorban azért tartom fontos­nak, hogy újra lesz népművészeti fesztivál Zselízen, mert minél na­gyobb hatókörű - járási, kerületi, országos méretű - az a fórum, amelyen folklórcsoportjaink be­mutatkozási lehetőséget kapnak, annál nagyobb mozgatóerőt is képvisel. Azok az együttesek, ame­lyek egész évben dolgoznak, készí­tik a műsorukat, és nem csupán a néptáncegyüttesekre, hanem az éneklőcsoportokra, zenekarokra is gondolok, szeretnek közönség elé is jutni. Egy ilyen nagyjelentőségű fesztiválon fellépni pedig érdem­nek számít, rangot jelent. Másrészt egy népművészeti fesztiválnak nem csupán a fellépőket illetően van fontos szerepe, hanem orszá­gos viszonylatban, a nemzet- vagy a nyelvközösséghez tartozók tekin­tetében is. Hiszen például Gomba­szögön nem csak azért volt 40-50 ezer ember egy rendezvényen, mert meg akarták nézni a műsort. Természetesen ez volt a fő célok egyike, a másik viszont az, hogy ta­lálkozzunk, beszélgessünk, véle­ményt cseréljünk. Az ilyen jellegű fesztiváloknak óriási megtartó ere­jük is van. Megfigyelhető, hogy a Rozsnyói járásban mennyivel lej­jebb húzódott a nyelvhatár, mióta nincs Gombaszög, és ugyanezt mondhatnám Zseh'zzel kapcsolat­ban is. Ahol felszámoltuk a jelen­tős rendezvényszínhelyeket, vagy a rendezvény jellegét próbáltuk módosítani, ott bizony ez a jelen­ség mindenütt nyomon követhető. Bár őszülte szívvel örülök annak, hogy az utóbbi 10-15 évben több helyszínen is jelesen teszik a dol­gukat egy-egy rendezvény szerve­zői, nekem mindig nagyon fáj, ha valamelyik addig jól működő tes­tület vagy helyszín megszűnik. Ezért örülök annak, hogy újra lesz Zselízen fesztivál, és bízom benne, hogy a közönség is visszatér.”

Next

/
Thumbnails
Contents