Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-23 / 144. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 23. www.ujszo.com A parlamenti pártok elnökei a határon tüli magyarság helyzetét is felvetették az amerikai elnöknek Bush: Irak is meríthet 1956-ból A morálnak és az erőnek együtt kell érvényesülnie (Reuters-felvétel) ^ RÖVIDEN ­Felkelésre szólít Az-Zavahri Kairó/Kabul. Ajmán az- Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője tegnap video­felvételen felszólította az af­gánokat az ott állomásozó amerikaiak és a koalíciós erők elleni felkelésre. „Felszólítom főként a kabuli, de az egész Afganisztánban élő muzulmá­nokat is, hogy Isten nevében tisztességes ellenállásban szálljanak szembe a muzul­mán földeket elözönlő hitetle­nekkel.” Hamid Karzai afgán elnök tegnap az afgán nép el­lenségének nevezte Zavahrit, és felelősnek mondta az or­szág nagy szenvedéseiért. Négy amerikai katona meg­halt, egy megsebesült Afga­nisztán keleti részén felkelők­kel lezajlott összecsapásban - közölte tegnap az amerikai hadsereg. A szövetséges erők április közepe óta a pakisztáni. határ mentén folytatnak had­műveleteket az al-Kaida és a tálib fegyveresek ellen. (MTI) Új vatikáni kormányfő Vatikánváros. Tarcisio Bertone 71 éves olasz bíbo­rost nevezte ki XVI. Benedek pápa a Vatikán új államtitká­rává (miniszterelnökévé). Bertone, aki eddig Genova ér­seke volt, Angelo Sodano bí­borost váltja a vatikáni admi­nisztráció élén. Sodano 15 éven át töltötte be ezt a tiszt­séget és 78 esztendejével már három évvel túlhaladta a szo­kásos vatikáni nyugalomba vonulási korhatárt. (MTI) Bertone nem áll olyan kiváló diplomata hírében, mint Sodano (SITA/AP) Betartanak Timosenkónak Kijev. Szerdán bejelentet­ték, tegnap pedig alá is írták a koalíciós megállapodást a Viktor Juscsenko ukrán ál­lamfőt hatalomra segítő erők, közel három hónapi tárgyalás után. Julija Timosenko volt miniszterelnök, aki az alku értelmében visszatér a kor­mány élére, tegnap a parla­mentben tapsvihar közepette jelentette be a hírt. A kor­mánykoalíciót alkotó erőknek - a Timosenko vezette Julija Timosenko Tömbnek (BJuT), az államfőt támogató Mi Uk­rajnánk pártszövetségnek és az Ukrajnai Szocialista Párt­nak- együttesen 243 képvise­lője van a 450 fős törvényho­zásban. Ami érdekes, a Mi Uk­rajnánk Timosenko asszony fő bírálóját, Petro Porosenko csokoládégyárost és média­mágnást javasolja a parla­menti elnök tisztségére, míg első helyettesét várhatóan a szocialista párt adja. (MTI) Budapest. George Bush teg­napi magyarországi látoga­tása tisztelgés volt a szabad­ságszerető magyar nép 1956-os harcos kiállása mel­lett. Az amerikai elnök azt mondta, büszke a Magyar- országgal fenntartott baráti kapcsolatokra. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán hozzátette, a ma­gyar nép akkori szabadság- vágya ma is tovább él. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Bush tegnap Budapesten a ma­gyar köztársasági elnökkel és a kor­mányfővel tárgyalt, s találkozott a házelnökkel, valamint a parlamen­ti pártok vezetőivel is. Az 56-os for­radalom történelmi jelentősége, a vízumkényszer, az emberi jogok tiszteletben tartása, továbbá ä két­oldalú politikai és gazdasági kap­csolatok alakulása, az energiabiz­tonság és a szövetségesi együttmű­ködés szerepelt a megvitatott té­mák között. Találkozójuk után Gyurcsány Ferenc bejelentette, ha­marosan visszakerül a magyar ál­lam tulajdonába az a Budai Várban található épület, amely Táncsics Mihály börtöneként szolgált egy­koron, s az 1948. évi háborús jóvá­KOKES JÁNOS Prága. Mirek Topolánek, a kép­viselőházi választáson győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke tegnap beismerte: nincs nagy esély arra, hogy az általa fel­állítandó hárompárti jobbközép kormány bizalmat kapjon az új parlamentben. „Az esély 50-50 százalék. Az eddigi nyilatkozatok, illetve ismereteim alapján úgy tű­nik, hogy az általunk felállított koncepció már halott” - fogalma­zott Topolánek a Hospodárské novinynek adott interjújában. A tekintélyes újság tegnap részlete­ket közölt a beszélgetésből, amely teljes terjedelmében ma jelenik meg. Petra. A jordániai Petrában ta­lálkozott első ízben tegnap Ehud Óimért izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök. Eddig csak telefonkapcsolatban álltak egymással, most kézfogással és arccsókkal köszöntötték egy­mást. A II. Abdallah jordániai király által adott reggelin részt vettek a Nobel-békedíjasok 2. petrai talál­kozójának szervezői is. A szintén meghívott Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes; akit 1994-ben Jasszer Arafat akkori pa­lesztin vezetővel és Jichák Rabin izraeli kormányfővel együtt tün­tettek ki Nobel-békedíjjal az oslói megállapodásokért, úgy véleke­tétel keretében bocsátották a buda­pesti amerikai nagykövetség ren­delkezésére. Gyurcsány szerinte le kell számolni azzal a téves értelme­zéssel, hogy Európa képviseli a mo­ralitást, az USA pedig a hatékony­ságot és az erőt. A morálnak és az erőnek együtt kell érvényesülnie - hangsúlyozta. A vízumproblémát említette a legelső kérdések között Sólyom László is, amikor megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel. A magyar államfő azt is hangsúlyoz­Előzőleg a szociáldemokraták (ČSSD) jelezték: csak egy kisebb­ségi polgári demokrata kormányt tudnak elfogadni, megtűrni, tehát a kisebb pártok nélkül. Topolánek szerint Paroubekéknak „nem is annyira a programmal, mint in­kább a hárompárti koalíció kon­cepciójával van bajuk. Még nem tették túl magukat azon, hogy együttműködtek a keresztényde­mokratákkal.” A KDU-ČSL ugyanis az eddigi szociáldemok­raták vezette koalíciónak is tagja volt, de már több mint egy éve nyíltan azt hangoztatja, hogy a jö­vőben a polgári demokratákkal szeretne együttműködni. A ke­reszténydemokraták e kétarcú po­litikája erős bírálatokat kapott a dett, korai lenne egy hivatalos csúcs, amelyet gondosan elő kell készíteni. Peresz szerint előbb a palesztin belső helyzetet kell meg­oldani, majd az izraeli-palesztin tárgyalásokon először a gazdasági kérdéseket kell napirendre tűzni, mert azok nyithatják meg az utat a politikai béke előtt. Abbász közölte, Olmerttel való következő találkozójuk előkészí­tése már a jövő héten megkezdő­dik. Óimért pedig kijelentette: kész mindent megtenni a békéért és újra találkozni Abbásszal. Arra kérte a palesztinokat, „legyen bá­torságuk megszabadulni a szélső­ségesektől és a fundamentalisták­tól, s olyan személyeket juttassa­nak pozícióba, akik Izrael állam elismerésére törekszenek”. ta, hogy az emberi jogokat a terro­rizmus elleni harc során is tisztelet­ben kell tartani. A parlamenti pártok elnökei a határon túli magyarság helyzetét is felvetették, amikor találkoztak az amerikai elnökkel. Az 1956-os magyar forradalom, majd 1989, a magyar szabadság ki­vívása az iraki és a világ valameny- nyi, szabadságra vágyó népe szá­mára ihletet és reményt ad - jelen­tette ki az amerikai elnök a Gellért­hegyen, a Citadellán mondott ne­gyedórás beszédében. Bush ma­gyarul köszöntette hallgatóságát, beszéde végén pedig Petőfi Sándor Nemzeti dal című verséből idézett. Bush szavai szerint 1956 őszén tör­ténelmet írtak ebben az ország­ban. A magyar nép változást köve­telt és fellázadt a kommunista dik­tatúra, az idegen uralom ellen. „A magyarországi tapasztalat tanul­szocdemektől, akik a kormányzás utolsó szakaszában ezért több fontos törvényt a kommunisták támogatásával fogadtak el a par­lamentben. Topolánek mindezek ellenére megerősítette: bát a sza­vazás kimenetele bizonytalan, az ODS mindenképpen a parlament elé akarja vinni a kormányprogra­mot és a három párti kabinet kon­cepcióját. Vlastimil Tlustý, az ODS alelnö- ke és pénzügyminiszter-jelöltje azt állította, ha az ODS-nek nem sikerül elfogadtatnia célkitűzése­it, különösen az egysávos adó gondolatát, akkor a jelenlegi patt­helyzet feloldására inkább az elő­rehozott választásokat fogják tá­mogatni. Tokió/Peking. Hajókról és re­pülőgépekről kíséri figyelemmel Japán az állítólagos észak-koreai rakétaműveleteket, de Tokió nem tart attól, hogy Phenjan esetleg nukleáris töltettel szereli fel raké­táit. Siozaki Jaszuhisza, első kül­ügyminiszter-helyettes tegnap ki­jelentette: jelenleg nem rendel­keznek olyan értesüléssel, amely szerint Észak-Korea birtokában lenne az ilyen technológiának. „Hatalmas műszaki teljesítmény szükséges ahhoz, hogy az atom­fegyverből rakétára alkalmas nukleáris töltet legyen.” Többnapos hallgatás után teg­nap már Kína is .jelentős aggo­dalmának” adott hangot Észak­sága egyértelmű... A szabadság késlekedhet, de nem lehet megta­gadni.” 1989 kapcsán Bush meg­említette a magyar határ megnyi­tását a keletnémetek előtt, ami se­gített a vasfüggöny lebontásában. „Magyarország volt az első kom­munista nemzet Európában, amely végrehajtotta az átmenetet a demokráciába” - szögezte le. Ki­tért arra, hogy az iraki demokráci­ának még elszánt ellenségei van­nak, ezek legyőzése áldozatokat követel. Úgy vélte, „az új iraki kor­mány megmutatja majd a világ­nak, mit jelent a demokrácia a Kö­zel-Kelet számára”. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Bush beszéde Ma­gyarország számára rendkívül fon­tos, 1956 tanulságait próbálta ki­vetíteni a jelenre. A beszéd törté­nelmi, de nem volt vüágpolitikai jelentőségű. Bagdad/Moszkva. Szaddám Húszéin volt iraki elnök és vádlott- társai tegnap is folytatták előző nap kezdett éhségsztrájkjukat, tiltako­zásul a volt elnök egyik ügyvédjé­nek meggyilkolása miatt - közölték Szaddám védői. Az iraki legfőbb büntetőbíróság ugyanakkor azt kö­zölte, nincsenek információi az éh­ségsztrájkról, és az amerikai hadse­reg szóvivője sem tudott róla. Hamísz al-Ubaidit szerdán lőtték le rendőrruhába öltözött fegyvere­sek, miután elrabolták otthonából. Ő volt a harmadik meggyilkolt vé­dőügyvéd. Tárgyalások folynak az Irakban elrabolt orosz diplomaták kiszaba­dításáról. Ezt tegnap jelentette be Korea tervezett rakétakísérletét illetően, de a nemzetközi közös­séggel ellentétben továbbra sem ítélte el Phenjan magatartását. Csiang Jü pekingi külügyi illeté­kes hozzátette: „bízunk abban, hogy az érintett felek további lé­péseket tesznek a térség biztonsá­gának és stabilitásának megőrzé­séért”. Eddig egyebek közt az USA, Ja­pán, Dél-Korea, Ausztrália, Fran­ciaország, valamint Kofi Annan ENSZ-főtitkár intette óva Észak- Koreát attól, hogy ballisztikus ra­kétát lőjön ki. A kínai bejelentés­re egy nappal azután került sor, hogy Pekingben a kínai vezérkari főnök az észak-koreai hadsereg­parancsnok vezette küldöttséggel találkozott. Iráni atomdosszié Hetei vannak a válaszadásra Budapest. Az USA július köze­péig választ kíván kapni Irántól ar­ra a Washington részvételével ösz- szeállított hathatalmi javaslatcso­magra, amely ösztönzőket kínál fel Teheránnak, ha felhagy az urándú­sítással. Ezt tegnap mondta Buda­pesten Stephen Hadley, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója. „Nagyon jó, nagyon hasznos lenne, ha választ kaphat­nánk, és tudhatnánk a G8 szentpé­tervári csúcstalálkozója előtt, há­nyadán állunk az irániakkal. Ez elő­mozdítaná a tárgyalási folyamatot, segítene megoldani a válságot.” Hadley megismételte Bush elnök korábbi kijelentését, amely szerint Iránnak csak hetei vannak a válasz­adásra, nem hónapjai, értésre adva ezzel, hogy túl távolinak tartja az iráni elnök által megjelölt augusz­tus 22-i határidőt. (MTI) Szerbia-Montenegró Diplomáciai kapcsolat Belgrád. Szerbia és Montenegró diplomáciai kapcsolatot létesített egymással tegnap, a jószomszédi viszony kiépítésének kinyilvánított szándékával. Az erről szóló jegyző­könyvet Vük Draskovics szerb és Miodrag Vlahovics montenegrói külügyminiszter írta alá. Szerbia, amely a függetlenné válásról szóló május 22-i montenegrói népszava­zás előtt nyíltan támogatta az uniópártiakat, június 15-én ismer­te el a különválást. Mindketten hangsúlyozták: nem azért váltak, külön, hogy sutba dobják történel­mi kapcsolataikat. (MTI) Szergej Mironov, az orosz törvény- hozás felsőházának elnöke. Azt nem árulta el, hogy kivel és hol folynak a megbeszélések. Előzőleg a diplomaták elrablói közölték, mi­vel letelt a Moszkvának szabott ha­táridő követelésük - vonják ki az orosz csapatokat Csecsenföldről - teljesítésére, az orosz túszokat ha­lálra ítélték. Tegnap délig nem ér­kezett olyan jelentés, hogy a terro­risták megölték volna a négy diplo­matát. Öt amerikai katonát, köztük négy tengerészgyalogost öltek meg el- Anbár tartományban - közölte teg­nap az amerikai hadsereg. Az ame­rikai védelmi minisztérium adatai szerint az invázió 2003. márciusi kezdete óta 2507 amerikai katona halt meg Irakban. (MTI, t) Elkaphatnák Mladicsot Szerbia német segítséget kér Belgrád. Németország segítsé­gét kérte Vük Draskovics szerb külügyminiszter a háborús bűnö­sök elfogásához egy német lapnak adott interjújában. Draskovics ta­lálkozót kezdeményezett Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár között, mivel az elősegítheti Ra­dovan Karadzsicsnak, a boszniai szerbek egykori vezetőjének és Ratko Mladicsnak, a boszniai szerb hadsereg egykori parancs­nokának az elfogását. Nem ez az első eset, hogy Belgrád külföldi titkosszolgálatok segítségét kéri. Draskovics külön hangsúlyozta a német titkosszolgálat sikeres és hatékony tevékenységét. (MTI) Huszárcsizma ajándékba Budapest. Méretre készített huszárcsizmát kapott ajándékba Ge­orge Bush amerikai elnök a kormányfőtől. Ez Gyurcsány Ferenc internetes naplójában volt olvasható. Gyurcsány ezzel az ajándék­kal viszonozta a Washingtonban, Bushtól kapott, szintén méretre készített futócipőt. (MTI) Már az előrehozott választások gondolatával foglalkoznak a polgári demokraták Halott Topolánek koncepciója Hamarosan hivatalos találkozót is tartanak Megvolt az első csókváltás MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Japán hajókról és repülőgépekről figyel Immár Kína is aggódik MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Már két és fél ezer amerikai katona halt meg Irakban Szaddám éhségsztrájkol ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents