Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-20 / 141. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz védelem Minszknek Moszkva. Oroszország nyugati agressziós fenyegetéstől védelmezi Fehéroroszországot a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) keretében kezdődött nagyszabású hadgyakorlaton. Ezt tegnap jelentették moszkvai lapok. A Szövetség Pajzsa 2006 elnevezésű manővereken 6500 orosz és fehérorosz katona, valamint 2500 fehérorosz tartalékos vesz részt, s a forgatókönyv szerint Moszkva katonai segítségével Fehéroroszország visszaveri a NATO-tag Lengyelország vagy a NATO- tagságra törekvő Ukrajna készülő benyomulását. (MTI) Phenjani kardcsörtetés Washington. Valószínűleg feltöltötték hajtóanyaggal Észak-Koreában azt a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát, amellyel a külvilágtól hermetikusan elzárt ország hamarosan kísérleti indítást akar végrehajtani. Az USA szankciókat helyezett küátásba, s a BT-ben is kész lenne támogatni megtorló lépéseket, ha Phenjan végrehajtja kísérletét. Tegnap Japán is újabb figyelmeztetést intézett Eszak-Kore- ához, a harmadikat negyven- nyolc órán belül, azzal fenyegetve meg Phenjant, hogy az USA-val karöltve határozott ellenlépést tesz a rakéta kipróbálása esetén. A Taepodong-2 típusú rakéta 3500-6000 kilométeres hatótávolságával akár amerikai területeket is képes elérni. (MTI) Fenyegetések bevándorlóknak Koppenhága. Dániában élő bevándorlók és menekültek kaptak az elmúlt hónapokban olyan gyalázkodó és fenyegető neonáci leveleket, amelyek az ország elhagyására szólították fel őket. Az ország déli részén fekvő Aalborg város bűnügyi rendőrségének főfelügyelője elmondta, mintegy száz külföldi tett panaszt az elmúlt két hónapban a megalázó és fenyegető tartalmú levelek miatt, amelyekhez Adolf Hiüer és Rudolf Hess fotóit mellékelték. A leveleket találomra küldték olyanoknak, akiknek idegen hangzású a nevük. Sok levél utolsó figyelmeztetésként szólítja fel az idegeneket, távozzanak, mielőtt „megkezdődik a fattyúk elleni háború”. (MTI) Kiirtották a fél családot Kandahár. Egy afgán parlamenti képviselő családjának és baráti körének 32 tagját ölték meg a tálibok vasárnap Afganisztán déli részén. Dad Mohammed Hán tegnap elmondta, a tálibok csapdát állítottak azoknak, akik korábban megölt fivérének, fiának és három testőrének holttestét akarták visszaszerezni. A tálibok megtámadták konvojukat, volt, akivel a helyszínen végeztek, többeket elhurcoltak és másutt végeztek velük. A családtagok közül tíznek, köztük Hán másik fiának sorsa ismeretlen. (MTI) Megnyílt az ENSZ új szervének, az Emberi Jogi Tanácsnak az első ülésszaka Újszülött régi bölcsőben Genf. Bemutatkozott tegnap egy ENSZ-újszülött, az Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council), hogy átvegye a stafétabotot egy hitelét vesztett, kiselejtezett elődtől. ÖSSZEFOGLALÓ Kofi Annan ENSZ-főtitkár nyitotta meg Genfben az újonnan létrehozott Emberi Jogi Tanács első ülésszakát, hangsúlyozva: új korszak kezdődött az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységében. Felszólította az új intézmény tagállamait, ne okozzanak csalódást mindazoknak, akik várakozással tekintenek az új testületre. Ehhez azonban szerinte az kell, hogy a HRC munkája teljesen más legyen, mint a sokat bírált Emberi Jogi Bizottságé. Több hónapos előkészítő tárgyalások után az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát a világszervezet közgyűlése 170 szavazattal négy ellenében, három tartózkodással 2006. március 15-én választotta meg. A Genfben székelő HRC mandátuma eloltja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes tiszteletben tartatását, a foglalkozást az emberi jogok mindennemű megsértésével. Az ENSZ-közgyűlés segédszerveként rendszeresen összeül, évente nem kevesebb, mint három tízhetes ülésszakot fog tartani, szükség esetén rendkívüli ülésszakokat is. A tanács státusát az ENSZ Közgyűlése ötévenként felülvizsgálja. Márciusban a vüágszervezetben úgy döntöttek, hogy a 47 tagállamot regionális megosztásban választják, három évre, az ENSZ-közgyűlés egyszerű többségi - az USA pl. kétharmados többséget javasolt - határozatával, de ajelöltek emberi jogi magatartásának tekintetbevételével. Egy ország maximum két egymást követő időszakra választható; az emberi jogok durva meg- sértése-sérülése esetén a tagság kétharmados szavazati többséggel felfüggeszthető. Az USA állandó ENSZ-képviselője, John Bolton nagykövet akkor megjegyezte, a világszervezet „elszalasztott egy történelmi alkalmat egy olyan emberi jogi testület létrehozására, amilyenre segítőként szüksége lett volna az ENSZ-nek”. Bolton a közgyűlési szavazás kapcsán úgy nyilatkozott: az előteijesztett határozati javaslattól nem remélhető, hogy a születő testület jobb lesz az elődjénél. Az USA tehát máris csalódott - több nyugat-európai ország is elég keményen fogalmazott -, bár Washington tavaly az elsők között támogatta az ENSZ főtitkárának azt a felhívását, hogy az Emberi Jogok Bizottságát, amely lejáratta magát, fel kell számolni és felváltani egy olyan szigorú új testülettel, amelyben nem kaphatnak helyet az emberi jogok olyan megsértői, műit Kuba, Szudán, Irán, Zimbabwe, Fehéroroszország és Burma. Nos, a szavazás során nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan a demokratikus világ szerette volna. (MTI, ú) Erősödik az anyanyelv szerepe - immár nemzetként határozzák meg magukat Kiteljesedő katalán autonómia ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona/Madrid. Spanyolország szocialista párti kormányfője is megköszönte Katalónia népének, hogy a tartomány autonómiájának bővítését széles körben támogatta. A referendum eredményeként Katalónia lehet Európa legszabadabb tartománya. A szavazók döntő többsége (74 százalék) igent mondott a tervezetre, míg 20,7 százalék elutasította. Az érvénytelen voksok nagy száma (5,3 százalék) és az 50 százalékot alulról súroló (49,4 százalék) részvételi arány miatt azonban a politikai pártok eltérő értékeléseket fogalmaztak meg a választások eredményével kapcsolatban. Az autonómiatervezetet a madridi központi és a katalán tartományi kormányt vezető Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), valamint a mérsékelt katalán nacionalisták (CiU) támogatták. Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfőhöz hasonlóan értékelte az eredményt Pasqual Maragall, a katalán tartományi kormányzat szocialista elnöke is, mondván: a polgárok új fejezetet írtak Katalónia történelmében. Elutasította viszont a tervezetet az ellenzék legnagyobb erejét adó, konzervatív Néppárt (PP) és a nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ÉRC). A Néppárt szerint az autonómiatervezet veszélyezteti az ország egységét, meggyengíti a központi korPasqual Maragall, a tartományi kormányzat elnöke mányt, ráadásul, a dominóhatás miatt a többi autonóm körzetben is a Madridtól való eltávolodásra ösztönözhet. A nacionalista és függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal azért ellenezte, mert szerinte nem növeli megfelelő mértékben a tartomány autonómiáját. Spanyolországban 19 autonóm közösség jött létre, gazdaságüag a legerősebb (az ország GDP-jének 20 százalékát adó) Katalónia. A Barcelona központú autonóm közösség 7 millió lakosával az ország Andalúzia után második legnépesebb tartománya. A jelenleg hatályban lévő, 1979-ben elfogadott katalán autonóm statútum a spanyol mellett a tartomány hivatalos nyelvévé tette a spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető katalán nyelvet is. Ez utóbbi szerepének erősítése a most megszavazott autonómiatervezet egyik fontos eleme. A katalán identitás másik jelentős, sok vitát kiváltó kérdése kerülhet nyugvópontra az új tervezet elfogadásával, hiszen az közvetve nemzetként határozza meg Ka- talóniát, míg a spanyol alkotmány a saját nyelvvel bíró három közösséget - baszkok, gallegók (galíciaiak) és katalánok - történelmi nemzetiségeknek nevezi. Az autonómiatervezet immár törvényjavaslatként kerül a madridi parlament két háza elé ratifikálás céljából. (MTI, ú) Több lesz a pénz is Bővül Katalónia jogköre az adózás és az igazságügy terén. A katalán kormány nevezheti ki egyebek mellett a helyi bírákat és ügyészeket, saját kezébe veszi a vasúti és közúti hálózat irányítását, a tengeri közlekedés megszervezését, és jogában lesz külföldieknek katalóniai letelepedési és munkavállalási engedélyt kiadni. Az adókból befolyt költségvetési összegből is több marad Katalóniában, melynek kormánya az eddigieknél jelentősebb mértékben szólhat bele az uniós politika alakításába, (m) Jörg Haider a népszavazás kiírásától népszerűségének növekedését reméli Osztrák-szlovén névtáblavita MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Népszavazást tartott tegnap Karintia déli részén Jörg Haider tartományi elöljáró, hogy kikérje az érintett községek lakosainak a véleményét: akarnak-e még több kétnyelvű (német-szlovén) helységnévtáblát településeik határában. Haider mintegy 40 ezer dél- karintiai véleményét várja arról: elfogadják-e Wolfgang Schüssel kancellárjavaslatát, amely szerint ösz- szesen 158 karintiai településen lenne kétnyelvű helységnévtábla. A népszavazásnak nincs kötelező érvényű következménye, pusztán véleménynyilvánító jellegű, de az őgzi parlamenti választások közeledtével növelheti Haider népszerűségét. Karintia nagy részét és fővárosát, Klagenfurtot 1919-ben délszláv csapatok foglalták el. A terület, amelyen akkor még jelentős szlovén kisebbség élt, 1920-ban népszavazás eredményeként maradt Ausztria része. Az alpesi ország az 1955-ös államszerződésében vállalta a kétnyelvű táblák felállítását. Jelenleg a tartomány 2824 települése közül 77-nek a határában van ilyen tábla, jóllehet az 1971-es szabályozás 205, az 1977-es pedig 91 településen írta elő azt. A helység- névtáblaügy hosszabb ideje mérgezi a karintiai szlovénok és osztrákok viszonyát, különösen azóta, hogy az osztrák alkotmánybíróság 2001-ben úgy döntött, kétnyelvű táblák állíthatóak mindazokon a településeken, ahol a szlovén kisebbségiek aránya eléri a 10 százalékot. A korábbi szabályozás még 25 százalékos arányt határozott meg. A szláv népcsoport azt is nehezményezi, hogy az osztrák állam nem védi megfelelően a szlovénokat az asszimilációval szemben. Arra hivatkoznak, hogy az 1951-es nép- számláláskor még 42 ezren vallották magukat szlovénnak, míg 2001-ben már csak valamivel több mint 12 ezren. Szaddám személyesen adott parancsot a mészárlásra (SITA/AP-felvétel) Tucatnyi per vár még a volt iraki diktátorra Halált kért a főügyész MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Halálbüntetés kiszabását kérte tegnapi záróbeszédében az iraki főügyész az emberiesség elleni bűntettel vádolt Szaddám Húszéin volt iraki elnökre és rendszerének két további magas rangú tisztségviselőjére. A perben egy síita falu lakosaival szemben elkövetett 1982-es vérontás miatt vonják felelősségre az exdiktátort és rendszerének hét további vezető tisztségviselőjét. A korábbi jelentések arról szóltak, mind a nyolc vádlottra halált kért a főügyész. Az újabbak szerint háromra - Szaddám Huszeinre, féltestvérére és hírszerző főnökére, Barzán at-Tikn'tire, valamint Taha Jaszin Ramadánra, Irak 1991 és 2003 közti alelnökére Nincs kompromisszum Topolánek nem enged Prága. Miroslav Topolánek, a cseh választáson győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke elutasította a szociáldemokraták követeléseit, akik ezek teljesítése fejében hajlandóak lettek volna támogatni a vezetése alatt alakuló jobbközép kormányt. Topolánek vasárnap éjjel tárgyalt Jiri Pa- roubekkel, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnökével, s tegnap reggel közölte, számára elfogadhatatlan, hogy bármiféle engedményeket tegyen a koalíciós program ügyében. Paroubek ezt megelőzően, vasárnap délután egy televíziós műsorban nem zárta ki, hogy pártja esetleg támogathatná az alakuló kabinetet, ha Topolánek megfelelő engedményeket tenne. Mint fogalmazott: a szociáldemokrácia egy „történelmi kompromisz- szum” esetén támogathatná a koalíciós kormányt, (-kés)- javasolta kiszabni a halálbüntetést. A főügyész egyebek között azt áhította záróbeszédében, hogy az exdiktátor és hívei ürügyül használták 1982-ben az elnöki gépkocsikonvoj elleni állítólagos merényletkísérletet a helyi síita lakosság elleni véres hadjárathoz. Ennek célja a szunnita kisebbség rendszerével szemben álló síita többség megfélemlítése volt. A dudzsaili vérengzéssel kapcsolatos per nyolc hónapja tart. Július 10-én a védelemnek is meg kell tartania záróbeszédét, hogy utána a bíróság megkezdhesse tanácskozását az ítéletről. Várhatóan további büntetőperek sokasága indul Szaddám és társai ellen háborús bűnök és népirtás vádjával, számuk akár a tucatot is elérheti. Izraeli gesztus Másutt lesz a kerítés? Jeruzsálem. Amír Perec izraeli védelmi miniszter a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó biztonsági kerítés útvonalának felülvizsgálatát rendelte el, hogy jobban figyelembe vegyék a palesztin aggodalmakat. Erről tegnap a Háárec számolt be. Bár Perec hivatala egyelőre nem kommentálta az értesülést, a lap úgy tudja, a miniszter azt akaija, hogy a kerítés csupán biztonsági szempontoknak tegyen eleget, és ne célozza a ciszjor- dániai zsidó települések kiterjesztését, továbbá az izraeli fennhatóság bebetonozását a vitatott területeken. Az izraeli álláspont szerint a kerítés célja megakadályozni a palesztin öngyükos merénylők bejutását izraeli területre. A palesztinok viszont úgy látják, hogy Izrael területeket akar szerezni, amelyeket bevonna a végleges határok mögé. (MTI) Bécs-Budapest: kiemelt biztonsági intézkedések Turisták, figyelem! ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Budapest. Váratlan akadályokra, forgalomkorlátozásokra és -elterelésekre kell számítania annak, aki ma vagy holnap az osztrák vagy a magyar fővárosba utazik. Budapesten tegnap bejelentették, tekintettel arra, hogy George Bush, az USA elnöke a vüág égjük legveszélyeztetettebb embere, a rendőrség a legmagasabb, egyes fokozatú biztonsági intézkedéseket léptet életbe az elnök budapesti látogatásának idejére. Bush június 21-én, a bécsi EU-USA csúcstalákozóról érkezik Budapestre, s aznap, valamint június 22-én megbeszélést folytat a magyar politikai élet szinte valamennyi vezető személyiségével. Bush védelmére - az amerikai biztonsági embereken kívül - Magyarországon mintegy kétezer rendőrt vezényelnek ki, és tizenegy megyei kapitányságról csoportosítanak át rendőröket. (MTI, ú)