Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-17 / 139. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN A Szexodus bemutatója Pozsony. Kedden, június 20-án 17 órakor a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székházában, a Brämer-kúriában (Žižka u. 18.) kerül sor Peter Bilý Szexodus című regényének bemutatójára, amely a Nap Kiadó gondozásában jelent meg. A szerzővel és a for­dítóval, Juhász Dósa Jánossal Lovász Attila beszélget, közreműkö­dik Döme Sándor, (ú) A könyv leszámol a zeneszerző körüli legendákkal Mozart Bécsben Június 23. és július 1. között Trencsénteplicre és Trencsénre figyel a mozgókép rajongóinak hazai tábora MTl-HÍR Volkmar Braunbehrens Mozart Bécsben című könyve 20 év után magyarul is olvasható az Osiris Kiadó jóvoltából. Győri László, a monográfia for­dítója elmondta, hogy a szerző né­met filológus, aki megírta Wolf­gang Amadeus Mozart (1756- 1791) Bécsben töltött éveivel ösz- szefüggésben Mozart és egyúttal Bécs életrajzát is a jozefinizmus évtizedében. Könyvtárnyi munka megjelent már a zeneszerzőről, de ennek az életrajznak az a nagy előnye, hogy dokumentumokkal, levelekkel igazoltan leszámol a Mozart körüli legendákkal. A for­dító példaként említette, hogy Mozart feleségéről, Constanzáról az a hír járta a különböző szalo­nokban, hogy csapodár nő, vagy hogy Mozart lecsúszott, boldogta­lan, elszegényedett ember volt. Ilyen módon ez sem igaz, mert Mozartnak nem volt állandó meg­élhetése, a pénzzel nem tudott bánni, és megesett, hogy gondjai voltak, de azt is figyelembe kell venni, hogy a török háború idején visszaesett a kulturális élet a Mo­1SMERTETO Egy ismert zenekritikus alapo­san felcsigázta a zenerajongók ér­deklődését, amikor a feljövőben le­vő Orson stílusát a Tlie Rolling Stones és a Scissor Sisters közötti hiányzó láncszemként határolta be. Persze a többség számára azért nyilvánvaló volt, hogy a jól csengő nyilatkozatot nem kell komolyan venni, hiszen a két kiváló együttest sok láncszem választja el egymás­tól... A szakember valószínűleg érintett az Orson befuttatásában, vagy szívügyének tekinti azt, ezért olyat kellett mondania, amire so­kan felkapják a fejüket. Az öttagú kaliforniai zenekar dallamos soft- rockot játszik, ha hasonlítgatni kell, leginkább a Maroon5-val mutat ro­konságot. „Gitárközpontú lágy rockzenét játszunk, amelyben nagy szerepe van a ritmusszekciónak, akárcsak az r&b-ben. Ha Led Zep­pelint hallgatsz, táncolni támad kedved. Mi is üyen hatásra törek­szünk. Jó látni, amikor a közönség táncol a rockkoncerten” - nyilat­kozta az énekes, Jason Pebworth. narchiában. A szerző eloszlatja a temetés körüli legendákat is az­zal, hogy megírja, 1785-ben II. Jó­zsef Habsburg császár és magyar király rendeletet hozott a temet­kezés rendjéről, elsősorban higié­niai megfontolásból. Azontúl csak a városon kívül lehetett a holtakat eltemetni, így került Mozart sírja a Sankt Marx-i temetőbe. A mo­nográfiában ez a császári rendelet is olvasható. A német szerző tisz­tázta Mozart és Salieri viszonyát is. Kiderült, hogy baráti, kölcsö­nös megbecsülés fűzte őket egy­máshoz. A kötetből sok részlet kiderül a szabadkőművesekről, ahová Mo­zart is tartozott, a páholyokat fi­gyelő titkosrendőrség munkájá­ról, amelyről a szerző az archívu­mukban megtalált leírások alap­ján számol be. Győri László szerint igényes, alapos, jól megírt tudományos-is­meretterjesztő munkát kap kézbe az olvasó, aki úgy érezheti, hogy ott van a történések helyszínén, és a háttér föltárása nyomán Mo­zart életének dokumentumai így nemritkán más jelentést, új értel­mezési lehetőséget kapnak. Az együttest George Astasio gitá­rossal alapította meg 2000-ben. „Egy kis kávézóban üldögéltünk Hollywoodban. A Greta Garbo- és Clark Gable-szendvicsek mellett Orson Welles-szendvicset is árusí­tottak. Innen ered a névválasztás. Egyben tisztelgünk a filmipar le­gendás rendezője és színésze, Or­son Welles elôtť’ - árulta el Jason. A zenekar először Nagy-Britan- niában futott be. Népszerűsége Eu- rópa-szerte folyamatosan nő, de hazájában, az USA-ban egyelőre ismeretlen. Bemutatkozó dala, a No Tomorrow márciusban egy hé­tig vezette a brit kislemezlistát. Igaz, a bravúrnak volt némi szép­séghibája: a felvétel minden idők legkevesebb példányszámban ér­tékesített listavezetője, a trón meg­szerzéséhez elegendő volt 17 694 eladott példány. A nagylemez megjelenését a címadó dal is meg­előzte maxi CD-n - a Bright Idea elkerülte a brit összesítés első tízes mezőnyét, a hálátlan 11. helyig ju­tott. A május 29-én kiadott korong viszont felért a csúcsra az albumel­adási listán, (pj) Art Film Tizenharmadik alkalommal rendezik meg az Art Film Fesztivált, amely 1993-ban indult mint a művészetről és művészekről szóló doku­mentumfilmek szemléje. Aztán évről évre egyre job­ban nyitott a szélesebb kö­zönségrétegek felé, és vál­tozott a profilja is, mind in­kább kezdte felvenni az ál­talános játékfilmfesztivál jelleget. TALLÓSI BÉLA A versenyprogramjai mellett fo­kozatosan kialakultak információs kategóriái: idén tizenkét szekció­ba csoportosították az alkotáso­kat. Megalapították a Színész­misszió Díjat, az Arany Kamera­díjat, retrospektív vetítéseket ik­tattak be a programba, nemzetkö­zi szemináriumokkal, worksho- pokkal tették vonzóbbá a szakmai érdeklődők és különféle kísérő- rendezvényekkel a nagyközönség számára. A tizenhárom esztendő során a trencsénteplici, s a pár éve már „kihelyezett helyszínen”, Trencsénben is zajló Art Film így nőtte ki magát Szlovákia nyári mozgóképes fesztiváljává. 1995-ben alapították meg a Szí­nészmisszió Díjat, amelyet évente olyan művészeknek ítélnek oda, akik kiemelkedő színészi teljesít­ménnyel járultak hozzá a mozgó­képkultúrához. Tiszteletükre egy emléktáblát helyeznek el a tren­csénteplici Dicsőség Hídján. A ju- talmazottak között olyan nagy ne­vek vannak, mint Franco Nero, Al­berto Sordi, Gina Lollobrigida, Ge­raldine Chaplin, Klaus Maria Bran- dauer, Annie Girardot, továbbá Jozef Kroner, Jin' Bartoška, Emília Vášáryová, Božidara Turzonovová, a magyar művészek közül pedig Törőcsik Mari és Cserhalmi György. Idén a népszerű cseh szí­nész, Ľubomír Lipský táblája kerül fel a hídra: ebből az alkalomból ve­M1SLAY EDIT Túdják, kedves olvasók, mi a kü­lönbség a régi és a mai Pozsony kö­zött, valamint az ide látogató ja­pán, német, angol és magyar turis­ták között? És hogy a felsoroltak közül mely nemzet turistái azok, akik a leggyakrabban kerülnek összeütközésbe az idegenvezetők „kontrolóljával”? Vagy például azt, milyen hatással van az EU a magyar kocsmák működésére, és hogy a demokrácia müyen hiá­nyosságaira mutat rá egyértelmű­en, ha az író gyereke nem választ­hatja magának a bölcsődében jel­ként a „tigriskombájnt”? Azok, akik szerdán ott voltak a Mozgó Világ című társadalmi-kul­turális folyóirat estjén a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi székházában, pontos és élvezetes válaszokat kaptak a fent említett kérdésekre - a folyóirat­ban rendszeresen publikáló két je­les író, Grendel Lajos és Ficsku Pál révén, akik írásaikból olvastak fel. Grendel Lajos a folyóirat Hónapló című, közép-európai „közérzet-je­lentési” rovatában publikál, Ficsku Pál pedig novelláival van jelen a fo­lyóirat hasábjain. Mező Ferenc író, újságíró, a Mozgó Vüág próza rovatának veze­tője, valamint Barna Imre műfordí­tó, szerkesztő, aki a vers rovatot gondozza, egyhangúlag állították títik le a Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem! című klasszikust, ame­lyet a színész testvére, a szatirikus vígjáték és paródia műfajának nagymestere, Oldrich Lipský ren­dezett. Az övé mellé egy másik táb­la is felkerül, a szemle híres külföl­di vendégéé, a korábban Karlovy Varyban is vendégként megfordult Jacqueline Bisset-é. Az angol szí­nésznő már a megnyitóra megér­kezik, és jelen lesz a nyitófilm vetí­tésén, mely Francois Truffaut Oscarral jutalmazott alkotása, az 1973-ban forgatott Amerikai éjsza­ka lesz. A szervezők azért ezt az opust választották szemleindító­nak, mivel programjával az Art Film a filmművészet nagysága előtt kíván tisztelegni. Ennek kife­jezésére Truffaut munkája egyene­sen telitalálat, hiszen „humoros és megindítóan emberi film a fűmben alkotása meghajlás a mozi és an­nak alkotói előtf’. S hogy Trencsénteplic ne csak a nagy színészi teljesítmények előtt tisztelegjen, 2001-ben létrehozták az Arany Kamera-díjat, amellyel (a főszerkesztő, P. Szűcs Julianna ugyanis nem volt jelen): bár a nap­jainkban 4-5 ezer példányban meg­jelenő folyóirat vezető anyagainak a politológiai, szociológiai írások számítanak, ők a maguk területét, az irodalmat is ugyanolyan fontos­nak tartják. És nem csupán azért, mert éppen a Mozgó Vüág hasáb­jain debütált annak idején jó né­hány, mára befutott költő. A már említett Hónaplóban Békés Pál mellett Magyarország határain túl élő magyar írók adják közre hely­zetjelentéseiket, egyhavi benyo­másaikat. A ,,-ról, ről” rovatban a szerkesztőség által felkért száné­nak. Tavaly Jancsó Miklós vehette át a díjat. Ez évben sem kisebb egyéniségek a jutalmazottak: And­rzej Wajda lengyel rendező, vala­mint Dušan Hanák, aki rendező­ként olyan mozgóképremekeket je­gyez, mint az Egy régi vüág képei, a Papírfejek és a Szeretlek, szeress! A Kék Angyal versenyszekcióban tíz produkcióból kell kiválasztania Az Ötven évvel ezelőtt készült elnevezésű szek­cióban bemutatják Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című munkáját is. a zsűrinek azt az egyet, amelyet az angyalszobrocskával jutalmaznak majd. A tíz között van dán, lengyel, kanadai, osztrák, kínai és francia alkotás is. Versengeni fog új opusá­val Neü Jordan, valamint megmé­retik Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című produkciója is, amely egy mé­lyiségek egy éven keresztül követik figyelemmel a kultúra egy-egy te­rületét, és öntik írásba véleményü­ket. Mező Ferenc szerint legalább annyira szól ez a rovat arról, aki fi­gyeli az adott területet, mint ma­gáról a területről. Ezenkívül a Mozgó Vüág tematikus számokat is megjelentet, legutóbb például a terek fogalmát járták körül, konk­rét és átvitt értelemben egyaránt. Az esten természetesen nem le­hetett megkerülni a Mozgó Vüág 1983-as „botrányát” sem, amikor a folyóirat teljes szerkesztőségét leváltották - az ügyet országos fi­gyelem kísérte, s a kinevezett új lyen emberi hangú, mindvégig iz­galomban tartó, nagyon kemény és kegyetlen látlelet a tornászok kőke­mény drilljéről. A nemzetközi zsű­rinek, melynek elnöklésével John Irvin angol rendezőt bízták meg, magyar tagja is lesz: Kamondi Zol­tán, aki 2002-ben Kísértések című filmjéért átvehette a Magyar Film­szemlén a legjobb rendezői díjat; ugyanezt a rendezését Berlinben Arany Medvére jelölték. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot A huszadik század kultusz­filmjei elnevezésű szekció, amely­be egyebek közt Büly Wüder Van, aki forrón szereti, Steven Spielberg Cápa, Roman Polanski Iszonyat, Alfred Hitchcock Psycho, Arthur Penn Bonnie és Clyde című munká­ját válogatták be. Érdekes még az Ötven évvel ezelőtt készült című, vagyis az 1956-os termésből kínáló szekció, amelyben a kor szellemisé­gét bemutató magyar fűmet is vetí­tenek: Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című munkáját. A fesztiválkö­zönség láthat még finn, indonéz, szlovák és svéd összeállítást is. szerkesztőség és a lap eüen, amely ugyanazzal a névvel jelent meg to­vábbra is, bojkott mozgalom in­dult. Azóta a Mozgó Világ szembe­nézett múltjának ezzel a fejezeté­vel is: a lap hasábjain ennek az időszaknak az eseményeit is rész­letesen megismertették az olva­sókkal. A régi Mozgó Vüág gárdá­jából ma is vannak olyanok, akik nem publikálnak a lapban, de arra is van példa, hogy újra találkoz­hatnak az olvasók olyan szerzők nevével, akik annak idején a Moz­gó Világot továbbvivő „sztrájktö­rőkkel” szemben a barikád másik oldalán álltak. Az Orson július 19-én Budapesten koncertezik, Robbie Williams előze- nekaraként (Képarchívum) Az Orsón megjárta a brit kis- és nagylemezlista élét Szendvics ihlette zenekarnév A Mozgó Világ folyóirat bemutató estje a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában Barikádok, kontrolórok, tigriskombájn Mező Ferenc, Barna Imre, Grendel Lajos és Ficsku Pál (Somogyi Tibor felvétele) Fesztivál Kék Angyallal Az Art Film két magyar vendége: Kamondi Zoltán és Hajdú Szabolcs (Oláh Csaba felvételei) különböző filmalkotókat jutalmaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents