Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-02 / 126. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. június 2., péntek_________________________________________________________________________________________________________ 3. évfolyam 20. szám Kedvelt gyümölcs a dinnye, a jó kondíciójú növény augusztus végéig, szeptember közepéig bőven terem A dinnye növényvédelméről A lisztharmatra a sárgadinnyék érzékenyebbek Képarchívum A görög- és a sárgadinnye lágyszárú növény, ezért zöldségfélének tekintjük. A legtöbb kertben minden évben ültetnek belőle néhány tövet, mivel rövid tenyészidejű, termése 36-42 nap alatt beérik. A jó kondíciójú dinnyető kedvező növényvédelem esetén augusztus végéig, vagy szeptember közepéig is bőven terem. CSERES ZOLTÁN A többi kobakos növényhez, így a tökfélékhez hasonlóan a kertészetben csak kevés kártevő veszélyezteti. Ezek közé tartoznak a talajlakó kártevők, a levél- tetvek és a takácsatkák. Ajánlott talajfertőtlenítés A palántákat a nevelés során a fonálférgektől, levéltetvektől, takácsatkáktól és a dohánytripsztől kell védeni. Ha a növényen ezek előfordulására utaló jeleket veszünk észre, a palántákat semmiképpen se vegyük meg. A kiültetés előtt a talajlakó kártevők ellen érdemes talajfertődem- tést végezni. Ezek ugyanis a fertőtlenítés nélküli talajban még egy hónapig veszélyeztetik a palántákat. Ha a fertőtlenítés kiültetés előtt elmaradt, kiültetéskor még egy menetben sorba adagolható Basudin 10 G vagy a Diazinon 10 G, folyóméterenként egy gramm. Ezzel védekezhetünk a talaj felszínénél károsító bagolylepke hernyók, lótücskök, valamint a hangyák ellen. Levéltetvek ellen Ilyenkor június elején, az indák növekedésétől kezdve már számítani lehet a levéltetvek megjelenésére. Ha az indák végén, vagy a virágzaton meglátjuk az első levéltetű csoportot, azonnal ajánlatos védekezni ellenük, mert a levéltetvek visszavethetik az indanövekedést, a kötődést, és nem utolsó sorban nagyon veszélyeztetik a vírusmentességet. Vagyis növényeinket hamarabb fertőzhetik vírusok, minek következtében a termés értéktelenné, eladhatatlanná válik. A levéltetvek ellen felszívódó hatású permet- szereket használjunk. Még abban az esetben is, ha a permedé csak a levél felületére jut. Az ajánlott vagy használható készítmények közé tartozik az Actara 25 WG (0,025%), BI 58 Nové (0,075%), Calypso 480 SC (0,02%), Mos- pilan 200SP (0,125%), Pirimor 25 WG (0,05%). Kezdetben jól alkalmazhatók a következő kontakt hatással bíró készítmények is: Karate Zeon 5 SC (0,05%) vagy Decis Flow (0,03%). Peronoszpóra, lisztharmat és fenésedés A terméskötódés és a termésnövekedés alatt három gombabetegség károsítja a dinnyéket: a peronoszpóra, a lisztharmat és az antraknózis, vagyis a fenésedés. A dinnyefenésedés hűvös, csapadékos időben, a peronoszpóra csapadékos, meleg időben, a lisztharmat száraz, meleg időben válik veszélyessé. A lisztharmatra a sárgadinnyék érzékenyebbek. A fenésedés és a peronoszpóra ellen a következő felszívódó hatású készítmények használhatók: Acrobat MZ (0,25%), Aliette 80 WP (0,2%), Curzate K (0,3%), Mikai M (0,3%), Pre- vicur 607 SL (0,3%), valamint Ridomil Gold MZ 68 WG és WP (0,25%). A felsorolt szerekkel 10-14 naponként kell védekezni. A kontakt hatású Bravo (0,3%), Dithane M 45 (0,3%), Folpan 50 WP (0,2%), Merpan 80 WDG (0,2%), Novozir MN 80 (0,3%) használata esetén 7 naponként kell permetezni. Sokszor jelentkeznek a gyümölcsérés kezdetén a lombot és a gyümölcsöt rágó bagolylepke és a gyapottok-bagolylepke hernyói. Ellenük eredményesen Diazol 50 EW (0,1%) vagy Zolone EC (0,2%) készítménynyel védekezhetünk. Azonban két héttel a szedés előtt fejezzük be a permetezést! Ha a kártétel az érés kezdetére esik, csak rövid várakozási idejű permetszert használhatunk, ilyen például a Calaypso 480 EC vagy a Mospilan 200SP (0,125%). A dinnyénél is a károsítok jobbára a levelek fonákján és az indákon húzódnak meg, ezért a permetezést lehetőleg nagy nyomással, porlasztva végezzük, ügyelve arra, hogy a futásokra és a tövekre megfelelő mennyiségű permedé jusson. Csapadékos időjárás esetén adagoljunk a permedébe tapadást fokozó szert, ilyen például az Agrovital vagy Silwet L 77. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó A palántákat főként a fonálférgek károsíthatják Megjelent a Jó Gazda júniusi száma Tápanyag- és vízháztartás, másodtermesztés LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda júniusi száma a megszokott termesztői tanácsok és ajánlások mellett számtalan újdonságról és érdekességről is beszámol. Ilyen például az a rendkívül nagy vízelnyelő képességgel rendelkező szemcsés anyag, amelyet a zöldségnövények, a virágok és a gyümölcsfák, valamint a pázsit víz- és tápanyagellátásának biztosításában lehet hatékonyan kihasználni. Érdeklődésre tarthat számot a levéltrágyázás előnyeit ismertető szakmai cikk is, amelyet az erre alkalmas készítmények ismertetése egészít ki. A zöldségtermesztés hatékonyságának javítására szolgál a másodtermesztés, az erről szóló írásban a nálunk lehetséges változataira kínál megoldásokat a lap szakírója. A szőlő- és gyümölcstermesztők a szilvafajtákról, az újonnan telepített szőlő gondozásáról és védelméről olvashatnak részletes ismertetőt. A lap növényvédelmi rovatában a júniusban időszerű tennivalók taglalása mellett a levéltetvek és a szőlőmolyok elleni védekezésről, a gombabetegségek megelőzéséről valamint a gabonafélék gombás betegségeinek kezeléséről olvashatnak hasznos tanácsokat. A virágtermesztők figyelmébe ajánlhatók a kaktusz és a muskádi szaporítását taglaló cikkek, az állattartók a baromfitartás szigorodó feltételeiről és a baktériummentes éltetésről, a méhészkedők pedig a rajzás veszélyeiről és kezeléséről olvashatnak összefoglaló tájékoztatót. A lap inteijút közöl Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel, amelyben az agrártárca három és fél éves tevékenységét és az EU agrárreformjának várható hatásait elemzi, (sz) ' .....8 É ÉÉ8 8ÉHMÉBMÍ MA I VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 37,799 Lengyel zloty 1,338 Svéd korona 26,214 Svájci frank 26,810 USA-dollár 9,598 55,206 Magyar forint (100) 14,362 4,080 5,069 Szlovén tollár (100) 15,776 24,188 29,679 YETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,81-38,81 28,88-30,54 1,31-1,37 13,71-15,01 OTP Bank 36,82-38,74 28,86-30,46 1,31-1,37 13,83-14,89 Postabank 36,83-38,77 28,91-30,45 1,31-1,37 12,56-16,16 Szí. Takarékpénztár 36,81-38,70 28,84-30,36 1,30-1,37 13,73-15,02 Tatra banka 36,77-38,73 28,81-30,35 1,31-1,37 13,80-14,94 UniBanka 36,80-38,72 28,86-30,37 1,30-1,37 14,01-14,75 Általános Hitelbank 36,71-38,67 28,48-30,00 1,30-1,38 13,90-14,96 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 31-én 34 Sk/kg Komárom május 31-én 20 Sk/kg Rimaszombat május 31-én 20 Sk/kg Zseliz május 31-én 20 Sk/kg Losonc június 1-én 18-25 Sk/kg Szepsi május 31-én 24-29 Sk/kg Kassa május 31-én 24 Sk/kg petrezselyem 76 Sk/kg 50 Sk/kg 25 Sk/csomó 30 Sk/kg 49 Sk/kg 49-56 Sk/kg 70 Sk/kg burgonya (új) 12-14 (20-27) Sk/kg 15 (30-35) Sk/kg 13(25) Sk/kg (25) Sk/kg 14,50-15 (21) Sk/kg 11-15(19-25) Sk/kg 14(20) Sk/kg tojás X 3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50-2,60 Sk/db 2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 15(100) Sk/kg 15(100) Sk/kg 15 Sk/csomó 14(60) Sk/kg 16(105) Sk/kg 14-21 (92-109) Sk/kg 15(100) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 15 Sk/db 35 Sk/kg 5 Sk/db 35 Sk/kg 38 Sk/kg 20 Sk/db zöldpaprika 79-120 Sk/kg, 12-14 Sk/db 85 Sk/kg 12-12 Sk/db 90-110 Sk/kg 70-95 Sk/kg 60-90 Sk/kg paradicsom 69 Sk/kg 60-80 Sk/kg 70 Sk/kg 64 Sk/kg 49-70 Sk/kg 50-53 Sk/kg 60 Sk/kg kelkáposzta 44 Sk/db X 35 Sk/kg 20 Sk/db 18 Sk/db 39 Sk/kg 25 Sk/db retek, újhagyma 10,12 Sk/csomó 6-8, 6 Sk/csomó 10,15 Sk/csomó 8-7, x Sk/csomó 10,10 Sk/csomó 10,10-13 Sk/csomó 6-10,8-10 Sk/cs alma 23-33 Sk/kg 28-30 Sk/kg 19 Sk/kg 22-28 Sk/kg 23-28 Sk/kg 20-26 Sk/kg 20-28 Sk/kg káposzta, karalábé 15 Sk/kg, 16 Sk/db x, 6-8 Sk/db 25,16 Sk/db 15,15-20 Sk/db 17 Sk/kg, 12 Sk/db 17 Sk/kg, 19 Sk/db 25-30 Sk/kg, 13 Sk/db méz (dióbél) 140 (250) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 120 (x) Sk/kg 100 (100) Sk/kg x (x) Sk/kg 70-130 (100) Sk/kg 110-150 (220) Sk/kg uborka 20 Sk/kg 25-30 Sk/kg X x 28 Sk/kg X 25-39 Sk/kg fejes saláta, karfiol 11-28, 55 Sk/db 4-8, 25 Sk/db 10,45 Sk/db 5,25 Sk/db 10,15-35 Sk/db 10-13,49-55 Sk/db 12,30-40 Sk/db
