Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-16 / 138. szám, péntek

r/a KERTESZKEDO 2006. június 16., péntek 3. évfolyam 22. szám Simon Zsolt földművelésügyi miniszter a szlovákiai agrárium kilátásairól és az uniós agrárpolitika reformjáról Támogatás alanyi jogon az EU-s agrárpolitikában a NA CONXYPAN Polgári T dunaszerdahelyi művészeti fesztivál 2006. június VMK előtt - Németh Ilona „DS - public art" című kiállítása ­június 2 í -23. 8.00-13.00 VMK - Tündérkert off VMK - Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról - a Komáromi Jókai Színház előadása ­Seven Bar (Jilemnieký u.) - Krzysztof Scieranski trio rluUVt. |cl«illl<<>/rtä n mtiholym Városunkért! Sorsdöntő lesz a következő két év Mllyenváltozasokvarhatok? Az Európai Unióban 2007- től megváltozik a Közös Ag­rárpolitika (CAP). A régi tagországok már jövőre át- állnak az új, megreformált támogatási rendszerre, míg az újonnan csatlakozott or­szágok 2 éves halasztást kaptak a felkészülésre. A CAP-reformról, az új tá­mogatási rendszer lehető­ségeiről és esetleges veszé­lyeiről beszélgettünk Si­mon Zsolt földművelésügyi miniszterrel. GÁGYOR ALÍZ Milyen hatással lesz a CAP-re- form a szlovákiai agráriumra? Pozitív lesz számunkra ez a vál­tozás, vagy úgy tekintsünk rá, mint egy „központi” döntésre, amelyet el kell fogadnunk, mert „eszi nem eszi, nem kap mást”? A CAP-reform után a támoga­tásra egy gazdálkodási egység­ként felfogható mezőgazdasági üzem vagy farm lesz jogosult. Ám a tagországoknak lehetőségük lesz arra, hogy a támogatások egy részét a termeléshez, az állattar- tásoz vagy egyéb formákhoz kös­sék. Ugyanis a CAP-reform bizo­nyos kereteket szab a tagoknak, melyeket a tizenötöknek 2007-ig, az új tagországoknak 2009-ig be kell vezetniük. Nagyon körülte­kintően kell ezeket a kereteket meghatároznunk, az alapelveket lefektetnünk, hiszen 2013-ig biz­tosan, de szerintem 2020-ig ér­vényben maradnak. A rendszer - ismerve az agrárágazat konzerva­tivizmusát - 2009 után radikáli­san nem módosítható, legfeljebb csak kozmetikázható, az agrár- koncepció évről évre számot­tevően nem változhat. Ez úgy értendő, hogy az elkö­vetkezendő egy-másfél évtized agrárstratégiáját kell most meg­határoznunk, papírra vetnünk? Most kell mérlegelnünk, hogy mi lesz előnyösebb a szlovákiai mezőgazdászok, és tágabb érte­lemben a vidéken élők számára 2013-ig vagy még tovább, milyen fejlődési tendencia valósuljon meg a jövőben. Sokan kifogásolják pél­dául, hogy Szlovákiában kevés az egy hektárra eső számosállat-állo­mány. Azt javasolják, a helyzet ja­vítása érdekében ezt a tényt be kell dolgozni a 2009-től érvényes alapelvekbe. Előrelátónak kell azonban lennünk, hiszen ha ezt most rögzítjük, akkor két év múlva már támogatási alapfeltételként jelenik meg. Azért is indokolt az óvatosság, mert 2009-től például minden termelőnek teljesítenie kell az EU-s környezetvédelmi rendeleteket is. Ha a kifizetéseket az állatállományhoz kötnénk, ak­kor egyrészt művileg felvernénk a jószágok árát, másrészt az a vállal­kozás, amelyik 2009-től nem tud­na eleget tenni a szigorú környe­zetvédelmi követelményeknek, nem kaphatna támogatást. Ahhoz, hogy 2009 után is él­vezzék termelőink az EU-s tá­mogatási rendszer előnyeit, egyrészt az agrárkifizető ügy­nökségnek (PPA), másrészt az őstermelőknek kell felkészülni­ük a reformra. Az előbbi nyil­Az általunk kitűzött irányvonal helyességét alátámasztja az a tény is, hogy amíg 2002/2003-ban még csak 4-200 vállalkozás kérvényezett agrártámogatásokat, addig idén már 14,5 ezer Fotó: Somogyi Tibor ván eleget tud tenni a feladat­nak, ha abban az ütemben tör­ténik a felkészülés, amelyet a PPA éppen az Ön minisztersége alatt tanúsított. Feltételezzük, hogy ez így lesz. Mindenesetre precedens már van rá: a PPA mintegy másfél év alatt létrehozta mindazt, ami nálunknál fejlettebb országok­ban évekbe tellett. Én sokkal in­kább az őstermelők miatt aggó­dok, hiszen a CAP-reform értel­mében a közvetlen termelői tá­mogatások kifizetését 2009 után további feltételekhez kötik. A termelőknek például 18 szigorú környezetvédelmi, állatjóléti, - jelölési és -egészségügyi, vala­mint közegészségügyi és élelmi­szer-biztonsági rendeletnek, irányelvnek keli megfelelniük... Épp ezért fontos, hogy megfon­toltan alapozzuk meg a jövőbeni támogatási irányelveket. Az előbbi, állatállományra vonatko­zó példánál maradva megtörtén­hetne, hogy valamelyik agrárvál­lalkozó csak azért maradna ki a támogatásokból, mert nem tud maradéktalanul eleget tenni a híg trágya tárolására vonatkozó szi­gorú előírásoknak. Ha viszont a támogatási kritériumokat nem vonjuk össze, akkor az adott vál­lalkozásnak nem kell feltétlenül állattenyésztéssel foglalkoznia vagy azt egy különálló alvállala­ton keresztül végezhetné, amely nem részesülne állami támogatás­ba. így az anyavállalat is fejlődne, és lehetőségeihez mérten fejleszt­hetné az állattenyésztést is. A szlovákiai mezőgazdaság és vidék további fejlődése szempontjából létszükséglet, hogy a cégek jól működjenek, és meg tudják szólí­tani, fizetni a fiatalokat, ellen­kező esetben a falvak elöreged­nek, kiürülnek, s akkor hiába a farmtámogatási rendszer. Már Nyugat-Európában is problémát okoz, hogy az agráriumnak nincs társadalmi megbecsültsége. Ha a helyzeten nem tudunk rövid időn belül és hatékonyan változtatni, akkor bármilyen támogatást talá­lunk ki és bármennyi pénzt fize­tünk ki, az őstermelők kiöreged­nek, és nem lesz, aki megművelje a földet, karban tartsa a környeze­tet, ami Szlovákia esetében az or­szág területének 86 százalékát te­szi ki. A CAP-reformmal tehát nemcsak egy-két ágazat, például a tej vagy a sertéshús időről időre felmerülő eladási problémáit kell orvosolni, hanem gondolni kell arra is, hogy egy-egy ilyen döntés­nek messzemenő hatása lesz a vi­dékre is. Személy szerint mindig arra törekedtem, hogy a problé­mákra hosszú távú megoldást ta­láljak. Sajnos a rendszerváltás utáni Szlovákiában rajtunk kívül eddig egyetlen politikai szubjek­tum sem tekintett a mezőgazda­ságra és a vidékre integrált egy­ségként. Egyszerűsítve, milyen lesz a szlovákiai agrárium és a vidék 2007-től, illetve 2009-től? Ez teljes egészében tőlünk függ. Ha a folyamat alakításába bevon­juk az agrártermelőket, a közsé­geket, a civil szervezeteket, akkor javulás történik majd. Tehát profitálhatunk a CAP- reformból? Egyértelműen. Az általunk kitűzött irányvonal helyességét alátámasztja az a tény is, hogy amíg 2002/2003-ban még csak 4200 vállalkozás kérvényezett ag­rártámogatásokat, addig idén már 14,5 ezer. És még mindig vannak olyan gazdasági egysé­gek, amelyek nem igényeltek tá­mogatást. A támogatások előnyét közvetve a földtulajdonosok is él­vezik, hiszen telkeik után maga­sabb földbérleti díjat kaphatnak. Profitálnak a falvak is, mivel be­vételek képződnek, és csökken a munkanélküliség. S vajon megtörténhet-e az el­lenkezője is, hogy önmagunkat fosszuk meg az uniós források­tól, mondjuk csak azért, mert a 2008. december 31-ig tartó sorsdöntő időszakban hiány­zott a kellő előrelátás? Sajnos, ez a veszély is fennáll. Két évvel ezelőtt még azt mond­tam volna, ha létrehozzuk és üzembe helyezzük az agrárkifi­zető ügynökséget, akkor a nehe­zén már túl vagyunk. A CAP-re­form ismeretében leszögezhető: lehet, hogy a jelenlegi 14,5 ezer kérvényező közül a fele csődbe megy, csak azért mert lesz támo­gatásra jogosult. Ezért sorsdöntő számunkra ez a 2009-ig tartó időszak. Az Egységes (összevont) Gazda­ságtámogatási Rendszer (angol rö­vidítése SPS) bevezetése egyik rendkívül fontos eleme a közösségi agrárpolitika reformjának. Az új tá­mogatási rendszer lényege, hogy a közvetlen termelői támogatásokat függedemtni a termeléstől. A tá­mogatási jogosultság történelmi alapon megszerzett alanyi joggá változik, ami megilleti a termelőt, függetlenül attól, hogy mit termel. Fontos jellemzője a rendszernek, hogy a támogatási jogosultság el­adható földdel vagy föld nélkül is. A jogosultság birtokosa azonban csak akkor tudja a hektár alapú tá­mogatást igénybe venni, ha támo­gatható mezőgazdasági terület van a használatában (saját tulajdonú vagy bérelt terület), illetve csak annyi hektár támogatásról szóló jo­gosultság után vehet igénybe támo­gatást, amennyi mezőgazdasági te­rületet igazoltan használ. A támogatási jogosultságok meghatározására két módszert kí­nál a tagállamoknak az 1782/2003 EK-rendelet. Az egyik módszer a történelmi alapon történő jogosult­ság-meghatározás, a másik a regio­nális módszer. A regionális rend­szerben a régió (ország) részére já­ró összes termelői támogatást el­osztják a régió (ország) összes mezőgazdaságilag hasznosított, tá­mogatható területével. A hányados adja az 1 hektárra jutó támogatást. A regionális rendszerben tehát a hektáronkénti támogatás mértéke azonos minden gazdaság esetében, függetlenül attól, hogy intenzí­vebb, állattenyésztést is folytató gazdaságról vagy extenzívebb gaz­daságról van szó. A regionális rend­szer egyszerűbb az adminisztráció szempontjából, hiszen csak azt kell ellenőrizni, hogy mekkora terület van az igénylő használatában. Mégsem alkalmazzák tisztán a re­gionális módszert a tagállamok, gatások jelentős újraelosztásával jár. Helyette inkább az úgynevezett kombinált vagy hibrid modellt al­kalmazzák. Ez a modell a regioná­lis rendszer változatának tekint­hető, ahol néhány ágazathoz kötött támogatást kiemelnek a regionális (nemzeti) támogatási borítékból és azt a történelmi módszer szerint csak azok a gazdaságok kapják, melyek érintettek az ágazatban. (Ilyen például a tejtermelés utáni támogatás.) Ezt a támogatást is ter­meléstől független formában, terü­let alapon kapja meg a termelő, úgy hogy a részére járó támogatást elosztva a gazdaság támogatható területével, azt hozzáadják a régió­ban megállapított egységes terület alapú támogatásához. Ä tagállamoknak 2007-től szak- tanácsadói rendszert kell működ­tetni, melynek feladata a termelők tájékoztatása a reform által beveze­tett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban. (Támogatási jogo­sultság meghatározása, eseti sérel­mek kezelésével kapcsolatos taná­csadás, a kölcsönös megfelelés tel­jesítésével kapcsolatos előírások, termelői kötelezettségek ismerteté­se stb.) Az EU rendelete csak a szaktanácsadó rendszer létrehozá­sát úja elő, meghatározva, hogy azt milyen feladatok ellátására kell lét­rehozni. Semmilyen előírást nem tartalmaz azonban a rendszer kia­lakításának módjáról. A CAP-reformon belül a végre­hajtás szempontjából egyik legkriti­kusabb intézkedés a kölcsönös megfelelésre vonatkozó követelmé­nyek ellenőrzése. A reform a köz­vetlen támogatás kifizetését további teltételekhez köti: a termelőnek 18 környezetvédelmet, állatjólétet, -je­lölést és -egészségügyet valamint közegészségügyet és élelmiszer-biz­tonságot érintő rendelet előírásai­nak kell megfelelni. Ha ez nem va­lósul meg, a támogatást csökkentik vagy megvonják. (MMG-KÉSZ) C*f • • Ministerstvo kultúry SR • Konto Orange - Šanca pre váš reglón We(tate Partner • Illyés Közalapítvány • Nevltel • TrioD • Comont • CZ Slovakia • Transpetrol • Tauris Danubius • Sikkaton • Moon • Valeur llWľMfW . , v f • Kanovits • Eurostav ' J ' " I tjflleur

Next

/
Thumbnails
Contents