Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-16 / 138. szám, péntek

10 Olvasók oldala - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Visszhang a Szülőföldünk június 7-i számában megjelent, Másfél évig Szepsiben tanítóskodott című cikkre Szepsi tiszteli a múlt emlékeit Érdeklődéssel olvastam Kozsár Zsuzsanna írását Egressy Béni Szepsiben töltött rövid idejéről. Más­fél éves tevékenység is megérdemli, hogy emléket állítsanak neki. Helyesen döntött erről városunk ve­zetősége. GYŐRI SAROLTA Szepsi a népek országútján, hármas útelágazásnál fekszik. Őseink elismerték a tudás szük­ségességét. Már évszázadokkal ezelőtt iskolák működtek az ak­kor még túlzásnak nevezett vá­roskában. A katolikus és a refor­mátus egyház egyformán birto­kolt kántortanítói lakást, amely mellett az egyetlen tanterem volt. A temetőben még fellelhető Gável Ferenc katolikus tanító síremléke. Kóta Sámuel refor­mátus iskolamester ósdi kőfejfá- ja gondolom a halottasház falá­nál őrködik a többiekkel együtt. Szepsi tiszteli a múlt emlékeit. Gyermekkoromban, az első Csehszlovák Köztársaság idején a régi iskolatermeket mindkét egyház közösségi helyiségnek használta. Mindkét tanítólakás az egyházé volt. A katolikus kör és a református otthon normáli­san működött. Szepessy Gyula bácsi, galamblelkű tanítónk már kisiskolás korunkban mesélte nekünk, hogy Egressy Béni a re­formátus iskola pedagógusa volt. Ott lakott az otthon szom­szédságában levő kis szobácská­bán. Bibliaóra alkalmával három kíváncsi csitri megkérte Orémus Endre tiszteletes urat, engedje meg, hogy bekukkantsunk Egressy Béni hajdani szobácská­jába. Semmi akadálya - mondta ő. Szent borzadállyal léptünk be a tenyérnyi helyiségbe. Néhány ósdi bútordarab, nagy faláda és kicsi vaskályha volt a berende­zés. Arra a régi élményre már csak én emlékszem, mivel hár­munk közül egyedül én élek még. Szent borzadállyal léptünk be a tenyérnyi helyiségbe. Néhány ósdi bútordarab, nagy faláda és kicsi vas­kályha volt a berendezés. Jött a háború, elmúlt a hábo­rú, egy ideig még jártunk az ott­honba. Örültünk, hogy a ko- runkbeli fiúk levették a katona- ruhát, hazaszállingóztak. Kedves összejöveteleket ren­deztünk ott. Fiatalok voltunk, és egy kicsit koravének. Tapaszta­latokat szereztünk. Felszabadu­lás volt a gyűjtőneve minden­nek. A vallás üldözésének, an­nak is, hogy szabadon lehetett (azóta is) átírni, átszámozni, át­rajzolni az ingatlanokat. Az Egressy Béni-dombormű- nek annak a háznak a falán len­ne a méltó helye, ahol a rövid másfél évet töltötte Szepsiben. A hajdani épület azonban „átí­ródott”, és a református egyház hasztalan próbálta visszaszerez­ni. A katolikus oldalon hasonló- helyzet uralkodott. A múlt században két dalárda volt Szepsiben: katolikus és re­formátus. Ma is kettő van, az egyik Egressy Béni nevét viseli. Csakhogy manapság a kórusok tagjai nem tudják mi a különb­ség a verseny és a rivalizáció kö­zött. Mi ez? Háborús sérülés? Felszabadulás? v.# HE-PE 8-21 I Hívjon ingyen ~ 0800 100 100 ŽILINA, Pri celulózke BRATISLAVA, Panónska cesta 39 KOŠICE - NAD JAZEROM, Napájadlá 12 1 430 Sk/hótól 179 000 Sk 1 270 Sk/hótól 189 000 Sk 1 580 Sk/hótól 189 000 Sk 990 Sk/hótól 119 000 Sk •U u'-St 1 160 Sk/hótól 139 000 Sk BP-6-12619 Négyajtós ŠKODA FABIA, 2001, 1,4i, szervó, légzsák Szlovákiában újonnan eladott, 1. tulaj., szervizkönyv KE-1Ó9DY. ŠKODA OaAVIA riasztó. BA-878CZ. légzsák, Négyajtós RENAULT MEGANE, 1999, 1 .ói, ABS, szervó központi zár, el. alblakzáró, el. tükörbeáll., klimatizáció 4 légzsák, váltózár. MT-807AU. 1998 lói ABS szervó iKBh 1 410 Sk/hótól Négyajtós OPEL VECTRA, 1997, 2.0i, ABS, szervó központi zár, tempómat, el. alblakzáró, el. tükörbeáll. fűthető ülések, aut. klimatizáció. BA-Ó99IG. Négyajtós FORD ESCORT, 1997, 1.4i, szervó, központi zár, légzsák, Szlovákiában újonnan eladott, 1. tulaj., szervizkön w. BA-208CM. OPEL ASTRA COMBI, 1998, 2.0Di, automata, ABS, szervó, 4 légzsák. KM-564AK. 86x 22x MEGANE 173x FABIA OC7AVIA 0%-tói RÉSZLETFIZETÉS MÁR 820 Sk/hótól ŠKODA FELICIA COMBI 99 000 Sk TOVÁBBI 196x AAA 19?8, K3i,' központi zár, el. tükörbeáll., Szlovákiában újonnan eladott, l. tulaj. ZA-890AG. A KÉPVISELETEINKNÉL pH 21X ___ASTRA 17 x VECTRA \ ESCORT A világ minden tájáról érkeztek zarándokok (A szerzők felvétele) Június elején részt vettünk a 439. csíksomlyói búcsún Csíksomlyó, Székelyország csodája BOTH JÓZSEF, FÖLDESSY LÁSZLÓ Június elején részt vettünk a 439. csíksomlyói búcsún, amelyet 1442-től pünkösd szombatján tar­tanak. János Zsigmond erdélyi fejede­lem erőszakkal akarta rábírni a szé­kelyeket az unitárius hitre. Ekkor Hargita népe hitük védelmére csa­tát vívott, és a győzelem után visz- szatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának. Ennek emlékére indult el a pünkösdszom- bati zarándoklat. Erdélykutató barátunk, Geren­dás Lajos jóvoltából a gyergyóalfalvi egyházközösség ke­resztaljával érkeztünk a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nye­regbe. A szentmise-áldozatot a sza­badtéri Hármashalom-oltár előtt mutatták be, s célja a Boldogságos Szűz Mária iránti tisztelet kinyilvá­nítása. A szentmisét Majnek Antal kárpátaljai római katolikus püspök celebrálta. Amit tapasztaltunk, a Lélek ki­áradása volt. Aki ott volt, s hagyta, hogy megérintse lelkét a láng, az megérezhette, amit az apostolok érezhették az első pünkösdkor. Kö­rülbelül ötszázezer magyar gyűlt össze, és őszintén örült egymás­nak. A világ minden tájáról érkez­tek zarándokok. A Csíksomlyó magazinból idéz­ve: „A székelység ősi búcsújáró szo­kása mára már egyetemes magyar szokássá vált. Pünkösd táján meg­indulnak a Kárpát-medence ma­gyaljai Csíksomlyó felé, hogy csat­lakozzanak az apáik útján vonuló erdélyi keresztaljákhoz. A Somlyó- hegyek nyergébe felkapaszkodó százezrek spirituális élménye oly mélyreható és meghatározó, hogy a zarándokok száma évről évre nő.” És valóban felemelő érzés volt nézni a színes népviseletbe öltözött székelyföldi zarándokokat. Székelyföld Erdély legjelentő­sebb magyarlakta vidéke. Éreztük a vendégszeretetét. Barátunk révén találkoztunk Lőrincz György székelyudvarhelyi íróval. Utunkba belefért még a kerámiaiparáról hí­res Korond, Farkaslaka (Tamási Áron szülőhelye), a Nyikos patak völgye, Szováta (Medve tó) és a szépséges Nyárádmente. Útban hazafelé Kolozsváron is megálltunk, és mikorra a délibábos Hortobágyon vezetett az utunk, tudtuk, a szívünk egy része ott ma­radt a Székelyföldön. Csodálatos volt minden. Köszönjük erdélyi vendéglátóinknak. Reakció Szakszón Anna tegnap megjelent levelére Kesernyés válasz - mégiscsak nyilvánosan JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mivel Szakszón Anna nem vita­indítónak szánta a cikkét, én is úgy gondoltam, válaszolok neki e-mai- len keresztül. De mivel a Sors és mások a számításaimat elég fur­csán keresztülhúzták, s ezáltal megszólítottak, kénytelen vagyok a széles nyilvánosság előtt (meg)vé- deni az álláspontomat. Természetesen tudok róla, hogy voltak kísérletezések már a kilenc­venes években az ún. népi szer­kesztett játék mint műfaj határai­nak a meghatározásával, de ez a kí­sérlet itt is és később a szepsi Egressy Béni Fesztiválon is kudarc­ba fulladt. Ezért is hangoztatták mind Dunaszerdahelyen, mind Szepsiben, hogy mivel színházi fesztiválokról van szó, a hangsúly arra helyeződjék át, hogy a népi ha­gyományok, ünnepkörök és játé­kok dramatikus feldolgozása kerül­jön előtérbe. Az idei Duna Menti Tavaszon ennek mindössze egy elő­adás, a dunaradványiak régi falusi hagyományokat, szokásokat fel­dolgozó előadása tett eleget. Az előadások után zsűritagok­kal, szervezőkkel és később civilek­kel is beszélgettünk erről, s több­nyire egyetértettek ezzel a megálla­pításommal. Amit ugyanis a bélyiektől és főleg az őket követő felediektől és losonciaktól láttunk (s őket volt alkalmam több folklór­fesztiválon is látni), az szinte kizá­rólag folklórelemeket tartalmazott. Ami a hangulatot illeti, tudom, hogy egy keleti gyereknek óriási él­mény, hogy eljuthat a távoli nyuga­ti végekre, viszont tapasztalt szer­vezőként azt is tudom, hogy müyen lehetőségek vannak (voltak), s mi az, amit ebből a gyerekek kaptak. A csoportok jöttek, lejátszották az előadásukat, többnyire meg se néz­ték a többi csoport előadását, aztán elvonultak a szállásukra. A délutá­ni műsorokon alig láttam embert (s ez független volt az időjárástól), s bizony nem is igen akadt, aki fog­lalkozott volna ezekkel az embe­rekkel, mert szervezőt alig láttunk. Biztos hatalmas élmény lett volna A dzsungel könyve is, ha áldoztak volna rá. Higgye el, soha nem azt kell néz­ni, hogy mit kaptunk, hanem azt, hogy mit kaphattunk volna. A szín­játszók mezőnye egy nagy család, s egy ilyen fesztiválnak az a lényege, hogy a résztvevők igazi, családias hangulatban tudják magukat né­hány napig, s érezzék azt, hogy mindenki fontos láncszem a gépe­zetben, s figyelnek rájuk. Ez hiány­zott, s ehhez bizony semmi köze nem volt esőnek, szélnek, netán az annyit emlegetett pénzhiánynak. « « 4 € I

Next

/
Thumbnails
Contents