Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-02 / 126. szám, péntek
14 Ízvilág ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 2. www.ujszo.com ÍZLET Enni vagy nem enni GRENDEL ÁGOTA Egy-két évtizeddel ezelőtt a nők mindig holnap kezdtek fogyókúrázni. A súlytöbblet örökzöld téma volt, de elsősorban azokat izgatta, akik a minidivat idején szerették volna ugyanúgy villogtatni kecses lábukat, formás térdkalácsukat, mint az elöl deszka, hátul léc, mindenesetre irigylésre méltó tinik. Az volt a gond, hogy túlságosan nagy volt a kísértés, nem volt divat a vegetáriánus étkezés, sem a zsírtalan, íztelen, szagtalan koszt. Kenyérből, péksüteményből sem volt akkora választék. Volt kifli, zsemle - fehér lisztből -, fehérkenyér meg köménymagos, valamint amelyet mi otthon kiütésesnek hívtunk, a szlovák neve ugyanis így szólt: vyrážkový, de lehet, hogy essel írták, arra már nem emlékszem. Paprikát, paradicsomot zsíros kenyérhez fogyasztottunk, melyet az akkori helyesírási tanácsadó szótár tévedésből egybe út, ezt a tévedést azzal magyarázták, hogy a proletariátushoz közelebb áll a zsíros, mint a vajas kenyér, a burzsujok eledele. Salátát rántott vagy egyben sült húshoz ettünk, egyéb zöldségféle a levesben főtt vagy főzelék alakot öltött, jó vastagon berántva liszttel, hogy tartósan kössön a gyomorban. A dolgozó édesanya nem sportolt sem fitneszteremben, uszodát sem látogatott, legföljebb vasárnap pakolta tele étellel-itallal a kosárkát, szatyrot, kinek mije volt otthon, és indult kirándulni a hegyekbe, ahol az első padnál letáborozott a társaság, és azon nyomban elkezdte a Terülj, terülj, asztalkám című mese dramatizált változatának családi előadását. Nyáron ugyanez folyt a vízparton. Valójában nem is kellett különösebb gondot fordítaniuk a testedzésre, eleget főztek, mostak, bevásároltak, takarítottak, lépcsőztek - és most csak a városi anyukákról szólok, a falusiaknak ott volt a kert, a háziállatok. Ők töb- bé-kevésbé ahhoz a nemzedékhez tartoztak, melynek hegyvidékül ott a szennyes, levegőváltozásnak a padlás. Annyi női sofőr sem volt, bizonyára sokan emlékeznek még a kicsi vagy kocsi jelszóra. Twiggynek hívták azt a kellemetlen modellt, aki ráébresztette az asszonyokat, nem szépek a gömbölyded formák. És megindult a harc a harminchatos ruhákért. Egyesek be is spájzoltak ebből a méretből, mondván, ez ösztönzi őket arra, hogy lefogyjanak. Hogy öt-tíz év keserves kilóharc után mégis meg kellett válni a készlettől, arról nem szívesen beszélnek. Mára pedig odáig fajultunk, hogy legalább minden második nő fogyókúrázik. Zavarba jövök, ha ismerőseim rám köszönnek, zavarba jövök. Hol is láttam ezt a sápatag, savanyú képű cémaszálat? Ja, hogy nem is olyan rég vidáman guruló pamutgombolyag volt? Köszöni, jól van. Igaz, még gyümölcsöt sem ehet, mert az is tartalmaz cukrot, esténként halálra izzadja magát valamelyik tornateremben, a félje válással fenyegetőzik, mert üres a hűtő, elmaradt a sör a vasárnapi ebédek után, holott akkor olyan jókat beszélgettek, és mert most egyre- másra piszkálja egykor oly kedves pocakja miatt. Kenyér? Még a gyerekek sem kaphatóak, jó előre vigyázni kell a vonalaikra. Nyáron nincs fagyi, csoki soha, nekik legföljebb frissen facsart gyümölcslé vagy szénsavmentes ásványvíz dukál. Megértem azt, aki hisz a reinkarnációban. Következő életében lehet, hogy csontsovány marad mindvégig, és azt, valamint annyit ehet, ami és amennyi összeszűkült gyomrába belefér. No de aki csak egyszer él? ÉTELTÖRTÉNELEM Élvezetes leírása az jó magyar ételeknek - 55. A dió-torta Egy tálba tegyünk tíz tojás sárgáját és tíz kanálnyi czukorport; ezeket keverjük jól össze habosra, a mi körülbelül fél óra alatt következik be. Ekkor tegyünk bele tíz kanálnyi lisztet; aztán a tojás fehérének habját is elegyítsük lassanként a tojás sárgás czukor közé. A tojásos czu- korhoz ne egyszerre elegyítsük a diót, lisztet és a tojáshabot, hanem mindezeket felváltva keverjük ösz- sze, nehogy hab nélkül igen kemény legyen a tészta. Tegyük vajjal kikent torta-formába - jó magasan öntve - és süssük sütőben csendes, egyenlő tűz mellett. Mikor szépen felemelkedett és megpirul, vegyük ki és vegyük le róla a torta-formát. Készítsünk reá czukor-jeget a következő módon. Három tojás fehérét három nagy kanálnyi por- czukorral keverjünk jól el, körülbelül egy óra hosszáig, mig könnyű hófehér és habos lesz. Ekkor papirtölcséren át csináljunk a torta tetejére csinos czifraságokat. Díszítsük fel befőtt gyümölcsökkel, aztán tegyük újra be meleg sütőbe, hagyjuk ott néhány perczig, hogy a czukorhab megszáradjon rajta. Tálalás előtt vagdaljuk fel czikkekbe; de azért hagyjuk egy darabban. Az ilyen czukor-jeget és befőtt gyümölcs díszítést minden tortára alkalmazhatjuk. VALÓDI MAGYAR SZAKÁCSKÖNYV Az 1800-as évek végén jelent meg Zilahy Ágnes szakácskönyve, melyet maga Jókai Mór ajánlott a nagyközönségnek, s melynek receptgyűjteménye izgalmas kalandot jelenthet a ma háziasz- szonyánakis. Amellett, hogy változatos főznivalót talál benne, kortörténetnek is igen érdekes, íme, ebből olvashatnak szemelvényeket korhű nyelvezetben és helyesírással. Ha kicsi a lakás, büfét készítünk, ha mégis asztalhoz ültetjük a vendégeket, szépen megterítünk A vendéglátás felélesztéséért -1. A vendégeskedés mára szinte kiment a divatból. Mégse kellene azt tartani, hogy a vendég sorscsapás, hogy belerokkanunk, ha egy tucatnyi rokon, ismerős, barát összejön nálunk. Ha kicsi a lakás, nincs akkora asztalunk, hogy mindenkit leültessünk köréje, büfét készítünk. A fiatalabb korosztály jobban kedveli a vendéglátásnak ezt a formáját. KOPASZ-K1EDROWSKA CSILLA Ha mégis asztalhoz ültetjük a vendégeket, szépen megterítünk. Az abroszon, a szalvétán, a poharakon kívül az ünnepi teríték elmaradhatatlan kelléke a virág, a zöld ágak. Nem kevésbé fontos a helyiség megvilágítása. A gyertyafény meghittséget sugároz, és az se mellékes, hogy mérsékli a cigarettafüstöt. T erítés: A kifogástalan tisztaságú abroszra (nem kell okvetlenül fehérnek lennie, de arra ügyeim kell, hogy egyformán takaija el az asztal oldalait, viszont ne legyen akkora, hogy a vendégek térdére lógjon) először a lapos-, arra a mélytányért tesszük (az asztal szélétől két centire), a kompótos-, valamint salátástál balra kerül. Ha több fogást szolgálunk fel, az evőeszközt úgy helyezzük el, hogy legszélére tesszük azt, amelyikre a leghamarabb lesz szükség; a villát a tányér bal oldalára, a késeket a jobb oldalra, az élükkel befelé. (A balkezeseknek fordítva terítünk!) A leveseskanalat jobb oldalra tesz- szük (a kések közé), a desszertes villát és a kávéskanalat a tányér fölé, nyelével jobbra (balkezeseknél fordítva). A szalvétát (színben harmonizáljon a terítővei és az étkészlettel) tehetjük a villához, de a tányérra is. Az asztalra annyi poharat teszünk (személyenként), ahány féle italt szolgálunk fel, ferdén rakjuk őket egymás mögé, olyan sorrendben, ahogyan az italok követik egymást, de a fő poharat (borosat vagy söröset) a kés hegyéhez tesszük. Finom porcelán étkészlethez talpas pohár illik, a kerámia készlethez normál pohár is megfelel. JA ülésrend: A főhely az asztal közepén van, t szemben az ajtóval, a sorrendben második vendég a díszvendég jobbján, a harmadik vele szemben foglal helyet. (Ne ültessük a vendégeket túl szorosan, személyenként 60-80 cm-t számítsunk.) Az idősebbek a főhelyhez közelebb foglalnak helyet, a fiatalabbak távolabb. A háziasszony mellett férfi-, a házigazda mellett női vendég ül. Házaspárokat nem ültetünk egymás mellé. Ha lehetséges, férfiak- nők felváltva üljenek, a háziasz- szony az ajtóhoz legközelebb, hogy bármikor könnyen kimehessen a konyhába. A férfiak kötelessége szórakoztatni a mellettük ülő hölgyeket - korra, szépségre való tekintet nélkül, udvariasan odanyújtják a kenyérkosarat, apró szolgálatokat tesznek, italt töltenek. (A kemény ital kínálása a házigazda joga és kötelessége.) Tilos az alkoholt erőltetni. Ha nagyobb társaság jön össze, mindig a közvetlenül mellettünk ülőkkel folytatunk társalgást. Az ételt tálakban tesszük az asztalra - vagy középre, a háziasszony vagy a díszvendég elé. Ha a tál körbejár, mindig balról jobbra adjuk, hogy a mellettünk ülő balról vehessen belőle. Ha tányéron szervírozMóra Ferencné szakácskönyvében találtuk ezeket a képeket Akkoriban a köznapi reggelit és ebédet is ilyen gazdagon terített asztalon szolgálta fel a háziasszony. Az ünnepi terítéshez meríthetünk belőlük ihletet. Reggeli teríték: A - asztal, 1 - méztartó, 2 - kuglóf, 3 -vajtartó, 4 - sütemény, 5 - tejszíntartó, 6 - teáskanna, 7 - cukortartó, 8 - szendvics, 9 - pirítóskenyértartó, 10 - rum, 11 - só, 12 - virágváza. zuk az ételt, akkor viszont mindig 1 Í it hogyan tálalunk: támyérban), édességet, gyümöljobbról tesszük a vendég elé. Az Előételt desszertestá- csőt,sajtotdesszertestányéron. italt is jobb oldalon állva öntjük, de # W * nyáron, de ha szaftos, a piszkos edényt balról vesszük el. akkor nagy lapostányéron. A levest fát hét múlva elolvashatják, Az anyagból készült szalvétát mélytányérban (esetleg csészé- mit mivel eszünk, s hogy mihez evéskor az ölünkbe tehetjük, de a ben), a fő fogást nagy tányéron (de milyen italt kínálunk. papírszalvétát nem! ha a főétel halászlé, akkor mély-
