Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-15 / 137. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2006. június 15., csütörtök 3. évfolyam 24. szám A versmondok két költeménnyel készüljenek! Kulcsár Tibor vers- és prózamondó verseny FELHÍVÁS A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zete és a Pozsonyi Casino mellett működő VIDÉO Alapítvány 2006 novemberére hagyományteremtő szándékkal meghirdeti a Kulcsár Tibor vers- és prózamondó ver­senyt. Kulcsár Tibor 1960-tól 30 éven át a pozsonyi magyar gimnázium ta­náraként működött. Munkája mel­lett a felvidéki magyar vers- és pró­zamondó versenyek aktív szerve­zőjeként számos fiatal tehetség fel­fedezője, majd támogatója volt. Megalapítója volt a legendás, szá­mos országos díjat nyert Forrás Iro­dalmi Színpadnak is. 1971. szep­tember 1-jétől az Ifjú Szivek Ma­gyar Dal- és Táncegyüttes igazgató­jaként tevékenykedett, de a pozso­nyi magyar iskolával haláláig nem szakította meg a kapcsolatot. A verseny meghirdetői tudatá­ban vannak, hogy számtalan ha­sonló, nagy múltú, magas színvo­nalú hazai és nemzetközi megmé­rettetés szólítja meg az irodalom- kedvelő diákokat és tanáraikat. Vi­szont éppen e versenyek értékelé­sében hiányolja gyakran a zsűri a szlovákiai magyar irodalom alkotá­sainak megjelenését. A Kulcsár Ti­bor vers- és prózamondó verseny meghirdetésével a szervezők e hi­ányt szeretnék pótolni: céljuk a szlovákiai magyar irodalom alkotá­sainak megszólaltatása és népsze­rűsítése, és nem utolsósorban tisz­telgés e kiváló pedagógus és ember emléke előtt. A versenyt az alapiskolák nyolca­dik és kilencedik osztályos, a négy- osztályos gimnáziumok, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok har­madikos és negyedikes, valamint felső tagozatos diákjai számára hir­detik meg két kategóriában. A vers­mondók két költeménnyel készül­jenek: az egyik egy szlovákiai ma­gyar költő (ajánlott Kulcsár Tibor) műve legyen, a másik pedig egy, az 1956-os magyar forradalomhoz kö­tődő alkotás, mivel a szervezők a magyar történelem e jelentős ese­ményének 50. évfordulója előtt is tisztelegni szeretnének szavalóver­senyünkkel. A prózamondók egy szlovákiai magyar író alkotásával indulhatnak a versenyen. A szerve­zők egyben felkérik Kulcsár Tibor volt tanítványait, tisztelőit, hogy vegyenek részt a rendezvényen egy Kulcsár Tibor-vers versenyen kívüli előadásával. A versenyre jelentkezni lehet a gimnázium címén vagy a kul- csarm@gdunaba.sk címen (a je­lentkező lap megtalálható a www. gdunaba.sk honlapon). A jelentke­zés határideje 2006. október 6. El­érhetőségek: ZŠ a Gymnázium s VJM - Pozsonyi Magyar Tannyelvű AI és Gimnázium, Dunajská 13,814 84 Bratislava, az iskola titkárságá­nak telefonszáma: 02/52964315, fax: 02/52927769. (ú) Gömöri honismereti tábor A Gömöri Ifjúsági Társaság július 17. és 22. között negyedik alka­lommal szervezi meg honismereti vándortáborát az alapiskolák 6-9. osztályos tanulói számára. A szállás a tábor egész ideje alatt a rejdovai természeti iskolában lesz. A résztvevők számára napi há­romszori étkezést biztosítanak. A tábor ideje alatt a következő túrá­kon vehetnek részt a gyerekek: Dedinky, Ochtmái-aragonitbarlang, Berdárka, Geravy. Ezenkívül lesznek kommunikációs gyakorlatok, kézműves-foglalkozások, tábortűz, sportjátékok, activity, szalonna­sütés, vetélkedők, angol nyelvi játékok stb. A tábor részvételi díja: 1000 korona. Jelentkezni június 30-áig le­het. A tábor résztvevőinek létszáma legfeljebb húsz fő lehet. Cím: Gemerský mládežnícky spolok, ul. ak. Hronca 9/a, 048 01 Rožňava. Információk: 058/7329935,0908/192591. (ú) Témakörök: politika, gazdasági élet, média Budapesti Nyári Egyetem AJÁNLÓ Augusztus 17. és 20. között Bu­dapesten megrendezik a II. Kem- pelen Farkas Információs és VI. Márton Áron Nyári Szabadegyete­met A tudomány napos oldala - a végtelen egyetem címmel. A szer­vezők várják minden főiskolai és egyetemi hallgató jelentkezését, aki szívesen töltene el négy napot folyamatos tanulással, vitákkal, szórakozással. A nyári egyetem szakmai prog­ramjának témái: Politika és társadalomtudo­mány: az EU-csatlakozás következ­ményei a bel- és külpolitikákra, a csatlakozásra váró országok fel­adatai a politikai kultúra területén, kisebbségpolitika a Kárpát-meden­cében, politikai kultúra és kommu­nikáció a Kárpát-medencében. Gazdasági élet, management és marketing: a multinacionális gaz­daság szereplőinek hatása a csatla­kozó országok gazdaságára, üzleti szimuláció. Média: a média szerepe Európá­ban, a média helyzete Magyaror­szágon, találkozás újságírókkal és szerkesztési gyakorlatok. A szakmai programokon kívül filmklub, játékos városismeret, éj­szakai fürdőzés, kalandok, inter­netkalózkodás és sportolási lehető­ségek is várják az érdeklődőket! Je­lentkezési határidő: 2006. július 20. A részvételi díj: 5000 forint. Azok, akik ezután jelentkeznek, azok számára 8000 forint a részvé­teli díj. További információ és elekt­ronikus regisztráció: www.hik.hu , www.agorairoda.net , www.marto- naron.hu . E-mail: nyari_egye- tem@yahoo.com . (ú) Hrbáček Tünde, a Kincskereső országos helytörténeti verseny győztese kényszerből témát cserélt A mácsédi boszorkányperekről írt Hrbáček Tünde győzelmével a galántai Kodály Zoltán Gimnázium hírnevét is öregbítette (Szőcs Hajnalka felvétele) Galánta. A valódi kincs az a tudás és tapasztalat, amit az anyaggyűjtés során szerzett, ám bizonyára az a sikerélmény sem akár­mi, amit az országos ver­senyben elért első helye­zésért járó oklevél átvéte­lekor érzett. Akiről szó van, Hrbáček Tünde, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium másodikos di­ákja, a „Kincskereső” kö­zépiskolás kategóriájának győztese. GAÁL LÁSZLÓ Amint arról már írtunk, a Szá­nja Mária néprajzkutató által kez­deményezett, „Kincskereső” cím­mel meghirdetett helytörténeti verseny célja, hogy az abba be­kapcsolódó gyerekek a saját tele­pülésükhöz vagy az iskolájukhoz kapcsolódó történelmi értékeket, műemlékeket, neves személyisé­geket mutassanak be. Az alsó ta­gozatos alapiskolások az össze­gyűjtött anyagból albumot készí­tettek, a felső tagozatosok felada­ta olyan tízperces bemutató volt, amelynek része a számítógépről kivetített képanyag is, a középis­kolásoknak pedig egy hasonló be­mutatón kívül írásos dolgozatot is kellett készíteniük. Hrbáček Tünde Bornemissza Péter semptei prédikátor pályafu­tását és hányatott életútját mutat­ta be. „Eredetileg a szülőfalum, Nagymácséd történelméből sze­rettem volna valamit feldolgozni, de mivel több alapiskolás verseny­ző, köztük a húgom is ezt a témát választotta, inkább valami más érdekes dolog után néztem, így aztán Mácséd helyett a semptei prédikátor történetét dolgoztam fel” - árulta el Tünde. Hogy miért éppen ezt választotta? Mert Sempte közel, alig 4 küométerre van Nagymácsédtól, tehát a téma szó szerint is közeli volt. Azt is el­árulta, hogy legtöbbet az édes­anyja segített, aki magyar szakos tanár. Szanyi Mária segített a semptei várat megkeresni és kö­rüljárni, ugyanis az nem Semptén áll, mint ahogyan a neve alapján az ember gondolná, hanem Sze­redben. Nagyon lerobbant álla­potban van, ráférne a rekonstruk­ció, amint az a Tünde prezentáci­ójában szereplő fotókon is jól lát­ható. De egy 17. századi alapraj­zot is sikerült találnia. Az írásos dolgozat terjedelme 5-20 oldal lehetett, Tündéé 15 oldalasra si­keredett. A tízperces prezentáció nem is lett volna elegendő az egész anyag bemutatására, ezért a versenyen szóban, kivetített ké­pekkel ldsérve csak a legérdeke­sebb dolgokat mondta el. Bevallotta, őt leginkább Bor­nemissza írásai, a „Ördögi kísérte­tek”, a mácsédi boszorkányperek­ről szóló írások, meg a bájoló imádságok fogták meg. Tünde el­mondta, hogy az irodalom amúgy is nagyon érdekli, most a helytör­ténészi munkával is volt lehetősé­ge megismerkedni, és ezt is na­gyon érdekesnek találta. Ha lesz jövőre is Kincskereső verseny, Hrbáček Tünde bizonyára ott lesz. Verseny pedig valószínűleg lesz, mert Szánja Mária elárulta, hogy az egyes fordulóknak nagyon jó visszhangjuk volt, és ő reméli, hogy ez egy hagyományteremtő kezdeményezésnek bizonyul. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Szeptembertől minden más lesz A kislányom szeptemberben kezdi az iskolát. Vettünk már ne­ki iskolatáskát, tolltartót, hogy szokjon hozzá, szeptembertől megváltozik az élete. Aggódom érte, hogy nem tud majd beil­leszkedni az iskolai közösségbe, nem bír majd egyhelyben ülni 45 percig. Nagyon mozgékony kis­lány, tele van élettel, állandóan beszél. Hogyan készítsem fel az iskolakezdésre? Jelige: Iskolaérettség. Naponta játsszák el, hogy már iskolás, s tanulja meg, hogyan kell a tanintézetben viselkedni! Foglal­kozzon vele naponta otthon, sokat rajzoljanak, meséljen neki, tanítsa versikékre, mondókákra! A mese tartalmát kérdezze vissza, ha egyedül nehezen menne neki visz- szamondani, nem emlékezne már mindenre, akkor tegyen fel neki kérdéseket. Mindenre kérdezzen rá, ne elégedjen meg a mese rövi­dített tartalmával. Kérdezze meg, hogy kik szerepeltek benne, ki mit csinált, ki mit mondott, mi volt a probléma, hogyan oldották meg, ki oldotta meg, hol lakott, hová ment, milyen ruhája volt stb. A lé­nyeg az, hogy rászoktassa arra, ha beszélnek hozzá, akkor neki fi­gyelnie kell, s a hallottakat vissza is kell tudnia mondani. Ezek a me­sék eleinte rövidek legyenek, majd fokozatosan egyre hosszabbakat és hosszabbakat meséljen neki, s ha netán mesélés közben közbe­Dr. Hadas Katalin pszichológus szólna, akkor szóljon rá, hogy most figyelnie kell, majd a végén beszélik meg, hogy mi is történt a mesében. Bármit is rajzol a gyerek, minden a javát szolgálja: ügyesedik a keze, jobban fogja tudni uralni, s arrafelé vezetni, amerre az írott betű meg­kívánja. Hasonló szolgálatokat tesz, ha apró gyöngyöket fűz, vagy összerakós játékokkal játszik. Min­den, ami apró, és türelmet, pontos mozgássort igényel az összeillesz­tése, az elősegíti az íráshoz is fon­tos finom mozgás fejlődését. Bármit is csinálnak, arra ügyel­jen, hogy az adott helyzet hasonlít­son az iskolai órákhoz. Vagyis azt is mondja el neki, hogy ha az iskolá­ban írni fognak, akkor mindenki csendben lesz, senki nem fog be­szélni. Ha olvasnak, akkor figyelni kell, hogy tudja, miről is szól az ol­vasmány. Ha valamit esetleg köz­ben nem ért, ne kiabáljon be, ha­nem igyekezzen észben tartani, s ha befejeződik a mese, akkor kér­dezze meg, hogy az mit jelent. így az emlékezőképességét is tréninge­zi, hisz hosszabb ideig észben kell tartama a kérdést, amire majd vá­laszt vár. Nem biztos, hogy sikerül üyen házi módszerrel leszoktatni gyer­mekét az örökös beszédről, moz­gásról, ennek más oka is lehet, nem csak a neveletlenség. Ezért azt is ajánlanám, hogy vigye el pszicho­lógushoz egy iskolaérettségi kivizs­gálásra, ahol majd kiderül, hogy műiden téren iskolaérett-e a gye­rek. Ha nem, akkor el kell fogadni az iskolahalasztás lehetőségét. A nagyon izgága gyerekeknek szük­ségük van még egy évre, hogy leg­alább egy kicsit csillapodjon moz­gásigényük, s viselkedésük is úgy fejlődjön, hogy kevesebb gondot okozzon majd az iskolában. Kár lenne úgy küldeni iskolába, hogy még nem iskolaérett. Lehet­nek jó értelmi képességei, de ha képtelen lesz figyelni az órán, ak­kor azért is kaphat majd bejegy­zést, hogy nincs kész a feladata, ám nem azért, mert nem tudta vol­na megoldani, vagy leírni, hanem azért, mert elment a füle mellett, hogy mit is kell csinálni. Az örökös mozgásigény arra kényszeríti, hogy azon törje a fejét, hogy hol is és mikor mozoghatna egy kicsit, s nem a tanulás fogja motiválni. Nem büntetni kell azért, ha sokat mozog, hanem be kell biztosítani a számára a több mozgás lehetősé­gét. Fontos tudnia, hogy gyermeke miért olyan, amilyen, hogy ne olyan dolgokért büntesse, amiért nem tehet, sőt inkább segítséget, támaszt igényelne. Szeptemberig még van ideje arra, hogy kiderül­jön az igazság gyermeke viselkedé­sét illetően, s ha tudni fogja az okát, hogy miért üyen, akkor eltá­volításához megtalálja a módját, vagy a megfelelő szakember segít­ségét kérheti, aki segít majd a gyó­gyításnál. Kár lenne úgy küldeni a gyereket iskolába, hogy még nem iskolaérett (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents