Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-15 / 137. szám, csütörtök
12 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagy János kiállításának megnyitója Pozsony. Ma 16 órakor nyitják meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Nagy János szobrászművész kiállítását. A tárlatot, amely augusztus 27-ig tekinthető meg, Kerékgyártó István művészettörténész nyitja meg. A megnyitón közreműködik Écsi Gyöngyi előadóművész, (ú) Nádas Péter berlini akadémiai tagsága Nádas Péter írót a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választották- közölte kedden az intézmény. Nádassal együtt a tekintélyes akadémia tagja lett Martin Mosebach és Norman Manea is, mindketten írók. A Bukovinában született Manea 1986 óta New Yorkban él, az elbeszélőként, színházi szerzőként és kritikusként ismert Mosebach Frankfurtban. Nádas Péter Kertész Imréhez és Esterházy Péterhez hasonlóan a legismertebb kortárs magyar írók közé tartozik Németországban. Ösztöndíjas is volt, Kelet- és Nyugat-Berlinben egyaránt. 1993-ban megkapta az európai megértés előmozdítását jutalmazó Lipcsei Könyvdíjat. A Berlini Művészeti Akadémia élén hat évig (1997-2003) magyar író, Konrád György állt. (MTI) A hétköznapok költészete Rozsnyó. Ma délután 17 órakor felolvasással egybekötött beszélgetés kezdődik Király Levente budapesti költővel a GIT Közösségi Házban, az egykori könyvtár épületében (Akad. Hronca 9/a). A mai beszélt nyelvet és hétköznapi élethelyzeteket a költészetbe emelő, szinte mindent ironikus oldalnézetből szemlélő alkotó vélhetően irodalmi paródiakötetével aratja majd a legnagyobb sikert Rozsnyón. Nem csak klasszikusok, hanem kortárs szerzők játékos kipellengérezése is várható, és szó esik Király Levente prózai jellegű ténykedéséről is. Az est társszervezői a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, valamint a Szépírók Társasága, (juk) Olasz irodalmi díj magyar írónak A budapesti Olasz Kultúrintézetben ma 11 órakor bemutatják a Giuseppe Acerbi Irodalmi Díjat, amelyet 14. alkalommal adnak át. A díjat 1993-ban hozta létre a mantuai régióban levő Castel Goffredo városa azzal a céllal, hogy megismertesse az olasz olvasóval a kortárs világirodalom Itáliában kevéssé ismert alkotásait. Minden évben egy- egy nemzet prózairodalma kerül terítékre, idén a magyar. Tavaly három író: Grendel Lajos, Száraz Miklós György és Züahy Péter egy-egy olasz nyelven is olvasható munkáját válogatták be a versenybe. Az olasz zsűri egyetemi tanárokból, újságírókból, valamint Mantua és környéke könyvtárainak 300 olvasójából áll. Ők szavaznak arról, ki kapja a díjat Grendel Lajos (Einstein harangjai), Száraz Miklós (Az Ezüst Macska) és Zilahy Péter (Az utolsó ablakzsiráf) közül. A hivatalos díjátadás november 10-11-én lesz Castel Goffredoban, Giuseppe Acerbi (1773-1846) író, régész, muzsikus szülővárosában. (MTI) Irodalmi szimpózium a Konstantin Egyetemen Költészet és retorika ELŐZETES Nyitra. Költészet és retorika címmel irodalmi szimpózium lesz a Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, a tanszék, valamint a Szlovákiai Magyar írók Társasága rendezésében. A szimpóziumon jeles hazai magyar fiatal irodalmárok előadásait hallgathatják meg az érdeklődők. Bárczi Zsófia Mécs László költészetének homiletikai elemeivel foglalkozik előadásában, Molnár Marianna Pázmány Péter A fiáknak istenes neveléséről című munkájáról szól. Keserű József Szabó Lőrinc Tücsökzenéjét, Polgár Anikó pedig Jékely Zoltán ovidiusi elégiáit elemzi. Be- nyovszky Krisztián Az elhallgatás és az elhagyás alakzatai címmel a titok és az elbeszélés kapcsolatához fűz megjegyzéseket. A „portrévers” retorikája a kortárs költészetben címmel lesz hallható Csehy Zoltán előadása, Németh Zoltán pedig Parti Nagy Lajos poétikáját elemzi a költő Szódalovaglás című verskötete kapcsán. Papp Tibor művészetébe nyújt betekintést H. Nagy Péter előadása, amely Az optikai érzékcsalódás szerepe a vizuális kultúrában címmel hangzik el. (m) A pozsonyi Prímási palota tükörtermében ad vasárnap 17 órától koncertet a VENI ensemble (képünkön). A kortárs zene iránt érdeklődők hazai zeneszerzők műveit hallgathatják meg előadásukban. (Képarchívum) Szabó István friss alkotása versenyez az idei moszkvai filmfesztiválon, amely június 23-tól július 2-ig tart Moszkva várja a Rokonokat Berlin a tél, Cannes a forró tavasz, Moszkva és Karlovy Vary a szeszélyes nyár, Velence a korai ősz az A kategóriás fesztiválok sorában. Moszkva és Karlovy Vary hosszú éveken át ikertestvérek is voltak. 1999-ig hol itt, hol ott rendezték meg Kelet-Európa legnagyobb filmes seregszemléjét. SZABÓ G. LÁSZLÓ A színhely kétévente változott. Aztán maradt itt is, ott is. Moszkva életében azóta sem lett kisebb esemény a kinofesztyivál, mint ahogy a magyar film iránti érdeklődés sem csökkent az orosz közönség körében. Vajda Katalin, a Magyar Filmunió fesztiválmenedzsere szerint a magyar film 1999 előtt is komoly visszhangot váltott ki Moszkvában, de az azóta eltelt években is majdnem minden alkalommal szerepelt magyar alkotás a versenyben. A moszkvai fesztivál válogatói ez évben is ott voltak a Magyar Filmszemlén. Könnyen megtalálták, amit kerestek? Egyáltalán: volt lehetőségük válogatni azok után, hogy Berlin és Cannes mustrája korábban zajlik, és az az alkotás, amely ezeken a fesztiválokon versenyez, Moszkvában nem teheti ugyanezt? Mint minden évben, a moszkvai fesztivál válogatói az idén is nagy előszeretettel nézték a friss magyar filmtermést, és jó véleményüknek köszönhetően most is ott lehetünk a versenyben, sőt a versenyprogramon kívül is láthat majd magyar alkotást a kinti közönség. Mennyire fontos a magyar filmnek a moszkvai fesztiválon való jelenlét? Én úgy gondolom, nagyon fontos, és nemcsak azért, mert ez is egy A kategóriás fesztivál, hanem mert ott is jó, hogy tudják: egyre több magas színvonalú alkotás készül nálunk, s felnőtt egy új rendezőnemzedék, amely ugyancsak kitűnő filmeket produkál. Ezt pedig Moszkvának is látnia kell. A helyi A Rokonok kockái közönség, illetve a fesztivál külföldi vendégei ott találkozhatnak először ezekkel a filmekkel. Visszatérve még a korábbi kérdésre: a moszkvai fesztivál képviselői az elmúlt év teljes magyar termését látva szabadon válogathatnak a kínálatból, ezzel együtt természetesen elképzelhető, hogy ugyanazt a filmet kívánják meghívni a versenybe, mint Cannes. Ilyenkor az alkotó és a producer dönti el, hogy melyik rendezvényt részesítik előnyben. Ez az átfedés azonban ritkán történik meg. A szemlén bemutatott huszonöt játékfilm közül szinte mindegyik megtalálja a maga fesztiválját a világban. Tavaly Gárdos Péter alkotása, A porcelánbaba az orosz kritikusok elismerő oklevelét kapta Moszkvában. Nemcsak a szakma, a közönség is nagyon jól fogadta a filmet. A fesztivál régi színhelyén, a Rosszi- jában már nem vetítenek, így A (Képarchívum) porcelánbabát is a Puskin moziban mutatták be teltház, vagyis ezerkétszáz néző előtt. A vetítés alatt senki nem hagyta el a termet, utána pedig az alkotókkal való beszélgetés is érdekelte a nézőket. Olyan kérdések hangzottak el, amelyek egyértelműen azt jelezték: értették és élvezték a fűmet. Az ezt követő sajtótájékoztatón is az átlagosnál többen faggatták a rendezőt. Szabó Istvánt életműdíjjal jutalmazták tavaly Moszkvában, az idén pedig legújabb alkotását, a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Rokonokat láthatják az ottani versenyben. Mi, a Magyar Filmunió munkatársai úgy gondoltuk, hogy a Rokonoknak ez lesz a legjobb külföldi bemutatkozási lehetőség, hiszen a film egyik kulcsszerepét, a polgár- mestert Oleg Tabakov, a jeles orosz szülész alakítja a filmben. De azzal együtt, hogy mi ezt a filmet ajánlottuk Moszkvának, a fesztivál válogatói is erre az alkotásra gondoltak, tehát az a szerencsés helyzet állt elő, hogy teljesen egyezett a véleményünk. Szabó István pedig egyetértett velünk: ennek a filmnek valóban ott a helye Moszkvában, hiszen a történet egyetemes kérdéseket feszeget. Ezt pedig az is bizonyítja, hogy Moszkva után Jeruzsálemben is nagy érdeklődéssel várják a Rokonokat. És csak úgy mellékesen jegyzem meg: további fesztiválokkal is komoly tárgyalásokat folytatunk a film bemutatásával kapcsolatban. Visszatérve a moszkvai mustrára: az idén hol vetítik majd a filmeket? Új és ideális helyszíne lesz a fesztiválnak. A fő vetítések az Ok- tyabr multiplexben zajlanak a No- vij Arbaton, vagyis az orosz főváros szívében. Szabó Istvánon kívül kivel találkozhatnak még a Rokonok gárdájából a moszkvaiak? Ott lesz a fesztiválon Tóth Ildikó, a film női főszereplője is. És versenyen kívül mit láthatnak még a tavalyi magyar termésből Moszkvában? Goda Krisztina első filmrendezését, a Csak szex és más semmit a Nemzeti sikerfilmek szekciójában. Cannes-ban négy magyar filmet mutattak be az idén, s kettőnél remélhetőleg Karlovy Vary közönsége is többet kap majd. Mit is válaszolhatnék erre? Természetesen mi is örülünk, ha minél több magyar filmet vetítenek egy-egy fesztiválon, de mint tudjuk, nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Moszkvának tehát nincs oka panaszra. Vajda Katalin Óriási sikert aratott A Kékszakállú herceg várának magyar nyelvű koncertelőadása a francia fővárosban A párizsi évad leginkább várt koncertje volt MTl-TUDÓSÍTÁS Bravózva és tíz percig tartó tapssal fogadta kedden este a párizsi Théatre du Chatelet közönsége Bartók Béla A Kékszakállú herceg vára című operájának magyar nyelvű koncertelőadását, amelyet Pierre Boulez vezényletével az Orchestre de Paris szólaltatott meg Jessye Norman és Fried Péter közreműködésével. A francia főváros egyik legjelentősebb színház- és koncertterme júniusban háromszor tűzte műsorárára Bartók operáját. A keddi előadást a kortárs zene egyik legnagyobb zeneszerzőjének és karmesterének, valamint Bartók egyik legjelentősebb franciaországi ismerőjének számító Pierre Boulez a koncert előtt Ligeti György hétfőn elhunyt magyar zeneszerző emlékének ajánlotta. A zsúfolásig megtelt 2600 fős terem közönsége tapssal köszöntötte a karmester bejelentését. A Le Figaro című napilap megfogalmazása szerint a párizsi évad leginkább várt koncertjének végén a Juditot éneklő Jessye Norman a közönség ovációja közepette az ajándékba kapott fehér rózsacsokorból egy- egy szálat nyújtott át magyar partnereinek: a Kékszakállút éneklő Fried Péternek és a Regőst alakító Funtek Frigyesnek. A cannes-i táncszínházban tanító magyar színész eddig körülbelül 15 alkalommal mondta el magyarul Bartók operájának prológusát francia színpadon. Funtek elmondta: Pierre Boulez minden Kékszakállú bemutatónál ragaszkodik ahhoz, hogy a magyarországi előadásokból gyakran kihagyott, de szerinte az opera szerves részét képező Regős szavai is elhangozzanak. Erre pedig az utóbbi években minden alkalommal Funtek Frigyest kérte meg. Budapest, Torontó, Nagoyav London, Glasgow, Metz és Stuttgart mellett Fried Péter két évvel ezelőtt énekelte először Párizsban, a Cité de la Musique-ben a Kékszakállú szerepét, melynek sikere után pár nappal kérte fel ugyanerre a szerepre Jessye Norman partnereként a Théatre du Chatelet igazgatósága. A magyar basszista elmondta: a távolságtartásáról híres amerikai sztár-operaénekesnő a legnagyobb szeretettel és közvetlenséggel fogadta már első találkozásukkor. A kitörő siker melFuntek Frigyes eddig körülbelül 15 alkalommal mondta el magyarul Bartók operájának prológusát francia színpadon. lett számára a párizsi koncertelőadás egyik legnagyobb élménye az volt, hogy a nagyon erős Orchestre de Paris Pierre Boulez dirigálásának köszönhetően olyan finom dinamikával és érzékenyen játszik, azaz „vigyáz” a szólistákra, hogy az opera minden kis részlete kifejezésre juthat. A koncertelőadáson a karmester két oldalán helyet foglaló szólisták közül Jessye Norman szemeivel elsősorban a kottát és a magyar szöveget követte végig, míg Fried Péter saját bevallása szerint a Budapesten korábban színházi formában előadott, Szinetár Miklós, illetve Kovalik Balázs rendezte Kékszakállú-változatokra támaszkodott, s így nemcsak elénekelte, hanem el is játszotta a szerepet. A magyar énekes a próbákon szövegértelmezésben sok magyarázattal szolgált amerikai partnerének és a francia dirigensnek, aki Bartók művét német szövegű kottából vezényelte. Fried Pétert a magyar közönség a Kékszakállú szerepében legközelebb szeptemberben Budapesten láthatja, azt követően pedig a franciaországi Lyonban és Grenoble-ban is a magyar basszista fogja megszólaltatni Bartók operáját.
