Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-15 / 137. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 15. Gazdaság és fogyasztók 9 A legnagyobb bérleti díjakat a nagyvárosokban kérik, ahol havonta akár 50 ezer koronát is fizethetünk Ha idegent engedünk lakásunkba A bérbeadó egyoldalúan felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a lakást megrongálja (ČTK-felvétel) Napjainkban viszonylag kedvező feltételekkel juthattunk hozzá a jelzáloghitelekhez, a lakosság egy része számára a lakásvásárlás így jobban megéri, mint a bérlés, az ingatlanügynökök azonban azt javasolják, ne váljunk meg szabad ingatlanjainktól. A bérbeadás továbbra is jó bevételi forrásnak számít. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem mindegy azonban, hogy hol is található az ingatlanunk. A kevésbé vonzó régiókban a bérbeadás nem egyszer több problémával jár, mint amennyi hasznot hoz a családi költségvetésnek. Ebből a szempontból a legvonzóbb régiónak természetesen a főváros és környéke, valamint azok a nagyvárosok számítanak, ahová nagyobb külföldi beruházás érkezett vagy több főiskola, egyetem is található. Szlovákiában jelenleg a lakások vagy házak bérleti szerződéseinek 80 százalékát Pozsonyban kötik. Az ok rendkívül egyszerű. Pozsonyban kínálják a legtöbb betöltetlen munkahelyet, ráadásul több ezer egyetemista is szeretne fedélhez jutni. Ugyanilyen okok miatt nagy az érdeklődés a lakásbérlés iránt Nagyszombatban és Zsolnán is, ahol a nagy autógyári beruházások lendítettek a bérlakások piacán. A fent említetteket figyelembe véve nem csoda, hogy míg a vidéki városok nagy részében az elmúlt időszakban enyhén csökkent a lakásbérlet díja, Pozsonyban stabilan magasak az árak, Nagyszombatban és Zsolnán pedig az elmúlt hónapokban jelentős drágulást figyelhettünk meg. Vidéki városaink lakásbérleti díjainak a csökkenését az ingatlanpiac azzal magyarázza, hogy a bérbeadók többsége túlzott reményeket fűzött az uniós csadakozásunkhoz, és felvitte az árakat. A külföldi érdeklődők azonban a csaüakozást követően sem költöztek hozzánk tömegesen, így az árakat kénytelenek voltak csökkenteni. A legnagyobb bérleti díjakat továbbra is a nagyvárosok központjaiban kérik, ahol egy standard méretű lakásért havonta 50 ezer koronát is fizethetünk. Ezen a szinten ráadásul a bérbeadók többsége már euróbán szedi be a bérleti díjat. Ügyeljünk a szerződésre Mire kellene odafigyelnünk, ha úgy döntünk, hogy bérbe adjuk a lakásunkat? Az első, és talán a legfontosabb lépés a megfelelő bérlő kiválasztása. Itt mindenki csak a saját megérzéseire hagyatkozhat, semmiképp sem szabadna azonban csupán az előítéleteinkben bízni, hiszen a későbbiekben még sok problémánk lehet egy-egy rossz döntés miatt. Bármennyire is szimpatikus számunkra a kiválasztott személy vagy család, a bérleti szerződésben az összes olyan fontos dolgot fel kellene sorolnunk, amivel később problémáink lehetnek. A lakások bérbeadását a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Hogy mi mindent kell tartalmaznia a szerződésnek, azt a 686. paragrafusából tudhatjuk meg. A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. A szerződésben fel kell tüntetni a lakbér nagyságát és a bérlő által fizetett további költségeket. Rögzíteni kell azt is, hogy a lakást milyen állapotban adták át, és hogy mivel van felszerelve. Különösen a családi házakat bérbe adóknak kellene már a szerződésben megegyezni abban, milyen büntetést fizetnek a bérlők, ha a házat jelentősebb mértékben megrongálják. A bérlők számára fontos, hogy megbizonyosodjanak róla, a házat bérbe adó az egyedüli tulajdonos. Ha a háznak több tulajdonosa is vap, ezek mindegyikének alá kell írnia a bérleti szerződést. Mikor mondhatunk fel? A bérleti szerződés megkötéséhez nincs szükség írásbeli formára. Ez esetben azonban az egyezségről jegyzőkönyvnek kell készülnie. A szerződésben meghatározhatjuk a bérlés időtartamát. Ha ezt nem tesszük meg, azt úgy veszik, mint ha határozatlan időre kötöttük volna. Ez utóbbitól függ ugyanakkor, hogy mikor mondhatjuk fel a szerződést. A lakásbérleti szerződés megszűnése tekintetében ugyanis különbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozatlan időre kötött szerződések között. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. Néhány esetben azonban korábban is felmondhatjuk a szerződést. A Polgári Törvénykönyv szerint a bérlő felmondhatja a szerződést, ha a lakásra neki vagy valamelyik családtagjának szüksége van. A bérbeadó egyoldalúan felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a lakbért három hónapig nem fizeti meg. Törvényesen mondhatunk fel akkor is, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, és akkor is, ha a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják. Rendeltetésellenes használatnak minősül, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja. Mit tehet a bérlő? A felmondást írásban kell rögzítenünk, pontosan meghatározva, miért is mondtuk fel a szerződést. Mielőtt felmondanánk, érdemes alaposan átgondolni az okokat, hiszen ezeken később már nem változtathatunk. A bérlő a felmondás átvételét követően még három hónapig fellebbezhet a bíróságon. A felmondás így csak a fellebbezési határidő leteltét, vagy a bírósági döntést követően hatályos. Hogy a kilakoltatott bérlőnek mikor van vagy mikor nincs joga cserelakásra, azt a Polgári Törvény- könyv részletekbe menően taglalja. Általában nincs joguk cserelakásra, ha a bérleti szerződést határozott időre kötötték, vagy a bérlő a fent említett vétségek valamelyikét elkövette. Minden esetben azonban ez sem igaz, így a cserelakás jogát csak a konkrét eset ismeretében lehet eldönteni. A bérlőknek lehetőségük van a lakás elcserélésére is. A cseréhez minden esetben szükséges a bérbeadó hozzájárulása és az, hogy a csereszerződést a felek írásba foglalják. Ha a bérbeadó nem ért egyet a lakás cseréjével, a bérlők bírósághoz fordulhatnak, (mi) Az Új Egyensúly gazdasági megszorító csomag a déli szomszédunknál dolgozó szlovák polgárokat is érinti Legalább 5000 forintot lefaragnak az átlagbérből ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A munkaügyi hivatal szerint Magyarországon legalább 20 ezer, nem hivatalos becslések szerint akár 30 ezer szlovákiai polgár is dolgozhat. A déli szomszédunknál munkát vállalókat részben szintén érinti az Új Egyensúlynak hívott Gyurcsány- csomag. Magyar források alapján körbejárjuk, hogy megközelítőleg mekkora anyagi terhet jelentenek számukra a nyár folyamán fokozatosan életbe lépő intézkedések. Mindent egybevetve a megszorító-csomagnak köszönhetően a szellemi foglalkozásúak közel 10, míg a fizikai foglalkozásúak 5,5 ezer forintot (1 korona 7 forint) áldoznak a költségvetési egyensúly megteremtésére. Arányaiban azonban a fizikai munkakörben dolgozók veszítenek többet - derül ki a Figyelő gazdasági szaklap számításaiból. Az Új Egyensúly program jelentősen növeli a bérterheket: az egészségbiztosítási járulék 3 százalékponttal, a munkavállalói járulék 0,5 százalék- ponttal emelkedik, míg a 6 millió forint feletti jövedelem után 4 százalékos szolidaritási adót kell majd fizetnie a bérből élőknek. Ä Figyelő szerint a szellemi foglalkozásúak átlagosan bruttó 244 ezer forintot keresnek. A munka- vállalói járulék 0,5 százalékpontos és az egészségbiztosítási járulék összesen 3 százalékpontos emelése 8,5 ezer forinttal rövidíti meg őket. Ezt kompenzálja valamennyire az Új Egyensúly programban jelzett személyi jövedelemadó-sávhatár eltolása. Mivel januártól 1,55 millió forint helyett 1,7 millió forintos éves jövedelemig 18%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, havonta 2250 forinttal kevesebbet adóznak majd. Aki éppen az új felső határon keres, azaz havonta 142 ezer forintot, az tehát 2250 forinttal kevesebb adót, de 4970 forinttal több járulékot fizet majd, összességében majdnem háromezer forinttal csökken a fizetése havonta. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 107 436 forintot tett ki ez év márciusában. A bérterhek megemelése összesen 3760 forintot vesz ki a zsebükből, amit azonban az ő esetükben nem kompenzál az szja-sávhatár eltolása, hiszen éves bruttó bérük 1,5 millió forint alatt marad. A Népszabadság adatai szerint a 3,5%-os járulékemelés hatása (szeptembertől 2,5%, januártól 1%) havi szinten 5262 forintos többletkiadást jelent az átlagbért kapó munkavállalóknál (a márciusi átlagbér 150 353 Ft bruttó, 107 914 Ft nettó). Természetesen az adatok nem tükrözik a drágább földgázt és a villanyt, továbbá az egyik áfakulcs emelését, mivel a szlovákiai polgárok zöme nem lakik tartósan Magyarországon. (FN, NSZ, ú) LAKÁSOK ÉS HÁZAK BÉRLETI DÍJAI Havi házbérlet Város 120 m2/Sk 200 m2/Sk Pozsony-Óváros 33 000 Sk 95 000 Sk Pozsonyligetfalu 25 000 Sk 50 000 Sk Szene 12 000 Sk 20 000 Sk Vágsellye 7000 Sk 10 000 Sk Dunaszerdahely 8000 Sk 30 000 Sk Komárom 5800 Sk 14 000 Sk Érsekújvár 3500 Sk 7 000 Sk Léva 4 800 Sk 10 000 Sk Losonc 2500 Sk 9 000 Sk Rimaszombat 2500 Sk 6 000 Sk Rozsnyó 3000 Sk 7 000 Sk Kassa 9000 Sk 27 000 Sk Havi lakásbérlet Város 70 m2/Sk 100 m2/Sk Pozsony-Óváros 20 000 Sk 30 400 Sk Pozsonyligetfalu 14 200 Sk 15 000 Sk Szene 7800 Sk 12 300 Sk Vágsellye 4000 Sk 5900 Sk Dunaszerdahely 4000 Sk 11 000 Sk Komárom 4200 Sk 5900 Sk Érsekújvár 6000 Sk 8300 Sk Léva 5000 Sk 7000 Sk Losonc 4000 Sk 4800 Šk Rimaszombat 4600 Sk 7000 Sk Rozsnyó 5000 Sk 7000 Sk Kassa 6000 Sk 12 000 Sk Megjegyzés: A fenti árak csak tájékoztató jellegűek. Statisztikánkban régebbi és újabb házak, lakások is találhatók. Az árak az aktuális ajánlatoktól és az ingatlan elhelyezkedésétől függően jelentős mértékben különbözhetnek. (Forrás: az ingatlanügynökségek ajánlatai alapján) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ősztől újra drágulhat a fűtés Pozsony. A magas gázárak miatt ősztől újra drágulhat a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás. A Szlovák Rádió által végzett felmérések szerint egy átlagos panelházi háztartás esetében a havi kiadások 150 koronával nőhetnek. A fűtés és melegvíz szolgáltatás díjának kétharmadát teszik ki a gázárak, amelyek az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nőttek a nagyfogyasztók, így a hőszol- gáltatök számára is. (ú) Az AXA-hoz kerül a Winterthur Zürich. A svájci Credit Suisse bankház eladja a Wintherthur biztosítót a francia AXA biztosítótársaságnak, 12,3 milliárd svájci frankért (302 milliárd Sk). Tegnapi közleménye szerint a Credit Suisse más felvásárlásokra fordítja a bevételt. A Credit Suisse és az AXA 2004 óta tárgyalt az ügyletről. A Winterthur Szlovákiában két nyugdíjbiztosítási leányvállalattal van jelen. (TASR) Milliárdokba kerül az útépítés Pozsony. Az elmúlt kormányzati időszakban, 2005 végéig 27 müliárd koronát fordított az állam autópálya-építésre, idén pedig várhatóan további 19 milliárd koronát használnak fel erre a célra. A közlekedési tárca elmúlt négy évét elemző jelentés szerint 2003 és 2006 között 30,12 kilométernyi autópálya, 22,11 kilométernyi gyorsforgalmi út és 19,43 kilométernyi bekötőút épült. (TASR) Rosszul teljesítő ország vagyunk Budapest. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó 8 régiós ország tagállamként mutatott gazdasági teljesítmény indexét (TMT) 2005-ben Szlovénia vezette. Szlovénia 79,7%-kal vezeti a rangsort (az EU-átlag 100%). A középmezőnybe négy országot soroltak: Litvániát (55,3%), Csehországot (54,4%), Magyarországot (50,7%) és Lettországot (50,6%). A rangsort Szlovákia (37,4%) és Lengyel- ország (31,3%) zárja. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK mmímmmmmmmmimmímmsmimsmmi&mmmmmmgmmmmmmmimmmmmmmmmmmm Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta_________Árfolyam EM U-euró 38,126 Anqol font 55,834 Cseh korona 1,344 Dán korona 5,115 Japán jen (100) 26,349 Kanadai dollár 27,237 Maovar forint (100) 14,161 Svéd korona 4.112 Szlovén tollár (100) 15,910 Svájci frank 24,573 USA-dollár 30,344 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,13-39,13 29,37-31,03 1,31-1,37 13,49-14,79 OTP Bank 37,15-39,09 29,48-31,11 1,31-1,38 13,61-14,65 Postabank 37,16-39,10 29,57-31,11 1,31-1,37 12,36-15,96 Szí. Takarékpénztár 37,13-39,03 29,34-30,88 1,30-1,38 13,48-14,75 Tatra banka 37,14-39,12 29,40-30,96 1,31-1,39 13,57-14,69 UnlBanka 37,14-39,08 29,41-30,95 1,31-1,38 13,77-14,49 Általános Hitelbank 37,14-39,12 29,43-31,00 1,31-1,38 13,57-14,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
