Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-15 / 137. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 15. www.ujszo.com Ebben a tegnapi bagdadi pokolgépes merényletben „csak" négy civil vesztette életét (Reuters-felvétel) Példa nélküli biztonsági művelet Bagdadban, 75 ezer katonát vetettek be Rendkívüli intézkedések RÖVIDEN ___ Offenzíva Afganisztánban Muszakala. A tálib hata­lom 2001. évi megdöntése óta a legnagyobb offenzívát indít­ják el ma az USA vezette afga­nisztáni koalíciós erők - több mint 11 ezer katona részvéte­lével - az ország déli részén. Az amerikai, brit, kanadai és afgán katonák részvételével indítandó támadás célja a tálib harcosok megszorongatása négy olyan tartományban, amelyben különösen aktívak, de ezen belül is különösen Uruzgánban és Helmandban. A korábbi hasonló offenzívá- kat legfeljebb néhány ezer fő­vel indították. Május közepe óta zajlanak a leghevesebb harcok, amerikai és afgán ada­tok szerint ebben az egy hó­napban 550-en - főleg láza­dók, ezen belül mintegy 200 tálib - haltak meg. (MTI) Elengedték Abu Bakar Basírt Jakarta/Canberra. Az ausztrál kormány máris bírál­ta, hogy tegnap szabadon en­gedték az indonéz hatóságok Abu Bakar Basír muzulmán vallási vezetőt, a hírhedt al- Kaidához közelálló Jemaah Islamiyah szélsőséges iszlám szervezet feltételezett vezető­jét. Basírt első ízben a Báli szi­getén 2002 októberében elkö­vetett merényletek kapcsán vették őrizetbe. A hatóságok szerint ugyanis a Jemaah Islamiyah szervezte meg a szóban forgó merényleteket, amelyek 202 halálos áldoza­tot követeltek. Az áldozatok túlnyomó többsége külföldi turista volt, köztük 88 auszt­rál állampolgár. Ugyancsak a számlájára írják a jakartai Marriott Szálloda ellen 2003 augusztusában elkövetett ter­rorcselekményt, amelyben 12-en haltak meg. (MTI) A 67 éves Basírra nem sike­rült egyértelműen rábizonyí­tani a merényletekben való közreműködést (Reuters) 320 milliárd az iraki háborúra Washington. Az USA az elmúlt bő négy és fél évben 368 milliárd dollárt költött a terrorizmus elleni harcra, az összeg több mint kétharma­dát az iraki háború emésztet­te föl. Ezt az amerikai kong­resszus kutatószolgálata kö­zölte. A képviselőház két napja 351:67 arányban elfo­gadott törvényben további 66 milliárd dollárt irányzott elő az Irakban és Afganisz­tánban folytatódó hadműve­letekre. Az iraki katonai je­lenlét összköltsége ezzel 320 milliárd dollárra emelkedik, az afganisztáni műveleteké pedig megközelíti a 90 milli­árd dollárt. (MTI) Bagdad. Rendkívüli bizton­sági művelet kezdődött tegnap azzal a céllal, hogy az iraki fővárosban és kör­nyékén megfékezzék az erőszakhullámot. Ennek el­lenére Bagdadban és más városokban is több me­rényletre és összecsapásra került sor. ÖSSZEFOGLALÓ Az Együtt Előre Műveletbe 75 ezer iraki és amerikai katonát von­tak be. Bagdadban növelték az el­lenőrző pontok számát, és az eddi­ginél szigorúbb a közúti ellenőrzés is. A hétmilliós városban ezek az in­tézkedések már a reggeli óráktól forgalmi dugókat okoztak. A gép­jármű-ellenőrzés nem teljed ki azonban a tömegközlekedési esz­közökre, és azokra az autókra sem, amelyek gyermekeket, illetve nőket Budapest A katasztrófavéde­lem tájékoztatása szerint négy ha­lottja van a fűzfői vegyi üzem terü­letén történt robbanásnak, bár teg­nap délután ötig csak három holt­testet találtak meg. A robbanás helyszínétől egy-másfél kilométer­re fekvő polgármesteri hivatal több KOKES JÁNOS Prága. Életképes a három cseh jobbközép párt kormányzati pro­jektje, s ha nem történik semmi rendkívüli, a jövő héten - a 200 fős képviselőház június 27-re összehí­vott, első ülése előtt - alá lehet írni a koalíciós megállapodást. Ezt Miroslav Topolánek, a képviselőhá­zi választáson győztes Polgári De­mokratikus Párt (ODS) elnöke je­lentette ki tegnap, miután felkeres­te Václav Klaust. Az államfőt tájé­koztatta az ODS, a Keresztényde­mokrata Unió-Csehszlovák Nép­párt (KDU-ČSL), valamint a Zöldek Pártja (SZ) között tíz napja folyó koalíciós tárgyalásokról. Személyi kérdésekről a három párt a jövő hé­ten kíván megállapodni. Topolánek kifejezte reményét, a kormány­lom az eddigi 11 óra helyett már es­te fél kilenckor életbe lép, és reggel hat óráig tart. Núri al-Máliki iraki kormányfő az intézkedések kap­csán kijelentette: nincs kegyelem a terroristáknak. Azóta, hogy 2003 tavaszán az USA és szövetségesei megszállták az arab országot, a bagdadiak még soha nem láttak ilyen mérvű biz­tonsági intézkedéseket. Ezek főként azokra a negyedekre teljédnek ki, amelyekben a terroristák tevékeny­sége a legveszélyesebb. Megfigye­lők az intézkedéseket összefüggés­be hozták Abu Muszab az-Zarká- vinak, az al-Kaida iraki vezetőjének megölésével, ugyanis emiatt a szer­vezet bosszút esküdött. Egy másik nyilatkozatában az iraki kormányfő kijelentette, kész tárgyalásokat kezdem egyes felkelő csoportokkal is, noha éppen most folyik az ellenállás felszámolására indított hadművelet Bagdadban. ,fiz ajtó nyitva áll azon fegyveresek előtt, akik ellenzik a (jelenlegi) po­litikát, de vissza akarnak térni a po­ablaka is betört. Egy helyi lakos el­mondta, hat-hét kilométerrel távo­labb is hallani lehetett a detonációt. A lakosság nem volt veszélyben, a helyi jegyző szerint nem került mérgező anyag a levegőbe. A Veszprém Megyei Rendőr-fő­kapitányság szóvivője, Dániel-Tóth Zoltán tájékoztatása szerint a sportlőszergyártó kft. raktárépüle­programban a Cseh Szociáldemok­rata Párt (ČSSD) is „felismeri né­hány elképzelését’, s ezért támo­gatni fogja azt. „Bízom abban, sike­rül meggyőznöm a szociáldemok­ratákat, hogy megtűrjék a kor­mányt’ - fogalmazott. Jirí Paroubek, szociáldemokrata kormányfő és pártelnök azonban ismételten hangsúlyozta: pártja, amely a választáson a második he­lyen végzett, semmiképpen sem fogja támogatni a jobbközép kor­mányt. Ő egy szakértői kormány felállítását javasolta, amelyet min­den parlamenti párt támogatna. A két tábor közötti, 100-100 mandá- tumos patthelyzet szinte lehetet­lenné teszi a többségi kabinet felál­lítását. A média szerint Klaus is ha­rapófogóba került, mert a választás előtt több ízben azt hangsúlyozta, litikai életbe bizonyos garanciák mellett.” Máliki hozzátette, hogy nem fog tárgyaim azokkal a gyilko­sokkal és bűnözőkkel, akik ártada- nokat öltek meg. Bejelentette: ma hozza nyüvánosságra a nemzed megbékélési tervet. Ennek része lesz a kegyelem azoknak a foglyok­nak, akik nem keveredtek bele ter­rorista akciókba. A „keresztesek és a síiták” feletti győzelmet ígért és elődje halála mi­att bosszút fogadott az al-Kaida ira­ki szárnyának új vezetője egy inter­netes üzenetben. A közlemény Abu Hamza al-Muhádzser nevét viseli. Az üzenet hitelessége nem ellenőr­zött. Ha valóban tőle származik, az új vezetőnek ez az első nyilvános megnyilatkozása. Egyes elemzők szerint a Muhádzser fedőnév mö­gött az egyiptomi származású Abu al-Maszri rejtőzik. Maszri Afga­nisztánban kapott terrorista kikép­zést, ő alapította Bagdadban az al- Kaida első sejtjét, és az amerikai hadsereg Zarkávi segédjeként tar­totta számon. (MTI, t, ú) tében a robbanás idején négyen tartózkodtak, s a hatóságok bizto­sak abban, hogy senki sem élhette túl a detonációt. Nehezítette a ku­tatást, hogy a raktárépület teljesen összeomlott. A budapesti Crescom Kft. tulajdonában lévő épületben 50 tonnányi kínai eredetű robba­nóanyagot, pirotechnikai eszközö­ket tároltak. hogy csak olyan kormányt lesz haj­landó kinevezni, amelynek leg­alább minimális, tehát 101 képvise­lője van a parlamentben. Klaus a tegnapi megbeszélés után újság­íróknak viszont már jelezte: nem fog írásos bizonyítékot kérni Topo- lánektől arra, hogy búja-e legalább 101 képviselő támogatását. Megfigyelők szerint az új kor­mány csak akkor jöhet létre, ha az ODS és a ČSSD megegyezik vala­milyen együttműködési formában. Topolánek elárulta: négyszemközti találkozót kért Paroubektől. A helyszínt és az időpontot nem kö­zölték. A lapok szerint az ODS fel­ajánlhatja például a házelnöki tisztséget a szociáldemokratáknak. Hasonló alkura a kilencvenes évek­ben már volt példa Václav Klaus és Miloš Zeman között. szállítanak. Az éjszakai kijárási tila­Négy halottról tudott a rendőrség - a raktárépület a földdel vált egyenlővé Nagy robbanás Balatonfűzfőn ORIGO Topolánek bizakodó, a média nem - pillanatnyilag semmit sem lehet kizárni Klaus megyáltoztatta álláspontját Nincs kisebbségvédelmi rendszere az uniónak Pozitív diszkrimináció kell ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Bauer Edit (MKP), az Európai Parlament tegnap meg­szavazott esélyegyenlőségi jelenté­sének vitájában kiemelte: a tagor­szágokban a nemzeti és etnikai ki­sebbségek helyzete „ritkán problé­mamentes, a kisebbségek gyakran vannak kitéve közvetlen és közve­tett diszkriminációnak”. A diszkri­mináció tiltása szerinte ebben a kérdésben nem elég, pozitív intéz­kedésekre is szükség van. Tartha- tadannak nevezte, hogy míg a csat­lakozó országokra a kisebbségi jo­gok betartása terén vonatkoznak a koppenhágai kritériumok, addig a régi tagországokban nincs belső jogszabály. A Megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség mindenki szá­mára című jelentést a lettországi orosz kisebbséghez tartozó, zöld­párti Tatjana Zsdanoka készítette. Az EP 390 igen, 222 nem, 47 tar­tózkodás arányban fogadta el a szöveget. Több magyarországi kép­viselő is hangsúlyozta: a hagyomá­nyos, történelmi kisebbségeket megilleti a pozitív diszkrimináció, a politikai részvétel, az autonómia és az önkormányzat biztosítása. Ta- bajdi Csaba (MSZP) szerint „ma az uniónak nincs kisebbségvédelmi rendszere, holott minden hetedik állampolgár hagyományos nemzeti kisebbséghez tartozik”. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint különbsé­get kell tenni a hagyományos és új kisebbségek, a szexuális és egyéb kisebbségek között. Ha ugyanis ezek az önmagukban is „nagyon súlyos és nagyon komoly lépéseket igénylő közösségi problémák keve­rednek, és nem tisztázzuk a fogal­makat, akkor nem a megoldáshoz járulunk hozzá, hanem fogalmi za­varok, félrevezető kérdések kelet­keznek”. (MTI, ú) Beolvadnak a rendőrségbe a Hamász fegyveresei Megostromolt parlament MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh. Megostromolták tegnap a palesztin törvényhozás rámalláhi épületét az elmaradt bé­rüket követelő közalkalmazottak, akik az ülésteremben rátámadtak a kormányzó Hamász mozgalom képviselőire és menekülésre kényszerítették a parlament elnö­két. Az „Éhesek vagyunk, éhesek vagyunk!” kiáltásokat harsogó tüntetők üvegekkel és más tár­gyakkal dobálták meg a képviselő­ket, összetépték az előttük talált iratokat, egyesek dulakodtak is a honatyákkal. Az indulatok hevé­ben két képviselőnő is hajba kapott egymással, őket a biztonsági őrök választották szét. A nemzetközi se­gélyezés leállítása súlyos pénzügyi válságba taszította a Hamász- kormányt, amely hónapok óta nem tud bért fizetni a közalkalma­zottaknak, komoly nélkülözésnek téve ki a lakosságot. Tegnap is több - egy halálos ál­dozattal járó - összecsapás történt a Hamász és a a Mahmúd Abbász palesztin elnökhöz hű erők között. Eközben Abbász tegnap egyhetes párbeszédsorozatot kezdett a pa­lesztin hatalmi csoportokkal abból a célból, hogy véget vessenek a pa­lesztinok példa nélkül álló belső ellenségeskedésének. Abbász és Iszmáil Haníje Hamász-kor- mányfő több mint kétórás találko­zón jutottak erre a megegyezésre. Az újságíróknak nyilatkozó Haníje azonban nem jelentett be konkrét ütemtervet arról, hogy mikor ol­vad be a Hamász-milícia a rendőr­ségbe. Az izraeli katonai nyomozó ható­ságok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy nem izraeli őmaszád- ról kilőtt tüzérségi lövedék oltotta ki a múlt héten egy gázai strandon nyolc palesztin életét, de a vizsgálat azt sem zárja ki, hogy az izraeli hadsereg által egy, korábban a ten­gerparton telepített taposóakna lé­pett működésbe. Ezzel szemben más szakértők szerint a sebesülé­sek súlyossága arra utal, hogy egy taposóaknánál nagyobb pusztítás­ra képes robbanószerkezet gyilkolt. Teljes a zűrzavar a parlamentben, szerencsére az incidens során sze­mélyi sérülés nem történt (SITA/AP-felvétel) Nyilvánosságra hozzák a hadsereg módszereit Kényszerből nyit a Pentagon MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az őrizetesekkel szembeni bánásmód miatt egyre súlyosbodó bírálatok miatt a Pentagon úgy döntött, nyilvános­ságra hozza a fegyveres erőknél alkalmazott kihallgatási módsze­reket. A hivatalosan még be nem jelentett döntés hónapokon át tartó belső viták és a törvényho­zás egyes tagjai részéről megnyil­vánult nyomásgyakorlás után született meg, elutasítva azokat az ellenérveket, hogy e módsze­rek ismeretében az ellenség fog­lyul ejtett tagjai előre felkészül­hetnek a kihallgatásokra. A dön­tés egyben azt is jelenti, a Penta­gon lemondott arról, hogy titkos fejezetet illesszen be a kézi­könyvbe. Az eredetileg titkosíta­ni kívánt kihallgatási módszere­ket vagy nyilvánosságra hozzák, vagy eltörlik alkalmazásukat - mondták nevük elhallgatását ké­rő tisztségviselők. Az Emberi Jo­gok Mindenekelőtt (HRF) jogvé­dő szervezet máris üdvözölte a Pentagon elhatározását.

Next

/
Thumbnails
Contents