Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-13 / 135. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 13. Régió 5 Kolon közelében kiégett egy kirándulókat szállító busz; a huszonöt utas az árokparton kezdte nyaralását, de a kellemetlen élmény sem szegte utazási kedvüket Füstös poggyásszal Görögországba a tökföldön át Kolon. A Nyitrához közeli falu határában, egy tökföldön kezdődött annak a huszonöt embernek a nyári szabadsága, akik a görögországi Possidiba utaztak volna, de kigyulladt az autóbuszuk. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A Neoplan típusú busz Besztercebányáról szállította a kirándulókat Nyitrára, ahol átszálltak volna az Aeolus utazási iroda autóbuszába, hogy azzal folytassák útjukat Görögországba. Az utasok reggel fél tíz tájban, Nyitrától tíz kilométernyire figyeltek fel a rakodótér felől terjedő füstre és a lángokra. Azonnal szóltak a sofőrnek, aki leállította a buszt. A tüzet a riasztott tűzoltók pillanatokon belül eloltották, így sikerült megakadályozniuk, hogy a poggyászokban nagyobb kár keletkezzen. Igaz, a füst mindent átjárt, sok táska megpör- kölődött, és néhány az oltás következtében át is ázott. A kirándulók a baleset után még nyugodtan pakolták ki füstös holmijukat az árokszélre, ám amikor még egy óra múltán sem küldtek értük másik buszt, kezdték elveszíteni a türelmüket. Néhányan a nagy melegben kipakolták a napernyőiket is, mások előszedték az útra csomagolt elemózsiát, és szűrte mindenki fényképeket, videofelvételeket készített a kiégett buszról. Az egyik férfi egy füzetbe írta össze valamennyiük címét és telefonszámát, hogy közösen léphessenek fel a biztosítónál és az utazási irodánál, többen azt is kilátásba helyezték, reklamálni fognak. A többség ugyan a kellemetlen incidens ellenére is folytatni akarta útját Görögországba, de egy kétéves gyermekkel utazó fiatal pár máris hívta az utazási irodát, hogy időpontot szeremének változtatni. „Minden holmink csupa füst és korom, a gyerekkocsi fogantyúja elolvadt, így biztos nem megyünk sehová!” - mondta Katarína Jančová. Utastársait leginkább az érdekelte, tudnak-e majd mosni a nyaralóhelyen, de nem volt kitől megkérdezniük, mert az utazási iroda senkit nem küldött a helyszínre. Tizenegy óra tájban jelent meg a kiégett busznál a járművet üzemeltető Trans Euro Tourist társaság képviselője, Igor Luščon, aki megnyugtatta a kirándulókat, hogy perceken belül megérkezik értük a másik busz. „Mi arra kötöttünk szerződést az Aeolusszal, hogy Szlovákia területén összeszedjük és Nyitrára szállítjuk ügyfeleinket, és ennek a baleset ellenére eleget is teszünk” - mondta Luščon. Szerinte a tízéves buszban keletkezett kár meghaladja a kétmillió koronát. „Nagy valószínűséggel rövidzárlat okozta a tüzet, de biztosat csak a szakértői vizsgálatok után tudok mondani. A járművel múlt héten voltunk kötelező szervizen a csehországi Tišnov- ban, a klímaberendezést és az elektromos vezetékeket is rendben találták.” Az Aeolus utazási iroda tulajdonosa, Süvia Iliopoulos lapunk megkeresésére azt mondta, a kiégett busz utasainak lehetővé teszik, hogy más időpontot válasszanak az iroda kínálatából. Azokat, akik folytatják útjukat, a biztosító kárpótolja. Végül csak a kisgyermekes család döntött úgy, hogy inkább máskor utazik, a többieket a füstös poggyász sem rettentette el a nyaralástól. (vrabec) Bebizonyosodott, hogy a napernyők nemcsak a tengerparton, hanem a tökföld szélén is bevethetők (Jana Beňová felvétele) Holokauszt-emléktábla Komáromban az elhurcolt zsidó lakosság tiszteletére Egy rablógyilkosság emlékezete Szigeti László szerint nem elég átadni az új épületet, több diákra is szükség van Új alma mater Zsitvabesenyőn egyre kevesebb magyar tanulóval ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Holokauszt-emlék- táblát avattak vasárnap a komáromi Štúr utcai zsinagóga falán. A Komárom városa által állíttatott tábla négynyelvű - magyar, héber, szlovák és angol - felirata a város 1944 júniusában haláltáborokba hurcolt és meggyilkolt zsidó polgárai előtt tiszteleg. Emléket állít az elpusztított életeknek és útjába áll a feledésnek. A komáromi zsidó hitközség évek óta június második hétvégéjén emlékezik meg arról a hiányról, amelyet az elpusztított családok, sőt egész generációk jelentenek a közösség számára. A város zsidó lakóit 1944 májusában kényszerítették gettóba, majd június 12. és 16. között deportálták őket. „A több mint 2500 főt számláló komáromi zsidóság nagy részét Auschwitzban, Treblinkában, Majdanekben barbár gyilkosok kínozták és gyilkolták meg” - mondta emlékező beszédében Tóth Péter rabbijelölt, a budapesti Országos Rabbiképző hallgatója. Kiemelte: egyre kevesebben élnek azok közül, akik el tudnák mondani a vészkorszakban átélteket, a maradéknak viszont lelki igénye az emlékezés, mintegy jelképes szándéknyilatkozat, tiltakozás a felejtés ellen. Mert el kell mondani a világnak, hogy a gyűlölet majdnem elérte a célját - hatmillió lélek tanúsítja, hogy tömegek hitték el: minden bajukért a zsidók felelősek... Az idei, a holokauszt 62. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés a komáromi zsidó temetőben kezdődött, ahol megjelentek a hitközség tagjai, a város zsidó polgárainak távolba szakadt utódai, a diplomáciai testületek és számos intézmény képviselői. Ladislav Urban mérnök - aki tízévesen élte túl Bergen-Belsen poklát - beszédében a fasiszta alakulatok egyenruháit imitáló szerelésben masírozó, többek között Kotleba nevével 'fémjelzett mai veszélyforrásokra hívta fel a figyelmet, amellyel az állam szemlátomást nem tud mit kezdeni. A „megbékíthetetlenek” nevében azt is megemlítette, ma is joggal feltehető a kérdés: hová tűnt 90 ezer szlovákiai zsidó vagyona. Paszternák Antal, a komáromi zsidó hitközség elnöke II. János Pál auschwitzi látogatásakor elmondott beszédéből idézett: egy egész nép kiirtásának a kísérlete örökre beszennyezte az emberiség történetét. A komáromi zsidóság vezetője a megemlékezés kapcsán azt sem hallgatta el, hogy a felelősség nem csak a náci Németországot terheli, hiszen a zsidóság likvidálása mindenütt, így Komáromban is a helyiek segítségével zajlott - volt, aki cselekvőén, a többség pedig közönyös magatartásával asszisztált. Ugyanezt a kérdést, azaz a többségi társadalom felelősségét feszegette Kerti Katalin, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke is. Mint mondta, 1944-ben a magyar állam, amely önmagát kereszténynek és nemzetinek titulálta, teljes kudarcot vallott az állampolgáraival szemben fennálló kötelezettségei terén. A holokauszt - mondta jeles történészekre hivatkozva - rablógyilkosság volt, s amíg ezt nem mondjuk ki, a szembenézés nem történt meg. A vasárnapi holokauszt-meg- emlékezés végén a két ikerváros, Révkomárom és Komárom polgármesterei, Bastrnák Tibor és Zatykó János leleplezték az emléktáblát a zsinagóga, azaz a Menház-Zsidó Kulturális és Közösségi Központ falán, majd a résztvevők meggyújtották az emlékezés lángjait az áldozatok emlékművénél a zsinagógában, (as) SZÁZ ILDIKÓ Zsitvabesenyő. Örömünnep volt tegnap az Udvarához közeli községben, ahol tízévi várakozás után végre átadták a Nyitrai kerület legnagyobb, 110 millió koronát érő új tanintézményét. A korszerű épületben a magyar és a szlovák alapiskola mellett helyet kapnak az óvodások is. Szigeti László oktatási miniszter a megnyitón kiemelte, hogy nem elég átadni az új épületet, gyermekekre, tanulókra van szükség a faluban, hogy azok betöltsék a tantermeket. „Az oktatási tárca államtitkáraként 1999-ben jártam Zsitvabesenyőn. Látogatásomkor megtekintettem az iskola befejezeden épületét, amit anyagiak hiányában abban az időben nem sikerült átadni rendeltetésének. Idén januárban ígéretet tettem a szülőknek, pedagógusoknak, hogy megoldást találunk a helygondokra, a régi iskola tantermei ugyanis már nagyon rossz állapotban voltak. Ha van akarat, csodák történhetnek!” - mondta beszédében Szigeti. Gabriel Timoranský, a település polgármestere 1991—1992 időszakára emlékezett, amikor a magyar és szlovák iskola pedagógusai a helyi önkormányzatot egy új oktatási intézmény megépítésének igényével keresték fel. „A rendszerváltást követő kezdeti eufóriában még minden olyan egyszerűnek tűnt. Szolgáljon ez a nap a várakozással teli elmúlt nehéz évtized kárpódá- sául” - jegyezte meg Timoranský. A magyar alapiskola első osztályába idén csak két elsőst írattak be, velük együtt összesen 18 magyar gyermek tanul majd az új épületben az alsó tagozaton. Három leendő elsőst Udvardra visznek a szüleik. A zsitvabesenyői magyar alapiskola felső tagozatos diákjai is az udvardi Majthényi Adolf Magyar Tannyelvű Alapiskolát fogják látogatni, mert az alsó tagozatosoknál is kevesebben lesznek. A tavalyi negyedikesek közt akadt olyan tanuló, akit a szülei az érsekújvári magyar gimnázium nyolcéves tagozatára írattak be. Megépült tehát az új iskola épülete, de már alig van gyermek, aki az alma materének vallhatja. Korszerűen felszerelt konyha, tágas óvodai szobák modem táblákkal, padokkal felszerelt tantermek, vadonatúj szociális helyiségek találhatók az iskolában - a járási székhely bármelyik tanintézménye megirigyelhetné. Az épület felét azonban egy időre lezátják, mert A falu nevelési és oktatási intézményeit látogató gyermekek színvonalas kultúrműsorral köszöntötték a kerületi és járási tanügyi hivatalból érkező vendégeket, valamint a kivitelező cég képviselőit. Az emléktáblát a két ikerváros, Révkomárom és Komárom polgármesterei, Bastrnák Tibor és Zatykó János leplezték le (Lakatos Krisztina felvétele) ■ ■' ' g ' je • ................1___________________________________________________ A magyar alapiskola első osztályába idén csak két elsőst írattak be, velük együtt összesen 18 magyar gyermek tanul majd az új épületben az alsó tagozaton (Csuport István felvétele)
