Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-08 / 131. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Nemkívánatos személy Los Angeles. A Simon Wiesenthal központ azt követeli a német kancellártól, nyilvánítsa nemkívánatos személlyé Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt, ha a helyszínen szeremé buzdítani Irán csapatát a holnap kezdődő németországi labdarúgó-világbajnokságon. Marvin Hier rabbi, a központ alapító-vezetője az Angela Merkelnek írt levelében emlékeztetett: az iráni államfő kétségbe vonta a holokausztot és Izrael állam megsemmisítésére szóh'tott fel. (MTI) Lövetne a miniszter Berlin. Légi terrortámadás veszélye esetén bizonyos repülőgépeket lelövetne Franz Josef Jung német védelmi miniszter. Jung szavai a foci-vb- re vonatkoztak, példaként egy zsúfolásig telt stadion elleni támadást említett. Utalt a német légtérbiztonsági törvény egyes rendelkezéseinek határt szabó alkotmánybírósági határozatra is, ebből az derült ki, a lelövés csak robotpilótákkal irányított gépek ellenében jönne szóba legvégső lépésként vagy olyan repülőgépek esetében, amelyeken csak terroristák tartózkodnak. Jung reméli, a német légierő rendelkezik olyan eszközökkel és lehetőségekkel, amelyekkel egy esetleges légi terrortámadást még időben elhárít. (MTI) Elfogórakéták Japánnak Washington. A Pentagon engedélyezte elfogórakéták eladását Japánnak, illetve olyan berendezésekét, amelyekkel modernizálni lehet az Aegis típusú rakétákat, mindezt összesen 458 millió dollár értékben. A nemzetközi biztonságpolitikai együttműködés ügyeiben illetékes ügynökség, a DSCA szerint azzal, hogy ilyen eszközöket adnak el Tokiónak, „számottevően nem változtatják meg a térség katonai egyensúlyát, annak ellenére sem, hogy Északkelet-Ázsiában jelenleg sehol nincsenek rendszerbe állítva ezekhez hasonló fegyverek”. Ez a fegyvereladás „csupán megerősíti Japán már létező védelmi képességeit”. (MTI) Oroszok ellenségképei Moszkva. Az USA, Ukrajna és Grúzia számít a fő ellenségnek az oroszok szemében, akik a Kreml retorikájának és a média Nyugat-ellenes hangvételének nyomása alatt állnak. Ez derült ki a Levada független orosz közvélemény-kutató központ felméréséből. Az oroszok 37 százaléka Amerikát ellenséges országnak tekinti. Egy évvel korábban ez az arány még csak 23 százalékos volt. Ugyancsak erősödött az ellenérzés Ukrajnával szemben, amelyet 2005 óta Nyugat-barát elnök vezet. Hasonló a megítélése a 2004 óta nyugati orientációjú Grúziának: a korábbi 38 százalék helyett 44 százalék sorolja Grúziát az ellenségek közé. (MTI) Megosztja a cseh jobboldalt az Európai Unióhoz való hozzáállás - csak holnap lesz a választások utáni első Paroubek-Topolánek találkozó Az ODS új frakcióban a brit torykkal? Zahradil (bal oldalt) és Topolánek. Az euró bevezetését egyikük sem siettetné. (CTK-felvétel) Prága. Megosztja a hét végi cseh képviselőházi választáson győztes Polgári Demokratikus Pártot (ODS) az Európai Unióhoz való hozzáállás. Az ODS akár ki is léphet az EPP-ED-ből. KOKES JÁNOS Az egyik oldalon a Mirek Topolánek pártelnök vezette szárny áll, amely az EU-hoz való pozitívabb hozzáállás híve, míg a másik oldalt a kemény euroszkeptikusok alkotják Jan Zahradil európai parlamenti képviselővel az élen. Zahradil a polgári demokraták első számú külügyi szakértőjének számított eddig, s most a külügyminiszteri bársonyszék egyik várományosa. A vitát az váltotta ki, hogy az ODS mérlegeli: kilépne az Európai Néppárt (EPP-ED) európai parlamenti frakciójából, s a brit konzervatívokkal együtt új frakciót alapítana. A toryk az ODS-t tartják legfontosabb partnerüknek, s az új frakció elnöke állítólag éppen Zahradil lehetne. A Lidové noviny úgy tudja, az ODS kiválását az EPP-ED-ből csak a választások miatt halasztották el. David Cameron, a brit konzervatívok vezetője viszont már a jövő héten találkozni akar Zahradillal, hogy megbeszéljék az új - euroszkeptikus - frakció öszetételét. Zahradü megerősítette: tárgyalások kezdődnek arról, milyen konkrét feltételek mellett tud az ODS bekapcsolódni a tervbe. Azt állította, az ODS vezetése már felhatalmazta őt arra, hogy tárgyaljon az EPP-ÉD-ből való kilépésről. Topoláneknek azonban nem tetszik az ODS esetleges távozása az Európai Parlament legerősebb frakciójából. Attól tart, hogy ez gyengíthetné pozícióját a konzervatív pártvezetők között, s ellene fordítaná az olyan kulcsfontosságú szövetségeseket, mint Angela Merkel német kancellár. A cseh kormányfőjelölt már korábban is a cseh euroképviselők kezdeményezésének minősítette az ODS távozását a néppárti frakcióból, s azt állítja, ezt a pártvezetés nem támogatja. Egy névtelenül nyilatkozó ODS-forrás azt mondta szerint kizárt, hogy az ODS távozna a néppárti frakcióból. Szerinte mindez Zahradü magánakciója. Az illető szerint az ODS többségi, európai szárnya a közeljövőben nyilatkozatot ad ki, amelyben az EU-hoz való pozitívabb hozzáállásra szólítja fel a pártot, s nyütan elutasítja a ldlépést a néppárti frakcióból. Mindkét részről cáfolták tegnap a közszolgálati Cseh Televízió jelentését, miszerint Topolánek már kedden este négyszemközti találkozón egyeztetett Jiri Paroubek kormányfővel, az eddig kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnökével. A felek hivatalosan bejelentették, találkozójukra csak holnap kerül sor, éspedig a két párt küldöttségének jelenlétében. A Cseh Televízió azt állította, Paroubek a kedd esti találkozón tájékoztatta Topoláneket arról, hogy pártja kitart a hivatalnokkormány felállítására tett javaslata mellett. Ezt az álláspontját a párt az új kormányról való parlamenti szavazásig mindenképpen fenn kívánja tartani. A ČT szerint „egyelőre nagyon kicsi az esélye annak, hogy Topolánek kormánya, amely a polgári demokraták, kereszténydemokraták és a zöldek képviselőiből állna, bizalmat kaphatna a képviselőházban”. Alaposan enyhítettek a nagyhatalmak a Teheránnak szabott feltételeken Az ET vizsgálója tizennégy európai államot gyanúsít Meglepő javaslatok voltak a ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A nagyhatalmak megállapodásra jutottak arról, hogy az iráni urándúsítási moratórium hosszú távú követelése helyett azt kérik Teherántól, csak az atomprogramjáról folytatandó tárgyalások idejére függessze fel ezt a tevékenységét - vált ismertté szerdán bécsi diplomáciai körökből. Egy másik engedmény értelmében Irán végrehajt- hátja az uránium átalakítását, ami a dúsítás előkészítése, ha beleegyezik abba, hogy részt vesz a többoldalú tárgyalásokon. Megfigyelők szerint a nagyhatalmi engedmények jelzik, bizonyos iráni nukleáris fejlesztést elfogadhatónak tartanának, azon félelmek ellenére is, hogy Irán ezzel a lehetőséggel visz- szaélve atomtöltetek számára hacsomagban sadóanyagot állít elő. Más bécsi források szerint az USA az egyik fő engedményként kész arra, hogy nukleáris technológiát adjon át Iránnak, ha az leáll az urándúsítással. Az ABC amerikai televízió pedig azt közölte tegnap, hogy a nemzetközi javaslatcsomagban a nagyhatalmak garanciákat is ajánlottak Iránnak területi integritására és szuverenitására nézve. (MTI, ú) Egy ENSZ-jelentés szerint Irakban 28 700 embert tartanak fogva a hatóságok Nemzeti megbékélés Bagdad. Ötszázküencvennégy elítéltet engedtek szabadon tegnap Bágdadban a nemzeti megbékélés jegyében. A foglyokat előbb a legnagyobb buszpályaudvaron gyűjtötték össze, innen engedték ei őket, egy nappal azután, hogy Núri al-Máliki iraki kormányfő bejelentette: szabadlábra helyezik azokat, akik ellen nincs világos bizonyíték, vagy akiket tévedésből vették őrizetbe. Ezzel is igyekeznek gyógyítani a szunniták és a síiták közötti harc sebeit. Maliki kedden még 2500 elítéltről beszélt, hivatala azonban tegnap közölte: az intézkedés csak 2000 személyt érint. Egy tegnapi bejelentés szerint közel 6000-en haltak meg az év eleje óta erőszakos akciókban Bagdadban. Az adat a főváros legnagyobb halottasházától származik. (MTI) Örömükben megcsókolták a földet a szabadultak (Reuters-felvétel) Nincs bizonyíték a vádakra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tizennégy európai országot vádol a titkos CIA-re- pülőjáratok, illetve fogolytáborok ügyében az Európa Tanács megbízásából nyomozó svájci törvényhozó. Diek Marty a 14 közül kettőt, Lengyelországot és Romániát azzal gyanúsítja, hogy náluk valószínűleg titkos fogolytábor is működött. Ez utóbbira azonban - mint tegnapi jelentésében maga is elismeri - nincsenek közveden bizonyítékai. Közben Varsó és Bukarest tegnap is hivatalosan - mint előzőleg már több alkalommal - cáfolta a híreszteléseket. Tony Blair brit kormányfő pedig azt mondta, a tegnapi jelentés nem tartalmaz semmi újat. Dick Martyt az emberi jogok tiszteletben tartásával, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsága bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az ügyben. Idén januárban közzétett előzetes jelentésében úgy fogalmazott, „nincsenek megdöntheteüen bizonyítékok arra, miszerint a CLA titkos fogdákat működtetett volna Romániában, Lengyelországban vagy más országokban”. Ugyanakkor - az akkori dokumentum szerint - számos jel arra utal, hogy valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat delokalizálták (más országokba telepítették), azaz „alvállalkozásba adták”. A tegnapi jelentés ennél részletesebb adatokkal szolgál, de hatását gyengíti, hogy az állítólagos európai börtönökre ezúttal sem ad bizonyítékokat, a CIA-repülőjáratokra, a fogolyszállításra vonatkozó állításait pedig - néhány tanúvallomáson kívül - alapvetően az uniós repülésirányítási központtól, az Eurocont- roltól kapott útvonal-kimutatásokra alapozza. Marty szerint Románia a „fo- golyátküldési” hálózat tagja volt, rendszeres megállóként szolgált a CIA által bérelt gépeknek. Lengyel- országban pedig szintén volt egy reptér, ahol valószínűleg foglyokat szállítottak ki és be. „Bár még távolról sem sikerült kideríteni a teljes igazságot, immár egyértelmű, hogy több európai ország hatóságai aktívan részt vettek a CIA-vel együtt illegális tevékenységekben, mások pedig nem vettek tudomást ezekről, miközben ismerték azokat, vagy éppen szándékosan semmit sem akartak tudni róluk” - írja a svájci törvényhozó. A dokumentum a fogolyszállítások, s eközben az emberi jogok megsértése miatt hét országot bírál (Svédország, Bosznia-Hercegovina, Nagy-Britannia, Olaszország, Macedónia, Németország és Törökország). Hozzáteszi, más országok: Románia, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Ciprus, Portugália és Görögország pedig felelősnek tekinthetők az ülegális államközi transzferekben, a titkos fogva tartásban való „aktív vagy passzív összejátszás” miatt. Aggodalmakat fogalmaztak meg az orosz dumában Ellenzik a NATO-bővítést Washington átvenné az 1SAF irányítását Kettős cél Afganisztánban MTl-HÍR MT1-HÍR Moszkva. Mélyreható geopolitikai változást jelent majd a NATO kibővítése Ukrajnával és Grúziával, aminek összes lehetséges következményét Moszkva saját biztonság- politikai szempontjából fogja mérlegelni. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter mondta tegnap Moszkvában. Lavrov a parlamentben kijelentette: „Minden ország... jogosult szuverén módon határozni arról, kivel működik együtt a vüágban. De Oroszország is saját, egyebek között biztonságpolitikai érdekeit szem előtt tartva vonja le ebből a maga következtetéseit, ugyancsak szuverén állam módjára.” Szólt arról is, hogy azok az országok, amelyek Moszkvával lesznek szövetségesek, élvezik majd ennek előnyeit. A kivételezett partnerség tovább mélyül és fejlődik majd. Elmondta: Moszkvát azok az amerikai tervek aggasztják, amelyek szerint kis hatóerejű nukleáris lövedékeket telepítenének, a Trident tengeralattjárókon lévő ballisztikus rakétákat hagyományos robbanófejekkel szerelnék fel. Szerinte ezek a tervek destabüizálóak lehetnek, csökkentik a háborús küszöböt. Brüsszel. Az USA felajánlotta, hogy jövőre átveszi a NATO afganisztáni ereje, az ISAF irányítását. Megfigyelők szerint ezzel Washington azt akarja jelezni, bár az ISAF mandátumának most folyó kiteijesztése lehetővé teszi az Afganisztánban harcoló amerikai alakulatok egy részének kivonását, Amerika nem fog teljesen távozni az országból, nem hagyja magára szövetségeseit. Egyben megteremti a lehetőséget arra, hogy meginduljon a két, Afganisztánban zajló nyugati katonai akció, a békefenntartó jellegű, a NATO által irányított ISAF és a megbuktatott tálib rendszer maradványai ellen küzdő különálló amerikai hadművelet egyesítése, ami Washington régi törekvése. A NATO 2003 nyarán vette át az ISAF irányítását, s azóta fokozatosan kibővítette ennek mandátumát az ország vidéki körzeteire is. Az ISAF-et jelenleg a britek irányítják, s az amerikaiak tőlük vennék át a stafétabotot. Egyébként Afganisztán kérdése lesz az egyik legfontosabb napirendi pont a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek mai brüsszeli tanácskozásán. Hadíszai mészárlás Szenátusi vizsgálat Washington. Amerikai szenátorok felszólították a Bush-kormány- zatot, nagyon gyorsan derítse ki, mi történt az iraki Hadíszában, ahol a gyanú szerint amerikai tengerész- gyalogosok iraki civileket - 24 személyt - gyilkoltak halomra tavaly novemberben. A szenátorok szerint csak egy gyors akció mentheti meg az amerikai hadsereg imázsát és az Egyesült Államok külkapcsolatait. A szenátus és a képviselőház katonai bizottsága egyaránt azt tervezi, hogy a lehető leghamarabb meghallgatást tart az ügyben. (MTI)
