Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-07 / 130. szám, szerda

KARRIER 2006. június 7., szerda___________________________________________ 2. évfolyam 23. szám Ha az ember nem vigyáz, képes olyan idétlennek mutatkozni, ami teljesen tönkreteszi az esélyeit A filmkomédiákban ilyenkor szokás orra esni a szőnyeg rajijában Gyilkos mondatok az állásinterjún Még mindig 218 millió gyerek dolgozik szerte a világon, több, mint ahány munkanélkülit regisztrálnak Kampány a külföldi munkaerő kizsákmányolása ellen A foglalkoztatottak fele 2 dollárt sem keres Rabszolgák Csehországban? Az állás interjúk a jelentke­zők számára valóságos to­jástáncok. Egy rossz mon­dat is azonnal romba dönt­het minden esélyt. Az aláb­biakban néhány igazi esély­gyilkos fordulatra hívjuk fel a figyelmet. TANÁCS Az állásinteijúk általában jelen­tős stresszel járnak, még akkor is, ha a gyakorlott és fegyelmezett emberek kifelé rezzenéstelen arcot mutatnak, sőt lazán, komfortosan viselkednek. De az, akinek nagy a tét, akaratlanul is hibákat véthet, s tönkreteheti az esélyeit egy rosszul sikerült megjegyzéssel, hibás vá­lasszal vagy ostoba kérdéssel. 1. Belépő ostobaságok Mindenki előtt ismert, hogy a bizonytalan kimenetelű várakozás a legrosszabb. A bizonytalanság­nál még a számunkra kedvezőtlen bizonyosság is jobb. Azaz többnyi­re reflexszerűen igyekszünk leráz­ni magunkról a stresszt, mint ku­tya a vizet. A felvételi beszélgeté­sek megkezdése már önmagában is jelentősen oldja a stresszt, de éppen ez a periódus, amikor a fel- szabadultság keveredik a feszült­séggel a legvalószínűbb periódusa a hibázásnál. Ha az ember nem vi­gyáz képes olyan idédennek mu­tatkozni, ami teljesen tönkreteszi az esélyeit. A filmkomédiákban üyenkor szokás orra esni a sző­nyeg rojtjában, kávéval leönteni a beszélgetőpartnert vagy szarvas ostobaságokat mondani. Szigorú­an tilos ilyenkor személyes meg­jegyzéseket tenni. (Például: Ilyen szép hölggyel biztosan könnyű lesz végigbeszélni a nehéz kérdé­seket is. Vagy: Ilyen szépszál em­bertől a legnehezebb kérdést is könnyebb szívvel lehet fogadni.) Nem tudható ugyanis, hogy a sze­mélyzetisek milyen beállítottságú emberek, a bókot a gyengeség je­lének veszik, örülnek neki, sértő­en személyeskedőnek vagy szimp­la hülyeségnek értékelik. A beszél­getést bevezető egy-két percet in­kább semleges témával kell kitöl­teni. Lehet beszélni az időjárásról, a városban tapasztalható forga­lomról vagy a találkozó színhelyét függően a környezetről. 2. Túlbuzgóság A túlzott megfelelni vágyás időnként lehetetlen viselkedésbe csap át. A feltett kérdésekre, ha lehet tömören, de informatívan kell válaszolni. Aki elkezd a rész­letekről lefetyelni, s ekképpen igyekszik kimutatni együttműkö­dési készségét, minden újabb szó­val újabb és újabb szeletet csap le az esélyiből. A szószátyárság többnyire elfogadhatatlan a mun­kaadók számára, akik megbízha­tó embereket szeretnek maguk körül látni, s nem olyanokat, akik mindent kikotyognak. Másrészt a sok beszéd bizonytalanságot, ön­bizalomhiányt, néha pedig kóro­san sok önbizalmat jelez. Továb­bá, aki nem képes tartani a száját, annak arra sincs ideje, hogy a má­sik mondanivalójára figyeljen, ez pedig az együttműködési képes­ség hiányát jelezheti. Azaz a túl­buzgó emberek a legtöbbször va­lójában megbízhatatlanok. Aki ilyen látszatba kerül, annak szinte azonnal nullázódnak az esélyei. 3. Kérkedések Ha valaki önön nagyszerűségét túlságosan hosszan vagy túlságo­san színesen ecseteli, könnyen bú­csút inthet a hitelének. A kérke­dést látva ugyanis a személyzeti­sek akár azt is gondolhatják, hogy ajelölt hiányzó önbizalmát kíván­ja eredményeinek nagyzó bemu­tatásával elleplezni. De a kérke­dés jellemhibára is utalhat, ami egy csapatmunkás számára rossz ómen, egy vezetőtől pedig elfo­gadhatatlan. A kérkedők nagyon hajlamosak a körültekintést mel­lőző hibás döntésekre. Túl nagy a kockázat alkalmazni őket. 4. Nagymenő ismerősök citálása A kérkedés minősített estének tekinthető a befolyásos ismerősök gyakori felemlegetése. Aki ezt hallgatja, annak olyan érzése van, hogy a jelentkező nem is a saját érdemei, hanem kapcsolatai ré­vén, ismerősei befolyása segítsé­gével akarja megkapni az állást. Egyrészt mindenki azt mond, amit akar állítólagos ismerőseiről, másrészt aki már egy felvételi be­szélgetésen a nagymenő haverok­kal jön, az a munkája közben is az ó hátuk mögé húzódhat, ha a fele­lősségvállalásról van szó. Arról nem is beszélve, hogy ki tudja, le­het-e jót várni egy ilyen embertől a vállalati szervezeti játékokban. Ugyanakkor nagyon fontos egy ál­lás elnyeréséhez, hogy egy szak­ember kikkel dolgozott korában, milyen szakmai iskolákban nevel­kedett. Ezért a szakmai kapcsola­tait feltárhatja, de ezek sohasem jelenthetnek hivatkozási alapot. 5. A pénz emlegetése A pénzről nem szerencsés be­szélni azelőtt, hogy az álláskínáló szóba hozza. Túlzott anyagiassá­got jelez. Ráadásul sokan vannak, szívesen mondanak ilyen monda­tokat: „Én profi vagyok. Ennek megvan az ára. Azaz megvannak a minimális fizetési elvásásaim.” Hát ez minden csak nem profiz­mus. Akinek ugyanis azonnal a pénz jár a fejében, az nem a fel­adatára koncentrál. Márpedig egy profit elébb a feladat érdekli, s csak ennek ismeretében beszél a fizetségről. Ha azonban már a tár­gyalások eljutottak abba a fázis­ba, ahol a pénzről kell beszélni, akkor az ember védje meg az ér­dekeit. A túlzott követelések azonban itt sem célravezetők. Nem csak az anyagiasság negatív árnya miatt, hanem mert akinek sokat fizetnek attól sokat is vár­nak. Ha a gyakorlat nem igazolja a kiugró fizetést, annak könnyen útilapu a vége. 6. Bezzeg... A „bezzegek” jellemtípusát alighanem mindenlü jól ismeri. Nem a világhoz képest határoz­zák meg önmagukat, hanem a vi­lágot határozzák meg önmaguk­hoz képest. Valami oknál fogva úgy érzik, hogy az a dolgok nor­mális folyása, ahogy velük tör­tént, s ami ettől elétér az rossz, de legalább is alacsonyabb rendű vagy kevesebbet ér. Az olyan kez­detű mondatok, hogy „Az én je­lenlegi cégemnél...” nem sok jóra vezetnek. Azokat a cégeket ugyanis, amelyeket emleget, már vagy elhagyta, vagy éppen most akaija elhagyni valamiért, más­részt azt a vállalatot helyezi nega­tív kontextusba, amelyikhez ép­pen tart. Fordítva sem sokkal jobb a helyzet, azaz ha a jelenlegi, vagy korábbi munkaadóit tűnteti fel negatív színben a most meg­célzott vállalattal szemben. Ez ugyanis a lojalitás teljes hiányéra utal, amit minden munkaadó egy­ségesen utál. 7. Őrült kérdések A vállalati személyzetiseknek egész gyűjteményük van a felvé­telre jelentkezők őrült kérdései­ből. Némelyik a tárgyalások gyors felfüggesztéséhez vezet. Csak né­hány ízelítőül: ♦ Ki ez a rozzant vénember a ké­pen? - mutatott a jelölt a cég alapítójának portréjára. ♦ Mondja, itt mindenkinek ilyen jó hátsója van? - kérdezte a je­lölt a személyzeti igazgatónőt. ♦ Maguk mindig ezt a moslékot eszik? - kérdezte a személyze­tist ajelölt az üzemi étkezdében elköltött munkaebéd után. ♦ Hogyan képesek életben ma­radni a piacon, ha egyetlen jó szakemberük sincs? - érdeklő­dött a jelölt a cég személyzeti politikájáról. ♦ Nekem is üyen lepukkant irodá­ban kell majd üldögélnem? - adott hangot félelmeinek a je­lölt a személyzeti osztályon kör­betekintve. (a hvg.hu nyomán) MT1-HÍR A világon a foglalkoztatottak fele napi 2 dollárnál (1,55 euró) nem keres többet, a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO) szerint. Az adatot Genfben, az ENSZ szakosított szervezetének ott meg­kezdődött éves közgyűlésén ter­jesztették elő. Juan Somavia, az ILO főigazgatója megnyitójában felhívta a figyelmet, hogy világ­szerte továbbra is terjed a munka- nélküliség, a hivatalosan regiszt­rált munkanélküliek száma nem­zetközi méretekben egy év alatt 2,2 millióval emelkedett, 192 mil­lióra nőtt. Közülük 86 millióan 15 és 24 év közöttiek. A gyermek- munkáról készített összesítés sze­rint 2000 óta 11 százalékkal sike­rült visszaszorítani a munkába fo­gott kiskorúak számát, de még így is mintegy 218 millió gyerek dol­gozik szerte a világon. MT1-HÍR A lakosság közömbössége és a korrupció a legfőbb oka annak, hogy Csehországban terjed a kül­földiek szinte rabszolgaként való kizsákmányolása - állítja egy ta­nulmány, amelyet a cseh belügy­minisztérium számára készített a Gabal Analysis and Consulting ügynökség. A minap nyilvános­ságra hozott dokumentum szerint az e téren megnyilvánuló korrup­ció már a cseh konzuli hivatalokat is elérte. A külföldiek gátlástalan kizsákmányolására május elején az ENSZ egyik szakosított szerve­zete is felhívta Prága figyelmét, s a cseh média aránylag gyakran foglalkozik a témával. Becslések szerint Csehország­ban mintegy 250 ezer külföldi dolgozik hivatalos engedély nél­kül, s ez lehetőséget ad a munka­adóknak a kizsákmányolásukra. Az engedély nélkül dolgozók többségét a szovjet utódállamok polgárai, elsősorban ukránok és moldvaiak teszik ki. „A csehek szinte természetes­nek veszik, hogy az ukránok rette­netes körülmények közt dolgoz­nak nálunk“ - jelentette ki újság­íróknak Jakub Švec, a belügymi­nisztérium egyik illetékese. El­mondta, hogy a kormányzat vál­toztatni kíván a tarthatatlan hely­zeten, s ezért Csehországban és külföldön is széles körű felvüágo- sító kampányt kíván indítani an­nak megváltoztatására. Švec szerint a külföldiek ki­zsákmányolásának megakadályo­zását célzó tervezett hazai kor­mányintézkedések mellett, Uk­rajnában és esetleg más ország­ban is ügynökséget hoznának lét­re, amelyen keresztül elintézhető lenne a legális csehországi mun­kavállalás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents