Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-06 / 129. szám, kedd

16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 6. www.ujszo.com KÜLFÖLDI AGRÁRHÍREK Kisebb repcetermés Csehországban Csehországban a közzétett adatok szerint 2005-ben 7,8 millió ton­na gabona termett, 8 százalékkal kisebb mennyiség az előző évi re­kordtermésnél. Gabonát 1,6 millió hektáron termeltek, a vetésterület és az egyes gabonafélék területi aránya több év óta alig változott. A terület közel felén őszi búzát termeltek. A repce területe visszaesett: a 2004. évi 935 ezer hektárral szem­ben tavaly csak 769 ezer hektárt foglalt el a növény. Terméshozama 2,68 tonna volt hektáronként, ami jóval alacsonyabb az előző évinél (3,60 tonna/hektár). Burgonyából viszont rekordtermést értek el, a betakarított mennyiség valamivel felülmúlta az 1 millió tonnát, 17,5 százalékkal több volt az egy évvel korábbi volumennél. A múlt évihez hasonlóan magas termésátlagot, 28,08 tonnát hektáronként, az el­múlt nyolcvan évben nem jegyeztek fel. A 3,49 millió tonnás cukorré­patermés megegyezett a 2004. évivel. Vetésterülete ugyan 8 száza­lékkal csökkent, ám a termésátlag hektáronként 53,31 tonnára emel­kedett a 2004. évi 50,57 tonnáról. Kanadában kisebb hozamokat várnak Kanadában 2006/07-ben a gabona és olajnövények termés- mennyiségét 64,8 millió tonnára becsüli a kanadai Agri-Food szerve­zet. Ez a volumen mintegy 2 millió tonnával kevesebb az előző évi­nél, kizárólag az alacsonyabb hozamok következtében. A legnagyobb területet elfoglaló búzából 31 millió tonnás termésre számítanak, a prognosztizált termésátlag 2,53 tonna hektáronként. Az előző évben ennél többet, 2,73 tonnát nyertek egy hektárról. A takarmánygabo­nák hozama sem éri el az egy évvel korábbit. Az olajnövényekkel hasznosított terület 5 százalékkal csökkent egy év alatt, ebben a gaz­dasági évben 6,8 millió hektárt tett ki. Az idei 11,6 millió tonnára be­csült termésmennyiség csak 83 százaléka a tavalyinak. Az 1,71 ton­nás hektáronkénti hozam is 11 százalékkal alacsonyabb a múlt évben betakarított volumennél. Indiában rekordtermés várható 2005/06-ban Indiában rekordmennyiségre, mintegy 75,5 millió tonnás búzatermésre számítanak, közölte az indiai élelmiszeripari tárca. A múlt évinél nagyobb vetésterület, valamint a kedvező időjá­rás eredményezi a kibocsátás 5 százalékos növekedését, (eu-agrar) A biodízel-kereslet növekedése miatt nőtt az ár is Drágább lett a repce ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Oil World becslése szerint az EU-tagországokban rekord meny- A repceolajból előállított biodí- nyiséget, 8,89 millió tonna repcét zel iránti kereslet növekedése mi- takarítanak be az idén, az egy év- att az utóbbi időben jelentősen vei korábbi 8,76 millió tonnát kö- drágult az Európai Unióban a rep- vetően. A repceolajból előállított ce. A kőolaj árának emelkedése biodízel iránti kereslet növekedése miatt a figyelem egyre inkább az miatt az utóbbi időben jelentősen alternatív források felé irányul, így drágult az Európai Unióban a rep- növekszik az igény a biodízel iránt. ce. (MTI-hír) (Illusztrációs felvétel) Állatjóléti intézkedések A Nyitrai Agroinštitút szervezésében június 20-22-én az EU kör­nyezetvédelmi szabályainak alkalmazásáról, az állattartás higiéni­ai feltételeiről és az állatjóléti intézkedésekről tartanak tájékozta­tó szakmai előadást az érdeklődőknek. A tanfolyam keretében a borjú tartására vonatkozó minimális szabályok, a sertéstartásban megkövetelt előírások, a gazdaság haszonállatok védelmére szol­gáló kötelezettségek és a tojótyúkok minimális védelmét garantáló feltételek kerülnek ismertetésre. Az előadássorozat résztvevői a tanfolyam elvégzéséről tanúsítványt kapnak, (sz) Együtt a vidékért, hogy megvalósuljanak céljaink - egy valós helyzetre reagáló agrárprogram keretében Reális agrár- és vidékfejlesztés (Fogas Ferenc felvétele) Pályája szorosan összefo­nódik a mezőgazdasággal. Jelenleg a Somoijai Kék Du­na MgSz elnöke, megyei képviselő és az MKP parla­menti képviselőjelöltje. Az MKP agrárágazatot érintő választási programjáról és a benne megfogalmazott fő célkitűzésekről Pomichal István agrármérnököt kér­deztük. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Gyakorlati szakemberként ho­gyan értékeli az MKP 2006-2010- es időszakra szóló választási programjában a mezőgazdaság­gal foglalkozó részt? Bevezetőként csak annyit, hogy az MKP választási programja úgy készült, hogy a párton belül min­den szerv azt folyamatosan véle­ményezhette, kiegészítő javaslato­kat nyújthatott be, melyeket az elő­készítő bizottság értékelt és döntés után bedolgozott a programba. Ezért úgy gondolom, hogy ez a vá­lasztási program hűen tükrözi a párt által képviselt választók szé­leskörű érdekeit. Ami a mezőgaz­daságot, az élelmiszeripart és az er­dőgazdálkodást illeti, az MKP to­vábbra is kiemelt gazdaságpolitikai területként kezeli a felsorolt ágaza­tokat, mivel ezek a nemzeti közös­ségünk által lakott vidék meghatá­rozó gazdasági elemei. A program­ban hangsúlyozott szerepe van an­nak a ténynek, hogy a vidék továb­bi fejlődése szempontjából alapve­tő fontosságú az európai források célirányú felhasználása. Az EU új költségvetési időszakában (2007- től 2013-ig) a mezőgazdaság és vi­dék támogatására jelentős össze­gek vannak kilátásban. Ezért fon­tos, hogy ott legyünk a döntéshoza­talnál, hogy e támogatások szabá­lyos és arányos elosztását, teljes fel- használását befolyásolni tudjuk vá­lasztóink érdekében. Melyek a párt agrárpolitikájá­nak stratégiai céljai? Az agrárpolitika szempontjából alapvetően fontosnak tartjuk meg­őrizni az ágazat versenyképességét az Európai Unión belül, de főleg a szomszédos országokkal szemben. Az MKP továbbra is küzdeni fog a nemzeti kiegészítő támogatások megfelelő szinten tartásáért, hogy ezáltal megőrizzük az ágazat Eu­rópai Unión belüli versenyképessé­gét, amíg a közvetlen EU-kifizeté- sek összege el nem éri a régi tagor­szágok szintjét, ami 2013-ra várha­tó. Ezen kívül olyan célzott támo­gatási rendszert dolgozunk ki, amely az egyes régiók természeti adottságait, termelési feltételeit, valamint a meglévő feldolgozási kapacitások magasabb fokú ki­használását veszi alapul. A prog­ram rámutat arra, hogy a vidékfej­lesztést a régiók helyi, sokszor nagymértékben kihasználatlan természeti és egyéb adottságaira kell alapozni. Csupán így érhető el hosszú távon a vidéki térségek fel­lendülése, új munkahelyek létre­jötte és az itt élő lakosság életszín­vonalának fejlődése. A program milyen irányban képzeli el az agrárpiac működé­sét? Az agrárpiac hatékony működé­se érdekében a döntéshozatalkor a jövőben jobban oda kell figyelünk az őstermelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem közötti kiegyensú­lyozott kapcsolatrendszer műkö­désére. Ehhez az EU által megítélt termelési kvótákat teljesíteni kell, és amennyiben lehetőség kínálko­zik, ezek mértékét növelni szeret­nénk. Európában a mezőgazdasá­gi termelés sokféle koncentráció­ban megtalálható. Szlovákiában az üzemnagyság kérdését a piaci viszonyok, a termelés szerkezete és a történelmi fejlődés regionális alakulása határozzák meg. Nálunk is minden gazdaságnak - a piacon való megmaradás érdekében - meg kell találnia a maga helyét. Ki­emelten fontosnak tartjuk, hogy a támogatási rendszerünk arra irá­nyuljon, hogy elősegítse a verseny- képesség megőrzését főleg a szom­szédos országokkal szemben, hi­szen a mezőgazdasági termelőktől nem várhatjuk el, hogy a támoga­tás nélküli csekély jövedelmezőség mellett rugalmasan alkalmazkod­janak a piac gyorsan változó feltét­eleihez. Nagy figyelmet kell, hogy szenteljünk a mezőgazdasági sza­bályozásnak is, mert ezek nélkül nagyon könnyen ellehetetlenülnek a gazdák. Melyek a fő prioritások? A választási programban a piac működéséhez megfogalmazott fő prioritások a kövekezők: ♦ a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar műszaki és technológiai színvonalának javítása, ♦ az intenzív termelést folytató térségek hatékony támogatása, ♦ új raktárkapacitások kialakítása, elsősorban a termelőknél (az inter­venciós felvásárlás rugalmasabb működése érdekében), ♦ az állattenyésztés támogatása hazai forrásokból, valamint az ag­rárpiac stabilizálása által, ♦ a szőlészet és borászat fejleszté­se, a szőlőültetvények felújításának gyorsítása, ♦ az agrártermények élelmiszer- ipari feldolgozásának bővítése, ♦ a halgazdaság és a halfeldolgozó ipar fejlesztése, ♦ a környezetbarát gazdálkodás és állatjóléti intézkedések biztosítása, ♦ az ökológiai termelés támogatá­sa, ♦ a földpiac hatékony működésé­nek beindítása az ország egész te­rületén a Szlovák Földalap bevoná­sával (vétel, eladás), ♦ a gazdák szélesebb körű bevoná­sával az öntözőrendszerek haté­kony működésének megoldása. Továbbra is fontos, hogy a kü­lönböző vállalkozási formák - egyéni gazdálkodás, szövetkezet, részvénytársaság, korlátolt felelős­ségű társaság vagy más vállalkozá­si forma - azonos megítélésben ré­szesüljön. A mezőgazdaság is egyre in­kább energiafüggő. Hogyan kí­vánja támogatni a program a megújuló energiaforrások fel- használásának elterjedését? A program erre is kitér: világvi­szonylatban beindult folyamat a megújuló energiaforrások egyre gyakoribb alkalmazása. Hazai fel­tételek közt az alternatív energia­előállítás rendkívül sokrétű fejlődé­si lehetőséget valamint új munka­helyeket kínál a vidéknek. Nem el­hanyagolható az a tény, hogy ilyen módon csökkenthető az ország kül­földi energiaforrásoktól való füg­gősége. Becslések szerint Szlováki­ában az energiaszükséglet 15 szá­zaléka állítható elő mezőgazdasági és erdészeti eredetű alternatív for­rásokból. A tervek közt szerepel, hogy 2013-ig a termőföld tíz száza­lékán termeljünk energiahordozó növényeket. Ezért támogatni kell az alternatív energia előállításához szükséges technológiák megvásár­lását és üzembe helyezését, az erre a célra alkalmazható növények sza­porítását és termelését, s az így elő­állított energia felhasználását töb­bek között gabonaszárításra illetve egyéb ágazaton belüli célokra. Földtulajdon-viszonyok ren­dezésében már történt bizonyos előrelépés. Hogyan tovább e té­ren? Az elmúlt időszakban sok ener­giát fordítottunk a földtulajdon-vi­szonyok rendezésére és a földtulaj­donjog hatékony érvényesítésére. Annak tudatában, hogy rendezett földtulajdon-viszonyok nélkül nincs hosszú távú fejlődés, mivel ez a folyamat hozzájárul a vidéki lakosság megtartásához, életszín­vonalának emelkedéséhez. Ezért a célok közt szerepel, hogy 2011-ig be kell fejezni az ország egész terü­letén a földnyilvántartási jegyzék megújítását, a parcellák tagoltsá­gának megfelelő térbeli és funkcio­nális rendezését, valamint le sze­retnénk zárni az előző időszakban megkezdett folyamatot az ismeret­len tulajdonú földekkel kapcsolat­ban. További célok? Már elkezdett folyamat - melyre a program külön nem tér ki - a cu­korrépa-termesztés és -feldolgozás átalakítása. A szakmában ismere­tes, hogy az EU országaiban ez szi­gorú és összetett szabályozás mel­lett történik. A hazai termelők szá­mára olyan rendszert fogunk tá­mogatni - a lehetőségek keretében -, ami leginkább megfelel a széles termelői közeg számára. Mindent elkövetünk, hogy a cukorrépa ter­melést a lehető legmagasabb ter­melési szinten megőrizzük. Ugyan­csak fontos terület az élelmiszer­biztonság kérdése. Az élelmiszerek vásárlása és fogyasztása bizalmi kérdés. Megengedhetetlen, hogy a vásárolt élelmiszer a fogyasztó egészségét veszélyeztesse. A cé­lunk az, hogy hassunk a kereskede­lem felelősségtudatára, és növeljük a hazai élelmiszerek iránti bizal­mat. Mik a célok az erdőgazdálko­dás terén? A program szerint a fakitermelé­sen kívül oda kell figyelni az erdők tájképző-, ökológiai-, és egyéb funkcióira is. Folytatni kívánjuk a megkezdett erdészeti reformot. Az erdőgazdálkodás pénzügyi haté­konyságának növelése mellett azonban szándékunk a fenntartha­tó erdőgazdálkodás támogatása is a szakmaüag gondosan kidolgozott erdőgazdálkodási tervek (LHP) alapján. Ugyanakkor fontos, hogy a természeti katasztrófák (pl.: erdő­tüzek) elleni védekezéshez garan­cia alapot hozzunk létre. Az ágazati kutatás és fejlesztés kérdéseihez hogyan viszonyul a program? Ezen a területen soha nem ta­pasztalt műszaki és technológiai fejlesztési eredmények születnek, melyek szinte azonnal megjelen­nek a gyakorlatban. Amint azt már említettem, támogatni fogjuk az új technológiák és technikák beveze­tését a hazai termelésbe, hogy ver­senyképességünket megőrizzük. Látni kell azt is, hogy az új techno­lógiák bevezetésével általában munkaerő szabadul fel a vidéken. Ez a jelenség elkerülhetetlen. To­vább csökken a mezőgazdaságból élők száma, ezért fontosnak tartjuk támogatni a településeket is, hogy a mezőgazdasági beruházások mellett - melyek munkaerőt szaba­dítanak fel - új más jellegű beruhá­zások is megvalósuljanak, amelyek munkahelyteremtők, s mérsékelik a vidék elnéptelenedését. De erre már a választási program egy má­sik fejezetében találjuk meg a vá­laszt. Főbb vonalakban megismer­hettük az MKP agrárprogramját, de még mindig nem kaptuk meg a választ arra a kérdésre, hogy gyakorlati szakemberként mi­ként értékeli ezt a választási programot? Egyetértek a kitűzött célokkal, melyek kifejezik az ágazat legfon­tosabb igényeit. Természetesen egy választási programban nem lehet minden területet felölelni és részle­tességgel tárgyalni. A választáso­kon induló pártok agrárprogramja­ival összehasonlítva, véleményem szerint az MKP programja a leg­jobb. A legreálisabban fejezi ki azo­kat az igényeket, célokat, melyekre a szakma politikai és gazdasági megoldásokat vár az elkövetkező időszakban. Bízom benne, hogy az MKP-nak sikerül a választási prog­ramját beépítenie a leendő kor­mányprogramba. De ehhez az kell, hogy minél több szavazatot szerez­zünk, hogy kormánytényezők le­hessünk. A mezőgazdaságban dol­gozókat és a vidéken élőket arra kérem, hogy menjenek el szavazni, és válasszanak megfelelő szemé­lyeket, hogy a jövőben minél több és jobb, szakmailag és erkölcsileg felkészült képviselő tevékenyked­jen a kitűzött célok megvalósításá­ban. így együtt a vidékért összefog­va megvalósíthatjuk a kitűzött cél­jainkat. (r)

Next

/
Thumbnails
Contents