Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-31 / 124. szám, szerda

10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 31. www.ujszo.con Nem találtak hiányosságot a szakértők Temelín biztonságos MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizott­ság levélben értesítette az oszt­rák kormányt arról, hogy a cseh atomerőmű megfelel a biztonsá­gi előírásoknak. Andris Piebalgs energiaügyi biztos múlt heti le­velében arról számolt be, a reak­tort a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség, és más nemzetközi szervezetek szakértői vizsgálták meg, és semmi hiányosságot nem találtak. A temelíni ato­merőmű egyes blokkja tavaly de­cemberben megkapta a hivatalos működési engedélyt. A ČEZ energiaipari konszern október­ben nyújtotta be az engedélyké­relmet az öt éve próbaüzemet folytató reaktorblokkra. Temelín eddig ideiglenes működési en­gedéllyel rendelkezett, amely­nek hatálya a múlt év végén járt le. A ČEZ hasonló kérelmet ké- lyos hiányossága van. Az osztrák szít elő a második blokkra is. aktivisták szerint Temelín nem Cseh és osztrák környezetvédők felel meg a nyugat-európai biz- szerint az erőműnek számos sú- tonsági előírásoknak. Menetrendszerűen tüntető oszt­rák aktivisták (ČTK) A németek és a spanyolok járnak az élen Szélenergia-perspektíva ISMERTETÉS Brüsszel. Hat százalékkal, 704 gigawattra nőtt az áramtermelés az Európai Unióban 2000 és 2004 kö­zött. A növekedés fele a szélenergi­ából származik, amelynek felhasz­nálása 154 százalékkal emelkedett a vizsgált négy év alatt. Az Eurostat adatai szerint to­vábbra is a hagyományos szénhid­rogén-alapú erőművek dominál­nak az EU energiapiacán, a meg­termelt áram 58 százaléka szár­mazik innen. További 19 százalék az atomenergia, 18 százalék a víz­energia és 5 százalék a szélener­gia. Míg Németország, Nagy-Bri- tannia és Olaszország a legna­gyobb hagyományosenergia-ter- melők, addig Franciaország csak­nem az összes nukleáris kapacitás felét ellenőrzi. Franciaország, Olaszország és Spanyolország a legerősebbek vízenergiában, a szélenergia-termelés háromne­gyedét pedig Németország és Spa­nyolország fedi le. (euvonal.hu) Maguk választhatnák meg áramszolgáltatójukat Svájci-uniós szerződés ÖSSZEFOGLALÓ Bem/Brüsszel. Kétoldalú ener­giaügyi szerződés előkészítésén dolgoznak Svájc és az EU szakem­berei. Az előkészítő tárgyalások első­sorban a határokon átnyúló ener­giakereskedelem szabályozására terjednek ki, ez a svájci gazdaság számára igen fontos. A megállapo­dás megerősíti a nem EU-tag Svájc helyzetét a liberalizált európai energiapiacon. Konkrét előnyei is lesznek a svájci rendszer integrálá­sának, például el lehet majd kerül­ni az olyan kellemetlen helyzete­ket, mint a 2003 szeptemberi olasz­országi áramszünet, amit az oko­zott, hogy egy kidőlt fa megrongál­ta a svájci vezetéket. Akkor 57 mil­lió ember maradt áram nélkül Olaszországban. (Mivel a hálózat elosztása nem volt megfelelő, az olasz áramellátás összeomlott. Svájc és Olaszország azonnal egy­mást vádolta.) Svájc számára kulcsfontosságú kérdés a szállítási hálózatok hasz­nálata és annak a problémának a kezelése, amit a hálózatok szűk ke­resztmetszete jelent. A tervek szerint a svájci fo­gyasztók már 2007-ben maguk választhatnák meg áramszolgál­tatójukat. (euractiv.hu) Szocsiban csak a főpróbát tartották - Putyin elnök szigorú viszonosságot követel az uniótól Süketek (energia)párbeszéde Moszkva/Brüsszel. Sokan a G8-ak (a hét fejlett ipari demokrácia és Oroszor­szág) júliusi szentpétervá­ri találkozója főpróbájá­nak tekintették a múlt heti EU-orosz csúcsot, amelyet Szocsiban tartottak. Ha az ismert üdülőhelyen az kör­vonalazódott, amit Szent- pétervárott is várni lehet, akkor az nem sok. ÖSSZEFOGLALÓ A szocsi megbeszélések tanulsá­ga a legfontosabb témakörben, az energetikában tömören így foglal­ható össze: tárgyalunk, de nem bí­zunk egymásban. Annak ellenére, hogy Moszkva az EU-ra nélkülöz­hetetlen felvevőpiacként, Brüsszel Oroszországra megkerülhetetlen energiaexportőrként tekint. Amel­lett, hogy a felek növelni szeretnék a keletről nyugatra áramló földgáz és kőolaj mennyiségét, mindket­ten szeretnék elkerülni, hogy egy­más kizárólagos partnerei legye­nek. Az EU újfajta energiahordo­zókról, az oroszországiakon kívüli forrásokról sző terveket, Moszkva pedig új piacok bekapcsolásával kívánja növelni mozgásterét. Ugyanakkor épül az észak-európai földgázvezeték, amely - a Balti­tenger alatt futva és Lengyelorszá­got kikerülve - köti össze Oroszor­szágot és Németországot. Az EU jelenleg földgázigényé­nek egynegyedét, olajszükségle­teinek 27 százalékát biztosítja Oroszországból. 1999 óta az EU oroszországi energiaimportja 17- ről hetvenmilliárd euróra nőtt. (Jelentős részben az energiahor­dozók világpiaci árának emelke­dése és az EU keleti bővítése ré­vén. Az új kelet-közép-európai tagállamok alapvetően Oroszor­szágtól vásárolnak kőolajat és földgázt.) A januári ukrajnai gáz­csapelzárás, amely ellátási zava­rokat okozott az európai fogyasz­tók körében, döbbentette rá az EU-t, hogy mielőbb diverzifikál­nia kellene energiaszállítóit. A liberális Gazeta azt írta, Vla­gyimir Putyin elnök mindenesetre kihasználta a fekete-tengeri csú­csot annak a pozíciónak a nyilvá­nos meghatározására, amelyből Oroszország nem enged. „Ha eu­rópai partnereink azt várják tőlünk, hogy beengedjük őket gaz­daságunk legbelsőbb szentélyébe, az energiaágazatba, méghozzá olyan módon, ahogy ők szeretnék, akkor mi viszonzást várunk tőlük saját fejlődésünk kritikus irányai­ban.” Az európai cégeknek az oroszországi kitermelésbe való beengedése fejében a Kreml azt váija európai partnereitől, hogy biztosítsák az orosz gazdaság mo­dernizálásához szükséges techno­lógiát, s az orosz energiacégeket engedjék részesedésekhez az eu­rópai elosztó és értékesítő hálóza­tokban. Ennek vélt akadályozása miatt érzett bosszúságában nem­rég az orosz állami ellenőrzésű Gazprom jövőbeni exportjának Kí­nába való átirányításával fenye­getőzött. Putyin állítólag most azt mondta, Kína nem jelent alterna­tívát az orosz energiahordozók európai vásárlóival szemben. Az EU igyekszik rávenni Moszk­vát az energiacharta ratifikálásá­ra. Ez megkövetelné a Gazprom­tól, hogy az oroszországi függei lén termelőknek- köztük a külföl dieknek is - diszkriminációmer tes hozzáférést biztosítson szaba exporthálózati kapacitásához. A unió a nemzetközi energiachart alapján képzeli el az európai enei giapiac hosszú távú alakításé Moszkva viszont nagyon nem sz vesen tenné vezetékhálózatát mi sok számára is felhasználhatóv; Ennek kapcsán mondta Szocsiba az EU soros elnöki tisztét betölt Wolfgang Schüssel osztrák kai cellár: az energiapárbeszédnek a átláthatóságon, a viszonosságoi biztonságos összeköttetéseken ( a biztonságos szállításokon ke alapulnia. A Rosszijszkaja Gazeta ko mánylap Alexander Rahr némi szakértőt idézte: „Az EU azé hagyta a levegőben Putyin ajánl, tát a szibériai energiaforrásokra az EU technológiailag fejlettet terével való összekötésére, me nem akar energiafüggést egy ne: demokratikus Oroszországtc Ezért az EU európaivá és demo ratikussá akarja tenni Oroszo szágot.” (mti, nol, ú) Jövőre kezdődik az építés Franciaországban - az Európai Unió állja a horribilis költségvetés felét A világ legnagyobb kísérleti reaktora lesz MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A világ energiaterme­lésének jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi kí­sérleti termonukleáris reaktor, az ITER megépítéséről írt alá végle­ges megállapodást a program hét résztvevője a múlt héten Brüsszel­ben. Eszerint a kísérleti reaktort a dél-franciaországi Cadarache-ban hozzák létre. Az építkezés 2007 elején kezdődik, 10 év alatt készül el, és 4,57 milliárd euróba kerül majd. Ennek felét az EU állja, a másik felét pedig a többi hat részt­vevő: az USA, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea. A működtetés a következő húsz év­ben további 5 milliárd eurót emészt majd fel. Egy termonukleáris reaktorban hasonló folyamat megy végbe, mint a Napban és a többi csillag­ban: a legkönnyebb atom, a hidro­gén izotópjait - deutériumot és tri- ciumot - próbálják egyesíteni héli­ummá, remélve, hogy a rendkívül energiaigényes folyamat végül több energiát termel, mint amennyit elhasznál. A jelenleg használatos atomerőművekben a legnehezebb elem: urán-izotópok szabályozott bomlása, hasadása termeli az energiát. Egy termo­nukleáris, avagy más néven fúziós erőműnek két nagy előnye lenne: a szükséges alapanyagokból, a hidrogén izotópjaiból rengeteg van, illetve egyszerűen előállítha­tok, ez a módszer sokkal kisebb ra­dioaktivitást hoz létre, és az is gyorsabban lebomlik; hosszú távú szennyező hatás nincs. Ugyanak­kor van egy alapvető probléma, amelyet a sok évtizede folyó kísér­Kaname ikeda japán szakember lett az ITER vezérigazgatója letekkel még nem sikerült teljesen megoldani. Földi körülmények kö­zött a hidrogénatomok a Nap bel­sejében lévőnél is nagyobb, több százmillió fokos hőmérsékleten és ugyancsak rettenetes nyomás alatt alakulnak plazmává, amelyben a folyamat végbemehet. Meg kell ol­dani, mágneses módszerrel, e plazma összenyomását és lebegte­tését a rendszerben, hiszen nincs olyan anyag, amelyet meg ne ol­vasztana pülanatok alatt, ha köz­vetlenül hozzáér. Az 500 mega­wattos ITER-nek nem is az áram­termelés lesz a feladata, hane az, hogy bebizonyítsa: a technik akadályok nem csak laboratóri mi körülmények között, hane nagyüzemi méretekben is leküz hetők, és elkezdődhet a fúzi energiatermelés, vagyis lényeg ben a korlátlanul rendelkezésre; ló energia korszaka. Egyes vélemények szerint a sik esélye 50 százalék, és ha meg oldják a hatalmas műszaki prob mákat, 30-50 évre lesz szüks ahhoz, hogy gazdaságüag életi pes reaktor épülhessen. A Cadarache-ba tervezett létesítmény makettje (Reuters-felvétel A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0420 Sk 43 091 354,07 Sk 0,00% 1,0531 Sk 267 798 667,51 Sk 0,00% 1,0531 Sk 666 042 725,16 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0401 Sk 245 826 534,99 Sk 0,07% 1,0441 Sk 1 512 300 991,90 Sk 0,07% 1,0477 Sk 3 023 878 766,97 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0342 Sk 30117 194,88 Sk 0,00% 1,0480 Sk 282 080 842,39 Sk 0,07% 1,0487 Sk 593 047 622,82 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0378 Sk 59193 320,33 Sk 0,08% 1,0388 Sk 552 897 621,32 Sk 0,08% 1,0416 Sk 1 248 644 859,63 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0385 Sk 137 909 057,07 Sk 0,08% 1,0441 Sk 986 366 476,70 Sk 0,08% 1,0473 Sk 1 506 729 512,20 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár* * * * 1,0401 Sk 156 613 695,95 Sk 0,08% 1,0442 Sk 1 224 536 772,68 Sk 0,08% ' 1,0479 Sk 3 143 889 571,65 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. május 26-i adató A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan váltó, időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez aztjelenti, h az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkór a befizetett összeg vesztett nomir értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjala nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents