Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-31 / 124. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 31. www.ujszo.com Tegnap hajnalban újabb, a szombatinál kisebb földrengés okozott hatalmas pánikot Indonéziában Tűzhányó is tetézheti a bajt Még nem jut minden gyereknek elegendő élelem. Félelmetes a Merapi (TASR/AFP- és SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Újabb intés Szerbiának Belgrád. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa megerősítette tegnap, Brüsszel csak akkor folytatja a társulási tárgyalá­sokat Belgráddal, ha a szerb hatóságok megvalósítják a teljes együttműködést a hágai törvényszékkel (NT). Ez alatt elsősorban Ratko Mladics há­borús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb katonai vezető elfogása és kiadatása érten­dő. Rehn a Délkelet-európai Stabilitási Paktum belgrádi konferenciáján vett részt, ott ismételte meg Brüsszel állás­pontját. (MTI) Csapatkivonás Okinaváról Washington. Kivonnak nyolcezer amerikai tengerész- gyalogost Japán legdélibb szi­getéről, Okinaváról. Ezek az egységek a jövőben a csendes­óceáni Guám-szigeteken telje­sítenek majd szolgálatot. A döntés a szigetországban állo­másozó -jelenleg 50 ezer ka­tonát számláló - amerikai haderő legnagyobb átalakítá­sát jelenti az elmúlt fél évszá­zadban. (MNO) Botrány Hollandiában Hága. Felnőttek és gyere­kek közötti szex legalizálásá­ért fellépők csoportja pártot alapít Hollandiában. A botrá­nyos kezdeményezésről az Algemeen Dagblad napilap számolt be. A felnőttek és gyerekek közötti szexuális kapcsolat, vagyis a pedofüia társadalmi és törvényi elfo­gadtatását szorgalmazó, 1982-ben alapított Martijn nevű holland mozgalomból kinövő párt Felebaráti Szere­tet, Szabadság és Különböző­ség (NVD) néven részt kíván venni a 2007-es parlamenti választásokon. (MTI) Éhségsztrájk Guantánamón San Juan. Hetvenötre emelkedett a guantánamói amerikai haditengerészeti tá­maszponton létesített börtön­ben éhségsztrájkot folytató foglyok száma. Robert Du­rand haditengerészeti pa­rancsnok szerint az éhség- sztrájkolók növekvő száma csupán figyelemfelkeltő ma­nőver a foglyok részéről. „Az éhségsztrájk technikája össz­hangban van az al-Kaida gya­korlatával, a foglyok abbéli erőfeszítéseit tükrözi, hogy kierőszakolják a média figyel­mét, s ezáltal nyomást gyako­roljanak az Egyesült Államok USA-ra annak érdekében, hogy szabadlábra kerülve visszatérhessenek a harcme­zőre. A közel négy éve fogva tartott őrizetesek döntő több­ségét vádemelés nélkül és a külvilággal való érintkezés csupán minimális szintjének engedélyezése mellett tartják fogva. Ügyvédeik szerint a foglyok tiltakozási hajlandó­ságát jelentősen csökkenti, hogy az amerikai hadsereg erőszakos kényszertáplálás­nak veti alá őket. A hadsereg értékelése szerint ezek az in­tézkedések biztonságosak és humánusak. (MTI) Jakarta. Hatalmas pánikot keltve újabb földrengés ráz­ta meg tegnap hajnalban, közép-európai idő szerint fél hatkor Indonézia legke­letibb tartományát, Pápuát. A Richter-skála szerint 5,6- os földmozgás szerencsére nem okozott károkat. ÖSSZEFOGLALÓ Az újabb elemi csapás három nappal követte a Jáva szigeti pusztító földrengést, amelynek a legfrissebb jelentések szerint több mint 5400 halálos áldozata volt. A 6,3-as fokozatú földmoz­gás szombat reggel következett be a sűrűn lakott szigeten. Epi­centruma a turisták által kedvelt egykori királyi várostól, Yogya- kartától mintegy 30 kilométerre délre, a tengerfenék alatt volt. A földrengés következtében több ezer épület romba dőlt, a sérültek számát 20 ezerre becsülik, mint­egy 200 ezren veszítették el a fe­delet a fejük fölül. Tizenhét hó­nap leforgása alatt ez volt a ne­gyedik földrengés Indonéziában, beleértve a 2004. december 26-i szökőárt, amelynek legkevesebb 216 ezer halálos áldozata vagy el­tűntje volt. A külföldi segélyszállítmányok tegnap tovább áramlottak a ka­tasztrófa sújtotta térségbe. Az in­donéz kormány segítséget kért a ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bíróság tegnapi határozata nyomán sú­lyos presztízsveszteséget szenve­dett az Európai Bizottság. Komoly feszültség támadhat a transz­atlanti kapcsolatokban is: a lu­xemburgi székhelyű testület ugyanis érvénytelenítette azt a megállapodást, amelyet 2004- ben kötött az EU és az USA a légi utasok adatainak kiadásáról. Az egyezmény, amely Washing­ton nyomására, a terrorizmus elle­ni harc érdekeire hivatkozva szüle­tett, minden európai légitársaság számára kötelezővé teszi az óceán túlpartjára tartó utasaik egyes ada­tainak kiszolgáltatását. Az ameri­kai biztonsági szervek így 34 sze­mélyes adathoz juthatnak hozzá, mint például az illető telefonszá­ma, hitelkártyájának száma, a jegy- foglalás helye. (Ugyanakkor az eu­rópaiak elutasították azt a wa­shingtoni kérést, hogy az utas étke­zési szokásai is a kiszolgáltatott adatok között legyenek: pedig ezekből kiderülhetett volna az ille­ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Újabb politikai vihar tört ki Moszkva és Kijev kö­zött - most a Krím-félsziget hova­tartozása fölött robbant ki a vita. Az orosz parlament alsóháza ugyanis megszavazott egy doku­mentumot, amelyben arra kérik a kormányt: tájékoztassa a törvény- hozást az Ukrajnához tartozó Krí­mi Autonóm Köztársaság Oroszor­szághoz való visszacsatolására tett intézkedéseiről. Az orosz hon­atyák a keresetben arra hivatkoz­nak, a két ország közötti határok­nemzetközi közösségtől a termé­szeti csapás okozta súlyos károk enyhítéséhez, a lakosság ellátásá­hoz. Huszonkét ország küldött vagy ígért eddig segítséget a dél­kelet-ázsiai országnak - közölte Genfben az ENSZ humanitárius ügyek koordinálásával foglalkozó hivatala. A mentőosztagok szerint kevés a remény arra, hogy további túlélőket találjanak a romok alatt, mert az összedőlt házak olyan ki­csik voltak, hogy a bent rekedte­ket családtagjaik is ki tudták hoz­ni a törmelék alól. A túlélők többsége egykori ott­hona mellett, hevenyészett vis­tő vallása...) Az Európai Parlament - amely az adatok átadását a ma­gánélet védelméről szóló európai normák megsértésének minősítet­te, s kétségbe vonta a lépés jogi alapját is - a megállapodás megkö­tése után az EU bíróságához for­dult, kérve az egyezmény megsem­misítését. A luxemburgi testület két évig tartó vizsgálódás után most úgy döntött, az EP érvei megalapo­zottak, az átadott adatok védelme (az amerikaiak részéről) nem meg­felelő. Márpedig ezzel nem pusz­tán a megállapodást megkötő EU- tagállamokat, de az Európai Bizott­ról kötött megállapodás határide­je, amelyet a Szovjetunió szétesé­sekor kötöttek, jövőre lejár. A kép­viselők azt kívánják elérni, hogy Moszkva ne hosszabbítsa meg a megállapodást, hanem követelje vissza a Krím-félszigetet, méghoz­zá egy 1774-ben létrejött egyez­ményre hivatkozva. Az orosz duma lépésére hevesen reagált a Viktor Juscsenko ukrán elnök mögött álló Mi Ukrajnánk tö­mörülés, amely közleményében populistának nevezte a Krím-félszi- get elcsatolására tett kísérletet. Sőt történelmi manipulációnak minő­kókban vagy a rizsföldeken felállí­tott átmeneti menedékhelyeken húzza meg magát. A kórházak to-, vábbra is zsúfolva vannak vérző sebesültekkel. Sok túlélő arra pa­naszkodik, hogy kevés segítséget kap, vagy egyáltalán nem része­sült semmiféle ellátásban. Külföl­di orvosok nyilatkozatai szerint emberfeletti feladat a 20 ezer sé­rült és a 200 ezer földönfutó ellá­tása, a helyi hatóságok üyesmire nem voltak felkészülve. Sušilo Bambang Yudhoyono elnök kifo­gásolta, hogy a segélyek szétosz­tásában nincs megfelelő koordi­náció, és serénységre sürgette a ságot is elmarasztalta. Ez utóbbi ugyanis két évvel ezelőtt jogi szem­pontból megfelelőnek minősítette az egyezményt. A bírósági határozat szeptember 30-ig ad határidőt az EU-intéz- ményeknek egy új jogi alap kidol­gozására, és mint leszögezte, e dá­tum után a légitársaságok adat­szolgáltatása illegálisnak minősül. Az EU-nak tehát nagyon gyorsan új megállapodást kellene kötnie az Egyesült Államokkal ebben az ügy­ben, ami nem lesz könnyű feladat: a most megsemmisített egyezmény is több mint egy évig készült. sítette azt. Az ukrán politikusok fel­hívták orosz kollégáik figyelmét ar­ra, hogy nem születhet politikai döntés egy olyan egyezmény alap­ján, amelyet 250 évvel ezelőtt írtak alá. Ráadásul az a megállapodás az Orosz Birodalom és az Ottomán Porta között jött létre, ez a két ál­lam pedig ma már nem is létezik. Szerintük ilyen alapon az ukrán ra­dikális szervezetek is analóg lépést tehetnek, például, visszakövetel­hetnék Ukrajnának az egykori tel­jes Kijevi Rusz területét, beleértve Kubányt és az orosz fővárost, Moszkvát is. (inforadio.hu) kormányzati illetékeseket. Az ál­lamfő tevékenységét árgus sze­mekkel figyelik hazájában, tekint­ve, hogy Jáva szigetén él Indoné­zia 220 milliós lakosságának csaknem a fele, beleértve a politi­kai elit nagy részét. Tetézi a bajt a földrengés öveze­téhez közel eső, hetek óta nyugta­lan Merapi tűzhányó, amely mind nagyobb mennyiségű hamufelhőt és törmeléket lövell ki magából. A vulkánt figyelő egyik tudós szerint a megnövekedett aktivitás össze­függésben áll a hét végi földrengés­sel, bár más szakértők nem osztják ezt a véleményt. (MTI, SITA, ú) Moszkva/Putrajaya/Teherán. További nemzetközi erőfeszítése­ket szorgalmazott az iráni atom­dosszié ügyében George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi telefonbeszél­getésén. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának öt állandó tagja holnap Bécsben tanácskozik azokról a ja­vaslatokról, amelyek szerint meg­jutalmaznák Iránt, ha felhagyna urándúsító tevékenységével, de megbüntetnék, ha nem. „Irán kész akár azonnal felújíta­ni a tárgyalásokat az EU-trojkával, hogy megpróbálja rendezni az atomprogramjával kapcsolatban kialakult viszályát a Nyugattal” - jelentette be tegnap Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter. Hozzátette, Irán nem szab ehhez Kabul. Nyugalomban telt a teg­napra virradó éjszaka és reggel sem voltak rendbontások Kabul­ban. Az afgán biztonsági erők ugyanis páncélosokkal is megerő­sített osztagai nagy létszámban lepték el a főváros utcáit az előző napi, főként Amerika-ellenes za­vargásai után. A hadsereg tegnap ura volt a helyzetnek. A viszonylag nyugalmas összkép éles ellentétben állt az előző napi­val, amikor „halál Amerikára” kiál­tásokkal tüntetők tömege vonult az Amerika-barát elnök, Hamid Karzai rezidenciája felé, lázongok csoportjai rendőrautókat gyújtot­tak fel és épületeket fosztottak ki - elsősorban külföldi szervezetek hi­vatali épületeit. A Kabulban tartóz­kodó külföldiek népes közössége készenlétben figyeli a fejleménye­ket, hogy újabb zavargások esetén Eloltották az Öngyújtót Kazah ' pokoli torony Asztana. Eloltották a kazah fő­város 32 emeletes kormányzati épületében tegnap keletkezett tü­zet. A tűzoltók mintegy kétórás küzdelemben lettek úrrá a lángo­kon, de a katasztrófavédelmi ala­kulatok a sűrű füst miatt nem tud­tak behatolni az alakja miatt Ön­gyújtónak becézett, modern kor­mányzati üvegpalotába. A lángok a felsőbb szinteken délben csaptak fel, ezután terjedtek tovább az al­sóbb emeletekre is. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak fel, de ele­inte tehetetlenek voltak a tűzvész­szel szemben, mert nem volt elég hosszú létrájuk és tömlőjük. (MTI) Ladinok Dél-Tirolban Háromnyelvű igazolvány Bolzano. Háromnyelvű szemé­lyi igazolványokat adnak ki az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol egyes térségeiben. Mától a kis lét­számú ladin népcsoport tagjai ké­relmezhetik, az igazolványukat az olasz és a német mellett anya­nyelvükön is kiállítsák a hatósá­gok. Az új törvényi szabályozás még a Berlusconi-kormány idején született. A közel 475 ezres Dél-Ti- rol lakosságának 68 százaléka né­met, 28 százaléka olasz ajkú, míg a svájci rétorománhoz hasonló ladin nyelven beszélők a lakosság 4 százalékát teszik ki. (MTI) A tárgyalások felújítását javasolta az EU-trojkának Teherán tovább taktikázgat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tankokkal csinált rendet az afgán hadsereg Nyugalom Kabulban ÖSSZEFOGLALÓ előfeltételeket, és már értesítették Nagy-Britannia, Franciaország és Németország teheráni nagyköve­teit a tárgyalási hajlandóságról. Mottaki a malajziai Putrajayában beszélt erről, az el nem kötelezett országok kétnapos külügyminisz­teri értekezletén. Kizárta, hogy hazája közvetlen tárgyalásokba bocsátkozna ugyanerről az Egye­sült Államokkal, amely azzal gya­núsítja, hogy atomfegyver előállí­tására törekszik. Az el nem kötele­zettek támogatásukról biztosítot­ták Iránt az USA-val és az EU-val folytatott vitájában. Az iráni külügyminisztérium szóvivője megdicsérte tegnap Kí­nát és Oroszországot, amiért szembeszegülnek azzal az ameri­kai törekvéssel, hogy nemzetközi szankciókat léptessenek életbe Irán ellen. elmeneküljön az afgán fővárosból. Több nagykövetség arra szólította fel állampolgárait, egyelőre ne mozduljanak ki kabuli otthonuk ból. Az erőszakcselekmények előz ménye egy közlekedési szerencsét lenség volt, amelyet egy amerika katonai teherautó okozott: fékhibe miatt belerohant Kabulban közle kedési dugóba szorult helyi polgár gépjárművekbe, öt ember halálá okozva. Az amerikai katonák, ami kor az eset miatt felbőszült hely lakosok fenyegetően léptek fel ve lük szemben, rálőttek a tömegre hogy kiszabaduljanak gyűrűjéből Négy civü életét vesztette az ameri kai sortűzben. A tálib uralom meg döntése óta a hétfői volt a legna gyobb USA-ellenes megmozdulás Ismeretlen tettesek lelőtték teg nap až észak-afganisztáni Mazari Sarif közelében egy nemzetközi se gélyszervezet négy afgán munka társát. (MTI, ú) Érvénytelen az EU-USA-megállapodás a légi utasok adatainak kiszolgáltatásáról Csapás a transzatlanti viszonyra Ismét Lajčák lehet a közvetítő Brüsszel/Podgorica. Az Európai Unió tegnap felszólította Szerbi­át és Montenegrót, hogy Csehszlovákia mintájára „bársonyos mó­don”, barátságban váljon el egymástól, miután a kisebbik állam má­jus 21-én a teljes önállóságra szavazott. A Vijesti című podgoricai lap jól értesült brüsszeli forrásokra hivatkozva tegnap azt írta, az EU valószínűleg Miroslav Lajčák szlovák diplomatát bízza majd meg a válási folyamatban való közvetítéssel. Lajčák felügyelte - közmegelégedésre - az unió részéről a montenegrói népszavazást is, ő volt a választási bizottság elnöke. (SITA) A duma honatyái szerint Moszkvának vissza kellene követelnie a Krím-félszigetet Kisebb orosz-ukrán politikai vihar

Next

/
Thumbnails
Contents