Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-30 / 123. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Biztatás Montenegrónak Brüsszel. Montenegró célja a teljes jogú EU-tagság. Ezt Brüsszelben jelentette ki Milo Djukanovics, a balkáni ország miniszterelnöke, miután teg­nap megbeszélést folytatott OIH Rehn bővítési biztossal. Djukanovicsnak ez volt az első külföldi útja azóta, hogy egy hete a montenegróiak többsé­ge népszavazáson az ország függetlenségét, a Szerbiától való elszakadást támogatta. A kormányfő szerint országa ké­pes néhány éven belül teljesí­teni az EU-tagság összes köve­telményét. Rehn hangsúlyoz­ta: nincs rövidített út a taggá váláshoz, végig kell menni a különböző szakaszokon, s ezen belül az első a stabilitási és társulási szerződés megkö­tése az EU, illetve Montenegró között. Ez viszont akár már az idén megtörténhet - tette hoz­zá biztatásként. Az EU erede­tileg Szerbia-Montenegróval mint közös államalakulattal kezdett megbeszéléseket a stabilitási és társulási szerző­désről. (MTI) Kártérítés Tienanmenért? Peking. Kártérítést követel­nek és a történtek újraértéke­lését sürgetik az 1989-es Tienanmen téri tüntetések le­verésekor megölt személyek rokonai. „Kína a békés átala­kulás korszakát éli. Felül kelle­ne vizsgálnia bizonyos törté­nelmi események, köztük az 1989. június 4-i vérontás meg­ítélését” - írta nyűt levelében a Tienanmen Téri Anyák nevű szervezet. Egyúttal felszólítot­ta a hatóságokat, szüntessék be az áldozatok rokonainak megfigyelését és személyi sza­badságuk korlátozását. (MTI) Marad a házi őrizet Putrajaya (Malajzia). Bel- ügynek tekinti Mianmar Aung San Suu Kyi ellenzéki vezető házi őrizetét. Ezt Nyan Win külügyminiszter hangsúlyozta tegnap egy malajziai tanács­kozáson, megerősítve: a ran­gúm junta újabb egy évvel meghosszabbította a Nobel- békedíjas ellenzéki politikus házi őrizetét. Történt mindez annak ellenére, hogy Mian- marra már jó ideje nemzetkö­zi nyomás nehezedik Aung San Suu Kyi ügye miatt. A po­litikus asszony az elmúlt 16 évből tizet börtönben vagy há­zi őrizetben töltött azután, hogy 1990-ben az általa veze­tett mozgalom elsöprő győzel­met aratott a parlamenti vá­lasztásokon. (MTI) A 60 éves politikusnőt 2003 óta gyakorlatilag elvágták a külvilágtól (SITA/AP) (S ITA/ AP-fe I vétel) Huszonegyezer épület dőlt romba, 200 ezren váltak földönfutóvá Ötezernél több halott Jáván - nem győzik a sok sérült ellátását a kórházak Már érkeznek a segélyek Jakarta. A reggeli órákban lefelé, délután fölfelé mó­dosították az indonéziai földrengés halálos áldoza­tainak számát. A kataszt­rófa sújtotta térségbe teg­naptól folyamatosan érke­zik a külföldi humanitári­us segély. ÖSSZEFOGtALÓ Az indonéz hatóságok a pusztító szombati földrengés veszteségmér­legét illetően reggel 4380-ra csök­kentették a halálos áldozatok szá­mát, miután korrigálták az elemi csapás által súlyosan érintett Kla- ten körzet adatait. Délután viszont azt közölték, ötezer fölé, 5136-ra emelkedett a halottak száma. A vö­röskereszt adatai szerint Jáva szi­getén legkevesebb 21 ezer épület romba dőlt, mintegy 200 ezren vál­tak földönfútóvá; többségük össze­tákolt kalyibákban vagy a rizsfölde­ken felállított menedékhelyeken húzza meg magát. A kórházak zsú­foltak vérző sebesültekkel. Sok fa­lusi kapott ruházatot és élelmet, de a legtöbb károsult kénytelen saját magáról gondoskodni több mint 48 órával az elemi csapás után. Szá­zak állnak az utak szélén pénzt kol­dulva, amelyet, mint mondják, kö­zösségük rizs, olaj és gyertya vásár­lására szeretne fordítani. A földren­gés miatt szintén károkat szenve­dett repülőteret tegnap reggelre si­került megnyitni. Az indonéz ál­lamfő a segélyakciók, a mentés jobb koordinálására szólított fel. A szombati már a negyedik pusztító földrengés volt Indonéziában az el­múlt 17 hónapban, beleértve a 2004-es cunamit, amelynek 230 ezer halálos áldozata volt, jórészt Indonéziában. Az országot emel­lett a madárinfluenza-járvány is sújtja, terrortámadások sorozata érte az al-Kaidával kapcsolatban álló szélsőségesek részéről, és fe­nyegeti a Merapi-tűzhányó kitörése is, közvedenül a földrengés öveze­tétől északra. (MTI, t, ú) Minden egy balesettel kezdődött - a tüntetők fosztogattak, az üzletek bezártak Súlyos zavargások Kabulban A közelben lévő amerikai katonai támaszponton fokozott riadóké­szültséget rendeltek el (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Legkevesebb húsz halott­ja volt délutánig a tegnapi kabuli zavargásnak, amely amiatt tört ki, hogy közlekedési balesetet okozó amerikai katonák állítólag belelőt­tek az ellenük tüntető tömegbe. A katonák a bagrami úton okoz­tak balesetet, amelyben hivatalos adatok szerint három afgán meg­halt és több gépkocsi megrongáló­dott. A baleset helyszínén kisebb tömeg gyűlt össze, és kövekkel kezdte dobálni az amerikaiakat, akik egyes források szerint a tünte­tőkre, mások szerint a levegőbe lőt­tek, hogy szétoszlassák a tömeget. Az afgán hírügynökség úgy érte­sült, egy 30 gépkocsiból álló ameri­kai katonai konvoj ütközött össze személyautókkal. Egy szemtanú azt állította, a baleset hét ember életét követelte. A hírre Kabul belvárosát elözön- lötték az ártatlan civilek halála mi­att felháborodott tüntetők. A Vazír Akbar Han negyedben, ahol szá­mos nagykövetség található, Ak- 47-es gépkarabélyból leadott lövé­sek hallatszottak, az amerikai kül­képviselet felől is automata fegyve­rek ropogását lehetett hallani. A rendőri és katonai egységek lezár­ták a kerületet, a NATO-vezette sta­bilizációs erő katonái is a helyszín­re érkeztek, a külföldieknek megtil­tották a belépést a negyedbe. Az af­gán főváros egyik legforgalmasabb negyedében, Sar-e-Nauban tünte­tők körülbelül ezerfős tömege fel­gyújtott egy rendőrőrsöt és elége­tett egy Hamid Karzai elnököt áb­rázoló plakátot. Délebbre szintén lövések dördültek szemtanúk be­számolói szerint annak a térnek a közelében, ahol az oktatási minisz­térium és a Serena luxusszálloda van. Több száz tiltakozó a főváros központjában álló elnöki palotához vonult. A német hírügynökség tu­dósítója arról számolt be, hogy az összecsapásokban több tucat em­ber életét vesztette vagy megsebe­sült. A város fölött füstfelhő go- molygott, a tüntetők fosztogattak, az üzletek bezártak, a járókelők el­menekültek az utcákról. A feldühö­dött tömeg rátámadt a német új­ságírók gépkocsijára is. Adrian Edwards ENSZ-szóvivő tragédiának nevezte a történteket, és nyugalomra intette a lakosságot. A térségben lévő amerikai katonai támaszponton fokozott riadóké­szültséget rendeltek el. Az ameri­kai nagykövetségen dolgozókat biztonságos helyre telepítették át az erődítményszerű diplomáciai képviselet területén belül. (MTI, ú) Újabb légicsapás a tálibok ellen Kabul. Több mint 50 tálibot megöltek tegnap hajnalban a dél-af- ganisztáni Hilmend tartományban egy amerikaiak vezette légicsa­pásban. A tartományi kormányzóhelyettes közölte: a támadás egy hegyvidéki mecset ellen irányult, ahol számos tálib vezető gyűlt össze tanácskozásra. Az elmúlt hetekben a legsúlyosabb összecsa­pások zajlottak Afganisztán déli részén a tálib rendszer 2001-es megdöntése óta. A harcoknak legalább 372 halálos áldozata volt a koalíció és az afgán hatóságok adatai szerint, (m) Garantálják Teherán jogát a békés atomiparra Agyonbírálták Moszkvát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország, az USA, az EU-trojka és Kína kész ga­rantálni Irán jogát a békés atom­iparra, feltéve, hogy Teherán ma­radéktalanul együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökséggel (NAÜ). Ezt Szergej Lav­rov orosz külügyminiszter mondta tegnap Moszkvában, ahol ülést tartott az Európa Tanács (ET) par­lamenti közgyűlésének állandó bi­zottsága. Oroszország tíz napja - első ízben - vette át a miniszteri tanács féléves elnökségét. „Érde­keltek vagyunk Iránnak a legszéle­sebb gazdasági együttműködés­be, a térség biztonságának erősí­tését célzó együttműködésbe való bevonásában. Ezzel párhuzamo­san készek vagyunk szavatolni Irán jogát a békés atomiparra, fel­téve, hogy válaszol a NAÜ koráb­ban felmerült kérdéseire” - fogal­mazott Lavrov, hozzátéve: ezeket a kérdéseket Iránnak a NAÜ-vel való együttműködésben kell tisz­táznia, és be kell tartania az atom- sorompó-szerződést, beleértve a váratlan helyszíni ellenőrzéseket lehetővé tevő kiegészítő jegyző­könyvet is. Az állandó bizottság tagjai sok kényelmetlen kérdést intéztek Lavrovhoz. Felvetették a halálbün­tetés eltörlését, a sajtószabadsá­got, a csecsenföldi emberi jogokat, a hatalommegosztást és ezen belül a bírói ág függetlenségét, a kül­földön állomásozó orosz csapato­kat, valamint Fehéroroszország te­kintélyuralmi problémáját. Lavrov jobbára elhárító válaszokat adott. Például az EU-t okolta azért, hogy Fehéroroszország nem vesz részt az ET-közgyűlés munkaülésein. Az ET azért nem hívhatja meg a fehér­orosz parlamenti elnököt, mert az EU feketelistára tette őt. Magfdziós kutatások Iránban Teherán. Irán kutatásokat folytat a magfúzió területén is - jelentet­te be egy ületékes tegnap az állami televízióban. A magfúzió az a fo­lyamat, amikor két könnyebb atommag egy nehezebb atommaggá egyesül. A folyamatot energiakibocsátás kíséri. Ez játszódik le a Nap belsejében is, ahol hidrogén atommagok héliummá egyesülnek. A közlés szerint öt éve kezdték el a kutatást. Az nem vüágos, miért csak most hangzott el a bejelentés. (MTI) Olasz választások Jól szerepelt a baloldal Róma. Meglepetésre második fordulóra kényszeríthetik a Roma­no Prodi olasz miniszterelnök ve­zette balközép erők Milánó jobbol­dali polgármesterét a tegnap dél­után befejeződött részleges helyha­tósági választásokon. Rómában nagy előnnyel vezet az örök város hivatalban lévő népszerű polgár- mestere, Walter Veltroni. Torinó­ban szintén az újraválasztásáért küzdő baloldali Sergio Chiampa- rino áll az élen. Nápolyban szintén vezet a balközép polgármesteije- löltje, de a dél-itáliai városban jú­nius 11-12-én minden bizonnyal második fordulót is tartanak, ahogy minden tizenötezresnél na­gyobb lélekszámú városban, ahol az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerül besöpörnie a szavaza­tok több mint 50 százalékát. Szicí­liában a kormányzói tisztségért fo­lyó versengésben Salvatore Cuffa- ro jelenlegi kormányzóval szem­ben vesztésre áll Rita Borsellino, a baloldal jelöltje, az 1992-ben maf­fiagyilkosság áldozatául esett Paolo Borsellino államügyész hú­ga. A helyhatósági választások hi­vatalos végeredményét lapzártánk utánra ígérték. (MTI) Magyar beismerés Létezhetett merényletterv Budapest. Nem titkos az az in­formáció, amely szerint 1991-ben II. János Pál pápa ellen Magyaror­szágon esetleg merényletet tervez­tek. Ezt a Köztársasági Őrezred pa­rancsnokának helyettese, Kardos Imre rendőr dandártábornok kö­zölte tegnap. Kijelentette: az ügy egyszerűen nem került szóba az­óta, nyilván az ilyen információk­ról az ember nem beszél addig, amíg aktualitása van. Az azóta el­telt tizenöt év elég idő ahhoz, hogy ne kelljen attól tartani, bár­kinek kellemetlenséget okoz. A té­máról a Blikk írt tegnap, Podosky Gáborra, a Köztársasági Őrezred alezredesére hivatkozva. A cikk szerint egy fanatikus terrorista­szervezet nevében egy bérgyilkos nyolcszáz méterről tervezte vég­rehajtani a merényletet. Kardos hangsúlyozta: a pápa elleni me­rénylet tervére utaló információ akkor jutott a szolgálat tudomásá­ra, amikor - 1991 augusztusában - II. János Pál már Máriapócson tartózkodott. Megjegyezte, miu­tán a szentatya védelmét szoro­sabbra vették, nem utalt semmijei arra, hogy az információ megala­pozott lehetett-e. (MTI) Tízmillió magyar nevében, tizenötmillió érdekében Koalíciós megállapodás ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt miniszterel­nök, Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke aláírta a két párt közötti koalíciós megállapodást tegnap a parla­mentben. „A második Gyurcsány- kormány nemzeti kormány lesz” - mondta az aláírás után a kor­mányfő, aki kérdésre válaszolva közölte: csak az SZDSZ által dele­gált miniszteijelöltek és Gráf Jó­zsef agrárminiszter-jelölt nevét tudja megerősíteni alakuló kor­mányával kapcsokban. Hangsú­lyozta: a kabinet felelőssége min­den magyarra kiteljed. Tízmillió magyar nevében, de tizenötmillió érdekében fognak kormányozni, és olyan új Magyarországot sze­retnének, ahol nemcsak jó, ha­nem könnyű magyarnak lenni. Ki­emelte: értékelvű lesz a kormány­zás, reformok sora következik. A kormányprogramot ma ter­jesztik az Országgyűlés elé. Sajtó­hírek szerint az új kormány teljes névsora pénteken válik ismertté, és június 9-én megalakulhat a ka­binet. A Népszabadság szerint minden tárca gazdára talált, már csak azt nem lehet tudni, ki lesz a külügyminiszter. Gyurcsánynak három jelöltje van: Somogyi Fe­renc, a jelenlegi miniszter, Si- monyi András washingtoni nagy­követ és Balázs Péter volt EÜ- biztos. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents