Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-04 / 102. szám, csütörtök

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Ma 18 órakor mutatják be dr. Somogyi László A burgenlandi magyarság című könyvét a Vámbéry Irodalmi Kávé­házban. A burgenlandi magyarság olyan átfogó mű, mely a triano­ni békediktátummal elszakított térség kialakulásától nyúl vissza a kezdetekig, de ismerteti a közelmúltat, sőt elemzi az itteni ma­gyarság megfogyatkozásának az okait is. A könyvben részletes te­lepüléstörténeti vizsgálatok, a népességgel és a mezőgazdasággal kapcsolatos statisztikai adatok, táblázatok és térképek mutatják a mai, illetve az 1964. évi állapotokat. A könyvet Zirig Ferenc, a du- naszerdahelyi Vámbéry Gimnázium igazgatója ismerteti, (ű) Nagybánya Tájképfestő Telep Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor nyitják meg a Kortárs Ma­gyar Galériában a Nagybánya Tájképfestő Telep című csoportos ki­állítást. A tárlatot, mely május 22-ig lesz látható, Pogány Gábor budapesti művészettörténész nyitja meg. (tb) KÖNYVAJÁNLÓ Darvasi László A világ legboldogabb zenekara Magvető Kiadó A gyűjtemény a kortárs szépiro­dalom egyik legjelesebb képvise­lőjének műhelyébe enged bepil­lantást. A kötet olvasói lépésről lépésre követhetik a rövidebb szépprózát író Darvasi László pályájának in­dulását és alakulását. A könyvben az író a kilencvenes évek elején- derekán írt első négy, könyves­boltokban ma már hozzáférhetet­len novelláskötetének legjava sze­repel, több olyan írás, amely meg­jelenése után más formában - színházi vagy filmes feldolgozás­ként - is elnyerte a közönség tet­szését. A gyűjtemény mindegyik novellája klasszikus módon előa­dott, fordulatosán kitalált törté­net, s ezek a történetek olykor a furcsa történelmi kulissza ellené­re is annak a világnak a kitapint­ható lenyomatai, amelyben léte­zünk. (mk) Malkovich új alakítása Színezz ki, Kubrick John Malkovich megtörtént eset alapján készülő filmben vállalt sze­repet: napjaink egyik legsokolda­lúbb amerikai színésze szélhámost alakít, aki több tucat embert csa­pott be azzal, hogy Stanley Kub- ricknak, a világhírű rendezőnek ad­ta ki magát. A Színezz ki, Kubrick (Colour Me Kubrick) az identitás és a hírnév kérdéseit boncolgatja, de elsősor­ban mégis komédia, amely juta­lomjátékot biztosít Malkovichnak. A filmzene pedig Kubrick alkotásai­nak felejthetetlen zenéit idézi, köz­tük a 2001: Űrodüsszeia című fil­mét, amelyben Richard Strauss, Johann Strauss és Ligeti György muzsikái tökéletesen festették alá a kozmikus képeket. A Malkovich megszemélyesítette Alan Conway egy alkoholista kisstí­lű csaló volt, aki éveken át sikere­sen adta ki magát a nyilvánosságtól köztudottan irtózó Kubricknak, mígnem egy újság leleplezte őt. So­kaknak a pénzét, másoknak az eré­nyét csalta ki, ennek ellenére meg tudta győzni a pszichiátereket ar­ról, hogy elmebeteg, így megúszott minden felelősségre vonást. Mi­chael Fitzgerald producer szerint Kubrick felesége a mai napig kap le­veleket olyan fiatalemberek szülei­től, akiket az ál-Kubrick elcsábított. Malkovich azt találja a legmegle­pőbbnek, hogy Conway milyen könnyen rá tudta szedni áldozatait, akiket elvakított a titokzatos híres­ség imádata. A Színezz ki, Kubrick című filmet a New York i Tríbeča filmfesztivá­lon mutatták be. Az Egyesült Álla­mokban egyelőre nem forgalmaz­zák, mert állítólag „nem tudják mi­lyen címen eladni”. (MTI) Hernádi Judit és a Good Afternoon zenekar koncertje vendég: Heilig Gábor 2006. június 3. imbat), 20.00 óra szín: Guta, Sportcsarnok I,- Sk Jegyek válthatók a elás irodájában: Guta, Iskola u. 4. yrendelés: 00 421 905 91 32 48 fStámogatík: KIEMEIT TÁMOGATÓ: Együttmukoíe partnerek: fámssitík: Cfcf fTTi SLOVENSKA 6 SPORITEĽNÁ Slovu aft HÄ CT Wi Wrrf W0 «row KATART l&k* DP j mosk! f ! Vitaflóra ilMr^--- ■ ' IHKWtt ®Mti«í«S>SKS:I ' SM E BP-6-11805 Spanyol festők a Szépművészeti Múzeumban - már kétszázezren látták Bűbájos Madonnák, szenvedő vértanúk (Képarchívum) Nagyszabású kiállításokkal ünnepli megnyitásának centenáriumát a budapesti Szépművészeti Múzeum. A sort öt évszázad spanyol mestereinek a tárlata nyi­totta januárban, és a látoga­tók még az idén megcsodál­hatják Rembrandt és Van Gogh műveit is. VRABEC AAÁR1A A május 14-ig látható spanyol kiállítás máris beváltotta a szerve­zők reményeit - a szakmai sikeren túl igazi közönségcsalogató szen­zációnak bizonyult. A kiállított festmények közöl több mint száz alkotás németországi, bécsi és madridi múzeumokból érkezett Magyarországra, de a tárlat alap­jául a világ egyik legjelentősebb spanyol gyűjteménye szolgált, ez pedig az Esterházyaknak köszön­hetően a Szépművészeti Múze­umban található. Az előrelátó Esterházyak A művészetpártoló főúri család tagjai már akkor vásárolták a his- pániai festők képeit, amikor a leg­több műgyűjtő még úgy véleke­dett, hogy az üyen lehangoló ké­pek csak templomokba és kolosto­rokba valók. Esterházy Pál főher­ceg a XIX. század elején megvásá­rolta Edmund Bourke dán diplo­mata spanyol gyűjteményét, és a képeket a bécsi Kaunitz palotába költöztetett Esterházy Képtárban állította ki. A családi képtárat a spanyol kollekcióval együtt 1870- ben adta el Miklós herceg a Ma­gyar Államnak, és a gyűjtemény a későbbiekben leginkább Nemes Marcell adományainak köszönhe­tően gyarapodott. Nemes Marcell évekig Németországban élt, ez a tény adta az ötletet a drezdai és a hamburgi múzeum kurátorainak, hogy a Szépművészeti Múzeum­tól kérjenek kölcsön spanyol mű­veket. Budapesten pedig éltek a kínálkozó alkalommal. „Viszonzásul azt kértük, hogy kölcsönözzék az egész kiállítást - tudtuk meg a spanyol tárlat kurá­torától, Nyerges Évától. - A né­metországi kiállítás kétharmadát elhozhattuk Budapestre, de a sa­ját tárlatunkat még gazdagabbá, átfogóbbá akartuk tenni, ezért felvettük a kapcsolatot a madridi Pradóval és a bécsi Kunshisto- risches Museummal. A tizenkét külföldi gyűjteményből hozzánk érkezett alkotások jelentőségét mutatja, hogy biztosítási értékük csaknem 50 milliárd forint, a leg­jelentősebb festményt 7,5 milli­árd forintra biztosítottuk. Olyan kiemelkedő, külföldi tulajdonban lévő képeket is be tudunk mutat­ni, mint Velázquez Margarita Teresa infánsnőről festett portré­ja, El Greco Pünkösd oltárképe, Ribera Bűnbánó Magdolnája, Mu­rillo Kis gyümölcsáruslánya és Zurbarántól Szent Bonaventura imája.” Az 1400-as évektől a XIX. szá­zad közepéig ívelő válogatás a gó-. tikával, ismeretlen mesterek ol­tártábláival kezdődik, név szerint ismert korai alkotásokkal folyta­tódik, majd a XVI. századi legne­vesebb mesterek, köztük Morales és El Greco képei láthatók. Ezután az „aranykori neves festői, Veláz­quez, Zurbarán, Cano, Murillo, Ribera festményeivel folytatódik a tárlat, és a XVII századi csend­életek után Francisco de Goya al­Ribera: Bűnbánó Magdolna kotásai zárják a lenyűgöző soro­zatot. Égi és földi hatalom A festmények komor hangulatát olykor csak az árnyak és fények já­téka oldja, némelyek életszerűsé­gükkel bűvölik el a szemlélődőt, másokat egész legendák öveznek. Az egyik képről, amelynek allego­rikus témáját ma is többfélekép­pen magyarázzák, kiderül, hogy eredetileg egy hangszer fedele volt. El Greco oltárképéről maga a festő tekint ki az apostolok közül, és a vászon sarkai ma is őrzik a próbaként felvitt ecsetvonásokat. Velázquez kisnemesek étkezését ábrázoló csendéletét csodálva pe­dig megtudjuk, hogy a széleit le­vágták. Riberánál meg ugyanaz a lány állt modellt a bűnösen szép Szent Magdolnához, mint a vallá­sáért börtönbe vetett Szent Ágnes­Ríberánál ugyanaz a lány állt modellt a bűnösen szép Szent Magdolnához, mint a vallásáért börtön­be vetett Szent Ágneshez. hez, de Zurbarán mártír szentjei már komoly, átszellemült arccal tekintenek az ég felé - itt nincs ki­kacsintás a külvilágra, csak áhítat, szenvedés, nem ritkán naturalisz- tikus ábrázolása annak, mi vár a mennyek országába vágyakozó bűnös földi halandóra. A kiállítás legnyomasztóbb da­rabja egy ismeretlen sevillai festő képe, amelyen Szent Pál, Szent János és Szent Jakab levágott feje látható a terített asztalon egy tál­ra helyezve. De még mielőtt el­borzadnánk, mennyire kilátásta­lannak látták a spanyolok az em­beri létet, és milyen eszményi tá­volságba helyezték a követendő szenteket, vigasztalódhatunk Mu­rillo bűbájos Madonnáinak látvá­nyával, és jókat mosolyoghatunk Goya portrém is. A képek, bár megrendelésre készültek, nincse­nek híján az érzékletes, olykor szinte kíméletlen jellemábrázo­lásnak - látszik rajtuk, melyik le­festett személyt nyomasztotta a hatalom súlya, és ki élvezte gond­talanul az életet, kihez fűzte a fes­tőt barátság, és kit nem tartott méltónak arra, hogy idealizált ké­pet fessen róla. Utóbbira jó példa a Caballero márkit és feleségét áb­rázoló két portré, amelyeket Bu­dapesten láthat először egymás mellett a közönség. Goya egyálta­lán nem törekedett arra, hogy a házaspárt előnyösen ábrázolja, és a korabeli források szerint erre nem is volt semmi oka - a márkit buta és felfuvalkodott alaknak tartották, feleségét pedig a legna­gyobb jóakarattal sem lehetne szépnek nevezni. Lehet, hogy tu­lajdonságaikból adódóan ők ket­ten nem vették észre a festő finom iróniáját, de a kor festészetét egyébként nagyban befolyásolták a megrendelők - legyen szó akár mecénás főurakról, vagy a fest­ményeknek az ellenreformáció­ban betöltött szerepét felismerő egyházi méltóságokról. Művészet megrendelésre „Gyakran a képek témáját és mondanivalóját is a megrendelő határozta meg, El Grecónál példá­ul bizonyos oltárok bizonyos szer­zetesrendhez köthetők - mondja Nyerges Éva. - Velázquez fiatal korában életképeket fest, de a ki­rályi udvarnál portrékat kérnek tőle, és innen kezdve ez lesz szá­mára a fő irány. A vallási temati­kájú festészetben pedig a hittérí­tés, a jobbra való buzdítás szelle­mében ábrázolták a spanyol mes­terek olyan élethűen a szenteket és apostolokat, mintha csak konk­rét személyeket idéztek volna meg hitvalló tanúként.” A kiállítás után átrendezik a Szépművészeti Múzeum képtárá­nak spanyol gyűjteményét, és bi­zonyos festmények épp ennek a tárlatnak köszönhetően kerülnek más kontextusba. így válik végül teljessé a kép: az évszázadokkal ezelőtt vászonra festett üzenet ér­telmezése nem csak a szemlélő­dőt gazdagítja, de gyakran a fest­mények utóéletét is befolyásolja. Nem biztos, hogy valaha sikerül megfejtenünk a hispániai meste­rek sejtelmes, misztikus titkát, de ha a bűvkörükbe kerülünk, talán megérthetünk valamit abból, ami ég és föld között lebeg, mióta vi­lág a világ.

Next

/
Thumbnails
Contents