Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-04 / 102. szám, csütörtök
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 4.- Anyukám, nem igaz, hogy minden nap részeg vagyok. Szombaton például tökrészeg vagyok! (Elek Tibor rajza) Szlovákia az előkelő 8. helyet foglalja el a világranglistán, Magyarország a 12. A sajtószabadság napja FIGYELŐ Általánosan elterjedt a kínzás Széles körben elterjedt a kínzás és kegyetlen bánásmód az amerikai vezetés alatt álló afganisztáni, iraki és kubai börtönökben és máshol is - állapította meg az Amnesty International Egyesült Nemzetek Szervezete részére készített jelentése. A londoni központú nemzetközi emberi jogi szervezet az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága felkérésére készített, 47 oldalas jelentése szerint az amerikai igazságügyi végrehajtási rendszerben is találhatók túlkapások, mint például túlzott erőszak a rendőrség részéről vagy szigorúan őrzött börtönökben a foglyok megalázó körülmények között tartása elkülönítés révén. Miközben Washington szerint a közelmúltban nyilvánosságra került esetek „aberrált katonákkal és az ellenőrzés hiányosságaival” magyarázhatók, valójában sok visszaélés hivatalosan szentesített kihallgatási eljárásokból és technikákból ered - olvasható a dokumentumban. „Az amerikai kormány nemcsak hogy nem tesz lépéseket a kínzás felszámolására, de tulajdonképpen olyan hangulatot teremt, amelyben virágzik a kínzás és a kegyetlen bánásmódok” - jelentette ki Curt Goering, az AI egyesült államokbeli szervezetének igazgatóhelyettese. A kínzás elleni ENSZ-egyezmény aláírói körében rendszeresen vizsgálódó ENSZ-bizottság várhatóan pénteken napirendre tűzi az egyesült államokbeli helyzetet. A testület legutóbb 2000-ben foglalkozott az Egyesült Államokkal. A bizottságnak tavaly benyújtott beadványában az amerikai kormány azzal indokolta, hogy több ezer külföldi terrorista gyanúsítottat tart külföldi fogdákban - például a kubai Guantánamo támaszponton -, hogy erre a terrorizmus ellen indított harca érdekében van szükség. „Mint más háborúknál is, ha elkezdődött, nem tudni, mikor ér véget. Ezért elképzelhető, hogy a háború végéig őrizetben tartunk egyes harcosokat” - állt a beadványban. Washington ellenséges harcosoknak tekinti ezeket a foglyokat, akik szerinte javarészt az al- Kaida tagjai. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot vizsgáló párizsi székhelyű szervezet a mai Sajtószabadság Vüágnapja alkalmából közzétett jelentése megállapította, hogy a tavalyi esztendő volt a legtragikusabb a küldetésüket teljesítő újságírók számára az utóbbi tíz évben. MTl-HÁTTÉR A sajtószabadság mértékét tekintve Szlovákia a 8. a 105 országot tartalmazó listán. A 2004-ben még 24. Magyarország most Svédországgal, Uj-Zélanddal, valamint Trinidad és Tobagóval osztozik a 12-15. helyen. Csehország és Szlovénia a 9-10. helyen szerepel. A rangsorban közvetlenül Magyarország után Ausztria és Lettország következik. Belgium és Németország Görögországgal együtt a 18-20., Nagy-Britannia a 24., Franciaország a 30. a sorban. Az RSF listájának legalján szereplő Észak-Koreát, Eritreát és Türkmenisztánt a szervezet „a hírek fekete lyukainak” minősíti. Ezekben az országokban nem működhet kereskedelmi média, és nem létezik a véleménynyilvánítás szabadsága. Akárcsak egy éve, az élbolyhoz észak-európai országok (Dánia, Finnország, Iz- land, Írország, Hollandia, Norvégia) és Svájc tartoznak. Lejjebb csúszott a rangsorban 2004 óta néhány nyugati ország. Az Egyesült Államok a 22.-ről a 44. helyre került, és ebben elsődleges szerepet játszott a The New York Times újságírónője, Judith Miller elleni per hírforrása kiadása érdekében. A rangsort a sajtószabadság különböző kritériumaira vonatkozó kérdőív segítségével, újságírók, újságíró-szervezetek, kutatók és jogászok válaszai alapján állították össze. Ismérvként szerepelt például a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlás, az újságírók megfenyegetése vagy bántalmazása, cenzúra, házkutatások, illetve a sajtó jogi környezete, egyebek mellett az egyes területeken megvalósuló állami monopólium. Tíz évre visszamenőleg 2005 volt a „leggyilkosabb” a munkájuTíz évre visszamenőleg 2005 volt a „leggyilkosabb" a munkájukat végző újságírók számára: 63-at öltek meg. kát végző újságírók számára: 63- at öltek meg hivatásával összefüggésben, továbbá öt olyan személyt, akik a média munkáját segítették. Legalább 807 újságírót vettek őrizetbe, fenyegettek vagy támadtak meg, és legkevesebb 1006 médiumot cenzúráztak.. Az európai helyzetről azt emeli ki, hogy „továbbra is élénk vita övezi a források titokvédelmét”. Magyarországról szólva, nevek említése nélkül, az RSF felidézi Bencsik András esetét, akit első fokon 10 hónapi börtönre ítéltek Mécs Imre parlamenti képviselő rágalmazása miatt, de az ügy még 2004-ben történt. Rámutat u- gyanakkor, hogy az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozott országok „látványos haladást” értek el: Magyarország, Csehország, a balti államok, Málta, Szlovákia és Szlovénia - akárcsak az északi államok - „a béke szigetei”. A haláleseteket tekintve a legsúlyosabb a helyzet a Közel-Keleten (27 halálos áldozat), ezen belül is Irakban (24) volt. A 105 országot érintő jelentés, amelyet az RSF internetes portálján ( www.rsf.org ) közzétett, külön kiemeli, hogy globális jelenséggé kezd válni a világhálón az információs cenzúra. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a sajtószabadság és a szegénység elleni küzdelem közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet. Macuura Koicsiro UNES- CO-főtitkár a világnap alkalmából kiadott üzenetében rámutatott: az információk, amelyeket a szabad és független média terjeszthet ezekről a jelenségekről, elősegíthetik egyebek között, hogy az alapellátások a népesség szélesebb köréhez jussanak el, de a tájékoztatás szabadsága eszköze a korrupció elleni küzdelemnek is. A célkitűzés egy megújult szemlélet alapjainak lerakása, mindenekelőtt a magyarországi közélet számára Konferencia a határon túli magyarok helyzetéről MT1-1SMERTETÉS Sólyom László magyar köztársasági elnök mára konferenciát hívott össze a Sándor-palotába, amelyen a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel vitatja' meg a határon túli magyarok helyzetét, hogy minél pontosabban megismerje a problémáikat. A szlovákiai magyarságot Lampl Zsuzsanna szociológus, Gyurgyík László szociológus-demográfus, Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója és Erdélyi Géza református püspök képviseli. A résztvevők bemutatják saját régiójukat és tevékenységüket, majd kerekasztalbeszélgetést folytatnak a határon túli magyarok helyzetének változásáról az új európai viszonyok között, továbbá a fiatal generációk magyarságtudatáról és a támogatáspolitikáról. Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra olyan elismert személyiségeket invitált meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről”. A célkitűzés egy megújult szemlélet alapjainak lerakása, mindenekelőtt a magyarországi közvélemény és a közélet számára. A problémák és a perspektívák együttes feltárásával az államfő hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés. A több évre tervezett tanácskozássorozat kiemelt témái közé tartoznak a határon túli magyar kisebbség szociális, gazdasági, kulturális helyzete, az elvándorlás, az asszimiláció, a népességfogyás, de olyan problémák is szóha kerülnek majd, mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, az analfabetizmus és a magyar ajkú romák ügye. A tervek szerint évente két-há- rom alkalommal tartanak találkozókat. A kezdeményezés nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint jól kiegészítheti egymást a Máért és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferenciasorozat. Sólyom László köztársasági elnök most is, s hivatalba lépése óta több alkalommal kifejtette: tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését. Az államfő újévi köszöntőjében az ország megoldandó gondjai között említette a magyar nemzet határoktól függeden megtartását. Március 15-i ünnepi beszédében pedig azt hangsúlyozta, alapvetően újra kell gondolni a határon túli magyarokra vonatkozó politikát. Morván átívelő mutogatás S1DÓ H. ZOLTÁN Érdekes versenyfutás, együttműködés és egymásra mutogatás kezdődött a júniusban parlamenti választásokat tartó Csehország és Szlovákia között. A vokscsata közeledtével az érzelmeket kötelezően felhevítő politikusok határon túli érveket is előrángatnak, persze, mindegyik a maga szája ízének megfelelőt. Nyilván nem elvek, nagy távlatú fejlődéstendenciák, országstratégiák kerülnek elő a cseh és szlovák politikai bűvészkalapból, hanem hogy hol nagyobbak a fizetések, hol izmosabb a gazdasági növekedés, mennyire szükségesek a reformok és egyéb, könnyen, gyorsan, esetenként félrevezetőén tálalt kérdések. Az első mélyütést Jirí Paroubek cseh miniszterelnök vitte be, aki a Dzurinda-kormány reformcsomagját nemes egyszerűséggel „embereken, társadalmon és a gazdaság világán folytatott kísérleteknek” állította be. Nem felejtette el hozzátenni, náluk mennyivel magasabbak a bérek, és a gazdaságuk bárminemű kngazítás nélkül ugyanolyan gyorsan dübörög, mint a Tátra alatt. Emellett a vendéglátóipar világából érkező Paroubek ceruzája máig vastagon fog, hiszen olyan növekedési ütemeket jósol a Morva folyó túlpartján, hogy azt pénzügyminisztere, Bohuslav Sobotka alig győzi lefelé korrigálni. Áz már csak hab a tortán, hogy folyamatosan kiáll szociáldemokrata elvbarátja, Robert Fico mellett, akit a minap - talán látja a jövőt? - kormányfőnek titulált. Ficónak persze jól jön a cseh példa, ahol minden fájdalommentes, ahol alacsony a munkanélküliség, ahol nem riogatnak pénztárca-nyitogató intézkedésekkel. Ivan Miklós pénzügyminiszter visszautasította a Miloš Zeman aranyköpéseit idéző Paroubek tirádáit, mi több, Mirek Topolánek, a fő cseh ellenzéki párt, az ODS elnöke is kiállt a szlovák reformok mellett. Vagyis a cseh és a szlovák bal- és jobboldal egymást támogatva korteskedik; amire az egyik fél aggódva figyelmeztet, azt a másik fél dicséri, és fordítva. Az egykori szövetségi köztársaság két fele tavaly 6-6 százalékos gazdasági növekedést produkált. Viszont Prága eleve történelmi lépéselőnnyel rendelkezik, mindig is fejlettebb országrésznek számított, és nem sújtotta a 6 évig tartó mečiari vargabetű. Pozsonynak óhatatlanul a radikális reformok útjára kellett lépnie, ha a külföldi beruházók által sokáig elkerült országot vonzóvá akarta tenni, továbbá a demográfiai tényezők is a kiadás-visszafogás, a nyugdíjfolyósítás átalakítása mellett szóltak. Paroubek most a viszonylagos cseh bőségszaruból két kézzel osztogat, ahelyett hogy a szociális ellátó- rendszer elkerülhetetlen reformját meglépné. Márpedig a halogatás visszavetheti Prágát. Nálunk pedig félő, Robert Fico ül a kormányfői székbe, és a növekedés még igen zsenge gyümölcsét szintén elherdálja. Ez pedig visszavetheti Pozsonyt. Ha ez a sötét forgatókönyv valósul meg, akkor négy év múlva abban versenghetünk, melyik ország bukott nagyobbat. JEGYZET Szlovákiai élménytúra NÉMETH ZOLTÁN Turisztikai látványosságként kellene meghirdetni hazánk útjait. Én már beneveztem egy ilyen akcióba, sőt többször is kipróbáltam. Maradandó emlékek maradnak a nagyszerű kátyúk, amelyek ötletesen, kreatívan vannak elszórva az út legkülönbözőbb pontjain. Még nagyobb hatást keltenek azok a táblák, amelyek közepén egy negyvenes inti az utazót a megfelelő sebesség betartására. Még ennél is izgalmasabb azonban a sebesség- korlátozást feloldó táblák hiánya: hiszen így akár öt vagy tíz kilométert is autózhatunk teljes bizonytalanságban, hogy meddig kell betartani a negyvenest. Igazi élményt jelentene aztán a legutóbbi hetek fejleményei. Amikor az élménytúra résztvevője azt hinné, hogy hozzálátnak az útfelület teljes rekonstrukciójához, örömmel tapasztalhatja, hogy nem, dehogy, csupán az egymásra torlódó lyukak, üregek, barlangok kitöltése, átszabása és foltozása valósul meg. De hiszen izgalmasabb is a hepehupa, mint az unalmas síkvidék, bármit is állítson Petőfi. Nem, alföldről valóban nem beszélhetünk az utak és aszfaltok kapcsán. És ennek maguk az úthálózat karbantartói is tudatában vannak! Másként az útfelület rekonstrukciója, foltozása után nem hagyták volna kint továbbra is azt az izgalmas negyvenes táblát... Különösen Egeg (Hokovce) települést és környékét ajánlom az élményturisták számára ebből a szempontból. A gyügyi gyógyfürdő külföldi turistái biztosan értékelik is a figyelmességet, és így még inkább fellendül, megpezsdül a környék. Az említett élménytúrára befizetni nem túlságosan bonyolult eljárás. Szlovákia éber őreit bármikor megtalálhatják az említett, több kilométeres szakaszokon, és akkor rögtön lehet fizetni, nem kell utazóügynökségek után keresgélni a világhálón. TALLÓZÓ ROMÁNIAI SAJTÓ A román elnök és az igazságügyi miniszter politikai ellenfeleit lejárató kampányába illik, hogy a román sajtó Markó Bélát vette célba - olvasható az Új Magyar Szóban. Az erdélyi Krónika és a Cotidianul Markó tavalyi va- gyonbevallása alapján megírta: szerzői jogdíjként 6,87 millió forintot könyvelt el. Markó Béla erre közölte: versei kiadási jogát adta el öt évre egy magyarországi és egy romániai kiadónak. A kiadókat nem kívánta megnevezni. Az Új Magyar Szó emlékeztet: a magyarországi gyakorlatban nem ritka a szerzői jog kizárólagos megvásárlása.
