Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-27 / 121. szám, szombat
30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 27. www.ujszo.com A testsúly az egyik legfontosabb tényező, amely felboríthatja testünk szerkezetének egyensúlyát. Sok kellemetlenségtől szabadíthat meg az optimális súly. Gerincünk egészsége Gerincünk egészsége, a helyes tartás alapvetően meghatározza testi-lelki közérzetünket. A jó egészség ugyanis nagyrészt a normálisan működő ideg- rendszeren múlik. KÜRTI GÁBOR Az emberi test alkotórészei, a sejtek és a különböző szervek működését az idegek által közvetített impulzusok irányítják. Amikor ezek az ingerületek akadálytalanul eljutnak rendeltetési helyükre, a szervek és a test sejtjei alkalmasak a normális működésre. Ha viszont túl sok vagy tűi kevés az idegek által továbbított impulzus, akkor a szövetek és a szervek nem működhetnek megfelelően, és a szervezet a betegséget megelőző állapotba kerül. A gerincvelőnek 31 idegpátja van, ezek a gerincoszlopból lépnek ki. Az idegrendszer legkényesebb és legfontosabb részeit - az agyat és a gerincvelőt - kemény csontburok védi, amely a koponyából, valamint a gerinccsigolyákból áll. Bár a gerinc óvja a létfontosságú idegeket, nemegyszer zavart is okozhat a működésükben. Ha baleset történik, elesünk, váratlan stressz, feszültség ér bennünket, vagy bármilyen más okból egy vagy több csigolyánk elmozdul a megszokott helyéről, akkor ez irritálhatja, zavarhatja a gerinc ideggyökeit, ami testünk működési zavarához vezethet. Az ideg nyomása vagy irritálása a test fontos funkcióiban okozhat kedvezőtlen változást, ami viszont fogékonyabbá tesz bennünket a betegségekre. A gerincidegek irritálásának megszüntetésére, a csigolyák „helyretételére” alkalmas a manuálterápia - vagy annak az Egyesült Államokban széleskörűen alkalmazott változata, a kiropraktika. A helyes táplálkozás A gerinc és a mozgásszervek egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen a helyes táplálkozás, és ha szükséges, táplálékkiegészí tők fogyasztása. Az alábbi csoportokba tartozó em- gj bereknek felA tízes lista Az Amerikai Kiropraktikai Társaság már évtizedekkel ezelőtt ösz- szeállította az úgynevezett tízes listát, amely a legáltalánosabban használt élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a szervezetünk számára legártalmasabbakat tartalmazza. 1. Fehér, finomított cukor és cukorkafélék. 2. Alkoholtartalmú italok. 3. Kávé. 4. Kólaféleségek és mesterséges színezéket tartalmazó üdítőitalok. 5. Mesterségesen ízesített termékek, melyek túl sok tartósítószert tartalmaznak. 6. Előre elkészített „úti ennivalók“ és gyorsbüfék termékei (az úgynevezett snackek). 7. Finom, fehér lisztből készült termékek. 8. Utcán fogyasztható ételek. 9. Dohány. 10. Előre elkészített ételek, mint például a „tv-vacsorák“ és számos más, azonnal tálalható ennivaló. Ez a lista közel sem teljes, mégis iránymutatóként szolgálhat azoknak, akik valóban komolyan törődnek az egészségükkel, és szeretnének minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy egészségesek maradjanak. tétlenül szükségük van a táplálkozás kiegészítésére: ♦ fogamzásgátló tablettát szedő vagy más hormontartalmú készítménnyel kezelt nők, terhes és szoptatós anyák; ♦ antibiotikumot vagy vizelethaj- tót, szteroidokat szedő betegek, akiknél a gyógyszerterápia befolyásolja egyes tápanyagok felszívódását, ♦ alkoholisták; ♦ fogyókúrázók; ♦ rákos betegek, illetve azok, akiket besugárzással vagy kemoterápiával kezelnek; ♦ akiket sokk ért, vagy súlyos betegek, például égési sérültek; ♦ olyan idős emberek, akik elégtelenül táplálkoznak; ♦ kamaszok, serdülők, akik elhanyagolják az étkezést. Az egészséges étrend fehérjéket, szénhidrátokat, zsiradékokat, rostos anyagokat, vizet, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. Az említett alkotórészek közül néhány minden élelmiszerben megtalálható, bár a nem megfelelő főzéssel részben vagy teljesen tönkremehetnek. Mások viszont ritkábbak, és csak bizonyos friss zöldség- és gyümölcsfélékből juthatunk hozzájuk, vagy olyan ételek révén, melyeket igen kevesen fogyasztanak. Igazán egészséges, úgynevezett kiegyensúlyozott étkezés valójában nem létezik. Már csak azon fizikai és vegyi folyamatok miatt sem, amelyek az élelmiszerek nagy részét érik a vetőmag elültetésének pillanatától egészen addig, amíg az asztalunkra kerülnek. Mégis van néhány olyan általánosabb szabály, amelyet vezérelvként elfogadhatunk: 1. Fogyasszunk sok gyümölcsöt, zöldségfélét és egész gabonamagvakat. Az előbbiek vitaminok és ásványi anyagok forrásai, míg a teljes kiőrlésű gabonamagvak testünk energiaellátásához szükséges fontos, összetett szénhidrátokat, rostokat tartalmaznak; jó hatásuk van a szív- és érrendszeri, illetve az emésztőszervi betegségek, valamint a felnőttkori cukorbetegség megelőzésében. 2. Együnk minél több halat és szárnyast. így csökkenthetjük a telített zsírsavak fogyasztását, és segíthetjük szervezetünkben az egyensúly kialakítását a telített és a telítetlen zsírsavak között. 3. Együnk kevesebb cukrot és olyan élelmiszereket, amelyek sok cukrot tartalmaznak. A cukor csupán „üres kalóriákat” szolgáltat, vagyis vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék vagy zsírok nélkül csak energiát hordoz. Tudjuk, hogy a cukorfogyasztásnak szerepe lehet számos betegség kialakulásában - a fogszuvasodástól az elhízásig, a szívbetegségtől a cukorbajig. A legjobb a cukor és a cukor- tartalmú ételek kiiktatása az étrendünkből. A cukrot egyébként kiválóan helyettesíthetjük például mézzel vagy juharsziruppal. 4. Csökkentsük a só és a nagy sótartalmú ételek fogyasztását. Á legtöbb ember a szükségesnél jóval több sót fogyaszt, és sok szakember véleménye szerint ez a fő oka annak, hogy a világ fejlett országaiban jelentősem megnőtt a magas vérnyomásban szenvedők száma. Kerüljük a zsírban, olajban sült és a túlságosan zsíros ételek fogyasztását, vagy legalább kevesebbet együnk belőlük, mivel nehéz megemésztem őket. Süssünk inkább roston, grillezve, kemencében, vagy pároljuk meg az ételt. Amikor zöldséget párolunk, ne öntsük ki a levét, ahogyan a legtöbben teszik. Az értékes ásványi anyagok ugyanis ekkor már inkább a lében találhatók, mint magában a zöldségben. A túlsúly Tudjuk, hogy a gerincünket szalagok és izmok tartják a helyén. Ezeknek elég erősnek és kiegyensúlyozottnak kell lenniük ahhoz, hogy elláthassák feladatukat. A testsúly az egyik legfontosabb tényező, amely felboríthatja testünk szerkezetének egyensúlyát. Hogyan emeljünk? Álljunk közel a felemelendő tárgyhoz, és vessük meg szilárdan a lábunkat. Használjuk a hasizmainkat is a gerinc megtámogatására, miközben leguggolunk. Egyenesítsük ki a hátunkat, és hátizmaink segítségével emeljük meg a súlyt. Lassan tegyük le a tárgyat az új helyére. Fontos, hogy emeléskor nyújtott lábbal ne hajoljunk le, és ne forduljunk el a törzsünkkel. Állás, járás Ha egy helyben kell állnunk, tegyük magasabbra az egyik lábunkat, például sámlira, és gyakran változtassuk a helyzetünket. Néha hajlítsuk be a térdünket, hogy hátunk egyenes maradjon. Járás közben is ügyeljünk a helyes testtartásra, emeljük fel a fejünket, állunkat. Medencénket „toljuk” előre, és a cipőnk orra is egyenesen előremutasson. (Ki a mell, be a has!) Csakis kényelmes ruhát és cipőt viseljünk, de szabaduljunk meg a kitaposott cipőtől! Soha ne álljunk sokáig egy helyben, változadan tartásban. Nyújtott lábbal ne hajoljunk előre, és ne járjunk hibás testtartással. Ha hosszabb ideig kell állnunk vagy járnunk, ne viseljünk magas sarkú cipőt. Ha a rossz testtartás állandósul, előbb-utóbb valamilyen gerincproblémát okoz. Ne lógassuk a fejünket! Húzzunk a szemünkbe egy baseballsapkát vagy egy széles karimájú kalapot, hogy fel kelljen emelni a fejünket, ha ki akarunk látni alóla. Fenn kell hordani az orrunkat! Néhány centiméterrel magasabbak, ráadásul derűsebbek leszünk. Hogyan üljünk? Úgy üljünk le, hogy mindkét lábunkat a talajra tudjuk tenni, miközben térdünk egy kicsit magasabban van a csípőnknél. Keresztbe is vethetjük a lábunkat, vagy feltehetjük például az asztal alatti ke- reszdécre, esetíeg egy zsámolyra vagy puffra. Üljünk mindig egyenesen, hátunkat a támlához támasztva! Derekunkat kispárnával is megtámaszthatjuk. Ha asztalnál dolgozunk, ne üljünk olyan székre, amelyik túl magas, vagy túl távol van a munkánktól. Ne hajoljunk sokáig előre görbe háttal, és ne üljünk lomhán, „magunkba roskadva”. Ha minderre nem vigyázunk, ne csodálkozzunk, ha fájni kezd a hátunk. A széken hátra kell csúszni, amennyire csak lehet. így a combunk nagy felületen támaszkodik, a gerinc pihen- tebb a hátsó támaszték miatt. Lábunk előre vagy a szék alá kerüljön, a combok jobb felfekvése céljából. A fenék csúcsán ülve hamar vérszegénység alakul ki az összenyomódott szövetekben, ami igen rossz közérzetet, mozgolódási kényszert kelt. Ezért hívják a kényelmeden székeket „konferenciaszéknek”, hogy ne tarthasson az az összejövetel túl sokáig. Alvás A nyugodt, mély alvás javít az ember közérzetén, és jót tesz a hátának is. Fontos, hogy kemény matracon vagy ágybetéten aludjunk. Ha oldalt fekszünk, enyhén hajlítsuk be a térdünket, ha pedig háton, tegyünk párnát a térdhajlat alá. Soha ne aludjunk vagy pihenjünk puha, tartás nélküli, besüppedő ágyon vagy párnákon. Ha hason fekszünk, akkor a legtöbb esetben még erősebben megfeszülhet a hátunk. Ha a hátunk éjszakánként nem kap megfelelő „támogatást”, hamarosan „megbosszulhatja” a rossz bánásmódot. Legyen friss a levegő, és ne aludjunk elektromos készülékek közelében akkor sem, ha ki vannak kapcsolva. Az olvasólámpa zsinórját éjszakára húzzuk ki a konnektorból. (Természetgyógyászat)
