Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-04 / 102. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Terrorizmus elleni stratégia New York. Globális terrorizmus elleni stratégiát terjesztett az ENSZ elé tegnap Kofi Annan főtitkár; a biológiai fegyverek elleni harcra, a terroristák növekvő mértékű internethasználatára, valamint az emberi jogok védelmére helyezte a hangsúlyt. A dokumentum továbbra is adós marad a terrorizmus fogalmának meghatározásával. A definíciót illetően a tagállamok nem jutottak közös álláspontra. Különösen a Közel- Keletre igaz: ami az egyik ország megítélésében terrorizmus, az a másikéban szabadságharc. A stratégia öt fő eszközt nevez meg: eltántorítani az embereket a terrorizmustól, megfosztani a terroristákat a támadások eszközeitől, távol tartani az országokat a terrorizmus támogatásától, fejleszteni az államok képességét a terrorizmus elleni harcra, védeni az áldozatok, gyanúsítottak és a terrorizmus következményeitől érintettek emberi jogait. (MTI) Elnököt keres Olaszország Róma. Május 8-ra összehívták az olasz parlamentet és a húsz körzet képviselőit, hogy megválasszák Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök utódját. A 85 éves államfő hétéves mandátuma május 18-án jár le. A parlamentnek a húsz itáliai körzet képviselőivel együtt kell megválasztania az új elnököt, legkésőbb május 13-án. Az elnökválasztás fel- gyorsítása lehetővé teheti azt is, hogy gyorsan beiktassák hivatalába Romano Prodit és balközép kormányát. A Silvio Berlusconi vezette jobboldali ellenzék azt szeretné, hogy Ciampi vállalja el a következő 7 évre is a tisztséget. Ő nem kíván államfő maradni, de többen is azt mondták, meg kell rá kérni. Romano Prodi is közölte: nagyon örülnének, ha Ciampi ismét jelöltemé magát, de neki kell döntenie. (MTI) Ciampi tegnap a kérdésre, vállalna-e újabb mandátumot, csak mosolygott, de nem válaszolt (SITA/AP) Illegális bevándorlók Róma. Félezer ülegális bevándorló szállt partra a Szicíliától délre fekvő, Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetén tegnap hajnalban. A bevándorolni szándékozók egy öreg, 25 méter hosszú halászhajóba zsúfolódva érkeztek meg, anélkül hogy a parti őrség távolról észrevette volna a hajó közeledtét. Az olasz hatóságok a csaknem ötszáz bevándorlót a helyi fogadóközpontba szállították. (MTI) Nem tárgyal az EL) Belgráddal - Kostunica megadásra szólította fel Mladicsot Szerbiát jegelték Brüsszel/Belgrád. Az Európai Bizottság tegnap felfüggesztette a stabilizációs és társulási szerződésről Szerbia-Montenegró kormányával folytatott tárgyalásokat, mivel továbbra sem sikerült őrizetbe venni a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladicsot, a boszniai szerb hadsereg volt vezérkari főnökét. ÖSSZEFOGLALÓ „Szerbiának be kell bizonyítania, hogy senki sem áll a törvény felett, és bárkit bíróság elé állít, akit súlyos bűnökkel vádolnak” - közölte Olli Rehn bővítési biztos, miután tárgyalt Carla Del Pontéval, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészével. Del Ponte értékelése negatív volt a törvényszékkel folytatott belgrádi együttműködésről - tette hozzá Rehn. Rehn a múlt héten jelezte: szerdáig ad időt Belgrádnak, hogy segítsen Ratko Mladicsnak a törvényszék elé állításában. Ezt azon — Mladics 1995-ben (SITA/AP) a találkozón is világossá tette, amelyet az ügy miatt Brüsszelbe látogatott Vük Draskovics szerbia- montenegrói külügyminiszterrel folytatott pénteken. Draskovics akkor arra intett, ha a tárgyalásokat felfüggesztik, az csak az EU- ellenes, nacionalista szerbiai csoportoknak kedvezne. Egyúttal haladásról számolt be a Mladics bújtatásában is műiden bizonnyal segédkező, Szlobodan Müosevics volt diktátor rezsimjéhez tartozók eltávolítását illetően a hadsereg és a titkosszolgálatok struktúrájából. Az EU már március végén arra készült, hogy a két legkeresettebb hágai vádlott közé tartozó katonai parancsnok fel nem adása miatt befagyasztja a Belgráddal zajló tárgyalásokat. Mivel akkor Del Ponte haladásról számolt be a törvényszék és Belgrad viszonyában, Brüsszel adott még egy hónap haladékot Szerbiának. Del Ponte asszony tegnap azzal vádolta a szerb kormányt, félrevezette őt, amikor azt áhította, hogy Mladics közel áh a letartóztatáshoz. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő a brüsszeli döntés után közleményben szólította fel megadásra Ratko Mladicsot. Kostunica szerint a szerb kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a törvényszék elé állítsák a volt vezérkari főnököt, akit megfosztottak az őt támogató hálózattól, s így egyedül rejtőzködik. A Mladics-ügy, illetve a brüsszeli döntés miatt tegnap lemondott tisztségéről Miroljub Labusz szerbiai miniszterelnök-helyettes. Azt javasolta pártja, a G17 Plus minisztereinek, hogy kövessék példáját. (MTI, s, ú) Berlin: nem szabad katonai megoldást keresni Merkel Bushsal egyeztet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Washington/Teherán. Az Irán körüli konfliktusra nem szabad katonai megoldást keresni - hangoztatták német kormánykörök Angela Merkel kancellár tegnap kezdődött amerikai látogatásával kapcsolatban. Merkel kancellári minőségben másodszor látogatott Washingtonba, januári első útját inkább csak bemutatkozó vizitnek tekintik. A kancellár tegnap kora délután indult úrnak. Merkel a nemzetközi közösség egységes fellépését szorgalmazza az iráni atomprogram körül kialakult vitában, s bár amerikai részről szóba hozhatják a szankciók kérdését is, katonai opciók nem szerepelnek a tárgyalások napirendjén. Amerikai útja előtt Merkel támogatást kapott a szövetségi gyűlés (Bundestag) külügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökétől, aki a közelmúltban Teheránban járt. Ruprecht Polenz egy esetleges ENSZ BT-határozatról úgy nyilatkozott, hogy számára fontosabb a konszenzus a Biztonsági Tanácson belül, „mint egy valamelyest keményebb határozat, amelynél tartózkodások is adódnak. Irán ezt annak jeleként értékelné, hogy a nemzetközi közösség töredezőben van.” A német-amerikai kapcsolatok berlini koordinátora, Karsten Voigt szerint Németország számára jelen pillanatban nem jönnek szóba azok a szankciók sem, amelyeket az USA emleget. Washington a pénzügyi és gazdasági kapcsolatok korlátozására céloz, ami a németeket sokkal keményebben sújtaná, mint a Teheránnal említésre méltó gazdasági kapcsolatokat nem ápoló amerikaiakat. Egyébként kedden este Párizsban nem jutottak megállapodásra az Iránnal szemben vitatott atomprogramja miatt elrendelendő ENSZ-szankciókról az ENSZ BT öt állandó tagállama és Németország magas rangú diplomatái. Ezt Nicholas Burns, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekben illetékes államtitkára közölte. Elmondta: a megbeszélésen nem jutottak egyetértésre arról, hogy az ügyben alkalmazni kellene az ENSZ alapokmányának hetedik fejezetét, amely a béke veszélyeztetése esetén megnyithatná az utat Iránnal szembeni ENSZ- szankciók elrendelése, végső esetben pedig katonai erő alkalmazása előtt. Az államtitkár a szankciók elrendelésétől vonakodó Oroszországra és Kínára célozva Burns megjegyezte: ideje, hogy az egyes országok vállalják a rájuk háruló felelősséget, s különösen azon államok, amelyek szoros viszonyt ápolnak Iránnal. (Reute rs-felvétel) Kedden 20, tegnap 74 holttestet találtak Bagdadban Kilencvenkilenc napos iraki fogság után hazatértek a német túszok Tovább pusztítanak a halálbrigádok ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Berlin. Harmincnégy megkínzott és meggyilkolt férfi holttestét találták meg az elmúlt két napban Bagdadban. Húsz tetemet még kedden fedeztek fel az iraki főváros öt különböző kerületében, s tegnap újabb 14 áldozatra bukkantak. Valamennyit főbe lőtték. Az áldozatok 20 és 30 év közöttiek voltak. A sommás kivégzések sorozata mögött, amelyek különösen a szamarrai suta szentély elleni, február 22-én elkövetett merénylet után szaporodtak el, az állítólag az iraki biztonsági szolgálatokon belül működő halálbrigádokat gyanúsítják. Közben Fallúdzsában öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy rendőrségi toborzóköz- pontnál. Az akciónak 18 halottja volt, a 20 sebesült közül többen válságos állapotban vannak. A merénylő a felvételre várakozók között hozta működésbe a robbanó szerkezetet. Berlinbe érkezett tegnap az a két német túsz, akiket iraki elrablóik kedden, 99 napos fogság után engedtek szabadon. A 32 éves René Bráunlichet és a 28 éves Thomas Nitzschkét január 24-én ejtették túszul, mindketten egy német gázipari céget képviseltek Irakban. (MTI, SITA) Moszkvának nincsenek aggályai Moszkva. Oroszország megfelelő feltételek esetén kész pályázni két új iráni atomerőmű építésére. Ezt a dél-iráni erőművet építő Atomstroyéxport illetékes részlegvezetője, Vlagyimir Pavlov közölte. Az idei iráni költségvetés 200 millió dollárt irányoz elő előlegek fizetésére a tendergyőztesek számára. Pavlov megerősítette, az első iráni reaktorblokk, amelynek építése több mint tíz éve húzódik a tengerparti Busehrben, immár 88 százalékban készen áll, s a menetrend szerint ez év végére teljesen elkészül, (m) Somogyi: át kell gondolni a nemzetpolitikai rendszert Alkalmatlan a Máért? MTl-HÍR Budapest. A nemzetpolitikára vonatkozó egész hazai mechanizmust át kell gondolni és egységes rendszerként működtetni úgy, hogy minél inkább kiszorítsák a pártpolitikai jellegű szembenállás negatív hatásait. Ezt Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter nyilatkozta tegnap újságíróknak. A megosztottság nemcsak a magyar- országi lépéseket nehezíti meg, hanem sajnálatos módon kedveződen hatással van a határon túl élő magyarokra, szervezeteikre is.” Somogyi szerint be kellene végre látni, ez a megosztottság rengeteg korlátot jelent, ezért nyitni kellene, a magyar-magyar politikába bevonni a regionális politika helyi szereplőit, beleértve az üzleti élet képviselőit, akik a regionális fejlesztéspolitika megvalósításában vesznek részt. Ami a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jövőjét illeti, Somogyi azt mondta, a létező intézményrendszert, és annak elemeit is az új megközelítésben kell vizsgálni. „Á Máért egy meglehetősen sajátos intézmény, amelyben a kormány felelőssége mellett az ellenzéké nehezen számon kérhető. A legutóbbi periódus azt mutatta, ebben a formájában nem tud érdemben hozzájárulni a nemzetpolitika céljainak megvalósításához.” Szerinte ugyanakkor mindenképpen szükséges egy valamennyi szereplőt összefogó keret, ahol a kommunikáció szervezett formában megvalósulhat, és a koncepció is megbeszélés tárgya lehet. Műit mondta, a dolog sürgető, és az érdemi párbeszédnek az új szellemben már a nyár folyamán el kellene kezdődnie. Népirtás folyik Darfúrban - a szudáni kormány hathatósan támogatja az északi arab milíciákat Nem hisznek a kormánynak a felkelők MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Abuja. Lényegesen módosított, újabb békejavaslatot készítenek elő az Afrikai Unió (AU) közvetítői a darfúri válság rendezésére. Az ok: a nyugat-szudáni térségben tevékenykedő kormányellenes felkelők visszautasították az eredeti javaslattervezetet, és megkérdőjelezték, hogy alkalmas-e az AU a békefolyamat felügyeletére. Illetékesek szerint azért dolgozzák át amerikai és brit tisztségviselők közreműködésével az eredeti javaslatot, hogy eleget tegyenek a kormányellenes felkelőknek, akik nagyobb részt követelnek maguknak a hatalomból és a térség javaiból. A felkelők 2003 elején fogtak fegyvert az etnikaüag erősen kevert Darfúr térségében, mert állításuk szerint az arabok által uralt kartúmi kormány elhanyagolja a koldusszegény sivatagos térséget és az ott élő fekete bőrű lakosságot. Mintegy 180 ezer ember halt meg eddig a harcokban, illetve az azokat kísérő mészárlásokban, éhínségekben és járványokban. Kartúm felhasználja a felkelők elleni harcában a térségbeli nomád arab törzsek lovas milíciáit, kihasználva az ugyanarra a földterületre igényt tartó fekete földművesek és a nomád arabok között feszülő régi ellentéteket. A kartúmi kormány nagy erőkkel támogatja a nomád arabok lovas milíciáit, amelyek fosztogatásai és erőszakoskodásai elől több mint kétmillióan menekültek el otthonukból a térségben lévő menekülttáborokba, illetve a szomszédos Csád területére. Nemrégiben George Bush amerikai elnök is népirtásnak nevezte a dar- fúri kegyetlenkedéseket. Menekülttáborban élő darfúri gyerekek (Reuters) Feszültség Moszkvával Grúzia kilépne a FÁK-ból Tbiliszi. A növekvő orosz-grúz feszültség újabb látványos jeleként a grúz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy országa küép a Független Államok Közösségéből (FÁK). Mihail Szaakasvüi elmondta, utasította a kormányt, hogy a következő két hónap során vizsgálja meg, gazdaságüag cél- szerű-e továbbra is fenntartani Grúzia tagságát az államközösségben. Közölte, ha Grúziának bármilyen hasznot hajt a FÁK-hoz való tartozás, megfontolják a tagság fenntartását. (MTI)
