Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-03 / 101. szám, szerda
IV Kultúra - portré ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. www.ujszo.com A magyar népművészet formavilágából merít (Lakatos Krisztina felvétele) Nagy Nándor fafaragót a dolgok teremtése érdekli Az anyag mint inspiráció ÚJ SZÓ-HÍR Tánczos Tibor helytörténész szerint Nagymegyer múltjában erős a konzervatív jelleg, s ez máig érezhető Történelem és mentalitás (A szerző felvétele) Nagymegyer. Varga Nándor fafaragó népművész munkáiból látható kiállítás a nagymegyeri művelődési házban. Mint azt Gútay László, a vmk igazgatója kiemelte, a 67 éves mestert ifjú kora óta a kézzelfogható dolgok teremtése érdekli, s ezen belül is az egyéni meglátások megvalósítása. Varga Nándor a fotózástól jutott el a fafaragásig. Előbb népi motívumokkal díszített használati eszközöket készített, majd megpróbálkozott a kisplasztikákkal és szobrokkal is. Elsősorban könnyen faragható, szép erezetű körte-, dió- és cseresznyefával dolgozik, de alkotásai között hárssal, tölggyel, jávorral és puszpánggal is találkozhatunk. Témái között az emberi alakok, arcok, Nagyszombat megye költség- vetési keretéből a 2006. évre a következő programokban lehet támogatásra pályázni: Kulturális tevékenység támogatása 2006-ban („Podpora kultúrnych aktivít 2006”) Ifjúsági tevékenység támogatása 2006-ban („Podpora mládežníckych aktivít v roku 2006”) Szociálisan rászorultak segítését szolgáló tevékenység támogatása („Podpora aktivít zameraných na pomoc pre sociálne odkázaných občanov ”) Mindekinek szóló sporttevékenység támogatása 2006-ban („Podpora športových aktivít pre všetkých v roku 2006”) Programonként két-két millió korona áll rendelkezésre a megyei költségvetésből. A jelzett tevékenységek támogatására a Nagyszombat megye fejek és állatfigurák dominálnak. A kiállított művek többsége a magyar népművészet formavilágából merít, egy-egy alkotás távoli, természetközeli népek tárgykészítését idézi, de találkozunk az összeállításban erotikus ihletésű faragvány- nyal is. Michelangelo után szabadon Varga Nándor is azt vallja, hogy az alkotás, az inspiráció a nyersanyagban - ez esetben a fában - rejlik, a művész, avagy a kézműves dolga pedig tulajdonképpen az, hogy a szükséges minimális beavatkozással megszabadítsa a művet a feleslegtől. Művei üzenetét úgy foglalhatjuk össze, mint a természetes anyagok szépségének felmutatását az életünket egyre inkább meghatározó műanyag termékek helyett. A tárlat május 15-ig tekinthető meg. (as) területén lak- vagy székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek pályázhatnak. A támogatott programot 2006. január 1. és 2006. december 31. között kell megvalósítani. A támogatási kérvény (pályázat) benyújtási határideje: 2006. május 15. Az elbírálás határideje: 2006. május 30., az elbírálás határideje 2006. június 15., a kiértesítés és szerződéskötés határideje: 2006. június 30. A hivatal 15 napon belül a www.tma- va-vuc.sk honlapon teszi közzé a pályázati eredményeket. A kérvények személyesen a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat Hivatalának iktatójában adhatók le, vagy postán küldhetők el (a postai küldemény esetében a beadás dátumaként az iktatóban rányomott pecsét a mérvadó). Postacím: P.O.BOX 128, Starohájska 10, 917 01 Trnava, (gl) Nagymegyeren járva-kelve, némi érdeklődést tanúsítva múltunk emlékei iránt biztos célpont a tájház, mely a környék egykori népi életmódját idézi. Ha ott járunk, biztosan találkozunk Tánczos Tiborral, hiszen évek óta ő fogadja a látogatókat, ő mutatja meg a látnivalókat A megfelelő ember a megfelelő helyen, mert nála avatottabb ismerője nincs a város történetének. LAKATOS KRISZTINA Tibor bácsi 79 éves, joggal feltételezhetnénk hát, hogy már csak az élő emlékezetnek köszönhetően is tisztában van a város elmúlt évtizedeinek a történéseivel. Hogy ugyanilyen tájékozotton mesél Nagy Rátz Józsefről, Nagymegyer városbírájáról a szabadságharc tájékán? Érdeklődött és utánanézett - foghatnánk rá. Aztán amikor szóba kerül, hogyan is nézett ki ez a vidék mondjuk honfoglaló őseink korában, s hogy mi maradt meg az egykori vizekből, nádasokból - akkor gyanítani kezdjük, hogy komolyabb, alaposabb kutatómunkával állunk szemben. Beszélgetés közben pedig az is kiderül, Tibor bácsinak helyismeretből mindent pótolnia kellett, hiszen felnőttként került erre a vidékre. „Felsőszeliben születtem, iskoláimat Galántán és Pápán végeztem. A második világháború évei meghatározó, jellemformáló időszakot Kiderül, Tibor bácsinak helyismeretből mindent pótolnia kellett, hiszen felnőttként került erre a vidékre. jelentettek az életemben, már csak azért is, mert 1945-ben leventeként Németországba kerültem, ahol több földimmel együtt, 16 évesen feltöltöttek velünk egy megfogyatkozott magyar hegyivadász- alakulatot. így akaratom ellenére megkóstoltam a háborút - emlékezik Tánczos Gábor. - Később Ausztriában fogságba kerültem. Ennek köszönhetően volt egy nagyon pozitív élményem is. Egy orvos-tanár, doktor Batitz Dénes összegyűjtött bennünket, fiatalokat, és felkészített az új társadalomban való elhelyezkedésre. Nagyon okosan előre látta, Magyarországon milyen változások fognak bekövetkezni. A fogságból szabadulva illegális úton visszakerültem Pápára. A tanulmányaimat akkor már mezőgazdasági középiskolában folytattam, mert a tanáraim azt tanácsolták, minél gyorsabban szerezzek szakmát. 1950-ben azután hazajöttem. Tánczos Tibor Csehszlovákia akkori magyarországi nagykövete összegyűjtött és felszólított bennünket, felvidéki magyar diákokat, téljünk vissza, mert nagy szükség lesz magyar értelmiségiekre. Itthon folytattam a tanulmányaimat, a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanítói oklevelet szereztem. Ezután elhelyeztek Hidaskürtre, újjászervezni a magyar alapiskola felső tagozatát. Túl jól sikerült, a magyar szülők többsége átíratta a gyermekét a magyar iskolába, ezzel a szlovák iskola létjogosultsága maradt függőben. Ősszel már vittek is katonának...” A katonaság után a tallósi mező- gazdasági iskola következett, majd 1959-ben Tánczos Tibor újabb feladatot kapott: Nagymegyeren kellett megszerveznie egy magyar mezőgazdasági technikumot. Ennek a vezetője volt 1968-ig, amikor is a Csemadok Központi Bizottságának a tagjaként olyat talált mondani egy helyi gyűlésen, aminek következtében a technikum igazgatói tisztségéből azonnali hatállyal felmentették, és „egy nagyon jóindulatú intézkedéssel” a balonyi szövetkezetbe helyezték ki elnöknek. 1974-tól, a csilizközi szövetkezetek egyesítésétől az új alakulat alelnö- keként tevékenykedett. Emellett a „Parasztszövetségként” ismert járási Termelőszövetkezeti Szövetség elnöke volt, aminek köszönhetően Európa és Ázsia minden jelentősebb országát megismerhette. Az 1989-es fordulat után másfél évig még a szövetkezet vezetésének a tagjaként igyekezett biztosítani az átmenetet, majd nyugdíjba vonult. Azóta a nyári idényben a tájházban kalauzolja a vendégeket. „Mindig érdekelt a környezet, ahol élek. Ez volt az egyik komoly örökségem a pápai diákéveimből. Olyan történelemtanáraim voltak, akik nemcsak felhívták a figyelmemet a helytörténeti érdekességek fontosságára, hanem segítettek is abban, hogy ilyen irányú tevékenységet folytassak. Egy-egy község múltjából, a legjelentősebb eseményekből, a társadalomformáló jelenségekből jól lehet következtetni az emberek jellemére a jelenben. Nagymegyer esetében érdemes megjegyeznünk, hogy három történelmi vármegye - Pozsony, Győr és „Azzal lépten-nyomon találkoztam, hogy a Nagymegyerre vonatkozó múltbéli adatok nagyon hiányosak.” Komárom - határán, minden főbb útvonaltól távol feküdt, mégis fejlődőképes városka maradt. A konzervatív jelleg domborodik ki a múltjában, és ez nagyon sok vonásában a mai napig megmutatkozik. A kuriális nemesség hagyományai jelentős mértékben rányomták a bélyegüket a város lakóinak a mentalitására. Mátyás király 1466-os adománylevele is azt támasztja alá, hogy nem volt olyan földesura az itteni váijobbágyoknak, a későbbi kuriális nemességnek, aki kénye- kedve szerint rendelkezhetett volna velük. Ez nagyrészt a jobbágyok összetartásán múlott, aminek persze megvoltak a pozitív és a negatív következményei is. Amikor Nagymegyerre kerültem, sok olyan idős emberrel beszélgettem, akiknek élő emlékeik voltak még a monarchia idejéből. El tudták mesélni, mivel foglalkoztak az itt élő emberek, kik voltak képesek befolyásolni a közösség sorsát. Elkezdtem dokumentumok, régi okmányok után kutatni - idézi a múltat Tánczos Gábor. - A véletlenek is segítettek: a volt Nagymegyeri járás egyik levéltára az iskolánk pincéjében maradt, az iratok egy része régebbi dokumentumokra hivatkozott. Sikerült olyan szálat találnom, amelynek a mentén tudatosan tudtam kérni olyan levéltárakban, amelyekben a kutatást még ma is megnehezíti, hogy az anyag nincs rendszerezve. Eljutottam a komáromi járási levéltárba, a vágsellyei körzeti levéltárba, onnan a martini levéltárba, onnan a Szlovák Nemzeti Levéltárba, Pozsonyba. Rengeteg olyan okirat másolatával találkoztam, amelyek az egyik nagymegyeri városbíró, Nagy Rátz József munkássága nyomán jöttek létre - ő volt az első, aki megírta Nagymegyer város történetét, a 19. század közepén. Évekig kerestem ezt a munkát, míg tavaly rábukkantam. Egy helyi család régi papírokat mutatott, ezek között megdöbbenve fedeztem fel az egykori városbíró kéziratát. Nehezen olvasható, helyenként foszlányos, de magyarországi segítséggel sikerült megfejteni. Nem azért értékes, mert különleges, új információkat tartalmaz, hanem már csak amiatt is, hogy ez a 19. századi városbíró miként és miért írta meg. Azzal lépten-nyomon találkoztam, hogy a Nagymegyerre vonatkozó múltbéli adatok nagyon hiányosak. Az első országos, statisztikai adatokra épülő munkát - Magyarország geogra- phiai szótárát - Éényes Elek készítette el a 19. század közepén. Az akkori vármegyék összes helységéről kimutatást készített. Óriási munka volt, minden egyes település kapott egy kérdőívet, azt kellett kitölteni és visszaküldeni. Sikerült megszereznem az eredeti kiadást, a legnagyobb meghökkenésemre Nagymegyerről szó sincs benne. írnak benne Izsap községről, a környező majorokról, de a városról nem.” Elkezdett kutatni, mi lehet az oka. Kiderült, hogy az „ej, ráérünk arra még” nemesi hozzáállás mutatkozott meg itt is. „A város elfelejtette beküldeni a kérdőívet. Óriási szégyen volt, akkor döntött úgy Nagy Rátz József, hogy megúja a város történetét. Ezt kutatom én most. Koromnál fogva nem hiszem, hogy fel tudom dolgozni, de továbbadom azoknak, akik erre képesek” - mondja a helytörténész. GYŰJTÉS Nagyszombat. Nagyszombat megye gyűjtést indított a súlyos következményekkel járó árvizek károsultjainak megsegítésére - tájékoztatta lapunkat Ivan Krajčovič, a megyei önkormányzat szóvivője. A gyűjtésre befolyt összeget közvedenül az árvíz által sújtott községek és lakosok támogatására fordítják. Az adományokat a DAR Trnavského samosprávneho kraja alapítvány részére lehet utalni a 18786 90059/0200-as számlaszámra (variabilný symbol: 2006). (ú) A NAGYMEGYERI TAJHAZ Turisták ezrei látogatták meg A nagymegyeri tájházat 1980-ban a Csemadok helyi szervezetének a kezdeményezésére hozták létre. A város akkori vezetői a Rózsa utcában megvásárolták az elhunyt Kórósi Vince házát, amely 1836-ban épült. A nádfedeles, roskadozó, de a környék építkezési stílusának jegyeit viselő házikót helyreállították, természetesen úgy, hogy eredeti vonásait megőrizze. A házikó eredeti bútorait, berendezési tárgyait az elmúlt 25 évben a vidék népi életmódjára jellemző további eszközökkel egészítették ki. Nagymegyer fürdővárosi helyzetének köszönhetően a tájházat az évek során nemcsak a múltunk iránt érdeklődő környékbeliek, hanem külföldi turisták ezrei is meglátogatták. Számukra igazi érdekesség a csallóközi parasztvilág ezen emléke. Bár, noha ma már nehéz ezt elhinni, ha a szerény kis hajlékra nézünk, a tájháznak otthont adó épület eredetileg kisnemesi család kúriája volt - osztja meg velünk a titkot Tánczos Tibor. Az eredeti berendezési tárgyait az elmúlt 25 évben a vidékre jellemző további eszközökkel egészítették ki (Lakatos Krisztina felvétele) FELHÍVÁS
